Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-05 / 225. szám

IGY KEZDODOTT... Hitler rügy beszéde Benes ellen 'Október 1 közeledtével egvie nő az Izgulom egész Európa ban. •Szeptember 27. Hétfőn, 1938 szep­tember 20-án nagy tanácskozás volt Londonban az angol és francia mi­niszterek részvételével. A tanácsko­zásból kifolyólag futárral szóbeli üze­netet küldtek Hitlernek. A cseh minisztertanács három ülés után meghozta a határozatát a godes­ix'rgi javaslatok te.kinteleben. A cseh kormány elutasította a területi köve­.élésekét Hangsúlyozza a határozat, hogy nem közölték pontosan Csehor­szággal; milyen területeket óhajt Né­metország. Az uj német követelések íokkal többet kívánnak most, mint az első francia—angol javaslat. A cseh kormány magáévá leszi a Hod­zsa-korinány engedményeit, de azokon tul nem mehet. A cseh elutasítás a világ optimiz­musát ismét rombadöulötle. Churchill nyilt levélben kéri az angol kormányt, hogy a brit, francia és orosz kormányok együttesen fi­gyelmeztessék Németországot, hogy készek fegyveresen fellépni és ezeset­ben Németországol vissza lehelne tar­tani az erőszaktól. Attlee munkás­uárti vezér szintén azt köveleli, hogy védjék meg Csehszlovákiát. Roose­velt ötszázszavas táviratot küldött Hitlernek és Benesnek és kérve kéri: ne szakítsák meg a tárgyalásokat. Fi­gyelmezteti a feleket a háború bor­zalmas következményeire és arra, hogy egy háború alapjaiban rázhatja meg a mai társadalom berendezkedé­seit. Hivatalosan bejelentik, hogy Hit­ler hétfőn, szeptember 2Ő-én este fél 9 órakor beszédet mond. A világ e beszéd várásának feszültségében él. Egyben közzétették Hitler enilék­vatát, ami Godesbet ginen Chamber­lainnek, mint utolsó szot, átadott. Hit­ler ebben követeli, uogy mindenféle cseh haderőt es fegyveres erőt októ­ber 1-ig vissza kell vonni a szudeta területekről, mert ezeket Németor­szághoz fogják csatolni. Nyomban el kell bocsátani a cseh fegyveres erő kötelékéből minden németet. A német politikai foglyokat azonnal szabadon kell bocsátani. Azokon a területeken, amelyek most nem kerülnek német uralom alá. vagyis ahol a német la­kosság nem tesz ki ötven százalékot, november 2ó-ig népszavazást kell tar­tant. Az emlékirat részletezi az át­adás módozatait. Minden kalouai be­rendezést sértetlen állapotban kell átadni. Ezek azok a követelések, ami­ket a Sirovy-kormány nem volt haj­landó teljesíteni. Szeptember '20-án elhangzott a ber­lini Sportpalotában Ililler egyik leg­nevezetesebb beszéde Ebben nemcsak Németország követeléseit tárja fel, hanem éles személyes támadást intéz Benes ellen. A világtörténelem újkori szakaszában államfő nem beszélt ilyen kategorikus és polemikus formában másik államfő ellen, hanem mindig a miniszterek beszéltek helyettük. Vtftler megtörte ezt a tradíciót és sa­iátmaga mondta el veteményét. Hitler beszédében körülirta a német politika célját, amelynek alapja világnézeti és német. Más népeket nem akar leigáz­ni, de ka ját népe számára szabad éle­let kövelel. Felsorolja a német kor­mány békejavaslatalt. amiket évek óla tett, de amiket mindig elutasítottak­Kivánta az általános leszerelést, de erre senki sem volt hajlandó. Miután erőfeszítései nem vezettek eredmény­re, Németország megkezdte a fegy­verkezést olyan arányokban, amilyet a világ nem lótott. Ha a világ nem akar fegyver nélkül élni. Németország megmutatja, hogy tud fegyverre] is boldogulni. Göringnek megparancsol ta, hogy épitae ki a leghatalmasabb légi szervezetet, amit a világ eddig látott és elképzelt. A világ ézt a had­sereget respektálni fogja, ha egyszer a szinre lép. Majd rátért arra, hogy . diplomáciai eszközökkel is igyeke­zett békét szolgáim. Lemondott a re váns gondolatáról és a Suar-vidck i visszacsatolásával most már Francia­I országtól semmit sem követel. Mpg­! egyezett Lengyelországgal és ez a kapcsolat folyton