Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-05 / 201. szám

t y MFPFl M «Í asszony meg-, A lakodalom után egy-két napra O^teVjLi^ 1 >1 lLlT I-/[mosdatja, megfésüli a lakodalom a menyasszony poharát ülik meg. A régi szegedi lakodalom 'Jelen cikkünkben már befejezek a régi szegedi lakodalomról szóló beszámolónkat. Előző két cikkünkben szó volt a jegyességről, esküvőkről, lakodalmi vacsoráról, most az utána következő mulatságot jellemezzük. Éjfél körül a menyasszony fejéről leveszik a fátyolt és a koszorút. Ilyenkor beszoktak hivni egy leányt és a fátyolt a fejére nyomják, hogy könnyebben és hamarabb mehessen férjhez. Majd bekötik a menyasszony fejét és elrejtik a vőlegény elől. Több lányt és menyecskét erőltetnek a párja gyanánt, amíg végre sikerül megtalálnia az övét, az igazit. Egyébként a menyasszonyi koszorúból egy szemet, a fátyolból egy darabot, a virágból egy izet elégetnek, bogy semmiféle rontás ne fogjon ax uj páron. Olykor az ifjú pár megőrzi a menyegzős ruháját, de ezentúl csak egyszer viseli. Most is ugy öltöztetik bele, utjukon most is elkísérik, amikor az örökös hazába. a temetőbe viszik őket. A vőfély bekőszönti az ujaszteonyt, majd kezdetét veszi a sor lánc. Ez abból áll, bogy a vőfély felszólítására a nemzetség férfitagjai sorba megtáncoltatják az uj asszonyt. A sortánc után következik a menyasszony tánca. 'A násznagy két egymásra helyezett cseréptányért tart kezében, ezeket bangoztatva: eladó a az njasszony, eladó az njapszonyl Aki meg akarja venni, azaz táncolni szeretne vele, pénzt vet az alsó tányérba. A násznagy ilyenkor ugyanis felemeli a borítékul szolgáló felső tányért Ujabban az asszonynép viszont az uj embert szokta megvenni. 'Amikor az uj asszonynak már nemigen akad vevője, akkor az uj ember nagyobb pénzösszeget ha jitván a tányérba, kiragadja a lakodalmas nép közül. Ha azonban valakik nagyobb összeggel hajazza meg az uj ember pénzét, akkor qz o] asszony köteles a táncot tovább járni vevővel. Más a sortánc, a scrtánc és a menyasszony tánca közben természetesen nem táncolhat, azért a fiatalság ez idő alatt társasjátékokkal szórakozott A táncot járó uj asszonyt néha gyertyalánggal övezik körül az asszonyok, sőt igy kisérik a menyegzős ágyhoz is. 'A" tánc végén a násznagy az egyik tányért összetöri. 'A pénz az uj páré. Hajnaltájban jőnnelt a lányos háztól, lehetőleg meglepetésszerűen a kárlátősok. A kárlátó népe különösen menyecskékből és fiatal férfiakból áll. Számuk 7. 9. vagy 13. « férfiaknak eggyel kevesebbnek kell lenniök, mint az asszonyoknak. Megnézik az uj asszonyt megvendégelik őket majd táncra perdülnek. Ugyancsak megtáncoltatják őket Az ő nótájuk a lakodalom leghosszabb nótája, farka is van, nem is egy. (A nóta farka az a ráadás, amelyet a muzsikusok leginkább megrendelésre, közvetlenül a nóta vége után húznak. Néha olyan bosszú, mint maga a nóta.) Azután eltávoznak. férfi vendégeit. A mosdatás hatosági Ilyenkor a legközelebbi hozzátarorvosi beavatkozásra megszűnt, de itzók gyűlnek össze lakomával a fésülés még tartja magát. Volt kapcsolatos csöndes, meghitt veuilyenkor nagy nevetség. Az uj asz- dégségre. Az uj asszony tele poszony fáradságáért pénzt adtak, ki bárral sorba kínálja a megjelentemennyit akart. Reggel az uj pár el ket. Ezek aztán felköszöntik, hogy szokott menni a templomba, az kezdődő uj élete szerencsés legyen, első misére. Az uj asszonynak ez- urával együtt sok örömnek, kevés után hét napig nem szabad ki-1 bajnak legyen részese, mennie a házbóL J Szögedi Bálint Ez az igazság a Móra-filmről adott Páger-nyilatkozat ügyében Ozv. Hóra Ferencné és Vészitsné Hóra Panka elmondják az Enek a búzamezőkről c>mü Móra-regény elmaradt megfilmesítésének történetét (A Délmagyarország munkatársától) Még élénken emléKezeles az a néhány héttel ezelőtt megjelent nyilatkozat, amelyet az egyik szinházi újság riportere Páger Antal szájába adott s amelyben Páger állitólag lebecsülőleg nyilatkozott Móra Ferenc ifinek búzamezőkről* cimü regényéről. A regényből ugyanis — mint ismeretes — filmet akartak késziteni s ennek a filmnek főszerepére Páger Antalt szerződtették. A filmet nem engedélyezte az előeztes cenzúra s igy nem is fogtak hozzá a felvételekhez. Páger Antal a Film Színház Irodalom cimü szinházi lapban ezzel kapcsolatosan ugy nyilatkozott, hogy »Nem Is játszottam volna el ezt a mai idők hangulatának meg nem felelő filmet*, majd később olyan kijelentést is tett, hogy »nem játszom el mindenféle rongy mesét*. Természetesen, hogy az egész országban, de különösen Szegeden, az »Ének a búzamezőkről* nagy álmodójának városában felháborodással fogadták az állítólagos Páger nyilatkozatot. Hogy a nyilatkozatnak hitelt adtak, abban elsősorban nem a mér emiitett szinházi szaklap szavahihetősége a hibás, hanem a nyilatkozó művész politikai tendenciájú szereplése. Mert az tagadhatatlan, hogv Páger Antal az utóbbi időkben isen sokat szerepelt a politikai deszkák síkján is. sőt olyan szélsőséeee film főszerepét Is elvállalta, amelyet később, meeielenése ntán a cenzúra betiltott. Mindez* azonban nem dönti meg azt a tényt, hogy a hajdan Szegedről elindult Páger Antal egvike a magyar színjátszás legkitűnőbb művészeinek s éppen ezért volt nagvobh visszhangja a szinházi lapban megfelent nyilatkozatnak, mintha más. talán a politikai érvénvesűlés utján babérokat kierőszakoló, kevésbé tehetséges színész ajkáról hangzott volna el. A cikk inkriminált kitételeit leközölte a Dólmagyarország, amelvnek hasábjain annakidején özív Móra Ferencné is nyilatkozott erről a M óra-család számára érthnftően fájdalmas ügyről. A Móra-család jogtanácsosa el is készítette a Film Szinház Irodalom cikke nyomán beadható per iratait, azonban a per nem indult mp». Páger Antal ugyanis táviratot küldött özv. Móra Ferencné címére s ebben adott megdöbbenésének kifejezés? azokkal az állításokkal kapcsolatban, amelyeket a Film Színház Trodalom riportere neki tulajdonított. A napokban azután hosszabb levél érkezett ugyancsak Páger Antaltól a Móracsalád jogtanácsosa címére s ebben a művész teljes eléetételt szolgáltat Móra Ferenc emlékének... „Örömmel vállaltam a főszerepet" Felkerestük ezzel kapcsolatosan özv. Móra Ferencnét szép otthonában, ahol a nagyasszony leánya: Vészitsné Móra Panka irónő társaságában fogadott és könnyes szemmel j beszélt a most szerencsésen lezárult, I de kellemetlenül Indult ügyről: Nekem sok álmatlan éjszakát okozott ez az állítólagos nyilatkozat — mondotta és szeme önkéntelenül Móra Ferenc falon függő portréjára tévedt. Mert ha az uram élne, akkor meg tudta volna védeni magát — tollal 1 De igy... Nagyon , fájdalmas volt a dolog s mindez egy félreértésen alapult... Előhozza az újságokat és Páger Antal táviratát, valamint a jogtanácsosukhoz intézett levelét A távirat igy szól: •Mélységes megdöbbenéssel értesültem a Film Szinház Irodalomban megjelent cikkről. Én ilyen kijelentéseket nem tettem és a film főszerepének eljátszását örömmel vállaltam. Tekintettel arra, hogy jelenleg külső felvételen vagyok, nem tudok lépéseket tenni az ügyben. Tiszteletteljes kézcsókkal: Páger Antal.* — Még mielőtt a távirat megérkezett volna, tudtuk, hogy Páger Antal, aki Szegedről indult el, nem tehetett olyan kijelentéseket, amelyek apám emlékét sértették — mondja Móra Panka és tisztatekintetü, álmodozó sz°me büszkén csillan fel. _ F.zért nem is írtam alá a periratokat _ fűzi hozzá a nagyasszony _ De még ha Páger Antal nem szolgáltatott volna teljes elégtételt, akkor sem pereltünk volna — mondja csöndesen Móra Ferenc leánya. — A® apám egész életében olyan békességes ember volt. Szent emlékét háborította volna egy per... Valóban, Móra Ferencnek sohasem lehet szüksége arra. hogy babérokkal ékes emlékét per utján védje meg bárki örök védői azok a müvek, amelyeket a magyar irodalom dicsőségére emelt, amelyekből a magyar föld népének örök erőforrása csobog elő... Páaer Antal levele Móra Ferenc özvegye megmutatja nekünk Páger Antal levelét amelyet dr Falócz Sándor ügyvedhez, a Móra-család jogtanácsosához intézett. A levél igy kezdődik: •Kedves Barátom! Most érkeztem meg lilmjeim külső felvételeiről...