Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-28 / 270. szám

Igg él a szegedi levélUviM... (A DélmagyarnrszAg munkatársától) Mindennapi életünk érdekes színfoltja a levélhordó. Ritka az olyan ember, aki nem szeret levelet kapni, hit még — pénzt!? A levélhordó a reggeli, napjainkban már inkább a déli órákban megjelenik a házban, becsönget az ajtókon és a levélszekrényben elhelyezi a postai küldeményeket. Jön és megy, mint valami kedves, Játékos mesealnk, mindig udvarias, sokszor niusoiyng, mert tudja, hogy a legtöbb helyen népszerű. Á pénzcspostás meg kiváltképpen az! ö már gyakrabban érintkezik a »clmzettel«, hiszen saját kezébe keit leszámolnia a várvavárt pénzküldeményt, amely mindig a legjobbkor érkezik... Ki gondolná, hogy ez a szépnek és könnyűnek látszó foglalkozás a valósásban milyen verejtékes, nehéz munka? Különösen, amióta ismét háborúban vagyunk és mint minden téren, itt is nehézségek merültek fel. Hogy ne beszéljünk másról, mint a háborús emberhiányról és arról, hogy a boldog hékcnapokhnn a levélhordó felpattant kerékpárjára s azzal száguldozta be az utcákat, különösen az a postás, akinek nagyobb kiterjedésű és ritkábban lakott külvárosi kerület jutott Jól tudjuk, hogy a kerékpározás a háborús anyaghiány miatt lassan kimegy a divatból és a levélhordónak is saját lábán kell letalpaln! azt a bármilyen kiterjedt kerületet. aho»vá beállították... A szeqedt levélhordók •agysaarrúen teljesitik háborús feladatukat. Annak ellenére, hogy munkájuk nem százszázalékkal, de _ mint a statisztika is kimutatja — legtöbb helyen kétszáz százalékkal gyarapodott, hősiesen látják el hivatásukat és ezzel a megfeszített, önfeláldozó munkával biztosítják még ma is, ebben a nehézségekkel küzdő világban is a magyar posta régi, kitűnő hírnevét, amely ilyenformán nem szenved csorbát. Beszélgetést folytattunk a magyar posta közkatonájával, a levélhordóval, aki éppen viszalért a kézbcsítőkerületéből hivatalába. Illetőleg nem egv, hanem három derék Icvélkézbesitőt kérdeztünk kl arról, hogy melyek pályájának háborús nehézségei és hogyan él, hogyan dolgozik silyos feladatai közepette? — Reggel fél 5 órakor kelünk valamennyien, __ meséli a 22-es. A póstahivatalban ugyanis a levélhordó egy bizonyos szám, amely kerületének szá mát jelzi. Csak igy szólítják, igy Ismerik őket. Ok maguk Is Így beszélnek egymásról. A 22-es őszes hajú. alacsony termetű, sovány férfi. Féi négyre jár az idő s ő most ebédel. Ott, a hivatalban, szalonnát és kenyeret, utána két almát. Nem ért rá hazamenni s így esak este fog egy kis meleg ételt mngáhozvenni. — Fél balra, háromnegyedre bent •agyunk a hivatalban, itt megkapjuk a napi »anyagot«, azt beosztjuk magunknak utcák, házak és emeletek szerint. aztán többnyire 9 órakor, fél 10 tájban nekiindulunk. Legtöbbször 2 óra, fél 3, de hél végén és különösen elsejetájt délután 4, meg 5 óra. mire leszaladjuk a kerületet s Így nem tudunk hazamenni ebédelni. De ha 2 óra. kor végzünk — ami a legjobb rset —. ókkor sem mehetünk már haza, mert nem érdemes. Flórom órára bent kell lennünk a hivatalban, hogy elszámoljunk. Persze a legtöbbünk e*ak 4, S mes: 6 órára érkezik be... A levélhordók túlterheltségének Oka elsősorban az, hogy ugvanannylan látják el a város levélkihordását, mfnt • báhorn előtt, illetőleg mielőtt a felvidéki, erdélyi és délvidéki területek visszatértek volna az ország határa! közé. Szükség volna tehát árra, hogy 'megkettőzzék a levelhordók szamát, I