mélyül. Dc tízmillió német él a német batáron kivül és ezeknek vissza kell térniök a? anya­országba. Majd rátért a cseh kérdés­re, mondván: — A békeszerződésekben egyes őrült államférfiak atomizálták Euró­pát Benes ur találta ki azt a hazug­ságot. hogy létezik egy csehszlovák nép és ennek a hazugságnak köszön­heti Jótét Csehszlovákia. Cot francia miniszter kijelentése szerint azért van szükség erre az országra, mért innen lehet legjobban bombázni a német iparvidéket. Benes azt hitle, nogy Né­metország ellen mindent megtehet, mert szükség esetében nemcsak Fran­ciaország és Anglia, hanem a Szovjet is mögötte áll. Hitler rátér a tárgyalásokra és őrültnek nevezi Benest, ha az azt hi­szi, hogy ő tovább ts töri bárom és félmillió ember kínzását. Chamberlain előtt nyiltan kimondta, hogy Német­ország nem nézheti tovább tétlenül a csehszlovákiai állapotokat. Ismerteti a német memorandumot, amely nem tartalmaz egyebet, mint amiket Benes maga igért, de gyakorlatilag nem akar megvalósítani. Most akarjuk ezt megvalósítani, azonnal, nem pedig mi­kor Benes már milliószámra kiüldöz­te o németeket Csehszlovákiából Be­nes szerint a memorandum flj helyze­tei teremt. Mi ez az. uj helyzet? Az, hogy Benes urnák ezegyszer megkel! tartania azt, amit igért. Mindez, azon­ban a múlté. Benesnek október else­jén át kell adnia a kérdéses területe­ket. De Benes azt reméli, hogv addig Chamberlain megbukik Daladier meg­bukik, mindenki megbukik, csak ő ma­rad a helyén. Miután Hitler részletesen ismertet­te a tárgyalások lefolyását, ezekkel fejezte be: — Hálás vagyok Chamberlain ur fáradozásaiért és kijelentem, hogyha a szudeta német területeket visszaad­ják nekünk, nincs többé területi prob­lémánk Európában. Természetesen vé­get kell vetni a többi kisebbségek él­nyomásának is. Mi csak ezekután va­gyunk készek garantálni az uj Cseh­szlovákia határainak érintetlenségét annál is inkább, mert nekünk nincs szükségünk egyetlen Cseh alattvalóra sem. Behes kezében van a döntés: le­gven-e hábórtl Európában vagy sem-> Vagy elfocndín javaslatunkat és meg­ad a németségnek minden szabadsá­got vagv mi magunk szerezzük azt meg. Négy és félévi háborús szolgála­tom és hosszú politikai tevékenysé­gem alait csak egyet nem vethettek szememre azt. hogy gyáva vagyok, amikor Benes nr a háború alatt a ló­gósók. közé tartozott, én. mint néném katonája küzdöttem a fronton. Most megint mint népem katonája beszélek Mögöttem áll az eeész német nén és ez más nép, mint 1Ó1R-bnn volt. Nem lehet többé demokrata mérgeket cse­pegtetni beléje. Most az én akaratom az övé és én az ő akarata szerint cse­lekszem. Ebben az órában a ml szent cgvségünk minden veszéllvel és szen­vedéssel kész szembeszállni. Mi el va­gvunk szánva. Benes úron a sor; vá lasszon. (Folytatjuk.)' UfnMi felezel clftN a nvllaspárf bomlása Az imrtdv-ftie pAiiszövetstf iclrobbanOsávoi is üzemomi lehel Budapest, október 24. A nyilaske­resztes párt október 7-én tartja meg nagytanácsüléséi. Ezen az ülésen ha­tároznak arról, hogy a képviselőház­ban közeljövőben összehívásra kerü­lő ülésén milyen akciókat folytassa­nak. Ez a nagytanácsülés hivatott arra is, hogy a nyilaskeresztes párt belső válságát megoldja és a párt nap-nap után erősödő bomlását megakadályoz­za. A nyilaskeresztes párton belül ma már számtalan frakció működik és szálast köriil alig található egy­két törvényhozó. A festi IJjság betil­tása óta Maróthv Károly a legéle­sebben szembekerült Szálasi Ferenc­cel és szélsőjobboldali körökben arra számítanak, hogy Maróthv még a képviselőház összcfilése előtt hátat fordít az Andrássy-nli zöld háznak. Véle együtt kilép a pártból Tauf­fer 'Gábor országgyűlési képviselő fs. Nyilaskörökben hangoztat jak, hogy amennyiben Maróthv és Tauffer nem lépnének ki a Ház összeűléséndk nap­jáig, ugy Szálasi kizárja őket a párt­ból. Vasárnap nyilas körökbén olyan hirek