Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-27 / 269. szám

örtn. fa lton tábornok' a T. amerikai hadsereg főparancsnoka, erőszakosan hánt egy katonával, aki gránátrobba­nástól idegösszeroppanást szenvedett. Erre Amerikában vihar tőrt ki ellene. Egy szenátor azt követelte, hogy Pat­ton tábornokot állítsák hadbiró«ág elé. (MTI) „Olasz Szociális Köztársasá?' Milánó, november 26. 'Az olasz ininiszertanács a Duce elnökletével tartott ülésén több fontos törvényt és intézkedés határozott el. Igy elhatározták, hogy a nemzeti köz­társaság állam neve december 1 -tői véglegesen »OIasz Szociális Köz­társaság* lesz. Lobogója három­színű. a zászlórúd hegyén a liktor­nyalábbal. A hadilobogó rajtos, ba­bérlevélszegéllyel, négy sarkát a vesszőnyaláb, egy gránát, egy hor­gony és egy sas díszíti. Különös jelentőségű a munka, a technika és a művészetek egység­arcvonalának megteremtése a tőke kizárásával, valamint egységes munkakönyv bevezetése. 'A munkások december f-től 30 százalékos béremelést kapnak, ki­véve azokat, akik már a legutóbbi negyedévben kaptak ilyen bér­emelést. Decemberben megállapítják a legfontosabb mezőgazdasági és ipari termékek legmagasabb árait. Végül gondoskodnak a zsidókéz­ben levő műalkotások biztosításá­ról. hogy el ne tűnjenek. (MTI) Technikai ujitások kipróbálására szolgáló támadások London ellen Berlin, november 26. Az Interinf je­lenti: A péntekre virradó éjszaka né­met repülők kis kötelékei Londonnak egyes célpontjait támadták. Két kiilön támadás is volt. Az első este 9 óra ntán, a másik hajnali 3 óra tájban tör­tént. Mindkét vállalkozásnál és egy to­vábbi támadásnál, amely Dover kör­nyéke ellen volt, csak egy német gép veszett e|. Ezek az egyes célpontok el­len végrehajtott támadások nem té­vesztendők össze nagyobb támadások­kal, csupán terhnikai újítások kipró­bálására szolgálnak. (MTI) * Meg ezen a héten meglesz a Roosevelt — Churchil találkozó Sztálin nam hagyta •! Moszkvát Genf, november 26. A svájci saj­tóhoz Araerikából és Londonból érkezett titokzatos célzásokból, va­lamint abból a tényből, hogy Fe­hér Ház legutóbbi sajtóértekezle­tén Roosevelt helyett Cordell Hull válaszolt az újságíróknak, továbbá abból a körülményből, hogy az an­gol alsóházban Churchill helyett Attlce válaszolt a képviselők kér­déseire, annak a feltevésnek adnak kifejezést, hogy a Roosevelt—Chur­chill találkozó talán még e héten meglesz. Semmiből sem lehet azonban erre következtetni, hogy Sztálin elhagyta volna Moszkvát. Lisszabon, november 26. A New­york Times jelenti, hogy Roosevelt, Churchill és Sztálin találkozójára Gsangkaiseket is meghívták. (Ml'I) A Szovjet és az európai államszövetségi tervek Stockholm, novmber 26. Stock- kot Az egész svéd közvéleményben hóimban meglehetősen nagy feltü- csalódást keltett hogy az utóbbi nést keltettek azok az egyre gya- időkben hangok hailattszottak a koribb szovjet nyilatkozatok, ame- népek szorosabbra zárkózása ellen, { lyek az európai államszövetségek dekterületnek' jelentette ki és az angoloknak meg az amerikaiaknak semmi lehetőségük sincs arra, hogy a bolsevizmus eme hatalmi törek­vésének megállást parancsoljanak. Anglia és az Egyesült-Államok udvarképessé tették a Szovjetet, mint uralkodópartnert