Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-28 / 270. szám

A Szegedi Gyorsíró­és Gépiróiskolábao (FEKETESAS UTCA »1 S Z. beiratkozások uj, kezijö és haladó tanfolyamokra Eng. 3188—1942—43. sz. 211 mwimhmmmhotmmmi Erélyes intézkedések a rögzített munkabérek betartására és a munkafegyelem biztosítására Értekezlet a szegedi kereskedelmi és iparkamarában Svéd lop a háborús bűnösök megbüntetéséről Helsinki, november 27. A Svcnska éressen az úgynevezett háborús bűnösök megbüntetésének kérdésé­ről közöl vezércikket. Mindenek­előtt megállapítja, hogy amig a nemzetközi jogrend a háborút el­nsmeri végső megoldásnak a népek közötti viszályok rendezéséhez, ne­héz egységes véleményt alkotni arról, hogy a háboru kezdeménye­zőit milyen mértékben lehet bűnö­söknek nevezni. A legnagyobb ne­hézség azonban — irja a lap —, Kogy a háboru végén nemcsak a vesztes, hanem a győztes táborban is számtalan háborús bűnös lesz. Ki Ítélkezik ezek fölött, amig nem állítanak föl oly bírói fórumot, amely a győztesek bűnösét is meg tudja majd büntetni. Furcsa do­log birói itélet után kiáltozni csakis egyedül a vesztes fél rovására — irja a lap. (MTI> A portugál nemzetgyűlés jóváhagyta a kormány kül­politikáját Lisszabon, november 28. A Német TI jelenti: S a 1 a z a r miniszterelnök nagy beszéde után a nemzetgyűlésen több képviselő megelégedését juttatta kifejezésre a kormány külpolitikájával szemben. Egyhangúlag elfogadták azt a határozati javaslatot, amely szerint a netozetgyüles jóváhagyja és támo­gatja a kormány külpolitikáját, főleg ijwdig annak az elvnek további folyta­tását, hqgy megőrizze az ország sem­legességét, azonban szem előtt taríja Portugália nemzetközi kötelezettségeit (MTI) 8 es városi Mo.ii Vasárnap és hétfőn ulol Iá r a Gröí monfs cnrisiű i. rész: az li vár fogiija Edmond Dantes: PIERRE RICHÁRD WILLTM UFA HÍRADÓ! Vasárnap 2, fél 4, 5, 7, hétfőn 3. 5, 7 Kedden GROjf P10NIE CHRISTO II. rész a BOSSZÚ Hadiözvegy éS Márna jegyszedőnőnek felvétetnek a Bflvárosi PIoiiDap (X Délmagyarország munkatársé- ( lói) A szegedi ipartestület panasz- • szal fordult a szegedi kereskedelmi1 és iparkamarához, hogy az utóbbi időben mindinkább tapasztalható j egyes munkaadók részéről, hogy a bérrögzitésre vonatkozó rendelke­zéseket nem tartják be. Ez az eljá­rás azt hozza magával, hogy egyes munkások indokolatlanul otthagy­ják munkahelyüket és igyekeznek a megengedettnél magasabb mun­kabért fizető munkaadónál elhe­lyezkedni. A szükséges munkafe­gyelem és a termelés zavartalansá­gának biztosítása érdekében arra kérte az ipartestület a kamarát, hogy az illetékes hatóságok egyön­tetű eljárásának megteremtése ér­dekében járjon közbe. Ebben az ügyben a ren'dőrség, a városi kihágási biróság, az I. fokú iparhalóság, az iparfelügylő, vala­mint az ipartestület és a Gyáripa­rosok Országos Szövetsége helyi fiókjának részvételével értekezlet volt a kamarában. Az értekezlet során megállapították a visszaélé sek meggátlására szükséges intéz­kedések módozatait. Tudvalevő, hogy a 3630—1043. M. E. számú rendelet értelmében hat hónapig terjedhető elzárással és 8000 pen­gőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó, aki a rendeletnek intézkedéseit — ide­számítva a bérrögzitésre vonatkozó rendelkezéseket is — megszegi. Ez a cselekmény hivatalból üldözendő kihágás képez. A hatóságok tudo­másukra jutó esetekben az eljárást megindítják és soronkivül ítéletet is hoznak. Azokban az esetekben, amikor nemcsak a munkaadó, ha­nem a munkavállaló részéről is megállapítható a visszaélés, vagy olyan eset fordul elő, hogy a mun­kavállaló az elvállalt munka el­végzését megtagadja, úgyszintén, lia gazdasági okokból káros maga­tartást tanusit, a munkavállalóval szemben is eljárás indul. Ilyen esetekben a pénzbüntetés mellett rendőri felügyelet alá helyezésnek, vagy internálásnak van helye, eset­ileg az 1920:XV. tc.