de a háború tartamára ez kivihetetlen. Nőkkel nem akarják szaporítani a le , vélhordók számát, legaiáibbis ' den női levélkézt?esítők nincsenek, 1 Naponta. 500—600 levél és 20.000 pengő ez az átlag, amit ki kell kézbesítenie egy-egy levélhordónak. Külön péuz«»levélhordó jelenleg nincsen. Ugyanazok látják el a pénzespostás leendőit is, okik a leveleket kézbesítik. A napi 5—600 levél és 18—20.000 pengő szélhordása azonban csak nagy atla got jelent, mert elseje tájban czgyek ran a négyszeresére *ővek«zik. különösen a pénzkézbesités, Y*n oly n levélhordó, aki elseje tájben naponta 70—80.000 pengőt kézbesít kl. — A levélfo.gaiom UétlŐn a legnagyobb — meséli tovább a 22 es. mialatt ebédjét befejezve hozzákezd a pénzesutalványok elszámolásához — Két napi anyag gyűl öisze és gvnkran olyan sok a levelűnk hogy egyszerre nem Is tudjuk magunkkal vinni, vfszszá kell jönni a feiéért A legkőt nyehb napunk a kedd, ami nélm k oÍyr.n, mint a cipésznél a itótfő .. Megtudjuk, hogy csak 3 éve szolgát n posláná', azelőtt — piaci áros »n!' Nem tudta, hogy nehezebb rrsMer&é get választott, imlkor levélhordó lett... Igaz, hogy a 3 év •'•tt e«»k 40 pengővel számolta el m«gá'. pedig sok-sok ezer pengőt kézbesített ki a címzetteknek... Kerülete kint tan. a Vágóhid felé s bizony sokat kelt tatpalnia, amig minden nap bejárja A levélhordó munkáiét napvon megduzzasztja a sokféle nvomta'vánv, amit kihordanak. A köze"átás például igen jelenlékenyen szerepel ebben a többletben, le igen sok a különféle előadásokra, értekezletekre szóló meghívó is. Most szerelt le a 6-os az egyik belvárosi kézbesítő. Rengetem emelet kell járnia nap, mint nap s idestova 17 éve szolgál. Igaz, hogy ebből néhány ével a katonaságnál töltött el, őrmesteri rangja ven és rajong a katonaéletért. De mint le. vélhordó ia nagy lelkesedéssel teljesiti szolgálatát. Népszerű is körzetében, mert mindenkihez kedves, udvarias és Agy Ismeri már a •címzetteket*, hogy az utcán, arcukról is meg. ismeri és köszönti... — Hát a közönség hogy viselkedik ? Nem idegesek, türelmetlenek? — kérdezzük a 6-ost. — Hát előfordul, de ezt meg kell érteni a mai ideges világban. Különösen, ha pénzt várnak s az késik... Ma például 13.000 pengői vittem magammal reggel és nem volt elég. Még 8000 pengőre lett volna szükség, hogy kifizethessem mind aiz utalványokat Most. hoay bejött a hivatalba, hozzáfog az utalványok összeadásához s az elszámoláshoz. Ez gyakran eltart délután 5. vagy 6 óráig. Aztán szortírozniuk kell a budapesti anyagot ts, indítani Szabadka felé s bizony, este 7 óra, mire hazakerülnek — napi 1i óra munka uíánt — És a jövedelem? — kérdezzük. Az, akinek családja van. persze tőb bet kap a családi pótlékkal, no meg a lakbérpénz ts segít valamit, de bizony rsnk krvés az a fizetés • mai nehéz megélhetési viszonyok között! A 22-esnek feleséffe van s összevissza keres havonta 235 pensöt. F.hben benne van mindenféle pótlék... És tízezreket kézbesít ki naponta a •címzetteknek* Milven nehéz éa fe|előaséff. teljes állást Mennyi munka, tfirődée éa fáradság! És úgyszólván semmi szóraIkozás. Efelől egy fiatal, szóKe levélhordót kérdezünk meg. Vasárnap mozi, rokonlátogatás ez a szórakozása. Esténként a gyerekekkel játszik - két kis családja van —, aztán ujsáigot olvass — És könyvek? — Olvasnék en szívesen — mondja vágyakozó hangon —, de nincs időm. Meg fáradt ts a fejem a sok számolástól s este inkább csak a gyerekekkel játszom, ök felvidítanak ... Nem ts érzem, hogy mennyire fáradt vagyok.. Hát így él a levélhordó, a magyar posta becsületes, kötelességteljesítő mondhatnánk: hősles közkatonája. C8ANYI PTRORKA Mikulásra, karácsonyra ajándékot REIMHOLZ üveg- ás poreellánflzletében vegyen! Takaréktár-utca 2. Telefon 29-07. Herendi és egyéb porcellánok, szervizek, márkás ólomkristálytárgyak, kerámiai díszműáruk, diszes képkeretek, stb nagy választékban. 