Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-05 / 201. szám

Hungária-Kávéház terraszán a külföldi útról hazatért Zsiga Ernő"" hanoversenyez elkerülhetetlennek látszik. Churchill az erős kéz poltikáját vallja Chamberlainnel szebben és Anglia pozícióját az erélyes diplomáciai fellépései látja megmenthetőnek. fczömöt jel mutatja, hogy Ede.i külügyminiszter és Chamberlain főzött is egyre tátong az ellentét. Az angol politika gyanakvással kíséri Chamberlaint, akit azzal gyaT usitanak, hogy plutokrata érdekhő! áldozatul dobja Anglia kelet- és középeurópei érdekeit és kész behódolni n hitleri koncepciónak — szabadkezet ad Németországnak Bécstől Varsóig, csakhogy ezáltal a lékét megmentse. Az angol parlamentben például ilyen interpelláció hangzott el 1937 december végén: igaz-e, hogy Hitler szabad kezet kapott Ausztriában és Csehszlovákiában. ezzel szemben hat évig minden más akciótól tartózKodik. A konzervatív pártban Churchill befolyása még nein elég erős Chamberlain békepolitikájáuak ellensúlyozására, de nem titkolja, hogy nem bizik ebben a kiegyezkedő taktikában és Angliának tisztázni kell az európai helyzetet. Csaknem három év telik azonban még el, amig Churchill uralomra jut, de ekkor már a világháború kellős közepén állunk. Ez tehát Európa politikai arculata 1938 elején, amikor az események dübőrgőbb erővel kezdenek ismét megindulni és bekövetkezik azoknak láncolata, amelyek megelőzték 1939 szeptemberét: a háború megindítását. Előbb uralomra jut a nemzeti szocializmus is ha á arcozva bár — Ausztriában, majd Hitler bevonul Ausztriába, következik a müncheni döntés, amely a szudeti területeket lecsatolta Csehszlovákiáról, aztán az első bécsi döntés a magyar Felvidék visszacsatolásáról, Benes lemondása és menekülése, a németek Prágában és a cseh-morva protektorátus megteremtése, a memeli kérdés megoldása, szóval olyan eseményláncolat, amely a maga idejében uj és uj szenzációként verte fel a világot, amire azonban ma már alig emlékszünk, pedig még őt év sem lelt el azóta. Ezekkel kezdődött meg a második világháború, ami most negyedik évfordulójához érkezett és ezeknek tömör elbeszélését adja jelen cikksorozatunk. (Folvtatfuk.) Szegeai práúés kocsisok VII. (A Délmagyai-orszúg munka- (Ferenc Józsepet, mikor nálunk járt. társától) Alikcs János grof,< a volt, Akkor lett Királvhalom, a Wolforszotnbathelyi püspök, oiár a véreben 'riéknül volt az ebéd. A gyerekek pemagával hozta a gazdasági érzéket, dig zsákba szaladtak, ilyen vicceket főleg a szép lovat szerette s maga, csináltak. gondolkodott az uj beszerzések elsosörendüségéröi. Ahogyan kopott reverendában heteken át turkált olasz régiségkereskedők lomtárában, ba el— Ilires ember volt a llódy? — Hát az nagyon egy hires. Giótát búzott az első lo hátára s az ustorral pontosan odavágott, hogy nyohagyott sarkokban felfedezhetett va-j ina se maradt a fehérségnek. Nem tulami becses ritkaságot, épp ugy nem dom a nevét, hogy hívják az liyent, 3 szobás belvárosi, régibérü összkonfortos lakásomat elcserélném 2-3 vagy 4 szob s budaresti j ^Bájlon^k^iz lakással. A|ánlatokat „Azonnal is lehet' jeligére a kiadóhivatalba kérev. 0 Szegedi Gyorsíró és Gépiréiskolában (Feketesas utca 21. szám) beiratkozások uj kesdö, haladó tanfolyamokra megkezdődtek. Bntt « 3188/1942-43, átallott eljárni vásarokra, hogy éles szeme felfedezze a megfelelő lovat Volt a természetében egy kis különcködés és volt egy homokfutója, amelybe nem egymás mellé fogatta be a két lovat, hanem egymás ele. Ehhez képest volt már a kocsi is megszerkesztve. Hát ez egy kissé furcsa volt Szombathelyen. amely végtére mégis csak vidéki város, legyen bármily értékes történelmi múltja. Kis városban az emberek sok mindenen fennakadnak, amihez semmi közük, szeretnek eszmét cserélni akkor is, ha egyik cseretárs sem jár vele jól, hát klefetyellek itt is. A fővároí más. Olt ha fel is tűnik valami szokatlan, akkora a területe, meg a népessége, hogy nyomban elenyészik parányokra s már a szomszédos utcák is más és más érdekkörhöz, szinte társadalmi rendhez tartoznak Valaki aztán szóba hozta a különös fogatot Csernoch János akkori hercegprímás előtt. Csak ugy mondta, ártatlan téma billentyűjéhez nyúlva, a nagyon okos főpap mégis megérezte az élét. — Ne törődjenek vele, alkalomadtán, majd clintózem közmegelégedésre a dolgot. Találkozván aztán, megbeszélik * szükséges ügyeket, áttérnek más témára s hirtelen azt mondja a legközvetlenebb csevegő, a hercegprímás. — Szereted-c még a lovakat Jánoskám? — Hát nem lehet azt nem szeretni, a világ legremekebb állatja a ló. — Hallom, milyen furcsa ötlettel fogatod be Őket a homokfiitódba. Nem egymás mellé, hanem hosszában, egymás elé. — Olvnn mindegv az. kérlek alázattal. ha igv vannak, ha ugy. Dehogv mindegv. már hogv volna az. Jánoskám? Az is mindesry neked, ha igy mondod, hogv dominus vobiseum. rendesen összeérő két kézzel, vagv ngv. hogv o balkezed ujjai jobb csuklódhoz érnek? Attól kezdve meg is szűnt a különös fogat. Az egészet pedig azért mondtuk el, mert a Mikes püspök kitalálása nem aj dolog Megcsinálta azt a századfordulón Brauswetter Ottó szegedi órngyáros is. a különcködésben nem éppen utolsó legény, sokáig vidám aranvifju, aki a viláffháboriibnn azzal tette magát nevezetessé, hotrv megkontremlnálta a svájci frankot. El is vérzett rajta. ö fogta be a gumirádllsába — egyébként az övé volt az első gumtrádlis Szegeden — ebben a formában a lovakat. Aztán mulatott rojta, hogy emberek, bámulják Megismerkedésünk is ngv történt, hogv az utcán hozzám tépett, magyarázzam meg, miért válnsztoro el a hajamat a fejem Jobboldalán, mikor azt halról szokás elválasztani? (Milyen szivesbn választanám ma akárhol ts!) Apró kis szegedi adat, de fel kellett jegyeznem az utókor számára a Spinglí becenevű Brauswetter Ottó lovait is. — Egészen régi kocsisokról tudnak-e valamit? — kérdezem a vendégeimet. _ Tudok a Hódv Istvánról vála de ellenőrzőt kellett mindig melléje tenni a bakra, hogy be ne rúgjon. Münk csak olyan selejtesek vagyunk hozzá képest, a régiek nagyon híresek voltak. — András bácsi honnan került a városhoz? — A Llttenbergertül. Az nagy zsidó ur volt, a Backnál is crősebb. Hát rendben van, megszolgáltak becsülettel, gondoskodtak az ellátásukról, de ez még nem elég. Sok nagy urat hordoztak, érdekel hót mint emberi motivum a borravaló. — Volt-e benne részük? Azt feleli Tóth-Buzder, akinek •valami ueniesi-félec a nevében a Tóth: Nagyurak nem adnak horravnlót. Kicsit szégyellenek adni. a nagyot sokallják. Majdnem mindenkinek van esete arról, hogy mennyi baj volt a hazaiéréssel. Az úgynevezett •lóerő* nem kitalált fogalom, a kocsis gondviselője az állatjának, kíméli, ajnórozza, tudja, hogy mekkora a teljesítőképessége, hát nem engedi leromlani, pláne könnyelműen rontani. Mikor aztán fogatot adtak valakinek, megszabták a használati időt is,' ekkor és ekkor itthon kell lenni. j _ Nem a főintéző nr szabja meg, j hogy meddig mulassak! — vágta oda' némelvik képzelt hatalmasság. Néha éppenséggel valamelyik' ál-j lalorvos berzenkedett _ Most még elmegyünk erre, meg erre. — Nem lehet, felelte a narádés. hiszen igy Is 32 kilométeres nt áll előttünk. Nem bírják a lovak. — Én jobban tndom! — Nekem pedig felelnem kell a lóért 1 Egyszer egy ilyen helvl hatalmasság. aki igen kurta dicsőség verőrénvébe jutott, de a lovakhoz való tudományban még a megkeféléséti ez sem érkezett el. — kocsit kért a tanyai útra. A városi istálló épp aznap sok komoly, hivatalos, igényt volt kénytelen kielégíteni, megmondták hát itt is, hogy csak záros batáridőről lehet a szó. A lovaknak alkonyat után haza mnszáj térniók. mert nagy munkateljesítmény előtt állanak a következő napon. — Ne tessék hát zokon venni, de negi cselekedhetünk máskép. —. Természetesen itthon leszünk. A tanván disznótor volt a jelzett kiváló alkalom csábította ki nevezettet a helyszint szemlére. Az ételek zsírosak volt, a töltött káposztát ugy elborították a malackarmonádlik. mint csipkés szemfedő a halottat, az ujhor megtüzesítette a füleket, már egyszerre beszélt mindenki, hadonásztak, okosabbak voltak n világ bölcseinél, amikor öreg Buzder beszólt. — Instállom. mennünk kell, mert nem érkezünk idejében haza. _ Várjon 1 öt perc múlva megint beüzent Buzder. — Az a parancsom, hogy percre ériek haza. — Nekem nem parancsol senai. Hát nem egész igv volt, de mondanak néha jókedvükben az embeiek olyasmit, amit a politika tulfinomoder megpróbálkozott harmadszor ia s mikor imuiár gorombaság tett m válasz, szép csendesen megindította a lovakat Szeged irányában az utasai néikűl. — Kiabáltak utánam, de én csali mentem, mert az volt a parancs, bogy haza kell érnem időben. A ven* déget már nem kötötték ilyen portosan a lelkemre. Másnap bepanaszoltak Somogyi polgármester urnái, de ő nekem adott igazat, mert *nem olyan ügy volt,«hogy a város érdeke*. öreg Sári pödör egyet a baju* szán, elnéz a levegőbe s azt mondja! — Nem is lehetett volna ezt akár* kivel megtenni! Ha Ismernék a szereplőket, megértenék. milyen klasszikus kiRikffj emberismeret van ebben a mondai-*, bani Elfogyott a bo nok, egyelőre ban kell magunknak Is hagyni a klónüiázást. Azért találkozunk még, lé* vén szintén brancsbeli azon az alapon, hogy a feljebb való esztendők-* ben voltam én ts szép asszonyok kocsisa. RÉGI RIPORTER J* U T UJ ÍÍ! ^^ GABONA FŐOSZTÁLY. Vásárol biizát, rozsot, sör- és lm karmAnyárpát. kukoricát, xabofc kölest és hajdinát 0L.4J08MA0-08ZTALY. Vásárolja az összes olajos mag" vakat, szerződéses alapún a le»* nasyobb kedvezménnyel szervezi az olajos magvak termelését OYAPJIT OSZTÁLY. As ország termelésének begyűjti séf és elosztását végzi és az or* szágos gyapjúárveréseket rendezi* MAO-OSZTALY." Takarmány magvakat, hüvelyese, kot. fttm&gvakM vásárol és elnii, Fenll magféleségekre előnyös tea melési szerződéseket köt >« AOTKRMKLÉ8I n«7T t l,Y. szol Somoiivi András bácsi, ö vitte adottan •nem helytál!ó«-nak nevéz BuzÉdescsillagturt. lujüoisoü. fajhÁ bok. konyhakerti és virágroagvaF szerződéses alapon való (ermelK lésével foglalkozik. RAKTÁR ÉS SZARITÓÜZKMKKOMZTALVA. Vetőmagtis«tf|ás, gabona, teng-r|j és olajosmagvak szárítása. Szegedi kirendeltség: Széchenyi-tér 12* (Uj Népbank-ház) Telefon: 33—77. é? 33—76;