-be ütköző mun­kabéruzsora miatt indítanak ellene 'eljárást. Különösen a jelenlegi ; időkben mindenkitől megkövete­jlendő kötelességteljesítés érdekében az ipari termelés csökkenésnélküli ibiztositása megköveteli, hogy a törvény teljes szigorával sújtsanak le a bűnösökre és ezért a dolgozó iparostársadalom és munkásság érdekében járjanak el a hatóságok, amikor a tudomásukra jutott ese­tekben a törvényes rendelkezéseket soronkivüli eljárással megfelelően érvényesítik. KORZOBAN Ma Móricz Zsigmond gyönyörű regé­nyének filmváltozata! Jávor, Csortos, Egry Mária főszereplésével KEREK FERKÖ DfiEMSGYXRORSZAU « VASÁRNAP, 1943 november 23. J Az ipartestület az irasDan — a tényállás és a tanuk megnevezésé- | vei — hozzá beadott panaszok kö- » zül a saját hatáskörében elintéz- j hető ügyeket maga intézi el, a töb­bit pedig megküldi az illetékes büntető hatóságokhoz. „Sub auspiciís gubernatorís" doktorráavatás a szegedi egyetemen A Kormányzó urat báró dr. Wlas­sics Gyula államtitkár képviseli az ünnepségen (A Délmagyarország munkatársá­tól) December 6-án, hétfőn ünnepi ülést tart a szegedi Horthy Miklós­tudományegyetem tanácsa. rAz ün­nepi ülés tartására az egyetem egyik kiváló hallgatójának a Kor­mányzó ur gyűrűvel való doktorrá­avatása ad alkalmat. A délelőtt fél 12 órakor kezdődő ünnepi ülésen Vincze Sándor bölcsészettudomá­nyi doktorjelölt avatják »sub auspiciis gubernatorís* doktorrá. A Kormányzó ur őfőméltóságát az ünnepi avatáson báró dr. Wlassics Gyula kultuszállamtitkár képviseli. Az ünnepség meghívóit már szét­küldöttc az egyetem tanácsa. Szily államtitkárt a debreceni egyetem dísz­doktorává avatták Debrecen november 27. A debre­ceni Tisza István-tudományegye­lem szombaton délben ünnepi ülést tartott, amelyen a bölcsészettudo­Imányok* díszdoktorává avatta (Szily Kálmán m. kir. titkos ta­nácsos, volt államtitkárt, a mű­egyetem nyilvános rendes tanárát. Az ünnepélyen a kultuszminisztert Fáy István titkos tanácsos, állam titkár képviselte. Szily Kálmán meghatott szavakkal mondott kö­szönetet a kitüntetésért. Szabályszerű hadigondozási! iga zolvánnyal rendelkező hadigondozott nőket felvesz a SZÉCHENYI HOZ' Ullein-Revíczky Antal a svéd-magyar testvériségről Stockholm, november 27. A Svéd­Magyar Társaság a Grand Hotel tükörtermében ünnepi estet rende>­zett. Az ünnepségen svéd részről a közélet, valamint a tudományos és a művészeti körök képviselői nagy számban vettek részt. Magyar részről megjelent U 11 e i n-R e­viczky Antal követ feleségével, a magyar követség és a magyar kolónia tagjai. John Almquist, volt kultusz­miniszter, a társaság elnöke né­hány üdvözlőszót intézett a megje­lentekhez. Ezután UIlein-Reviczky Antal magyar követ tartott beszé­det svéd nyelven. A magyar követ beszédében ör­vendetes ténynek mondotta, hogy a svéd és a magyar nemzet, bár nyelvük egészen eltérő és az egy­mást elválasztó földrajzi távolság nagy, rokonnemzelcknek mondha­tók. Nem fajilag vagyunk roko­nok, hanem szellemileg; nem tes­tünk rokon, hanem lelkünk. A sza­badság szeretete, az alkotmány tisztelete, embertársaink megbe­csülése, a munka elismerése, az igazság keresése és a haza önzetlen szolgálata: ezek a tulajdonságok azok. amlyek jellemzők a svéddek­re és ugyanezek a tulajdonságok azok. amelyek jellemzők a svédek­ezeréves európai történelme folya­mán sohasem volt hűtlen és nem '.esz a jövőben sem. Ullein-Reviezky Antal követ nagy tetszéssel fogadott beszéde után kö­vetkezett az est műsoros része. Óriási siker a legnagyobb, legszebb magyar film! Előadások: Ma 2. fél 4 iF 5és7órakor, hétfőn 3, 5, 7 órakor. SZÉCHÉNYI MOZI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents