Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-11 / 205. szám

Szombat 194$. szeptember U. XIX. evi 20$. sí. Ara 14 ffllff naionta í.J^néíoédÍTKuü^ KERESZTENY POLITIKAI NAPI LA hitler beszede AZ OLASZ FORDULATROL A Badoglfo-kormány elhagyta Rómát - Berlini jelentés szerint az Örök Városban a német katonaság az ur —A Vatikán védelmét a német haderő veszi át — Az északolaszországi városoxba es Albaniába is bevonultak a németek — Harc a déli részeken német és angolszasz csapatok között Berlin, szeptember 10. A Német tot Olaszország katonai vezetői kezil'I jelenti: A Führer pénteken esle dcttől fogva, vagy egyáltalánbun ela nagynémet rádióban a következő utasították, vagy pedig olyan fcltébeszédet intézte a német néphez: — Német néptársaim és néplársnőim! Megszabadulva a már hoszszu ideje reánk nehezedő várakozás súlyos terhétől, most már elérkezettnek látom a pillanatot, hogy ismét szólhassak a német néphez anélkül, hogy önmagam, vagy a nyilvánosság elölt kénytelen lennék hazugságokhoz folyamodni. Olaszország bekövetkezett összeroppanása régóta előrelátható volt, nem a hatásosabb védekezésre szolgáló megfelelő olasz lehetőségek hiánya, vagy a szükséges néinet segítség elmaradása miatt, hanem azoknak az elemeknek csődötmondása, vagy helyesebben nemakarása miatt, ikik azután tervszerű szabotálásaik befejezéseként a kapitulációt létrehozták. Most ugyanis csupán az ment végbe, amire ezek a férfiak már évek óta törekedtek: az olasz államvezetés átmenetele az Olaszországgal szövetséges német birodalom elleni közös ellenségekhez. Amikor Anglia és Franciaország 1939 szeptemberében a német birodalomnak a háborút megüzenték, Mussolini szilárd elhatározása volt, hogy a szerződéseknek megfelelően elrendelje Olaszországban az azonnali mozgósítást. Ugyanazoknak az erőknek, amelyek ma a kapitulációt előidézték, 1939 augusztusában sikerült megakadályozni Olaszország hudbalépésct. Mint a német nép vezetőjének, megértéssel kellett lennem a Duce c rendkívüli első nehézségei iránt, ezért sem akkoriban, sem később nem sürgettem Olaszországot szövetségi kötelezettségeinek betartására. Mussoiininck 1940 juniusában sikerült elérni a belső előfeltételeket ahhoz, hogy Olaszország a német birodalom oldalán mellé álljon. Azóta a német birodalom és Olaszország egyült állott a harcban, sok hadszíntéren egyült ontották vérüket és a Duce és én egyetlen másodpercig sem voltunk kétségben afelől, hogy ennek a harcnak a kimenetele népeink létéről vagy nem létéről l'og dönteni, 'innék megfelelően Németország, még amikor a legsúlyosabb küzdelemben volt is. a lehetőség határáig segített szövetséges társának. E segítségre vonatkozó sok ajánla telekkel fogadták el, amelyek teljesíthetetlenek voltak. Alkalmas időpontban a nyilvánosság elé terjesztem azokat az adatokat, amelyekből kitűnik, hogy Németország a közös sorsdöntő harcokban milyen hozzájárulásokban részesítette szövetséges társál és volt továbbra is kész részesíteni. Amikor 1941 tavaszán Németország elhatározta, hogy a Balkánon segit Olaszországnak, ezt nem saját szándékaink fejlesztése miatt telte, hanem csak azért, hogy segítségére legyen szövetséges társának. — Németország ezeket az áldozatokat csaknem ugyanabban a pillanatban hozta meg, amikor magának >s az elegendőnél több gondja volt, mert tartani kellett attól, hogy bármely