13 Az dltáívitiflcm cmbentádelem Is, meri miMstm nevel Ulra hitel fettek hivatások mellett o szenem állatvédők (K. Délmagyarország munkatársától) 'a Szeged és Vidéke Állatvédő Egyesület most tartotta választmányi ülését nagy érdeklődés mellett. Lantos Béla elnök sajnálattal mutatott rá arra a napjainkban igen sokszor vallott ferde felfogásra, hogy »a mai időkben nem állatvédelemre, hanem embervédelemre van szükség!* Ezt a téves felfogást vallók szem elől tévesztik azt — mondotta — az elnök —-hogy az állatvédelem fulajdoképpen emhervédelem is, mert akinek a szive annyira nemes, hogy összeszorul, ha egy néma szenvedőt lát, menynyire inkább siet az segítséget nyújtani szenvedő fajtájának, embertársának. | Barabás Jenő titkár jelentése során elmondotta, hogy az utóbbi időben több apróhirdetés jelent meg a helyi lapokban, amelyek szerint a hirdetők kutyákat és macskákat vásárolnak. Ezek a hirdetések kétes elemeket hasznos háziállatok ellopására indítottak, holott nem i» vásrolt senki ilyen állatokat. K rendőrség kinyomozta, hogy ezeket a hirdetéseket az állítólagos hirdetők haragosai, vagy rossz tréfát csináló ismerősei tették közzé. Ismertette még a titkár azt a belügy I miniszteri rendletet, mely szerint jtilos elcsigázott állatot jármübo 'fogni és a kocsik terhelésénél a a j állatok erejére figyelemmel kell lenni. Kittiflő borok klhöroásra legolcsóbban beszereztiető Sándor Béla italáru üzletében, a FŐPOSTANAL Elítélték a kflbeki számadófoliászl, mert valótlan kirí tcrlcsztctt Szened bombázásáról NemzeWtralázás, ha nemzett ünnepen kopott, rondnos voitu szlncnaauott zászlói tüz ki a öáztulaldonos 7íirtÓS0nd0láláSt,eS?UÍahb francia Epemmel csináltasson. Estéiyj frizurák gyönyörtlen készülnek, IA haj nem törik és természetes fényt kap. Heréd) Gizella (A Délmagyarország munkatársától) Két érdekes ügyet tárgyalt szombaton a szegedi törvényszék S z a 1 a y-tanácsa. Az első ügy vádlottja Lázár Aurél 38 éves kübekházi számadójuhász volt, akit valótlan bír terjesztésével vádolt az ügyészség. Lázár 1942 juliusában birkáinak legeltetése közben megszomjazott és betért Sz. Kovács János kübekházi gazda tanyájába egy ital vízre. Amint nekihasalt a gémeskutból felhúzott vödör víznek, beszélgetni kezdett a tanyaház előtt éppen újságot olvasó gazdával. ~ Mit mond az újság gazduram — kérdezte a számadójuhász. A gazda elmondotta, mi olvasott az újságból, majd a juhász ujabb kérdési tett fel: — Hát Szeged bombázása nincs benne? — Nincs — mondotta a gazda kissé csodálkozva hát talán bombázták Szegedet? _ Bombázták bizony — felelte Lázár teljes meggyőződéssel, majd elmesélte, hogy előző nap ellenséges repülőgépek jártak Szeged felelt és porrig rombolták a várost. m A buta módon és-felelőtlenül terjesztett rérahir a kübekházi csendőrök fülébe, került «5«ÁlHt**nák a rémhirterjeszlö szániadójuhászt, kihallgatták, igy indult meg ellene az eljárás. A szombati főtárgyaláson bebizonyosodott, hogy Lázár Aurél elkövette a rémhírterjesztést és mivel cselekménye kimeríti a valótlan hir terjesztése tényét, a törvényszék 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Lázár megnyugodott az Ítéletben, igy az nyomban jogerőm emelkedett. Egy ismert szegedi háztulajdonos ellen a magyar nemzet megbecsülése elleni vétség miatt indított eljárást az ügyészség. A háztulapdonos Szent Istvánkor kopott, piszkos, szinehagyott nemzeti szinü zászlót tűzött ki házára. A törvényszék megállapította, hogy ez a cselekmény kimeríti a nemzetgyalázás tényét és ezért a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség miatt 600 pengő pénzbüntetésre Ítélte. 'Az ítélet jogerős. Budapestre import-export vállalkozáshoz komolyabb tőkével rendelkező flnins z J r o z ót keresek. Pénzét maga kezelheti. „Biztos jövedelem."