bevezették a nemzetközi politikába. Az angol­amerikai hadvezetés passzív segéd­eszközéből önálló katonai tényező lett. Európának most már semmi várnivalója sincs Angliától és az Egyesült-Államoktól. Európa Né­metország nélkül sa ját erejéből nem képes biztosítani létét a Keletről jövő támadással szemben. Védelme céljára tehát csak « német biro­dalom katonai ereje marad. Ha ezt a bástyát áttörnék, Euró­pa elveszne. Sőt, még Anglia és az Egyesült-Államok is sötét jövő elé néznének és ez a jövő előbb-utóbb bolsevizmusba vezetr\e. Vizsgálja Göbbels, hogy a bolse­vista veszélytől fenyegetett európai népek miért nem tesznek serarait • veszély megszüntetésére. A minisz­ter szerint a belátás hiányának, ai elbizakodottságnak és a gyávaság­nak egybetalálkozásáról van szá Addig kerülgetik a leszámolást, amig egyszer túlságosan késő lehet (MTI) Moszkvai folyóirat a népek háboruutáni szabad választási jogáról Berlin, november 26. Illetékes német helyről közlik tájékoztatá­sul: Berlini politikai körökben »'A háború és munkásosztály* cimü moszkvai folyóirat egyik cikkével foglalkoznak. A cikk Európa há­borutáni ujjárendezésével kapcso­latban a népek szabad választási jogáról értekezik és a következő fi­gyelemreméltó megállapításokat teszi: Még nem lehet előre megmon­dani, hogyan fest Európa a há­ború után. Azonban mindenesetre világos, hogy nem szabad •feste­nie*. Moszkva szándékait nagyon is ismerik Európa kis népei — han­goztatják berlini politikai körök­ben, semhogy magyarázni kellene, mit ér a Szovjet a népek szabad választásán. Sztálin a fenti folyó­iratban többszőr kifejtette, hogy számára a különböző emigráns kormányok nem léteznek és hogy ő a háború után maga akar saját elgondolása szerint jő! bevált mód­szerrel kormányokat felállítani. Ezzel összefüggésben jellegzetesnek hangsúlyozzák Berlinben a kelet! arcvonalon újra felállított lengyel hadosztályok eskümintáját is, amelyben többek között ez van: •Fogadom, hogy hü leszek a Szov­jetunióhoz és fogadom, hogy a test­véri érzületet a vörös hadsereggel továbbra is megőrzöm*. (MTI) Goethe szülőháza súlyosan mearongálódott Majna-Frankfurt, november 26. A Majna-Frankfurt ellen intézett legutób­bi angolszász terrortámadás alkalmá­val a már eddig jelentett mükincsekea kivül eltalálták Goethenek az ejtés® rt­lázon ismert szülőházát ta. A ház meg­őrizte a XVIII. századbeli patrícius családok lakástilusát az ízléses belső berendezéssel együtt. Most súlyosan megrongálódott. (MTI) Kállay miniszterelnök a magyar gazda ka kötelességéről Budapest, november 26. A Falu és államblokkok tervei ellen irá­nyulnak. Orosz részről ezt az állás­foglalást azzal indokolják, hogy a (csupán az abban résztvevő álla­Szovjet nem tiiri meg sem a dunai1 mok biztonságának, fenállásának, konföderációt, sem a balkáni szö- -szabadságának és függetlenségének vétségeket, sem északi államblok- szolgálatában állana. (MTI) uaauma j Gazdaszövetség Budapesten orszá holo az .lyen együttműködésnek, ^ rend^etli amelyre egyalta un nem kell támadó ^n-'.Lkezer iazda gyűlt össze. Mayer (leKokat maganan hordozni es azjJá nos nyugalmazott földmüvelés­miniszter megnyitó beszédé­Göbbels a boís*vista veszedelemről Berlin, november 26. Göbbels birodalmi