Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-27 / 269. szám

„Szabad kis népek nélkül nines megbékélt Európa" Ghv«y külügyminiszter költségvetési beszédében kifejtette Magyarország külpolikájának alapelveit Budapest, november 26. rA' képviselőház ülésén C s i c s e r y-R 6 nay István előadó ismertelte a külügyi tárca költségvetését. Részletes áttekintést nyújtott a magyar külpolitika fejlődéséről egészen a JegiutnJ>bi időkig. Országunkat politikai hagyományai és földrajzi helyzete arra predesztinálta, hogy a tengelyállamokkal keressen szoros érintkezést és barátságot. 'A mostani nagy nemzeti háború a keresztény világrendért folyik. 'A' szomszéd államokkal való kapcsolataikról szólva megállapította, hogy azok jók és normálisak. Nem a mi hibánk, hogy egvediil Romániával nem a*. Ezután R a j n i s s Ferenc szólt Hozzá a költségvetéshez. HangozalakulHatott ugy a román—magyar viszony sem, mintahogy az a két szomszédos nép szempontjából kívánatos lett volna. Figylmeztetéssel fordult a román néphez, hogy most a tizenkettedik órában, amikor mindinkább kidomborodik a román—magyar sorsközösség, revidiálja eddigi magatartását a magyarsággal szemben. A költségvetést elfogadja. Bajcsy-Zsilinszky Endre volt a következő felszólaló. A költségvetést nem fogadta el. Huszovszky Lajos kormánypárti vezérszónok hangoztatta, hogy külpolitikánk a szomszéd államokkal való viszonyban sohasem a súrlódást kereste, hanem mindig átérezte az egymásrautaltság jetatta, hogy reánk is súlyos felada- j lentőségét. tot róhat még a háború és a tüz-j Szeder János, a kormánypárt ben. vérben helyt kell állnunk, ha azt akarjuk, hogy magyarságunkat megvédjük. Az angolszász hatalmak és Oroszország összefogását szerencsétlennek tartja. A költségvetést nem fogadja el. Bálás Károly hangoztatta, hogy tfülügyi szolgálatunkból magyar külpolitikát várunk, értve ezalatt azt a kozódást, amely a magyar érdekeknek legjobban megfelel és amely egynttal legjobban megfelel a hagyományos világnézetnek, nemzetünk hagyományos boldogulási törekvéscinek és a szövetségi hűségnek is. V a j n a Gábor a jelenlegi világíáboruról szólva kijelentette, hogy az tulajdonképpen a zsidóság harca a nacionalista népekkel. A román— magyar kérdésről beszélt ezután és azt fejtegette, hogy ellenségeinknek nem az a céljuk, hogy az erdélyi kérdés véglegesen elrendeződjék, hanem háborút szeretnének szitani Magyarország és Románia között. Ezt a háborút azonban nem szabad megengedni. A költségvetést nem fogadja el. Árvay Árpád az általános külpolitikai hirvezetés tekintetében helyesli a kormányzati felfogást. Rámutatott, hogy a délerdélyi magyarság százezrei igen súlyos helyzetben élnek. A román kormányzatok nem tartották be azokat a kötelezettségeket, amelyeket a népi kisehbséggel való bánásmód tekintetében magukravállaltak. Emiatt került Románia többizben is súlyos politikai válságba és emiatt nem másik vezérszónoka a moszkvai a diplomácia nem tud elintézni, az egyházak kapcsolataik révén megoldhatják'. Elsősorban a protestáns egyházakra gondol, amelyek szolgálatait a magyar szempontból is igénybevehetőnek tartja. Energikus állásfoglalást kért a délerdélyi magyarokkal szemben tanúsított román magatartásra. A külügyi tárca költségvetést elofogadta. R á t z Kálmán történelmi áttekintést adott a külpolitika fejlődéséről, majd az elmúlt évek magyar propagandáját bírálta, költségvetést nem fogadta el. C s i p a k Lajos főként a DBtSMSGTXRORSZaq 8ZOMBAT, 1948 november 27 gyeimét. Kérte továbbá, hogy a Romániából idemenekült magyarságnak