Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-09 / 228. szám

Bevallotta bOnét a négy év előtt elköveti apagyilkosság tettese Lasancz Mihály, akit a törvényszék b zonyitékok hiányában fel­mentett a gyilkosság vádja aló', az irabb bizonyítékok suiya alatt megtört es emontíotta, hojyan végzett apjával (A Délmagyarország munkatársá­tól) Ezerkilencszázharminckilenc nájus 6-án az alsótanyai ásoM­hahni erdőben halva találták La­s a n c z Antal 71 éves gazdálko­dót. A halál okának megállapítá­sára boncolást rendeltek el. A bon­colás eredményeként megállapítot­ták. hogy Lasancz Antal halálát súlyos belső sériilésrk okozták. Több bordacsontja eltörött, a gé­géje össze volt roncsolódva. A ha­lál közvetlen bekövetkezését fulla­dás okozta. Ezekből a jelekből nyilvánvalóvá vált, hogy az idős gazdálkodó gyil­kosságnak esett áldozatul, gyilkosa dulakodás közben megfojtotta. A nyomban bevezetett nyomozás ele­jén a gyanú azonnal fiára, La­sancz Mihály 38 éves gazdára te relődött. Lasancz őrséa őrizetbe vette tattá és átadta az ügyészségnek. A gyilkosságai gyanusitotl fiu hat hónapig volt vizsgálati fogságban. azonban mégis enyhült a helyzet, apa és fiu kiegyezett, Lasancz Mi­hály elköltözött a tanyából, az öreg pedig visszavonta a fia ellen tett feljelenléseket. Mihályban azonban titkon tovább forrt a gyűlölet apja tfz ásotth'almi erdőnél érte utói, ott [megváHoetafht • mmk , szidni kezdte apját a föld és a ta- (tozasnak a kontinensen feltétlenül Mo­nya miatt és meg is ütötte. Az öreg'i»rá*v»'t0**sb" kell jelentke.nte. ellenszegült, verekedés ItfMM küjEg^TSE-é" ée" JfitSS ameiynen természetesen a erőben n*t CfVVí'lrirö nem lokftt litL; C—. k. * ellen, nem is volt vele beszédes vi- niennie a Lasancz tanya felé. fevő fiatalember kerekedett felül. A földre teperte apját, mellére tér­delt és fojtogatni kezdte. Amikor már alig volt benne élet, otthagy­ta az erdő szélen. Lasancz Antal pár perc nmlva feltápászkodott, be­támolygott sz erdőbe, ott összeesett és meghalt. Lasancz Mihály, hogy alibit szerezzen, vfeszament a bajái miltura és ott a Bokor iskolánál kérdezősködött, hogy merre kell szonyban. Május 5-én mindketten résztvettek egy rokonuk temetésén, majd a temetést követő toron a ki­rályhalmi Wolford-féle vendéglő­Lasancz Mihályt tegnap dr. K a­marás Lajos rendőrlanácsos, a bünügyi osztály vezetője is kihall­gatta és elrendelte letartóztatását. ben. Délután 3 óra tájban Lasancz j A négy év előtt elkövetett apagyil­Antal hazafelé indult gyalogosan, j kosság tettesét rövidesen átadják fia nyomába szegődött kerékpáron.' az ügyészségnek. t * ez alatt az idő alatt többször is ki­hallgatták, Lasancz azonban az első pillanattól kezdve mindvégig ta­gadta, hogy ő ölte volna meg apját. Ártatlanságát hangoztatta a tör­vényszék előtt is. végül a törvény­szék 1939 novemberében megtartott főtárgyalásán bizonyítékok hiányá­ban felmentette Lasancz Mihályt. Négy év telt el azola, a dolog las­san feledésbe merült, ám néhány nappal ezelőtt újra felszínre került az 1939-ben elkövetelt gyilkosság ügye. Bizalmas értesítés érkezett az alsóközponti rendőrségre, hogy bi­zonyítékok vannak, amik szerint Lasancz Mihály követte cl a gyil­kosságot. Valaki ugyanis hallotta, hogy az öreg Lasancz halálának napján a fiatal gazda hazatérve igy szólt feleségéhez: — Na, jól megtapostam az öre­get, még védekezett, amikor ott hagytam. A bejelentés alapján újból valla­tóra fogták Lasancz Mihályt, aki most már a íültanu bizonyítékai­nak sulva alatt töredelmes vallo­mást tei't és beismerte, hogy 6 ölte meg apját. Lasancz vallomásának megtétele után kivitték az ásotthal­mi erdőbe és ott a helyszínen el­játszatták vele a gyilkosság lefo­lyását és elmondatták vele, miért, hogyan követte el lettét. A fiatal gazda elmondotta, hogy eltenlélck keletkeztek közte és apja között amiatt, hogy az öreg gazda elvált feleségétől és vadházasságru lépett egy nála 40 esztendővel fia­talabb nővel, akire nyomban ráíra­tott 3 hold földet A~ tanyáját őreá iratta apja, azzal a feltétellel, hogy halála napjáig köteles eltartani. A vallomásból kiderült, hogy amint a tanya átirása megtörténi, napirenden voltak a veszekedések apa és fia között Az apa mindin­kább terhessé vált a fiu számára és Lasancz Mihály többször meg is verte Lasancz Antalt Az apa erre érdemtelenség cimén vissaaperelte fiától a tanyát, ami még jobban el­rnérgesitette a viszonyt. Később ftlwct tHOptpiiázzált a teunészetíudássk a másiani f majd' lelaTót MökaHaHld MÍfy Uli idtjáuísi ? — 110 ód* Úrfi uátni a UÖMÜttza tnrttq. oszu ? — (Huadás a sa%U­vidékektn nyában a tájékozódás körülményessé Másodvirágzását éli a termeszei. A mindenen csodálkozni tudó budapesti nep ugy igyekszik a gellérthegyi vi­rágzó orgoaafakat nézni, mintha cso­da volna. Innen is, onnan is érkezne* jelentések, nogy hol a kórte hozza má­sodik termését, hol a cseresznyefák öl­töztek Nippon tavaszi virágpompája­ha. Szegedről még az hirlik, hogy az épülő uj református templom mellett a í adgeszlenyefák második virágzását varázsolta elő az őszbehajló nyár, arai annyira megzavarta a természet vi­rágfakasztó és növényérlelő rendjét, hogy nyilván már maga sem tudja, vájjon tényleg tavasz van-e, avagy ősz? Azt meg már szinte nem is erde­kes felemlíteni, annyira általános min­denfelé az országban, hogy akácfák díszelegnek tavaszi kosztümükben s hófehér viráglürtjeiket illatoztatják az őszi lombhullás zörgő aVarszőnyo­ge felett. A földek életet adó erejét kü­i lönösen a konyhakertekben és a bol­gárkertészetekbon a harmadik, sőt a negyedik fordulóban használják már ki. Emberemlékezet óta nem volt pél­da ilyen hosszú, egyhazamban tartó nyárra. Mert az. ami most níösolyog ránk, igazi, pompás nyár, nem ősz, sőt nem is »vénasszonyok nvara«, ahogy csufolnt szokták a bágyadt napsugár­ban fürdő langyos őszt. 1A vénasszo­nyok nyarát általában hűvös időjárás szokta megelőzni a kánikula után. Most még ez sem iktatódott közbe, alig egy-két esős napunk volt. de azoa is olyanok, bogy efcak az aszfaltot ned­vesítették meg, de a földeknek alig voltak valami hasznára. Az őszt ilyen széppé varázsolo kü­lönleges természeti tüneményről be­szélgettünk az időjáráskutatás CgjiK ismert magyar szakemberével, akt hangsúlyozta, hogy azóta, amióta a háborús viszonyok folytán megszűnt világszerte az tdőiárásjelentések és ioü jóslat ok kiadása s ezen a téren szünetelne* a nemzetközi Kapcsolatok és a nemzetközi együttműködés, az időjárás körülményeiben nem lehet olyan biztosan eligazodni, mint azelőtt. A földkerekség egyes pontjain uralko­dó időjárásra vonatkozó adatok biá­azt egyelőre nem lehet tudni. Egy bi­zonyos: a szokatlan időjárás uemcsa* hazánkban észlelhető s nemcsak itt zavarta meg a természet rendjét, ha­nem a legtávolabbi sarkvidékeken is, ahonnan érkező jelentések azt közlik, hogy a jégmezők olvadása aa idé* minden eddiginél nagyobb volt éa to­vább tartott, A pcúáduseUttUcUk Az időjáráskutatásban ujabban egy­re nagyobb mértékben alkalmazott pe­rióduss/ámitás is érdekes eredmények­re vezet a mostani időjárási helyzet vizsgálatánál. A perióduselmékt hatal­mas összefüggésekben, évtizedek és év­századok távlataiban vizsgálja az ö»n­szefüggö jelenségeket és a szabálysze­rű, bizonyos időközönkénti ismétlődő változásokat. Ezek a vizsgálódások ar­ra az eredményre vezettek, hogy as időjárásban nincs véletlen változás. Minden változás hosszabb-rövidebb időközönként, néha kisebb-nagyobb el­tolódásokkai, de szabályosan ismétlő­dik. Az elmúlt évek talajvíz! áradásai­val kapcsolatban folytatott tudomá­nyos búvárkodás nyomán állította fel dr. Kogutowicz Károly egyetemi í tanár ebben a vonatkozásban is a pe­(rióduselméletet, amely szerint az Al­földön állandóan váltogatják egymást a nedves és az aszályos evek ciklusai. Az árvizes évek periódusa most befe­jeződött s az elmélet szerint a jövőbea néhány száraz esztendőre kell számi­vált s miután prognózisok sem jelen-(tani, amit Ismét követnek majd a "ed­nek meg, csak általánossagban s csu- ves évek. pán • legszigorúbb elméleti tudomá­nyosság sikján lehet foglalkozni ezek­kel a kérdésekkel. Atc OHUUlUáHok, a (föl áiatn és a Mpistfak Ki évszakok naptári dátumaira alt sem adó mostani túltengő nyárral kap­csolatban Scherhag német egyetemi ta­már ugyancsak periodikus jelenséget J számított ki. A küiöuböző évszakok 'hőmérsékleti kózépertéseinek tanúimé­;nyozása arra az eredményre vezette kutatásai során, hogy itt is ezabaiyoo - Igen sok híve van annak a felfo- ingadozás tapasztalható ugy a fcömér­gásnak - mondotta informátorunk —, séktét általános csökkenésében mint hogy a föld időjárási körülménycinek emelkedésében. Az ő periódusa már változására nagy hatással vanank a. 110 esztendős. Az idén érkeztünk el a naploltváltozások. Miután van egy maximumhoz, a jövőben most már las­terraészet tudományi dogma, ameiv sze- san csőkkenni fog az átlagos hőrocr­rint minden földi jelenség — az élei, séklet s a csökkenés 110 év múlva ért a természet s általában egesz létünk el ismét a 110 év előtti minimumot. __ a napban teli csiráját, a nap tanul- í — Nem kell arra gondolni — irja irányozá-u s0k érdekes következtetés- tanulmányában —, bogy ez jégkor­re vezetett a földi élettel való össze- szakkot fog jelenteni, mint ahogy f függésben. Ki lehet mulatni, hogy bi- mostani maximum sem változtatta la* zonyos Időjárási változások s föieg vafolyammá a földiekét. Arról van magnetikus természeli jelenségek és a 'csupán szó, hogy a maximumok és » napíollvállozások között tdöbeti össze.}minimumok idején egyszerű, minden­függéseket lehet kimuta.ni s ezekből napi észleléssel is tapasztalni lehet al következtetni lehet okozati összefüg­gésekre is. Lehet, hogy ide vezethetők vissza azok a másodlagos magyaráza­tok is, melyek a mostam időjárást problémák magyarázatát az anticiklo­nok áramlásában s a Golf aranilat ál Lakásváltozás; ifj. Prágai György építési vállal­kozó lakását Gép-utca 7. sz. alol Farkas-utca SS. szám alá telvez.e át. időjárás normális körülményeitől való eltérést. Elmélet tehát mint látjuk, van bő­ven erre a csodás őszre. A tél viszon­tagságaitól didergő halandó azonban a tudósokra bizza, döntsék el, melyik M Utólagos irányváltoztatásában keresik.'iKaz elmélet? Neki csak az a fontos, Nincs Kizárva ugyains, üogy ezekre ts hogy még soká tartson ez a langyos befolyással vannak a napfollváltozá-, hogy minél később kelljen felven­' "" ' " -1- „j a küzdelmet a zordon téllel sok. A különböző hőmérsékletű és áramlású légréteges tanulmányozása évszázadok óta foglalkoztatja a ter­mészettudományt, mert ezek mint ál­landó komponensek határoznák meg az egyes területek időjárási viszonyait A légáramlások egymással is küzdel­met folytatnak s mindig az dönti el az időjárás alakulását, hogy melyik ma­radt felül? Hazánk felett az Oroszor­szág uráli tájairól érkező és az Azóri-szigetek táján keletkező légáramlás birkózik egymással. Ilyen kor az északi anticiklon szokott erö-j Osváth Tibor Ottó. Közellátási közlemények Haskiosztás, Beváltásra kerül 1943 október •-tő' . ,, ítktóber 15-ig terjedő időre a seegedi anticiklon közeUátási sa0|vényiv >B« jegye. Fej" adag 20 dkg. Ebből 10 dkg marhahús 5—5 dkg. pedig sertéshús és borjúhús. , „ . ítéhusból a szelvényiv »Bc jegyé* sebb tenni, most azonban teteje kere-. ^ ~ h lóhasból készült kedett az azóri áramlat s ettől van es a szép meleg ős«. Végül figyelmet ér­demelnek azok a megállapítások is, ame­lyek arról szólnak, hogy a Golf-áram­lat az utóbbi időkben irányt váltosta­tetf. A Golf-áramnak mindig dönlö be­folyása volt az európai éghajlat ala­kulására. A kontinens nyugati partjai mellett vonul észak felé s meleg vfze enyhe hőmérsékletet hoz. Ujabban <A­' píszulai lehetett, hogy as áramlat hentesáru vásárolható. Zsír kiosztás. Beváltásra kerül 1ÍM3 október 11* tői október 20-ig terjedő időre a köz­ellátási szelvényiv 2. számú szelvé­nye. Fejadag 14 dkg. Ebből 7 dkg »ir 7 dkg ételzsir. ,

Next

/
Thumbnails
Contents