Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-05 / 225. szám

Schuschnígg titkárának mondotta magát, bárói cimet használt és tízezreket csalt ki egy nagystílű szélhámos A szegedi rendőrség elfogta az előkelő körökben forgó fiatalembert és felfedte szél­hámosságok sorozatával terheit előéletét (A Délmagyarország munkatársa- kor hazajött, azt mondotta megbi-»ki is tűzték az eljegyzést, a frigykötés 161) Az alig néhány nappal ezelőtt leleplezett nagyszabású textilpana­ma bravúros nyomozásának nagy­sikerű befejezése után most ismét szenzációs bűnügyben tett pontot az érdekes részletekben bővelkedő nyomozás végére a szegedi rendőr­ség. Ezúttal szokatlanul magymé­eetü, úgynevezett »nagystilü« "szél­hámosságról rántották le a leplei a szegedi detektívek és a szélhá­mosság tettesét ártalmatlanná tet­ték. A nagyszabású szélhámossági ügy előzményei a következők: A báró ur föltűnik Szegeden A most elmúlt nyáron, ugy au­gusztus elején kifogástalan megje­lenésű fiatal férfi tünt fel Szege­den és a Polgár-utcában, egy igen előkelő, az arisztokrácia sorába tartozó uriasszonynál vett ki búto­rozott szobát Bejelentőlapján dr. Brenner Péter 42 éves tisztvi­selőnek vallotta magát háziasszo­nyának azonban »elárulta«, hogy tulajdonképpen báró dr. Frölichs­táhl-Brenner Péternek hivják, de bizonyos okokból meg akarja őrizni inkognitóját, ezért nyilvá­nosan csak a szimpla Brenner Pé­ter nevet használja, még azt is nagy bizalmasan a »báró jr«, hogy évekkel ezelőtt mint po­litikai menekült került Magyaror­'zágra, 6 ugyanis Schuschnigg osz­trák kancellár titkára volt és állását ausztriai rendszerváltozáskor M veszítette el. Bevallotta továbbá szállásadónőjének, hogy 6 bizony pillanatnyilag most nagy pénzza­varban van, mert az a 125.000 pen­gőt. amit politikai barátaitól ki­utalás alatt van számára, külön­böző technikai nehézségek miatt csak később érkezik meg. Az átuta­láshoz ugyanis a német birodalmi banknak is hozzá kell járulni és csali azután kapja meg attól az eszéki pénzintézettől, amely a pénz kifizetésével megvan bizva. Szépasszonyok kegyeltje rA jószivü háziasszonynak meg­esett a szive az osztálybeli fiatal­emberen és készséggel állt rendel­kezésére Bennernek 290 pengő köl­csön erejéig, sőt a Kelemen-utcai Kelemen Márton cégnél egy Írógépet is vett neki 637 pengőért A jó megjelenésű, biztos fellépésű báró ur megvesztegető modora révén hamarosan több előkelő ismeret ségre tette szert Szegeden, igy ősz­szeköttetésbe került egy jó körök­ből való másik uriasszonnyal, aki előtt szintén feltárta pénzzava­rát. Meferalitette azt is, hőgy néha­néha Budapesten jártában arany­és ezüsttárgyak eladásával is szo­kott foglalkozni. Az úriasszony er­re átadott neki egy értékes brilliátis gvürüt és megbízta, hogy adja azt eí Budapesten 8—4000 pengőért Brenner fel is vitte Pestre és ami­zójának, hogy sajnos nem értékesíteni, mert 1000 pengőt kínáltak érte. Az úri­asszony erre kérte vissza a györüt, a báró ur azonban némi zavarral bevallotta, hogy súlyos kötelezettsé­gének kellett Budapesten eleget tennie és biztosíték fejében a gyű­rűt letébe helyezte, de majd rövi­desen kiváltja és visszaadja. Ekkor azonban már gyanúsnak tünt fel Brenner viselkedése ugy az előkelő szállásadónő, mint a másik úriasszony előtt, ezért feljelentést lettek ellene a rendőrségen. A de­tektívek kimentek a Polgár-utcai lakásra és házkutatást tartottak A házkutatás meglepő eredménnyel járt, amennyiben kiderült, hogy a háziasszony ruhásszekrényéből több vég ruhaszövet és egy női perzsa­bunda hiányzik. Kiderült, hogy az eltűnt holmikat Brenner lopta ki háziasszony szekrényéből. Bren­nert nyomban előállították a rend­őrségre, ahol