nyújtsanak lehetőséget letelepülésre. A javaslatot elfogadta. Oláh György a tárca költségvetésével kapcsolatban főként a külügyi sajtókérdésekkel foglalkozott és a tárca költségvetését nem fogadta el. Délután 5 óra előtt 5 perccel A'Törs Tibor alelnök a vitát leI zártnak nyilvánította és ekkor szóRomá-1 lásra emelkedett Ghyczy Jenő niáában maradt magyarság és a külügyminiszter. A külügyminiszszórvány magyar telepesek sorsát ^er beszédét végighallgatta Kállay tette szóvá. A moldvai csángók i Miklós miniszterelnök és Reményi* helyzetére hivta fel a miniszter fi- ISchneller Lajos pénzügyminiszter. Ghyczy külügyminiszter beszéde A miniszter a következőket mondotta: — A külügyi bizottság legutóbbi ülésén is megállapítottam és ezt különösen a külföld felé szeretném hangsúlyozni, minden viharcsengő dacára, liogy nincs megoszlott szempont, nincs szakadás a magyar népben, hogy minden tontosabb külpolitikai kérdésben egy-két eltérő hangot kivéve — örértekezl ettel kapcsolatban megálla- Ivendetes egyetértés uralkodott közöt pitotta, hogy az a kis népekre ki- tünk, legfeljebb uüanszokban, vagy legfeljebb bizonyos kérdések beállttá józanitó hatással volt. M a k r a y Lajos hangoztatta, hogy jelenleg két hatalmas problémával áll szemben az ország. Az egyik az európai világ problémája, , , ..... ... .a másik a sajátosan magyar prob.kU L°l!.... léma, amely nem választható el az előbbitől. Az európai probléma alatt érti azt a harcot, amely Európa egységesítésének gondolata és a kontinentális egyensúly gondolata között folyik. Szerinte Magyarország ebben a harcban döntő szerepet nem játszhatik. Magyarország ezeréves történelmével állandóan harcolt az egységesítés ellen, viszont a magyar sors elválaszthatatlan a Duna-medence sorsától. Ezt a területet a magyarság nélkül a magyarság ellen rendezni nem lehet. Bizik a igazságosság átütő erejében. A világ Magyarországnak igazságot is fog szolgáltatni, ha az ország saját maga nem mond le történelmi hivatásáról. Egész Európának szüksége van a magyar Szent Korona tanában kifejtett és összefoglalt Magyarországra. Kéri a külügyminisztert, hogy hirdesse a deivarusi Mott Szmobat, vasárnap, hétfőn utoljára Dumas Sándor világhírű regénye Gróf raonfc Chrisie A francia filmgyártás filmkolosz szusa. Nem repriz! Uj feldolgozás! l. rész: az If vár foaiua Ifjuságunk legszebb emléke, a leg nagyobb romantikus regény. Edmond Dantes szerepében: Pl ERRE RICHÁRD WILLM UPA HÍRADÓ! Köznap 3,5,7, vasárnap., 2,fél 4,5,7 sában állhattak fenn némi eltérések; a dolgok lényegében, a követendő politikát illetőleg nem az egyes politikai pártokhoz való tartozás, hanem a magyar ember józan ösztöne, a magyar hazafias gondolkodás és érzés szabja meg az irányt. Külpolitikánkat a nem zet nem változó céljai határozzák meg, nem pedig konjunkturális elemek. A változó helyzeteket a diplomácia mindennapi munkájánál természetesen figyelembe kell vennünk, de a változó helyzetek nem érinthetik alapvető nemzeti érdekeinket, sem pedig becsületünk törvényeit. Feladatunk lényege pedig éppen az, hogy érdekeinket becsülettel éi vényre juttassuk, hogy Magyarországot a háború megpróbáltatásai és áldozatai után ismét visszavezessük az igazságos békéhez, a békés épitö munkához. — Amióta az utolsó külügyi expozé elhangzott, a háború nagy lépésekkel ben, amely tények természetesen különböző téren érdekközösséget eredményeznek. Még szorosabbra ionta, sőt úgyszólván megalapozta ezt a* érdekközösséget az a közös sors, amelyet a páriskörnyéki békék reánkmértek és a két bécsi döntés, amely Németország