Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-08 / 203. szám

SZEGED NEPE Szegediek Lúct-újarása Radnnra A szegediek mduaj búcsújárása a XVill. szazad közepe Iáján kezdődött L'í és azóta minden ev Kisasszony nap­jara szakadatlanul nicgisinétlödott egészen aduig, amig a trianoni soiom­p«k útját nem állották. Dugonics And­rás egyik lolklore-szempoiHból meg nem méltatott müvét a »Radnai tör­teneteket* szegedi búcsújáró polgár tursai kedvéért szerzette, akik >auia régi szent buzgósággal* járják a rad nai búcsút és >annak a Boldogságos Szűz Máriának különös Tisztölöi*. Eleink leginkább gyalogszerrel in­dultuk neki szemptember 2-án a több­napos útnak. Az énekesember vezette őket, aki közülük való ug>an, (le koránál, jáinborságánál, az ének­lésben és imádságban való jártasságá­nál fogva hivatott a vezetésre. A bú­csún elől mentek a férfiak a búcsú­kereszttel, utánuk az asszonyok, lá­nyok csoportja következett. A lányok hajukat az egész búcsújárás ideje alatt kibontva viselték. Elvitték min­den ruhájukat is magukkal, mert akár­hányszor itt a hosszú utón, meg ma­gán a búcsún történtek olyun ismeret­ségek, amelyek a házasságra vezettek. Egyébként is a szegcdi fiatalok addig valamikor nem házasodhattak meg, amig el nem menlck Radnára bucsut iárni. Annak a lánynak, oki már meg­írta Radnát, azt szokták volt mon­togatni: le már férjhez möhetsz, vol­tál Radnán! A közbeeső falukban egyenest a templomba vonultak, ahol a helybeli pnp áldásban részesilette Őket és szál­lást adtak nekik és szívességük fejé­ben azt kérték, hogy a bursusok áj­talosságnlkban emléKezzenek meg ró­luk. Egyébként sokszor csnk az anya­ink), volt n szállásuk. Reggel templo­mokban misét hallgattak, úgy mentes .tovább. Menetközben imádkoztak, vé­gezték az olvasót. Az énekek inkább délután kerültek sorra Ebéd előtt a búcsúkeresztet a földbe szúrták, a sylszlókat küllőszerfion köréje a föld­re fektették, szalagjait a földön szé­pen kisimították, azután pedig az e.gész búcsús sereg térdencsúszva meg­kerülte ezt a rögtönzött kört, miköz­ben ezt énekelték: Körtvörülj Tstenem én hflnös telkemen, .V^ánakodjál immár szomorú szivemen, itnragodnak mennykövét, éles s he­gyes tőrét, Vedd vissza vétkeim büntető eszkö­zét... fl rtg.tsztald meg kérlek e hív seregedet, Kőztük töredelmes és bűnös lelkemet, fipMsd meg falait te szentegyházad­nak. Melyben igazsággal teneked áldoznak.™ Szeptember 6-án délután értek be Radnára. Égő, gyertyával kezükben, üncplöbe öltözve vonultak be a temp­lomba, uhol először is a szent hely földjét csókolták meg, majd köszöntöt­ték a Radnai Máriát. Utána éne­keitek. imádkoztak, stációt jártak, gyonásukat végezték. Visszainduláskor a búcsúsok zöld igat törnek a templom környékén, vagy vesznek, hiszen lelkük is meg­újult. Ezzel indultak hazafelé. A bű­csúsokat Szeged határában az itthoip naradottak sokasága várta. A hozzá­tartozók Isten hozott! — üdvöz­léssel, virágkoszorúval, csokorral íkesitették föl a családtag radnai zöldágit, miközben ez az üdvözlést csókkal és e szavakkal viszonozta: Imádságunkba. bücsújárá­sunkba részesüljön az is, aki oda nem volt! A búcsútjárt tcánvt, Krisztus Jegyesét pedig meny­asszonyt ruhába öltöztették, mirtusz­koszorut tette n fejére, kezébe pedig virágot adtak. Igy mentek a búrsűsok és Itthonmaradottak együttesen a templomi hálaadásra. A zöldágat és virágokat különben a tiszta szoba ab­lakába állították, hogy a kegyelem lb lutar a háztájékót is átjárta. 8zőe«<U Bálint IGY KEZDŐDÖTT TV. 1938 január közepén indult meg a független Ausztria, a szövetséges osztrák köztársaság drámája. Azok a változások, amelyek pár nappal előbb a német birodalom katonai és külpolitikai vezetésében beállot­tak, mutatták, hogy a harmadik bi­• odatom akcióinak új korszaka kez­dődött 1938 február 12-én Schuschnigg osztrák kancellár Hitler meghívá­sára Berchtesgadenbe utazott Az utazás nyomán a legnagyobb izga­lom támadt a világpolitikában. Változatos kombinációk jelentek meg a sajtóban. Schuschnigg egy napig maradt csupán a Führernél és igy valószinúnek látszott, hogy csakugyan komoly és erélyes fel­SZólitást kaphatott