Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-12 / 206. szám

H oliwd de Mtfis i Európa sorsa NÍ|w nyugtalanítóbb probléma, •rttit Mwrapa Jövője. Nem is annyira * msi háború váltakozó szerencséje, mint Inkább a nemzetek közti megértés lehetőségének feltételei teszik a jövőt biaanyt-a-lanná, pedig ennek megoldásától függ az egész- modern világ sorsa, a történelem egyik legtragikusabb fordulatának pillanatában. Ami ma tapasztalunk földrészünkön « gyógyirnélküli hanyatlás talán, » vég, kisebb eltolódásokkal — hiszen a századok csak pillanatok az örök létezésbenT Elmúlása mindanpak, amit csak az erkölcsi és az anyagi világrendben az európai korszak jelentett? ÍVagy éppen, ellenkezőleg, a mai idők súlyos tünetei ellenére egy olyan «j világ van keletkezőben, melynek fényénél a vén Európa fiai könypyew egymásra találnának? A történd em megtanít rfi, hogy a görög világ egységesítése híján a számtalan, hossza és véres viszály kimerftette azoknak a görög városok, aak.erejét, melyek a szó mai értelmében'Wrodalmak voltak s igy egymásnak' békását kölcsönösen siettették, Athén bukása után Spártáé következett, hogy aztán barbárok tapodjanak 38 istenek földjén és a hellén hatalom örökre leáldozzék. Hasonló sors fenyegeti Európát fs, mely a görög szellemnek és a keresztény kisugárzás ragyogásának köszönhette, hogy a legnemesebb civilizáció tűzhelye lett, melyet a világ valaha csak ismert, azé a civilizációé, mely az embereknek az isteni méltóság érzetét adta? Még mi sem Jogosít fel erre a gondolatra Hiszen erkölcsi befolyásának sulváva] s azzal az éles írnékkel, mellyel a bátorságot, a kockázatot és az önfeláldozást követelő nagyság Iránt viselteti: népeinek a legtávolabbi földrészek felé való ki rajzásával földrészeket fiatalított meg és minden fajú népet megtanított a maga tudományára. Európa hihette önmagáról, hogy Így a világot a niaga hasonmására alakította és igy tartós hatalmat biztosított magának a földön. Azonban nincs rá példa, hogy egv nép, ha kicsiny Ss volt, ne igyekezett volna, fokról-fokra, felszabadulni nagv tanítói gyámsága alól, mihelvt elérkezett valamilyen politikai érettséghez. De arra sincs példa, hogy távoli tengere, ken fu! erős nemzetek fiat által alapított gyarmatok ne váltak volna el az anyaországtól, hogy a maguk módján fejlődhessenek, amikor egyszer nemzeti öntudatra tettek szert és valóban nemzeti közösséget alkottak. Ez a görögök által a Földközi-tenger partjai mentén alapított gyarmatot^ története, ez a római birodalom távoli tartományaié — a hanyatlás idején, Spanyolország hajdani birtokaié Amerikában. Most ngyanez történik szeműnk láttára az angol birodalom ban, hol a dóminiumok a teljes függetlenségre törnek, azok a dominiumok, melyek már elnyerték a »self governement«-et és amelyek már az angol nemzetek Commonwealth-jának keretében Angliával teljes jog- és ha(talomegyenlőségben vannak. Olyan természeti törvény ez, melyet semmiféle politikai fogás nem tud kijátszani és amely teljes egészéten tekintett földrészekre, valamint nemzeti birodalmakra is egyféleképpen érvényes. Ennek a törvénynek a hajlfthatatían ereje az. amely meghatározza Európa számára alkotott anynyira uj feltételeknek legnagyobb részét egy olyan világban, melynek virágzása Európa műve. Kétségtelen, mindig maradnak kapcsolatok az anvaország és a távoli gyermekorszfigok között: a közös eredet. nveiv és kultnra, egv civilizációbak ugvanaz a szelleme. me1v n fehér faj minden egv ed ének legfőbb java. rika köztársaságai számára és minden ország angolja angolszász marad teijesen. Ez azonban lelki rokonság ügye, amely csak elég szűk politikai lehetőségeket teremt, amelynek értéke olyan mértékben csökken, mint amilyen mértékben kialakul egy állam struklurája és az ellentétes érdekek találkozása. Már ugy érezzük, bogy Amerikában és másntt a nyugati civilizáció mindinkább elveszíti valódi európai jellegét s ez igazolja André Siegfried ama megállapításának igazságát, bogy a miljő és a klima átalakítja az uj földön megtelepedett fehér fajt, meg változtatja erkölcseit, melyeket a nyugati civilizációtól kapott Miféle kilátások nvilnak Európa számára, a történelemnek egy olyan nagy fordulatában, melyet az egyetemességre törő politikai fordulat jellemez? Dicsőséggel súlyos századok folyamán, miután a nemzeti periódustól a gyarmati periódusig jutott és elaz altaiáuos emberi felvirágzás, valamint az emberi társadalom szániára. Azonban tudnia kell, hogy csak a saját erőiben találhatja meg azt a se g'tséget és a legjobb szerencsét, mellyel átvészelheti a háborús és forradalmi századok végzetessé válható következményeit. A római birodalom bukása óta Európának még eddig nem sikerüli, tr.ég a keresztes háborúk vallási ra jongásának segítségével sem, megtalálni azt az elfogadható formulát mindenki számára, mely a szükséges egységet megteremtette volna a cselekvésben örökkévaió nagysága érdekében. önmaga ellen elkövetett súlyos hibákból származik mir.dez mirder nyomoruságável. Ezekben a nehéz órákban lehetne-e súlyosabb kötelesség, mint az európai rend keresése egy olyan világ keretében, hol az egyetemességre való törekvés tornádója söpör végig. Ha a jövő Tátyplozoltan Is marad még egy uj európai rend feltételeit Illetőleg, talán van némi remény annak megállapítására, hogy akármilyen legyen is minden nemzeti vérmérsékletnek megfelelő ideológiai elképzelés — megvan a törekvés egy erkölcsi és érkezett teljes kivirágzásához a bi- f <*»*közösségi Európa megteremtése rodalmi periódussal, elképzelhelő vol na, hogy belenyugodjék más kontinensekkel szemben abba. hogy csak tapasztalati földrész legyen és másodrangú szerepet játsszék további sorsa alakításában? , Mindez attól függ, hogy Európa mennyire tudja szükségessé temit önmagát anyagi és erkölcsi tekintetben felé. melyben az igazság elvei szerint mindenki megtalálná a maga' helyét a közös jogok tiszteletben tartásával, amit KTT Pius pápa is állandóan hirdetett. mint életszabályt, mint a nvitgati civilizáció alkotó lényegét mindéi! hép számára. (Madáesy László fordítása a Le Journal-ból). Bcs&étgttés a maséteUto'á meíUít •s mosta a város minden . kos a hőség, idebent van legalább 52 fok! szennyesét*, (József Attila) (A Délraagyarors/ág munkatársától) Vidárntekintetü, tömzsi, erős termetű asszony, úgy negyven körül. Egyebekben nem basonlit József Attila balhatatlanná énekelt Mamájára, csak a fent idézett dologban: mossa a város minden szennyesét Télen, a legnagyobb hidegben rózsásra fő az arca a mosókonyha gőzében s nyáron, a negyvenfokos kánikulában fürdőruhában áll a teknő mellett. Tizenötévé mossa a város szennyesét Van olyan uriház, ahová 15 évvel ezelőtt is eljárt s azóta talán már az unokáknak mos... Az elmúlt 15 év alatt sokszáz háznál megfordult és ba havonta 20 munkanapját számítjuk, akkor egy évben 240, tíz év alatt 2400 és 15 év alatt 3000 napot mosott. Mennyi »febérnemű* került a kezébe ez alatt a 3600 munkanap alatt s mennyire ismerheti a város — szenyuyes arcát a mosóvíz tükrében! ^Télen jobban megy a munka" — Az uriházakat meg tudom különböztetni a fehérneműről — meséli nevetve. — Van, ahol sok nehéz damaszt asztalneműt és ágynepüt mosok s van, ahol csupa színes dolog kerül a mosásba. A modern fehérnemű mosása persze sokkal könnyebb. Meny nyivel jobb mosni a lavable-kombiné-1 — Hogyan bírja? — Hozzászokik az emoer. ue azért néha nagyon nehéz. Jó, ha hezárkózhatik a konyhába az ember és fürdőruhában, meg anélkül- moshat.,.. — Hány nap dolgozik egy héten? — Van olyan hetem, amikor minden napra le vagyok foglalva, de van oivan is, amikor csak 2 vagy 3 napj mosok. Ilyenkor legalább rendbehozhatom a házamtáját... Egy kis szünefet tart s megkavarja a főzőüstben fortyogó fehérruhát, maid két hasáb fát tesz a tűzre és folytatja a mosást, meg az interjút: Elmondja, hogy 15 éve mos, amióta először férjhezment. Autóvezető és géplakatos volt az első ura.»Egy évvel volt fiatalal>{> nála s nagyon keveset keresett. — Én tartottam az uramat, Isten nyugosztalja. Nem sokat dolgozott. Ilht évig éltünk együtt, aztán gyomorfekélyt kapott, kilyukadt a gyomra és meghalt. Hét évig éltem özvegyen és sajátmagamat tartottam et a mosásból. Rendesen megéltem belőle.,, — Tizenpt évvel ezelőtt mennyit kapott egv napi mosásért? Egy kicsit gondolkozik, majd rávágja: _ Két pengő, meg kettő ötven volt a napszám. Persze koszttal. Most 10 pengőt kapok naponta, de kosztot nem. önellátó lettem... Mióta lett önellátó? Gazdák figyelmébe! Folyó hó 13-tól a burgonya hivatalos átvételét megkezdem. Búzát, rozsot, árpát zabot, mákot, babot és napraforgót és minden olajos és vetőmagvakat, továbbra is átveszek. Telephely PÁRISI KÖRÚT 22 és KÁLVIN-TÉR 2, Bénák üzlet Kovács Gyula 277 kat, mint régen, azokat a fehérvászon,I — Amióta jegyrendszer van. csipkés, nehéz ingeket! Inkább idősebb hölgyek ruhái között akadt a kezembe régebben is, ma már ritkább az ilyesmi.., — Télen könnyebb a mosás, mint nyáron? —i kérdezzük, mialatt a mosókonyha nyitott ablakán át fehéren gomolyogva száll ki a ruhafőzés gőze. IIüvös a reggel és a gőz lecsapódik. . — Igen, télen sokkal jobban megy a munka. Jó, meleg a mosókonyha egykettőre és aztán élvezet dolgozni a meleg vizzel. Rövidebbek a uepok s mégis hamarabb elkészülünk. Nyáron A bispanizmus valóság a latin Ame- nehezebb. Amikor odakint 38—40 foFutura bizományos. kellene adni a jegyemet, de akkwr WfH eszik az uram? Nehéz munkát végen, asztalos s este otthon együtt vacsorázunk, arra kell a fejadag. — És mit eszik, mialatt mos? — Hát egy kis kenyeret, felvágottat, gyümölcsöt. Az uram hadiüzemben szolgál, katonai vezetés alatt és minden héten kap hust, meg felvágottat. Szórakozás* könyv, mozi...' — Hát újra férjhezment? — Három évvel ezelőtt, hétévi özx vegység után. Az uram nagyon rendes ember, jól keres, Jól élünk. Szereztek-e valamit? _ Gyűjtöttünk egy kis pénzt, párezer pengői Bankban van... Az uram 300 pengőt megkeres havonta. Azt nem költjük el, megélünk abból, amif éu keresek. _ Meddig akar dolgozni még? _ Amig majd veszünk egv kis földet, tanyásbirtokot, öregségünkre elgazdálkodunk rajta... Szórakozásra terelődik a szó. Honka — így hívják a mosónőt —elárulja, hogy néha elmennek a moziba, esténként meg olvasnak. — Az uram a piff-piiff-regényeke» szereti, fin elolvasok mindent, amit kapok. Az úriházaknál gyakran kapok könyveket, mert tudják, hogv szeretek olvasni Akármilyen fáradt vagyok este, azért mindig olvasok valamit. Szinte elfelejtem a fáradtságot, úgy megnyugtat egy jó könyv. — Moziba is elmegyünk néha. Ileg' utóbb láttam a Karádvt. ö a kedvencem — folvtatja és mesélni kezd arról, hogy milyen kedves volt a >K at a 1 i n«, amikor makrancos'kodott 4 moziban... — Nem csodalom, bogy a térfiai! odavnnnnk érte! — Hát színházban mikor voTj Utoljára? _ A szabadtéri játékon. Azt érdo mcs volt megnézni, azóta se voltam, amióta, nem játszanak a Dóm-téren. Bánd'. Bojszf, : * meg Zsuzsika^ Meglepődve halljuk, hogy milye* fejlett kuliurigényei vannak. Most már csak a legasszonyibb kérdés van hátra: — Hát — gyerek? __ Van nekem három is, — UBfreé hamiskásan és mélyen a teknő fölé hajol. — Bandi, Bojszi, meg Zsuzsika a nevük. Kanári mind a bárom! de olyan aranyosak.., Elhallgat s szinte dühösen gvjar.HI a konyharuhákat. Aztün halkan mondja: _ TTátha gyereket nera adott az Hrjefen... Igy él a mosónő, a civilizáció egyiV legfontosabb munkása. Kétszáz pengőt megkeres a mosással havonta, ez elég neki, meg az urának lakásra éí kosztra. — Egy nagy szobánk van s mellette egy kamra. Régi bérű. 10 pengőt fizetünk érte havonta — mondja, miközben kiönti az öblítővizet. A beszélgetés ugyanis részletekben folytatódik, időnkint elszólít másfelé a na< pi teendők egyike-másika. Mire befejezzük, esteledik és a kékítős viz sejtelmesen csillog a mosókonyha félhomályában. A ruha nagyrésze már a padláson van s felhangzik a mosó-, nő legnagyobb panasza: — Csak arra volna már «gy figyelmük az építész uraknak, hog> ne lenne mindenütt a pincében a mosókonyha... Tessék elhinni, lejárjuk) a lábunkat a padlásig. Négy wnelcá fel, négy emelet le. És a ruhát cipelni ezzel a fáradt, agyonmosott karunkkal... Ott őröm a mosás, afceó a padláson van a mosókonyha? Ez a vágyálma: mosóko»yh«* » padláson. Meg egy kis föld. egy parfr* nvi tanyásbirtok, ahol öregségére «#» gazdálkodhasson. Mert visszahozza * föld. az édes anyaföld meleg, őMfl katisu CSANYÍ