miniszter cikket irt a Das Reich cimü hetilapba »Az ag­godalmas kérdés* cimmel. A mosz­kvai értekezlet — irja — bizonyos mértékig metszőpont a mostani há­ború politikai fejlődésében. Nem teljesedett be az angoloknak és az amerikainknak az a reménye, hogy a moszkvai értekezleten a Kremlt területi követeléseinek leszögezé­sére liirják. A Szovjet nem volt hajlandó en­gedményeket tenni, sőt az általá­nos hadihelyzet miatt éppen a plu­tokráciák voltak kénytelenek any­nvira engedni a bolsevista igények­nek, hogy egy amerikai lap ezt az engedményt nemrégiben fantaszti­kusnak mondotta. Az angolok és amerikaiak mind­eddig szívesen lállók a Szovjet ka­tonai segítségét, meri «zt rem hogy a vörös hadsereg lassan, de biztosan elvérzik a német véderő­vel szemben, a német véderő pedig a vörös hadsereggel szemben. A Kreml azonban katonailag önálló­sította magát és Edennek, meg Hullnak néznie kellett, miként áll Sztálin a kapcsolótábla mellé. Sztá­lin nem fog habozni, hogy ránézve kedvező helyzetet, amennyire tud­ja, kihasználja. Hogy ez mit je­lent az látható azokból a riadóje­lekből, amelyek az egész világon jelentkeznek. A Szovjet befolyási és területi igényei nemcsak Lengyelországra, a balti államokra, Finnországra, Délkeleteurópára, vagy a török ka­tonai támaszpontokra vonatkoznak, "gyí ben hangoztatta annak fontossá­gát, hogy a falu népe helytálljon a maga helyén. Szekeres László ügyvezető­igazgató határozati javaslatot ter­jesztett eld, amely a földmüvestár­sadalom hódolatát fejezi ki a Kor­mányzó ur iránt és hangoztatja, hogy a kormányzatot a szegedi gondolat jegyében az eddiginél is erőteljesebben támogatja. Tiltako­zik a falu népe az ellen, hogy so­rait akár napipolitikai jelszavak­kal, akár más módon megbontsák. Utána Somogyi Imre kisgazda, Balatonfüred községi bírója beszélt •A falu a nemzet szolgálatában* cimmel. Kállay Miklós miniszterelnök szólalt fel ezután és rövid beszédé­ben mindenekelőtt az általános' gazdasági helyzettel foglalkozott., hangsúlyozva, hogy ismeri a pana­szokat és a kormánnyal együtt nek nyugodtak, higgadtak és oko­sak, mert a nehéz idők végét csak ugy érhetjük meg, ha egységesek maradunk és ugy gondolkozunk, ahogy ki-ki a magáéval gondol­kozik. Embertársairól és a nemzet­ről ma mindenkinek ugy kell gon­doskodnia, mint magáról. A por­tán rendet, a családban fegyelmet kell tartani és kötelességet kell tel­jesíteni. — A magyar gazdának — mon­dotta befejezésül a miniszterelnök — ma két kötelessége van s ebben a kettőben csúcsosodik ki egész ha­zafiassága: termel és rendet tart Ezt teszi otthon, ezt kell végeznfc az egész országban is és védeni kell ami az övé lélekben, hitben, erő­ben. A miniszterelnök szavait az egy­begyűltek hosszantartó lelkes taps­sal fogadták. (MTI) hanem beleszólási jogot kiván ma-1 mindent elkövet azok orvoslására, gának a Szovjet Afrikában, a Föld- 'majd szólt azokról a nehéz napok­( »a„ közi-tengeren és az Égei-íengereiJis. ról, kmelyekiiejj na a űfeauxt él he élték.!Sőt már az egész Középkeletet ér-iarra kérte gazdatársait, bogy legye­A Szegedi Gyorsiró­és Gépiróiskolában (FEKETESAS UTCA II 835. beiratkozások uj, kezdő ét haladó tanfolyamokra c,'ng. SJ&8-190-43. fez. 211

Next

/
Thumbnails
Contents