órában várhaló az egész Európa ellen irányuló bolsevista nagy támadás. Sok német néptárs vére pecsételte meg a német nép szövetségi hűségei. A német birodalom és én mint annak vezére, azonban csak annak a ténynek tudatában tanusithattuk ezt a magatartást, hogy az olasz nép élén az ujabb idők egyik legjelentősebb tényezője áll, az olasz föld legnagyobb t'ia, az antik világ összeomlása óta. Feltétlen hűsége adta meg az erőfeszítést a közös szövetség sikeres fenntartásának. Bukását, a neki okozott becstelen sértéseket az olasz nép nemzedékei fogják egykor a legnagyobb gyalázatnak érezni. — Az utolsó mozzanat, ameiy a már régóta elhatározott államcsínyt kiváltotta, a Dúcénak az a követelése volt, hogy fokozott felhatalmazásokat kapjon a háború sikeres folytatásához, hogy a legkeményebb rendszabályokkal sajthassák a hadvezetés nyílt, vagy leplezett szabotörjeit, a szociális igazságosság reakciós ellenségeit és ezzel szolgálják az olasz nép teljes ellenálló képességét, Mussolini még az utolsó percben ki akarta kapcsolni az olasz nép alattomos ellenségeit a léiért vagy nemiélért folyó harcból, hogy ekként biztosítja Olaszország jövőjét. Érthető az a fájdalom, amely engem személyesen elfogott, látva azt a történelemben egyedülálló igazságtalanságot, amellyel e férfiúval bántak, a vele szemben tanúsított megalázó bánásmódot, amellyel őt, aki több mint '20 esztendőn át csak a népéért való gondoskodásnak élt, most közönséges bűnözővel egy szintre lökték le. Szerencsésnek mondhattam és mondhatom magam, hogy ezt a nagy és bőséges férfiút barátomnak nevezhetem. — Hogy az oksz államvezetés elhatározta magát, hogy megszakítja szövetséget, hogy kiválik a háborúból s ezzel önmaga teszi hadszintérré Oluszországot, ezt indokolhatja bármilyen okokkal. Feltüntetheti ezt mint szükségességet, de sohasem fog találni mentséget arra a tényre, hogy ez megtörtént anélkül, hogy előzőleg legalább értesítették volna a szövetségest. Nemcsak az tőrtént: ugyanaznap, amelyen Badoglio tábornagy aláirta a fegyverszüneti szerződést, magához kérette a római német ügyvivőt és biztosította őt arról, hogy ő, Badoglio tábornagy sohasem fogja elárulni Németországot, hogy bizalommal kell lennünk iránta és hogy cselekedeteivel fogja bebizonyítani, hogy méltó erre a bizalomra, hogy Olaszország mindenekelőtt sohasem szándékozik kapitulálni. Még a kapituláció napján a király elhivatta a német ügyvivőt és ugyancsak egész rendkívüli módon biztosította' arról, hogy Olaszország sohasem fog kapitulálni, hanem jó- és halsorsban, Németországgal egybekötve, hűséggel oldalunkon állni szándékozik. Sőt még az árulás közzététele után egy órával is B o a t a olasz vezérkari főnök katonai felhatalmazottunk előtt kijelentette, hogy ez a jelentés közönséges bazugsáe és az angol propaganda kacsája. Ugyanabban a pillanatban az olasz külügyminisztérium kijelentette, bogy ez a liir tipikus brit csalás, amelyet megcáfolni szándékozik, de 15 perccel később elismer, te, hogy a doiog természetesen tényleg iiry áll és Olaszország valóban kilépett a háborúból. — Néptársaimi Miután már két esztendő óta a kelleténél jobban is alkalmam volt megfigyelni az olaszországi szociális fasizmussal szemben is elutasító állásfoglalás reakciós és németellenes körök növekvő befolyását, a Duce megbuktatása óta. alig lehet kétség aziránt, hogy ennek a rendszerváltozásnak mi a szándéka. Ezért kötelességszerűen elrendeltem mindazokat a rendszabályokat, amelyeket arra az esetre meg lehetett tenni, hogv a német birodalmat megóvjam attól a sorstól, amelyet Badoglio tábornagy és emberei nemcsak a Dúcénak és nz olasz népnek okoztak, hanem amelybe Németországot is döntrni akarták. — Sok, a hersületHeí" ragaszkodó olasz kijelenletle, hogy most még inkább elválaszthatatlanul egybckacsolva érzi magát a két nép eddigi harcában. Olaszország kiesése katonailag csak keveset jelent. Ebben az országban ugyanis hónapok óta elsősorban a német erőkre támaszkodott a harc és ők viselték azt.. Ezt a harcot most minden terhelő gátlástól szabadon fogjuk folytaiul. A nemzetközi plutokrata öszszesküvésnek az a kísérlete, houv a német elíeníllást, miként Olásft. országban szétbomlasszák, gyermekes. Ez esetben a német népet összetévesztik mással. Az a remény, hogy körében árulókat találnak, mint Olaszországban, azon alapszik, hogy egyáltalában nem ismerik a nemzetiszocialista állam lényegét. Az, hogy Némctorországban is felidézhetnek egy julius 25-ct, azon az alapvelő tévedésen nyugszik, amelyben vannak mind az én személyi* helyzetem, mind pedig politikai küzdő társaim, tábornagyaim, tengernagyaim és tábornokaim niugaf-v tartása tekintetében. Ezzel a szándékkal szemben a német vezetés méginkább, mint bármikor, mini fanatikus zárt közösség száll szembe. Minden ínség csak megszilárdít bennünket elszántságunkban. Az egyéni élet reámnézve már amugyis régen nem a magamé Én abban a tudatban és abban a kötelességludatban dolgozom, hogy hozzájárulásommal nemzedékekre biztosíthatom népem jövendő élelét. Hogy joggal hihetek feltétlenül ebben a sikerben, annak alapja nemcsak az én életutain, hanem népünk felemelkedése is. 1939-ber egyedül és elhagyatva kelelt tudomásul vennünk ellenfeleink hadüzenetét. Azóta elsősorban saját erőink révén az ellenséget részben 1000 kilométernél távolabbra tudtuk visszaszorítani a német határoktól, amely csak légiuton tudja terrorizálni a német otthont. Azonban e téren is kialakulóban vannak a műszaki és szervezési előfeltételek ahhoz, hogy nemcsak végképp megtörjük terrortámadásait, hanem más és hatásosabb rendszabályokkal megtoroljuk azokat Taktikai szükségletek kényszeríthetnek minket, hogy ebben a hatalmas sorsdöntő harcban egyszer vagy máskor valamelyik arcvonalon valamit feladjunk, vagy különleges fenyegetések elöl kitérjünk, azonban igy sohasem fog széjjclszakadni az aa acélpánt, amely a német otthon által kovácsolva és katonáink hősiességétől és vérétől tartva a birodalmat oltalmazza. _ A német érdekek védelmére aa olaszországi eseményekre való tekintettel elrendelt rendszabályok nagyon kemények. Amennyiben Olaszországot érintik, már most tervszerűen és sikeresen folynak. Jugoszlávia árulásának példája már előbb üdvös felvilágosítást és lényeges felismeréseket adott nekünk. Olaszország sorsa pedig valamennyiünk számára is tanúság lehet arra, hogy a legkeményebb szorongatás és a legkeservesebb szükség óráiban sohasem mondjunk le a nemzet.' becsület parancsáról. Annak a népnek, amely ezeket a megpróbáltatásokat a Gondviselés előtt megállja, a Mindenható végül is megadja a győzelem babérkoszorúját és ezzel az élet diját. Ennek pedig Németországnak kell lennie és minden eszközzel az is lesz. (MTI)