terjedtek el, hogy Fia la Fe­renc szélsőjobboldalt publicista, rész­ben visszavonul a politikai élettől és miután építészmérnök volt azelőtt, építészeti irodát nvit. Hír szierint Fia­la Kocsárd Emánuel dúsgazdag építési vállalkozóval társul. Koe6árd neve közismert szélsőjobboldali kö­rökben. Azelőtt Kopferstein Ma­nónak hivták és ő volt a pénzes társa az Andrássy Színháznál Vaszary Já­nosnak­De nemcsak a nyilaskeresztes párt­ban dühöng az egység, hanem aülynti zavarok vannak a magyar nemzeti­szocialista pártszövetségben is. Itn« tédv Béláék szembekerültek a Baky— ráiffy-IJárttal. Az eülentétek a két csoport között annyira kiéleződtek, Ihögy számolni tehet a. pártszövetség ' felrohbnnásAral. A Kiadott rézgálicmenniilseg húsz-harmincszorosát vezették be a hegiihdzsegi lafslromba Vezér Ernő es Gábor flihsa Kötcttkabátok — Sz vet te­rek — Gyerek pulóverek — Selyemharisnyák nar-v választékban kaphatók TÓBIÁSNÁL HETVEZER.UTCA If. (A Déiinagvarország munkatársá­tól) A törvényszék dr. Szarvas János Ítélőtáblai biró vezetésével miiködő büntetőlanácsa hétfőn vál­tozatlan érdeklődés mellett folv­lalta az ismeretes rézgáiiepanam elkövetésével vádolt Vezér Ernő volt városi irodaigazgató és társai bűnügyének tárgyalását. A tör­vényszék 21 tanút hallgatott ki ezen a napon, a tanuk valarueny­nyien terhelőén vallottak Vezér Ernőre és Gábor Miksára. Az első tanú Szekeres István alsótanyai gazdálkodó elmondotta, hogy egyáltalán nem is folyamo­dott rczgáücért, neve valahogyan mégis odakerült a rézgálicért fo­lyamodók listájára, sőt az is be van vezetve neve után a lajstromba, hogy 12 kiló rdzgálicot és 4 kiló rézmészport utaltak ki számára. Az elismervényen, amelynek elle­nében állítólag megkapta a kiutalt rézgálic és rézmészpor mennyisé­get, az ő aláírása szerepel. Szekeres az e'nök kérdéseire azt állította, hogy toha semmiféle elismervényt nem irt alá. D e v i e h Sándor törvényszéki írásszakértő megvizsgálva a Szeke­res István aláírását és az elismer­vényen szereplő aláírást, kijelen­tette, hogy az elismervényen levő kézírás nein Szekerestől származik, ellenben a jelek szerint feltehető, hogy Vezér hamisította oda a gaz­da aláírását. A további tanúkihallgatásokból kitűnt, hogv Ábrahám Sándor­né gazdálkodó részére kiadott 7 kiló gáliekő helyett 20 kilót vezet­lek be a hegyközségi lajstromba, Orbán Istvánnak 1 kiló helyett 48 -as, Mar ingó Sándornak a kéri és kiadott mennyiség három­szorosát. Szaivas elnök itt megkérdezte Vezér Ernőtől, hogy vájjon n«ta annyira a hiányok eltüntetésére, mint inkább a többlet saját javuk­ra való értékesítése érdekében ir­ták-e be a hegyközségi lajstromba a nagy különbséget kitevő rézgálic­mennyiségekeL Vezér a kérdésre neminél fe­lelt. A továbbiak során megállapítot­ták. hogy Havas Hajnal, akinek 30 kiló gálirkó volt beirva, ezzel szemlien csak 7 kilót kapott, Var­g a József 2 kilót kért és kapott s beírtak neki 6 kilót, Szalma Vincének 1 kiló helyeit 30 kilót, S zi 1 i Juliannának 3 helyett 12-t, Herédi Antalnak 1 helyett 12-t, Tombáet Antalnak 3 helyett 12-t, Császár Putyi Jánosnak 1 helyet 24-et, Oszló vics Györgynek 3 helyett 24-et, Sze­keres Andrásnak 1 helyet 18-at Vér Ádámnak 6 helyett 37-et, Vér Imrének 1 helyett 41-et, Csi­szár Istvánnak 1 helyett 9-et, Kis Istók Lajosnak 3 helyett 12 kiló. rczgálicot írtak be. Kihallgatták még ezenkívül Juhász Józsefnét ördögh Jánost és Tombáca Józsefet, akik szintén terhelően vallottak. A törvényszék a kedden tartan­dó folytatóiagos főtárgyaláson fo­ganatosítja a további tanúkihallga­tásokat. Dr. Csepreghy Imre apostoli kormányzói helynók (A Délmagyarország munkatársá­tól) Raskó Sándor, a csanádi egy­házmegye apostoli kormányzója dr. Csepreghy Imre pápai prelátus, makói plébánost az egyházmegye apostoli kormányzói helynökévé nevezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents