Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-12 / 206. szám

IGY KEZDŐDÖTT. Csehszlovákia sorsa bizonytalanná válik VII. után Blum és Paul-Bonoourt külügyminiszter magukhoz kérették Ossutzky csehszlovák követet, akivel közöltek, hogy a francia—cscb szprződés automatikuson hatályba lép, a/, angol kormánynak semmi joga'amint Csehszlovákiát akár a belső, A német hadsereg becsi bevoiiulú-!m.w:s re*> ,M>8.Y Ausztria függttlensé- akár külső veszedelem fcjiyegetné sa rendkívüli izgalmat keltett Euró-i Scnek megvédelmczőjc szerqiét köve- mostani határai közölt. Franciaország fiúban. Franciaországban éppen kor-1 "Wgángk. Ezt német neiugynek katonai erejével is kész a cseh államaiiyvalság volt: a Chaulemps-kor-'tekinLi a német kormány. Az apgol -mot megvédeni. Ezt a francia kormány lemondott, mert a szocialista- tiltakozást tehát visszautasítja. Auszt-,mánv a bukaresti, belgrádi és varsói t art bizalmát nem tudja megnyerni. Rum kapott ismét megbízási kormányalakításra. lparkodúsát elősegítette az osztrák események hatása és meg is alakította pár nap alatt a kormányt. Delkos külügyminiszter az első bóeri hirek után magához kérette Wclcek párisi néniét nagykövetet és felhívta figyelmét azokrn a következményekre, amelyek az uj helyzetből származhatnak Riböentropp ez időben éppen Londonban tartózkodott. Chamberlain angol miniszterelnök közölte vele. hogy Anglia nem maradhat tétlenül az osztrák eseményekkel szemben. Feszültön lesték Olaszország magatartását, de Olaszország teljes érdektelenségét jelentette be. Elmultak azok az idők. amidőn Mussolini kötötte magát Ausztria függetlenségéhez. A világ angol, francia és orosz mozgósítás, hírével telt meg, de ebből semmi ,nem volt igaz. Mindenesetre jellemezte a hözhnryrutlat ingerültségét A legnagyobb szenzációt keltették *r. események Csehszlovákiában, ami érthető is volt, mert ezt az országot érdekelte legközelebbről a változós. A cseh kabinet rendkívüli tanácskozásra tilt össze. Mig Románia és Jugoszlávia elzárta határalt a meneküllek elöl, Csehszlovákia bebocsájtotts Őket A cseh sajtó azt fejtegelte, hogy Ausztria létét semmiféle nemzetkőzi garanciák nem (biztosították, mig Csehszlovákiának vannak szerződései, amelyek biztonságot nyujtnnak számára. Egyes cseh lapok azonban nem tagadják, hogy Igen aggasztó forduInjot látnak az ansohtnssban, amelv ellen Csehszlovákia mindig tiltakozott A lapok keserű hangjából azt lehet kiolvasni, hogy sokkal jobb lett volna megengedni a Habsburgok vlszszntérését, mint a hitleri Németország megnagyobbodását. A cseh politikát csalódás érte azzal is, hogy Jugoszlávia és Románia, tehát a kisantantállamok német belügynek tekintették az anschlusst és nem akarták beuroe Csehszlovákia veszélyét felismerni. Az újonnan megalakult Bilim-kormány elnöke és külügyminisztere együttesen fogadták a párisi cseh kövelet. Felhatalmazták,' tudassa ugy a cseh Kormánnyal, mint a cseh közvéleménnyel, hogy Franciaország kitart rendületlenül Csehszlovákia függetlenségének és érinthetetlenségének biztosítása mellett. A francia sajtó azonban világosan látja a helyzetet. Azt írja, hogy minden demars, amit Németországhoz intéznek, meddő, mert a rémet birodalom nem törődik a riát véres polgárháború fenyegette és osztrák részről kérték a német csapotok bevonulását. Chemberlaip, miután ezt a választ felolvasta, igy folytatta: — Kénytelen vagyok azonnal viszszautasita'ni azt az állítást, mint az angol kormánynak nem állana jogában érdeklődni Auszfria függetlensége iránt. Ausztria függetlenségét csakis a Népszövetség belegyezésével lehetett volna megváltoztatni. De et'ől eltekintve Angliát mindig érdekli a középeurópai helyzet. Az angol kormány a legerélycsebbcn helytelenít minden hasonló terjeszkedést. Későbbi időben jelenleni fogja, hogy milyen intézkedést tartolt szükségesnek. A vita során, felmerült a kénlés: mi lesz akkor, ha Franciaország Csehszlovákia segítségére siett. Anglia ez esetben háborúba keveredek. Hitler népszavazást irt kj Ausztriában lírifc április 10-re. A feltett kérdés a következő: Vezérünk mellett állsz-e és helvesled-e az 1038 március 13-án végrehajtott egyesülést? A népszavazások relatív értékét mutatja, hoay ugyanaz a tömeg, amelv Sehusehniffg népszavazása esetén Ausztria függetlensége melleit döntött volna, április 10-én az Anschlusst hagyta jóvá. A Blum-korniánv összehívta az államvédelmi bizottságot. Ennek ülése kormányokkal is közölte. Párisi jelentések szerint Oroszország is ugy nyilatkozott, hogyha Csehszlovákiát mégtámadják, Oroszország eleget tesz szerződéses kötelezettségének Tudvalevőleg mindezek az ünnepélyes kijelentések nem valósultak meg Csehszlovákia bukása idején. Sztójai Döme berlini magyar követ a német külügyminisztériumban szerencsektvánatait fejezte ki Ausztria csatlakozása alkalmából. A balkáni sajtó hangja azt mutatta, hogv Románia és Jugoszlávia nem hisz abban, hogy Anglia és Franciaország háború formájában beavatkoznának Középeurópa ügyeibe, ennélfogva a német erő felé kell a figyelmet fordítani. Németország kényokedve szerint operálhat — irják és semmi sem gátolhatja meg, hogy határait Olaszországig tolja előre. Németországot abban sem gátolhatja, meg semmi, hogy egy ugrással akár nz Adriánál, akár Románia határainál legyen, hogy aztán egy másik ugrással a Fekete-tengernél és a román petroleumforrásoknái teremjen. Azt sem hiszi el senki, hogy Moszkva Csehszlovákia segítségére siet. Ezek a balkáni sajtóhnngok mutatták, hogy a kisantant politika megbukott és a Balkán Németország felé orientálódik. 1 (Folytatjuk)". Serédi Jusztinián hercegprímás beszédei A Jelenkor ízléses kiállításban adta kt Serédi Jusztint un hihoioaherccgpriuiás öt beszedet. Ezeket a hercegprímás a Szent Mstváii-larsuiat közgyűlésein mondotta el elnöki megnyitóKént. Annakidején mindegyik hdkszasau foglalkoztatta a közvéleményt a sajlo kivonatos ismerlelese nyomán is, de azt hisszük, hogy e beszédek kötetbe gyűjtve, teljes szőve gükkel inost még sokkal melyebb halast fognUK kiváltani, mint amikor élőszóval hangzottak ei. Jóllehet a legelső mögött már három év áli. uiitsem veszteit időszerűségéből, süt ugy érezzük, hogy ukluálilása nötiön nő. A köriyv cime szerzetesi szerénységgel beszéd-nek jelöli meg ezeke* az Írásműveket 8 ez a tárgyi igazsag ebben a* esetben akaratlanul is félrevezető. jálkailmi szónokiatoKia gondolunk a cim után, holott a hercegprímás könyvétől misem áll távolabb, mint a puszta ékesszólás. A kötet ugyanis öt ncmesveietü tanulmányból áll az etika és a jogbölcselet köréből, szavakkal és csak az erőt veszi fi- Ami elsősorban megragadó bennük, g velem be. Az ansehlussl már csak a az „emcsak ragyogóan tiszta és emelháború csinálhatná vissza és igy er-lKed€tt erkölcsi felfogásuk, mert ez felelőtlenül Ígérgetni,... " aáonba* maradandóan magunkat, sem n, a sokat tévedésben tartani nem lehet, mert a realitások elhagyásának végzetes következményei ezen a té ro»i is csakhamar jelentkeznek.* Az ember helyes értékeléséről, ai emberi méltóságról kristálytiszta meghatározást kapunk s ugyancsak bölcs az az utalás, amely az idegen politikai eszmék elharapódzására vonatkozik. -Minden kultúra Igazi célja, an ember... Az emberek természetük, eredetük és céljuk szerint méltóság és alapérték szempontjából egyformák, mert minden ember egyformán testből és lélekből álló fény,,. Tehát egyformán kell megbecsfUnf a* embert... akármelyik lajhoz, vagy nemzethez tallózik... A nemzetek lelkét, szellemét különböző korokban természetesen különböző eszmei áramlatok befolyásolják. Idevonatkozóan meg kell állapítani, hogy nem minden irányzat felel meg minden nemzetnek... Korunkban »• vannak sajátos, egymássá) néha szöges ellentétben álló eszmei áramlatok Európa számos országában..* Ami bennünket, magyarokat illet, nekünk idegen eszmék átvételért nincs is szükségünk, mert van nekünk egy évezreden keresztül kipróbált és mindig bevált sajátos eszménk; a szentistváni nemzeti állameszme, amelynek lényegéhez a keresztény világnézet is hozzátartozik*. Hatalmas kánonjogi tudással b*zonyilja a hercegprímás egyik legszebb tanulmányában, hogy »az emberi jogok között "egy ik legértékesebb jog az emberi szabadság, < amelyért az emberiség sokezeréves története során talán a legtöbb küzdelem folyt és folyik most is* s ezzel az elévülhetetlen emberi szabadsággal kapcsolatban emeli ki, hogy a kánonjog »a nemzetközi jog szerint — legalább gyakorlatilag — sajnálatosait elfogadott represszáliákat, vágyig a bűntettnek olyanokon vaJÓ megtorlását, akiknek abban semmi részük nem volt, nemcsak fizikai személyek, hanem az államok szabadságának védelme céljából is helyteleníti*. Anélkül, hogy egy piUanatra i« leszállna fejtegetéseinek magas tudóról Ja keli tenni, de viszont megkell gátolni, hogv a német törekvések inás államokra is kiterjedjenek. A francia külügyi hivatalnak meg kell szereznie Csehszlovákia megnyugtatására Chamberlaint is. A legkisebb habozás kockára teszi a cseh állam sorsát Március 14-én Chamberlain részle.lesen nyilatkozott az angol alsóházban az ausztriai eseményekről. Elmondta, hogy Németország és Ausztria megegyezése biztosított* Ausztria függetlenségét. Halifax külügyminiszter nagyon komoly intelmet Intézett Londonban Ribbentropphoz az osztrák helyzet ügyében. Másnap a berlini tmgol nagykövet enálvesen tiltakozott Ausztria fügsetlenségének megdöntése ellen. A német külügyminisztérium -Huihtn válaszában kiieientciia. bozrv magától értetődő a magyar katolikusok főpapjánál, hanem a fogalmazás félreérthetetlen egyszerűsége s az a legmagasabbrendü jogászi következetesség és tömörség, amely a magvas gondolatokat ugy festi ki, hogy ezek kitérés nélkül v^aelnek az örök igazságokhoz. Akár az emberi szellem kultúrájáról, akár az emberi méltó sagról, akár pedig az ember elméleti és gyakorlati következetlenségéről vagy a valóság szem elől tévesztésének káros következményeiről ir az illusztris jogász-filozófus, higgadt bölcsesége megtámadhatatlan vértezetbe öltözteti tételeit s ezeket bízvást tekinthetjük a humánus keresztény élet alaptőrvényeinek. Kulturális életünk állapotát aligha lehetne helytállóbban jellemezni, mint ahogy a következő sorok, teszik; »A szellemi és erkölcsi javak leértékelése következtében már évtizedek óta világszerte a materiális erők törekszenek uralomra egyéni, társadalmi én állami vonatkozásban egyaránt. Ezzel a törekvéssel színte szükségszerűen vele jár, hogy mind az egyéni, mind a társadalmi. mind pedig az állami életben a test'.—-. . _ kultúrájára, majdnem ugy mondtam, inányos szintjéről, az emberi követiteItogy kultuszára helyezik a fősúlyt, j zetlenségrő! szóló essay-jéiben nem mig a szellemiek: a tudomány és * a! zárkózhutik el a hercegprímás aa tiszta erkölcsök egyre jobban hát- elöl, hogy a közéletben mutatkozó kötérbr szorulnak.... Ma már sokfelé szinte aftól lehet tartani, hogy... az élő tudományoknak olyan dekadenciája következhetik be, amely az emberiségnek egyéni és kollektív értelmében is mérhetetlen károkat fog okozni... Ezért szorgalmazzuk a komoly és lelkiismeretes tanítást és tanulást... meri miné) műveltebb lesz a magyar ember,,,, annál jobban belátja kötelességeit, mérsékli igényeit, távoltartja magát a nagy problémák oktalan, túlzó vagy erőszakos megoldásától... Se a tanerőktől, se a tanulóktól igazán kényszerítő szükség nélkül ne vonassák el az idő más. nem tudományos célokra,.,, mert nekünk olyan kultiira ke|l, aniely a szellemiek: a komoly tudománynak és a tiszta erkölcsöknek biztosítja a vezetést, néni pedig a materiális erőknek,* A mostanában divatos, felelőtlen, a valósággal és erőviszonvaival nem törődő politizálásra is megszívlelendő szavai vannak a hercegprímásnak sRealitások elhagyása a politikai életben előbb-utóbb bukásra, a társadalmi életben belső felfordulásra, katonai vonatkozásban pedig csúfos vereségre vezet. A realitások elhagy ágává) azonban csak ideigóráig áltathatjuk magpnkat és tévéik; /ellenségek tárgyalása sorá» meg ne rója azt az elszomorító jelenséget, amely hovatovább teljesen elborítja a mi közéielünket is s megfosztja encölcsi tartalmától. Az ir« fájdalommal látja, bogy >ai ember élteimé gyarló az igazságoknak elméleti megismerésében, a rosszra hajlandó akarata pedig tunya azoknak gyakorlati követésében Ennek a gyarlóságnak és tanyaságnak kell tulajdollitanunk korunk egyik legnagyobb általános bizájátt a következetlenséget is... A! következetlenség miatt látunk embereket, akik már szinte az ös«z«« és egymással homlokegyenest ellen, kező politikai pártokat egyforma lelkesedéssel kiszolgálták.* Ezek a sorok a keresztény főpap, megbocsátó lelkéből fakadtak. Ítéletét a szeretet enyhítette. Attól tartunió azonban, hogy a rideg társadalomszemlélő megátalkodott önzést, mohó érvényesülési szándékot és elvtetenséget ~ fedezne fel ott, ahol a hercegprímás csak jóravaló restséget és kéV vetkezetlenséget lát. Szeretnők, hogy neki legyen igaza s hogy kis könyvének fenkölt álláspontja s azok a* igazságok, amelyeket mélységes meggyőződéssel hirdet, irányító fényűi veszthetünk meg másokat... Önös; szolgáljanak a tévtanok és zavaros érdekből, vagy népszerűség kedvé- eszinék ködében botorkilók számáráért tehe» nagvhaneu kijelentéseket, tenni. megvalófcitbataUan ' dolgokat' Oltványi Imre X