* Ezzel magyarázza Páger, hogy csak most tudott hosszasabban rátérni a nyilatkozat cáfolására. A cikkel kapcsolatos támadások közül egyet olvasott Győrben s akkor küldte el táviratát özv. Móráné cimére. •Akkgri felháborodásomat teljes) mértékben kifejezi a sürgöny, amit özvegy Móránénak küldtem* — írja Páger, majd arra tér rá, hogy egy idő óta »szinte tervszerűen támadják*. •Nem igaz. hogy én valaha is valami becsmérlőt mondtam volna az általam annyira szeretett és nagyrabecsfilt néhai Móta Ferencről* — folyMagyar non lapja uj forinábam gnzdag illusztrációval, film. szépségápolás, dívni, szép otthon, kézimunka rovatokkal kibővítve jeicnt meg s az uj pompás külsőt felülmúlja az iroadlmi tartalom. Papp Jenő a lap modern szellemű kitűnő főszerkesztője a MAGYAH NŐK LAPJA-ban irja ismert művészi színikritikáit, amelyek »Szinházi krónikák* címmel jelennek meg A nemes irodalmi versenyben az első helyen vezet ma a MAGYAli NŐK LAPJA és ezt a- helyet meg is fogja tartani, mert a magyar írók szinejavánah válogatott Írásait közii s emellett gazdag rovataival számról-számra érdekes meglepetésekkel szolgálja a közön, ség igényét. Az átalakított lapból az érdeklődőknek ingyen küld mutatványszámot a MAGYAH NŐK LAPJA kiadóhivatala, Budapest, IV, Ferenciek tere 7. Kérjen mutatványszámot! Uta2ásnáf » változó életmód zavarja a randee emésztést. Ez émelygést, fejfájási okoz. No felejtse hogy utazáshoz tatja a levél, amelybqn Páger Antal hangsúlyozza, hogy a Film Szinház Irodalomban megjelent nyilatkozata — írásban került a lap munkatársához. •Móráról egyáltalán nem volt szó benne« _ hangoztalja Páger Antal, majd igy ir: •Szó volt néhány megjelent, irodalminak Igazán nem nevezhető filmről, amelyeknek forgatókönyve nálam is volt s amelyeket elolvasás • után én is visszalöktem azzal, hogy nem játszom el. Ezekre mondtam én, hogy ilyen rongy meséket én nem vagyok hajlandó eljátszani! Azután megkérdezte az ujságiró, hogy »miért nem megy a Móra-film? Előrebocsájtoftam, hogy erre csak a nyilvánosság kizárásával felelhetek, mert az volt a gondolatom, 1 hogy minek mondjak olyat, amibe esetleg belemagyarázhatnak valamit s belémköthetnek. Ezt meg is mondtam neki, sőt felhívtam a figyelmet, hogy csak az Írásban foglaltakat közölheti. Privátim megmondtam, hogv a filmet eltanácsolták illetékesek, mert a mai időkben ez tt téma nem alkalmas. Aztán megjelent a* •interjúm* a lapban és az elé a paszszus elé, hogy »nem játszom el akár. müven rongy meséf* elérakták, hogy a Móra-filmet nem játszom.* Páger Antal befejezésül azt fejtegeti. hogy nem szeret mosakodni olvan űgvekhen, amelyekben semmi bűnt nincsen. • Perelni nincs időm — írja —, meri én dolgozom és nem érek rá tárgyalásokra iárni. Mindenesetre felhívom a Film Szinház Trodalom cimü lapot, hogy korricáliák ezt a tévedésüket. Flismerik. hogv tördelési hiba történt. Remélem, hogy cáfolják majd. Én kértem,* „Ei vo'ncf ax első Mára-'i'm" Móra Ferencnétől és Móra Pankától megtudjuk, hogy az Ének a búzamezőkről forgatókönyvét, amit Szőls filmrendező nagy gonddal készített el, nagyobb változtrVásokkal filmre lehetett volna vinni. De a kitűnő rendező, aki nemrégiben Szegeden járt, Móráné előtt kijelentette, hogy nem hajlandó megváltoztatni a könyvet, mert ezzel meghamisítaná' Móra Ferenc regényét. így hát elállt a filmesitéstől. — És a filmjog? — Amennyiben a teljes vételárat kifizetik, ugy 10 évig a filmvállalkozót illeti — válaszol Móra Ferencné. — Ez ügyben B ó k a y János, a Révay igazgatója tárgyalt a vállalkozóval. Ha a filmjogért adott előlegen kívül nem kapunk több tiszteletdijat, akkor az előleg a vállalkozó számára elveszett és a filmjog visszaszáll. — Ez lett volna az ebő Móra-liliu? — kérdezzük. — Igen _ bólint Móra Panka.