Schuschnigg Ausztria kormányrendszerével kap­csolatban. Pár nap múlva a lapok arról irtak, hogy Papén bécsi né­met követ hat órás ultimátumot nyújtott át az osztrák kormánynak és ebben követelte a kormány át­alakítását és a nemzeti szocialisták bevonását a kormányba. Csakugyan február 15-én Schuschnigg átala­kította az osztrák kormányt és eb­ben a belügyi tárcát Seys-lnquart, Eden lemond türelmetlenül várt az egész világ.,Tolták a rég! angol Kard liitler óvatosan taglalta azokat a kérdéseket, amelyekből kompliká­ciók támadhattak volna. Először azt fejtegette, hogy nincs ellentét a nemet hadsereg és a nemzeti szo­cialista párt kőzött. A kérdésekről beszélve hogy nem mondhat le Németország gyarmati igényeiről. A Népszövet­ségbe soha nem lép vissza, mert nem akar azoknak az államoknak a sorába tartozni, amelyek a jogta­lanságot védik. Egyetlen hatalom van, amellyel Németország soha semmiféle kapcsolatot nem log fenntartani és ez a szovjet. Majd kijelentette Hitler, hogy Japánnak barátja. Az osztrák kérdésre nézve úgy nyilatkozott, hogy sikerült a megegyezés a német birodalom és Ausztria között. Hangoztatta a; Délmagyaroreség munkatársától*' csehszlovákiai és lengyelországi nc- j A m. kir. Országos Közegészségügyi roelek jogait. Beszédét azzal vé-| intézet ujszegedi védőnőké?zö intézető gezte, hogy a világveszélyt jelentő bolsevizmus ellen felveszi a harcot. We dont want to fight, bat Ity Yingo if we do We have the men, we hawe the ships, we have Ih money tno. (Mi nem akarunk háborút, de i»­gyartnali (len úgyse ha kell: Van hozzá ím* kijelentette,; bérünk is, hajónk is, fegyverünk' is.) Eden utódja lord Halifax lett, aki ki akarta használni Eden lemon­dásának hatását és tárgyalást kex-» dett ismét Grandival. * (Folytatjuk.) Hetedik évébe lép szegedi zöldkeresztes védönöképző intézet kérlelhetetlenül 'Az események visszhangja meg szólalt az angol alsóházban. Attlee,| szeptember 25-én nyitja meg heteöiK tanévét. Ma már egyre szélesebb kö­rökben ismerik meg tt mutatkozó gaz* dag eredményekből azt az áldásoy murkát, amit a magyar nép egészsé­gének javítása, szociális és kuitnrálit a munkáspárt vezetője (jelenleg he-j ^zinvonalának emelése^ érdekében lyetles brit miniszterelnök) inter- ' ~~ " pelláita meg Eden külügvminisz­Hitler bizalmasa és hive kapta. Ezltert az osztrák események miatt és', rendkívüli eseményként szerepelt a i Eden beismerte, hogy Henderson világsajtóban, aminthogy az is volt és egyel jelentett az Anschluss kez­detével. A nyugati hatalmakat óriá­si izgalom szállotta meg. Kieme­lik. hogy az új osztrák belügymi­niszter első teendője volt, hogy Ber­linbe utazzon és ott jelentkezzék Hitlernél és tárgyaljon Ribbentrop­pal. Az angol lapok felteszik a kér­dést: milyen szerepet játszott Mus­solini az osztrák eseményekben és megállapítják, hogy kénytelen volt Ausztria függetlenségét feláldozni magasabb érdekeknek. Francois Poncét francia és Henderson angwf herlini nagykövetek megjelentek Pobbentroppnál, érdeklődlek a tör­téntek felől és nyomatékosan han­goztatták. hogy a két demokratikus nagyhatalom figyelemmel kiséri Ausztria sorsát. Ez a kijelentés hur­kolt bevallása volt annak, hogy Anglia és Franciaország nem te­kinti mngát érdektelennek Közép* európábnn és igy az erre vonatko­zó hitleri koncepciót nem teszik magukévá. A Matin igy jellemzi la­pidarisan a helyzetet: »Bécsben enyhülés, Berlinben ujjongás, Ró­angol követ nem kapott kielégítő magyarázatot a történtekre. Ugyan­Zöldkereszt az országban folytat. En­nek az Országos Közegészségügyi In­tézet által irányított nagyarányú egész­ségvédelmi munkának a végrehajtó szervei a védőnők, akik orvost ellen­őrzés mellett egyenként 4—6000 lakosa H P egészségvédelmi körzet népgonóozói ekkor a Reuter-ügvnökség megcá- 'munkáját látják el. Ma már több, mint folta azt a hirt, mintha Schuseh- "'.ven egészségvédelmi körzet nigg angol segítséget kért volna ™" »« o/^ágban, a terv azonban M, Ausztria füe«etlcnsé«ének merné- ht>í?y céltuda,os niuokaval az ország Ausztria lug^eiicnsepenek megie- ie{,ész terfilctétj a |egklsebb falvakat is delmezesére. Londonban Chamber- jbeháló** az egészségvédelmi szoigA­lain, Eden és Grandi olasz nagy- tat feífcecsülhefHlen értékű szolgála­követ tárgyaltak Ausztria kérdé-jtot teljesítő szervei, seiről. de eredménytelenül. Itt rob- A védőnőket az országban négy hant ki első sorban az ellentét ihc|yen: Budapesten, Szegeden, Kassán Chamberlain es Eden kozott, mert az angol miniszterelnök nemzetkö­és Kolozsvárt létesített intézetekben képezik ki elméletileg és gyakorlati­lag. A kiképzés a munkatermészetéhe* z, megbeszélésre volt hajlandó An- «a!kalmazk(Kjva háromirányú: beteg­Üta, Franc,aorszag, Olasznrszag és;ápolási, egészségügyi és szociális vo* Némelország között, mig Eden eré-jnatkozásu Az elméleti oktatás során lyescbb fellépést követelt. Az an- " s" * •-*-«» gol parlament külügyi bizoltsága döntést és állásfoglalást tartott szükségesnek az osztrák kérdésben, amely szerinte bevezetője a na­gyobb európai konfliktusnak. Ugyanekkor állandóan napirenden szerepelt az angol—olasz kérdés is. A helyzetet a francia sajtó a kő­vetkezőkben ecsetelte: Franciaor­szág javaslatot készített, amely sze­rint közösen lépjenek fel Berlin­anatómiát, élettant, kémiát, bakteoro. lógiát és más szaktárgyakat tanulnak, a gyakorlati munka is egyrészt az in­tézetben, másrészt a klinikákon, egész* ségügyi és szociális intézetekben tön téDik. A tanfolyam három iskolaévre ta­gozódik, tanulmányaik végén a növen­dékek képesítő vizsgát tesznek és en­nek alapján védőnői és ápolónői okle­velet nyernek. A védőnői pálya szép és magasztos hivatás és biztos megél­hetést nyújt, mert azokat, akii okleve­let szereztek, a Közegészségügyi In­jtéaet a saját állományába veszi és " 1 -• . —Í— ben, intézzenek demarsszerű jegyzé mában bizalom, Washingtonban; ket Hitlerhez, mondván, hogy a osztja a zöldkeresztes egészségvédelmi pesszimizmus, Londonban óvatos-1 iövőben nem tűrnek semmiféle erő- .szolgálatoknál A kinevezett( védőnők súg észlelhető és Páris a megfigye-jLkos lépést, amely Középeurópa,J^gdijjogtdtsáSa' lés álláspontján van.* Becsben az- békéjét veszélyeztetné. Eden ezt a ^ állami tisztTiseiök ^ Rretésü­* • ii ..t. if • ™ • 11 I _ _ . * » . j . /ii™ — - - . • • • . . ért volt enyhülés, mert azt remél­ték, hogy ezzel a kormánvátalaku­lással a további elszakadási moz­galmak megszűnnek. Hire jár azon­ban csakhamar, hogy a Führer újabb követelést állított fel és pe­dig a legitimista mozgalom betiltá­sát 'Ausztriában és a német—osz­trák vezérkarok egységesítését. Mindezek az események a legna­gyobb félelmet Csehszlovákiában keltették, annál is inkább, mert a francia lapok szerint Benest éppen úgy rá fogják kényszeríteni a né­met kívánságok teljesilésére, mint Sehuschniggot. A legnagyobb esnmény Hitlfcr kancellár beszéde, amelyet 1938 február 20-án mondott el és amit'' gondolatot magáévá tette, de Cham­berlain nem. Az angol miniszterel­nök nem óhajtotta kiélezni a hely­zetet, mert ugy hijte, hogy barát­ságos tárgyalás útján el lehet simí­tani a bajokat. 'Az angol közvéle­mény többsége határozottan Cham­berlain oldalán áll, de a közvéle­mény erősen hajlik Eden felé úgy az olasz, mint az osztrák kérdés­ben. Minthogy az angol miniszter­tanács nem lette magáévá Eden ál­láspontját, Eden és államtitkára, Camhronne lemondtak állásukról. Az alsóház tudomásul vette a le­mondást. de az utca viharos ün­neplésben részesítette Edent. A har­cias hangulat fokozódott London­ban és a esaoszékekben ismét dá­kon kivül az ONCsA-tóí külön díjazást is kapnak. Az ujszegedi védönöképző intézet­be az első évfolyamra még lehet be* iratkozni. Felvételre jelentkezhet min­den 18-ik életévét betöltött, de 30-iK évét még meg nem haladott középis­kolai érettségivel rendelkező magyar állampolgár hajadon, vagy asszony. Kellő indokolás mellett 6 középiskrv lát végzettek kérvényét is figyelembe veszik. A felvételre vonatkozólag min­den felvilágosítást megad az újszeged? védőnőképző intézet igazgatósága. — A TISZA VIZALLA8A. A sze­gedi rendőrség révkapitánysága Je­lentése szerint a Tisza vízállás* bzeptettbvr 7-én reggel 7 órakor 127 om, a levegő hőmérséklete 14 tok CSIÚQB volt.

Next

/
Thumbnails
Contents