közreműködésével a megvalósulás útjára vitte a magyar polika alapvető célkitűzéseit; a békés revíziót. A rnult ereje, geopolitikai helyzetünk, Versailles, Trianon, a két bécsi döntés azok a tények, amelyek a magyar—német kapcsolatokat meghatározzák és jóviszonyunknak és együttműködésünknek szilárd alapját képezki. Az a küzdelem, amelyet Németország folytat, a német nép élet-halálharca, amely mellé sorakozott nemze< tünk önvédelmi részvétele — minden hódítási szándék nélkül. Meg vagyunk győződve arról, hogy ama példátlanul nagy anyagi és véráldozatot, amelyei a német nép fennmaradása érdekében, hoz, nem maradhatnak eredmény nélkül és a kemény küzdelmek meghozzák a maguk gyümölcsét. Viszonyunk a szomszédállamokhoz — A szomszédállamokhoz való viszonyunkat, amennyiben azok nen* függvényei a háborús helyzetnek, a megoldandó kérdések kezelésében való készség és a nemzetiségeinkkel való bánásmól tükrözi vissza. A határokon haladt előre a maga kérlelhetetlen ut- i tu, é,ö véreink gor8át a magyar kórján. 1942 őszén az orosz tömegek megindultak és a télnek minden borzalmát rendkívül ügyesen kihasználva, teret nyertek. Vitéz második hadseregünknek is meg kellett birkóznia az ellenséges túlerővel és a téllel, amelyet az orosz viszonyokhoz mérten is rendkívülinek mondottak, mindaddig, amig állásai feladására kényszerült, A tél magyar gondolatot é7 szélesítse ki Rövid szünet után az eseméÖJ - nyek ismét gyorsabban kezdtek alaegy egész európai gondolattá és érdekké. Miután a vezérszónokok sorozata lezárult, Meskó Zoltán emelkedett először hozzászólásra. Szerinte az egyetlen helyes magyar külpolitika a magyar érdekek szem előtt tartása. Szabó Zoltán felszólalása szerint a különböző egyházak nemzetközi összeköttetései sem elhanyagolható tényezők az országok sorsa kialakitásában. Sokszor amit KORZOBAN Ma Móricz Zsigmond gyönyörű regé nyének filmváltozata! Jávor, Csortos, Egry Mária főszereplésével KEREK FERKO kulni és a háború molochjának a taoszszu évek óta a harctereken kifárasztott és idegeiben megőrölt olasz nép áldozatul esett. A szerencsétlen trianoni békeszerződés után Olaszország volt az első állam, amely jóindulattal közeledett hozzánk, kinyújtotta felénk baráti jobbját, s állandóan tapasztaltuk Olaszország politikai támogatását. Ez. ért őszinte megilletődéssel és egyftttérzéssel szemléli a magyar nép azt a páratlan tragédiát, amelyen az olasz nép keresztülmegy. Barátságunk a* olasz nép iránt nem rendült meg és CSnk azt tudjuk kívánni, hogy. a megpróbáltatások minél hamarabb múljanak el és az olasz nép foglalja el ismét azt a helyet, amely őt képességei cs teljesítményei alapján megilleti. Barátságunk a német birodalommal — A német birodalommal változatlanul fennáll barátságunk. A barátságnak legszilárdabb alapja a sokszázados hagyomány és Magyarországnak geopolitikai helyzete a Duna völgyémány szivén viseli. A külügyi kormányzat a magyar kisebbségek helyzetét, állapotát, a leglelkiismeretesebben figyeli és ha azt tapasztalja, hogy valamely kisebbségi sorsban élő magyar nem részesül a többségi kormány, vagy valamely szerve részéről egyenlő jogi elbánásban, haladéktalanul megteszi az érdekelt kormánynál a szükséges dipszéchényi mozi Ma 3, 5, 7 órakori r. Minden idők legnagyobb történelmi filmje Minden filmet veri Óriási siker! Fergeteges taps minden előadáson! RÁKÓCZI NÓTÁJA Szereplők: TOLNAY KLÁRI SARDY JÁNOS KOVÁCS KAROLY ABONYI GÉZA Siessen jegyét biztosítani! Tel. 20-33 Szabályszerű hadigondozása igazolvánnyal rendelkező hadigondozott nőket felvesz a SZÉCHENYI MOZI