kihallgatása alkalmá­val bevallotta a lopást, sőt azt is el­mondotta, hogy a ruhaszövetet 250 pengőért elzálogosította a városi zálogintézelben, a perzsabundát pedig Pesten csapta be zaciba 400 .reniier í-e- pcngő£rt A háziasszonya állal vá­Elmondotla sárolt jrpgéprői elmondotta, hogy mikor kézhez kapta a gépet, visz­szaincnt vele Kelemen Márton üz­letébe, lármát csapott, amiért rossz Írógépet adtak neki. Kijelentette, hogy neki ilyen ócska »tragacs« nem kell, majd ha lesz jobb, szólja­nak, , de addig adják vissza a 037 pengőt A pénz visszakapta, de ter­mészetesen nem számolt el vele háziasszonyának, hanem megtar­totta magának D«tMAGY'ABO!tSZ4G KEDD, 1943 október 5. gyott oent * Könyvön, ae a Hetet ös­szegét ugy hamisította meg, mintha tovabbra is 7000 pengő szexpclne be­tétként. A banktisztviselőnél zálogosí­totta el a szegedi úriasszony brtUiáua gyűrűjét is. Végül a következő »aprosago«< de­rültek még ki: Győrött írógépét bé­relt és azt elzálogosította. A Bank «n<i Sparkasse eszéki takarékpénztár nevé­ben tevelet hamisított, amelyben a tJdta| azonban elmaradt, mert a helyettes ^ igazolta, hogy kiutalás alatt van mindössze csak P°'gármester mégis vett annyi fáradt- Ernára a bankból 125.000 pengő, ha­hogy utána" nézzen a ' vő legény | mi9it"tti továbbá egy olyan igazolványt származásának és ekkor kiderült, hogy amely sze"nt ° a bank • . . OJ 7-1 molrhlxnlli. Zc ft.l van lunn&Wvu valami nincs rendben az iratok körül, tudniillik a snájdig báró atyai részről zsidó származású. Madáchcsal szólván szági megbízottja és fel van jogosítva üzletek kötéséire. Működésére azzal tet­te fel a koronát, hogy katolikus evan­»a nyakazás ezúttal elmaradt*, a sze géhfmi . magyarázatokat és imaka, gedi rendőrség azonban nem hagyta f">rkeszteU és adott kt Kiadványait sr­ennyiben a dolgot és amikor a vő le- b^uzgalm, egyesületeknél jo génység körüli események szóba ke- Pózért értékesítenie. Bevallotta végül Brenner, hogy so­ha sem volt Bohuschnigg kancellár tit­kára és sem a bárói cim, sem a Fröhlichstahl név nem illeti meg, el­lenben az Anschluss előtt a bécsi kül­ügyminisztérium pénzügyi osztályát; volt osztályvezető. Az Anschluss után Wittelsbachba ment, ott egy gyár al­kalmazottja lett, onnan jött Magyar­országra s előbb Budapesten, Eszter­gomban, majd Győrött működött Au­gusztus 9-én érkezett Szegedre. Arrr a kérdésre, hogy miért követte el a szélhámosságokat és mire kellett nek-' a rengeteg pénz, Brenner azt felelte, hogy a tőzsdén értékpapírokkal bessz­re spekulált és 25.000 pengős veszte­séggel kellett papírjait visszavásárolni Á szegedi rendőrség őrizetbe vette További faggatás után feltárult a szélhámos fiatalember csalások­kal és egyéb nagyszabású bűncse­lekményekkel tarkított élete. Ki­derült, hogy Brenner egy harma­dik uriasszonnyal is összeköttetés­ben állott Szegeden, ettől a hölgy­től 800 pengő »kölcsönt« vett fel. Biztosítékul csekket állitolt ki ok­tóber 1-i beváltásra, természetesen a csekk — fedezetlen volt. Egy ne­gyedik urinőt 1000 pengővel csa­pott be letartóztatása előtt. Ez a hölgy bankban tartotta a pénzét és onnan akarta elküldeni postán az éppen akkor Budapesten tartózko­dó Brennernek, közben azonban ki­tudódlak a szélhámosságok és az úriasszony a postáról visszakérte a pénzt. rültek, tovább firtatták az ügyel és ek­kor ujabb szélhámosságok kerültek nyüvánosságra. Brenner elmondotta, hogy menyasszonyától 7000 pengős ta­karékkönyvet, 4000 pengős életbiztosí­tási kötvényt és igen értékes családi ékszereket csalt ki. Az ékszereket Bu dapesten letétbe helyezte és Weisz és Schwartz nevü textilcégnél, ahol 35.000 pengő kölcsönt kapott ezekre az érték­tárgyakra. •Kisebb* ügyei is voltak