Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-10 / 229. szám

A szegedi tanyák népe (111.) A tanyai ejnber építkezése a rnatu szentkép, felöltöztetett legváltozatosabb foi mákat mutat.];) a gyertya és a c fiatal bérlő földbeaüllyCsztett, 1ü tanyájáig. zést; itt és most nem lehet feladatunk. ja közöttük, hogy hoinar meghal nagyolt leírásra "•nhOajM^^H leioitozteteti szentelt ren élést, vagy ha egyetlen gyermek, szegedi foglalkozások "(iwprikaterínesalád férfitagjainak ka- lép házasságra. Mindenképpen töre- flés) kialakulásának. A jussért való elsősorban a tisztaságot és a dolog- tönőkben kel! a végső gyökereit keszeretetet néznék a lánvban. Az öre ' resnünk a szegedi nép Délvidéket geknét csak akkor maradnak, ha ezek gyarmatosító, tanyákat telepítő kirajbatározottan kívánják az egy kényé- zásainak, másfelől pedig „ különleges • SCO vtUi ózhatunk. A házal rendszerint maga a csa esetlég a had. nemzetség építi fel. építkezőt sokszor pénzkölcsön ne! segítik, amelyért nem kérnek kamatot A ház alapját téglából rakják- Erre jön a föld szintjc4öl kezdve a vályogfal A vert falat ma mar inkább a mellékhelyiségeknél találjuk meg, amelyek a családnak a küzdés éveiben akárhányszor lakóhelyül szolgáltak. Az épület helyiségei földesek, amelyet a jóravaló gazdasszony minden szombaton feldörgöl. A tetőzet manapság szinte kivétel nélkül cserép, tehetősebbeknél pala. A cserepet ugyan nem szeretik, mert a szalonná nak. kukoricának, paprikának nyáron nincsen jó helye alatta. Mégis ezt választják. mert legtovább tart. Imittamott néhány nádfödeles házat is látni. Feltűnő, hogy a szegedi tanyavilágban a kerítés egyetemesnek mondható, amit a gazdálkodás fejlettségével magyarázhatunk: a jószágok nem kalandozhatnak kedvükre. Érdekes, houy a napsugaras díszítés igen gazdag változatokban megtalálható a századforduló táján épitlt házak végein (oromfalain, E drága famunkának alkalmazása talán az [akinek fényképe van. az, hagyományos fiatalon való bázasodás { A tanyat ember, mint általában asr következtében, szüleik még legtöbb-. egyszerű emberek, nem tél a háláidé beleugy dolgozzál, mintha örökké étnél, ügy imádkozzál, mintha mindiárt meghalnál. Halálában van valami megrendiEzzel szemben igazán üdítően hat >zör javakorbeliek, akik a gazdálko- tói. Sokat gondol Ugyan rá, de az a tisztaság, amelyik a legtöbb ta- dást vajmi ritkán adják át nekik, a .nyugszik. Ismeretes mondása: AZ nyai haztajekot olyan s/xpea jellemzi ,gvöptüt« nem engedik ki a kezükből .dolgozzál, mintha örökké élnél A tanyák népköltése gvöplüté nem engedik ki a kezükből már a többi gyermekre való tekintet miatt sem. A fiatalokban éppen olyan erős a birtoklás ösztöne, amelyet az tő egyszerűség és méltóság. Halálát az ujabb évtizedekben válságos helyzetbe jutott. A földművelés állandó elfoglaltsága és gondja általában nem kedvez a művészi megnyilatkozások-4. . .... t,., . , . nak Az efféle ösztönök nem érhetnek varos,berfó dekre és 6n- y alkotássá mert a mindennapi életnek «* nélkulozésset és.c i. . lemondassal szereznek önállóság vágya is fokoz. A szülői háznak gondtalan függéséből nem egv' szer mennek mamiktól választott szeigé súlyos köv'etelménvei vannak. A nép-i költészet egyetemes pusztulását tehát egyoldalú tévedés volna csak a nyugati civilizáció terjedésével magyarázni. A kettő csak részben áll okozati összefüggésben egymással. A régi parasztkultúra (pusztulásának főképpen a magyarság életformájának XIX. századi változása az oka. Á mai parasztság életéből már hiánvzik a művészi szándékokat érlelő ráérés. A tanyákon viszonylag még a líra, a fiatalság költészete virágaik. A népi epika (mese, ballada) az iskola és az újság hatása alatt sorvadozik. A mai tanyai ember számára a kalandélménveket már nem a mese, hanem a krajcáros újságok szenzációi jelentik A játékok ma már töredékekben, tanyát, földet, kis vagyont maguknak Egyéb körülmények mellett éppen ezekben az öszérezvén közeledni, iparkodik a szentségeket fölvenni, utána megköveti házastársát, hozzátartozóit, cselédjeit. A halottat megsiratják, de nem gyászolják sokáig Az élet halad tovább és a tanyán éppen olyannak fogadják el, amilyen. BÁLINT SÁNDOR Eternit és más tmrkolólemezek érkeztek minden színben és minőségben konyhaasztalra, ülőkére, falburkolásra stb. iutányos árban kapható: Dacsó Arnold Szetfed, Tisza Lajos-körut 48. cgykoru gazdasági prospcriláss^ függ T ^eraek*köréten étnek. Talán még a népnyelvet fertőzössze. Bizonyítja azonban azt is, hogv a tanyavilág szellemi sziilSiíóidje Szeged városa, ahonnan ezt a népies Szentháromság-motívumot magukkal vitték uj lakóhelyükre. A mai házakon dekoratív elemeket hiába keresnénk. Minden az olcsóság és használhatóság jegyében készül. A fehérre meszelt falakat kívülről felváltja a gusztustalan >pricoölt« fal. amelyre csax egyszer kell költeni. A ház belsejét pedig >)iongslják«, azaz szobafestő sablonokkal festik. A minták rem szépek, divatjukat multák és főképpen hátráték meg legkevésbé a városi hatások. A népszokások közül leginkább csak azok tartják magukat, amelyek az élet misztériumaihoz: születéshez, házassághoz, halálhoz fűződnek. A család nevét föntartja. Éppen ezé, a gyermek leJen hazaspár örökbe fogad egészen idegen gyerekeket. egyrészt hogy öregségének legven istápja, másrészt padig — mint mondFelesége elszólásából slherQlf rábizonyítani lasancz Mihályra az apagyilhosságot (A Déhuogyarország munkatársé- i nyomozott, amíg sikerült annyi bitói) Beszámolt a Délmagynrország zonyitékot összegyűjteni, hogy esnafról a szenzációs nyomozásról, nek alapján vallomásra tudták biramclynek eredményeként felfedték ni. A döntő bizonyítékot felesége, egy négy évvel ezelőtt elkövetett (szolgáltatta Lasancz Mihály ellen. Lasancz rossz viszonyban élt a* asszonnyal, folyton ütötte verte, mint annakidején apját. Az aszt t,Z(,lM — gazdálkodót. A gyilkos-jszonv folyton panaszkodott ismerősokszor sa8 elkövetésével fiát, Lasancz Mi- jseinek a durva emberre és a szom„ ..,,.„„ ,, . ICIHCUUK, "V^Y CVVCI C gyereket különösen az idősebb nemze- itanván meggyilkolták dékok Isten áldásának tekintik, aki a I 1 ; , ^ ' ,,, A , /.. Antal idos gazdalkodot. apagyilkosság tettesét. Amint jelentettük. négy évvel ezelőtt AlsóLasancz nvosa'k az egészségre, mert amíg ré-»*a — nem "karja a nevét kutyára gébben évente kétszer is kimeszelték a ha^ni- A házasság nemcsak szere-1 házat, mostanában a festés megújítása négy-öt cszleodőnkénl lörtéaik. hálvt gyanúsították, akire azonban nem nem sikerült rábizonyítani a bűncselekményt, ezért a törvényiszék bizonyítékok hiányában felA tanyai ember es asszony élete differenciáltsága kövctkezioben született ezermester. Feliüuö azonban, hogy készségéit ujabban kevéssé g.yüniolcsözieli. A varoson készenvett gyári holmikat veszi inkább meg. Ebben öntudatlanul is bizoriyára az a közgazdasági törvény húzódik meg, hogy azt vesszük meg, ahhoz állunk, amihez olcsóbban jutunk hozza. Ezt a tanyai ember a pénz és a munkaidő arányával méri meg Azt hisszük, hogy a népi tárgyi alkotásait ezért szorítja ki a gyáripar tömegtermelése. Minthogy a tanyai embernek a l'öldnuveies es jószágtartás éppen eléggé letoglujla minden idejét, ráérő ioejeben bizony inkább pihen, segít az asszonynak, vagy szerszámait tartja rendben. A díszítő hajlandóságuk életenck komolysága miatt igen mélyre szorultak benne. Különben sem \oloa észszerű, ha bútorait, háztartási eszközeit maga készítené, ékesítené, hiszen akkor mas dolgát kéne érte elhagynia. igy aztán szobabútorát; olcsó. ízléstelen kispolgári portékát a hetipiacon vásárolja meg. A rr.ai »müveit t Európa azonban szágyelheti raagat auiiatt, hogy csak siralmas lakáskultúrát, ruházatot, slágereket tud az alatta élö rétegeknek hagyományozni Szegény embereknek, fiatsd bérlőknek eleinte bútorok alig van. Az anyaföldön bálnak, ott esznek. Holmijuk is, amit neui lehet szögre, rúdra akasztani, ott van A régi széplormáju cserépedényeket a gyári bádogedéuyck és kiselejtezett porcellán dísztárgyak váltják fel A falakon, sublótou néhány olajoyo szédok gyakran látták is, hogy Lasancz veri a feleségét. Egy ilyen; eset után az asszony valaki előtt elszólta magát, hogy alapos gyalemből. de nem is csak anyagi meg-ycr(k~ mentette. Most négv év után a len- jniijn szerint férje ölte meg az öreg , gyelkápolnai rendőrörs, Pintér fontolásokból jön létre tparkodn ik a kettőt egyeztetni, mégis mintha inkább [Ferenc főtörzsőrmester vezetésével - s/ív szavára hallgatnának, mintha bizalmas értesítés alapján addig Lasancz Antalt. Az elszólásról értesítették a rendőrséget. Pintér főtörzsőrmester aztán előbb az aszszonvt, majd férjét fogta vallatóra és ügyesen ugy intézte hozzájuk kérdéseit, hogy mindent bevallottak. Pintér Ferenc több ilyen sii került nyomozási folytatott le, ezt 'a legújabbal is igazi rendőri szimattal vezette, dicséretet is kapott érte feletteseitől. Szombat délután ujabb helyszíni szemlét tartottak az ásotthalmi erdő szélén, ahol a gyilkosság négy év előtt történt. A szemlén résztvett az ügyészség képviselője is, az ügyészségnek ugyanis teljes részletességgel van szüksége a tényállás megállapítására. mert az eljárást csak ' igy lehíl megindítani újból Lasancz ellen. A törvényszék jogerős felmentő ítélete után ugyanis az a jogi helyzet, hogy most újrafelvételi kell kérni az ügyben és ehhez szüksége van a tényállás legrészletesebb tiszt ázásához. SZEGEDI BEVÁSÁRLÓ KIRENDEIÍSÉ G SZÉCHENYI-TÉR 12. ÍELEFON- 33-77. 33-74 Emléktáblát helyeznek el Petőfi kiskőrösi szülőházán \ Kiskőrös, október 9. A kiskőrösi 1 hajlékot, amelynek utcai szobájában | Petőfi először |*illantotta meg a napi világot, mint nemzeti ereklyét közada: kozásból annakidején az írók és Müj vészek Társasága vásárolta meg a ko" rábbi tula jdonostól. A. t Kiskőrös most emléktáblával jelöli meg a falakat. Az emlékmüvet október 17-én, vasárnap kegyeletes ünnepség keretében avatjak lel (MTI)