ugy Buda­pesten mint Szegeden. Egy fővárosi banktisztviselőtől például 3500 pengő kölcsönt vett fel, biztosítékul volt menyasszonya 7000 pengős takarék­könyvét adta át a tisztviselőnek. A ki­hallgatást végző detektívek élőit gya­nús volt, hogy Brenner 7000 pengős Brenner Pétert és fővárosi szélhámos­takarékkönyvet ad cserébe 3500 pengő, ságainak részletes lenvomozása végeit ért, ahelyett, hogy kivette voDta a 7000 átadta a budapesti főkapitányságnak pengőt Utánanéztek a dolograk és j Időközben Szegeden őt uj kisebb fel­ekkor kiderült, bogy Brenner ki is jelentés érkezett ellene a rendőrségre vette a pénzt, csupán 10 pengőt ha- 'csalás miatt. A kiütéses tifusz halálos! Jelentsük a tisztátalanokat a tiszti főorvosi hivatalnak? (A Délmagyarország munkatársá-hoz érkeztek olyan jelenlések, ;».mé< tói) Az egyetlen komoly és nagy lyek szerint a fodrászüzemekbe* tömegek katasztrófájához vezető megforduló közönség egy része — háborús járvány a kiütéses fifusz. sajnos, mind nagyobb százaléka — Az ősz beálltával ennek a járvány- élősdiekkcl fertőzött, a fodrászokat \ nak veszélye is nagyobb, mert a kötelezni fogják az ilyen esetek * tí C'^rf A11,/\t1A fi nOtvt tisztálkodás nem annyira könnyű és kézenfekvő, mint nyáron és több ember szorul majd be a többé-ke­azonnali bejelentésére. A fodrá­szoknak mindenesetre elsőrendű kötelessége az ilyen egyéneket a A szép és gazdag meny* asszony Ezzel azonban még Koránt sem zá­rult le a nöi körökben szőlbánioskodó fiatalember bűnös cselekményeinek so­ra. Kitudódott, hogy Brenner, mielőtt Szegedre jött, egy őunántuli városban működött. Ott is befurakodott a leg­jobb társaságokba és rövidesen elje­gyezte, mint báró dr. Fröhlichstahl Péter, a helybéli helyettes polgármes-, ter szép, fiatal, gazdag leányát. Márt vésbbé fűlött helyiségekbe, mint járványlerjesztő veszedelmre fi­' ' " * ~ ' gyclmeztetni annál is inkább, mert ennek megakadályozásában a fod­rászipar nyújthat leghathatósabb támogatást a tiszti főorvosi hivtal­nak. bármikor, tehát a fertőződés veszé­lye is közelebb áll. Éppen ezért Sze­ged tiszti főorvosi hivatala nagyobb őszi akciót indit a kiütéses tifusz­incgbetegedcsck megelőzésére és a járvány elkerülése céljából. Mint vitéz dr. Tóth Béla tiszti főorvos közölte munkatársunkkal, tömeges vizsgálatokat végeznek a fertőzést magukban rejlő tiszlatalan fészkek felkutatására. Olyan helyeken, ahol többen dolgoznak együtt, na­gyobb tömegekben tisztasági pró­bákat végeznek s ugyanakkor pro­pagandaelőadásokkal buzdítják a munkásságot arra, hogy amennyi­ben tisztátalan fertőzéses gócokról tudomást szereznek, jelentsék azonnal a tiszti főorvosi hivatal­nak. — A kiütéses tifusz okvetlenül halálos nálunk, Európában — mon Arról is értesült többizben a fő­orvosi hivatal, hogy az élősdiekkel történt fertőzés ellenszeréül igeit sokan — persze az asszonytársa­dalom közül — a tartós hullámosi­list használják... Az ilyen egyén? a fodrászoknak azonnal a váró." fertőtlenítő üzemébe kell utasíts ­niok, hogy ott végezzük el rajtuk a fertőtlenítést és csak azután tar tóshullámositsák a hajukat... , A közönségnek saját érdekébea elsőrendű kötelessége, hogy aroeny­nyiben tudomást szerez élősdiekkel fertőzött egyénekről, jelentse a tiszti főorvosi hivatalban. Minden­dota a tiszti főorvos. — Rendkívüli | kineR állandóan számon kell tar­fontossága van tehát a tisztán tar- tania azl> hogy a kiütéses tifusz tási eljárásoknak, amelyeket a vá- egyike a legborzalmasabb s okver­ros fertőtleni tő üzeme dijmentesen lenül ha]ák)S epidémiáknak, amely végez. éjién küzdeni a társadalomnak leg< Miután a tiszti főorvosi hivatal- Nemibb faifenutartó kőtlességt-

Next

/
Thumbnails
Contents