Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-08 / 178. szám

„FEHER ARANY", « tr*g«dl<örnyéki kisemberek uj jövedelmi forrósa Kitűnően jövedelmező ház iparrá fejlesztették az angoranyultenyésztést és a gyap ufonálsodrást tő, ha a lenyírt, vagy kifésült nyúlszőrt házilag sodrat ja fonallá, amihez nem kell egyéb, mint egy kártolódob és egy rokka. A fonalnak • különböző ára van aszerint, hogy viszonteladónak, vagy fogyasztónak . , „ adja el a fonalat Ha kereskedőnél 1^lmaS5rarorszfg m™kallar" ^nagyüzemek lassanként alább- értéUesití ugy unónként ké,százSzegeden éskorayéken az hagytak a lendülettel, végül leg- nyolcVannvolc pengő és ötvenkilenc utóbbi években egy újfajta keresett többjük teljesen meg is szűnt, a te- {j!jért kérbet érte de ha maga a to_ mód honosodott meg: az angóra- r.yészeteket feloszlatták az állató- gVasztó veszi mé« ugy már jóval nyultenyésztés. Különösen a szeré- W eladták. Ennek az a magyará- Magasabb áron, háromszázhúsz nyebb jövedelmű kisemberek kulti- z&ta, hogy akik csupán konjunktu- pengőért számíthatja. Viszont a foVálják, de létesültek már a perifé- rális kereseti lehetőséget láttuk a „yaszt5 js jól jár. ha közvetlenül a riákon nagy tőkebefektetéssel nagy ftnvésztésben, elsősorban a szapori- tenyésztőtől szerzi be a fonalat angorafarmok is, többszáz nyúllal, fásra, az állomány fokozására vetet- ,Tlcrt a kercskedó utján forgalomba' Ujabban mar egyesületük van a^ek rá magukat és ez az erőszakolt kPrül6 gVapjufonál ára ötszázharszegedi angorasoknak, ezt Schrei- tempó csúfosan megboszulta n,a- m;nchárom pengőben van megmaxiter Hugó nyugalmazott őrnagy gát. JIlálva ,ehá, üzletben uétszáztizenvezeti, aki maga is kivalo szakem- j Az angoranyul tenyésztésére a három pengővel kerül többe a fober és egyike a legregibb szegedi h.gtöbb embert az állat közismert rál kilója, mint a termelőnél, nyultenyesztoknek. Ezidoszerint szaporasága csábította. Egy anyaál-1 DÉLMAGYARORSZAG VASÁRNAP, 1943 augusztus 8. mintegy százhúsz család foglalkozik lat WanTs egv"év aTatTT s^DÖr"o- r k6™?fé" °,ár erős Szetteden é* a fcömvéken f}.^ JzaPoro fellendulesnek indult a nyultenyesz tés mellett a gyapjufonó háziipa is és a tenyésztők legtöbbje maga jegy év alatt háromszáz nyula lesz. tonál festésével is és ma már tetAz Országos Nemzet- és Csalad- A kellő szakértelemmel rendelkező szésszerinti színekben kaphat a vá.. ,dnl'. „A,ap . "agyjelentosegu szo- tenyésztők azonban valóságos „hirlh sár|ó angorafonalat a szegedi „teretalis célkitűzéséit végrehajtó szer- controI"-t alkalmaznak tenyésze- melőknél " ve: a szegedi Közjóléti Szövetkezet tűkben és évente legföljebb csak s . ' ,.„„„„„ bo„ ujabban a szegény kisemberek j kétszer szaporítják .íjaikat mert ! * J™f,.^edTk seS a ma"anyag, helyzetének megjavítása ér-!a tulságos szaporasággal az állatok ' , ^ dekében tervbevett akciók közé so- elkorcsosodnak. rossz gyapjuhozók f ^„Tsí.min^hárilíanNem rolta az angoranyul-tenyésztés nép- (>sznek. n.ennviségileg felé sem ad- T Lfe^i,^ m szerüsilését is. Ismertető előadások- a normális ovaoiuhozamnak "^y^™0^- a professz.onis a téka. s szakkönyvekkel igyekszik meg SnL^^, Sny ésTövt ^Lrl^ nyU S^SJS^^J^ Tvenni r é prTi(M ,és áttof,óbb képe<kapha|apa- és anvaállatokat szerez be és I Ezidőswr.nt mar alig négy Icnk volna arról a szerepről, amit juttat kedvezményes áron az igénv- • W'^nyészto van Szegeden, ezek az angoragyapju a magyar textillöknek, rokkát, kártológépet vásárol Szamanak eros lecsokkenésével egy- gyártás anyagellátasa teren betolt, számukra és mindezek árát a sok- azonban, az ^NCsA segít- Minket azonban a dolog szociális gyermekes családok részletfizetésre s,é^vel örvendetesen megnoveke- .esze erdekei inkább az, hogy mikapják, vagy angoraSyapjuval is dett " kistenvésztok tábora, tehát képen válik az uj hazupar a sz0rtörleszthetik. Az angoranyul ugyanis nem husazoké, akik nem professzionisták, galmas és iparkodó családok sorsát hanem csupán mellékkeresetként megjavító tényezővé, komoly és álfoglalkorn->V - r,,-,,..,,-,,-.;,, termeié-i Umdó niellékkereseti forrássá. ási ára Kovács Sándornak, az anállat, mint régebben általánosan ^, A ju s heváJ tenveszlett belga nyul. hanem krzá- „ . . . . . . — rólag a gvapjáér, érdemes tenyész ™ f *T Jm ^ratenyésztés népszerűsítésén fáteni A mostani háborús időkben ^ Séí f°.rra^...aVa,'a a mdozó Közjóléi Szövetkezet igazgafokozott jelentősége van ennek ésl^ ^; h * /m , ,PJának tanácsára legRzor" fontos nemzetgazdasági érdekek is ^ a gvapjufeldolgoza- „fc,masabb kistenyésztőt: Kovácsfűződnek ahhoz, hogy az orezáRá 8«nten ház,iparszerben fc á z y LajüS városi tüzoltót ke. gyap mnyersanyagkészletét, amely a ' ,fistúk fel somogyi telepi otthonában, haza? birkatenyésztésnek az utóMii „ A tenyésztők az angoranyul ér-1A sokgyermekes tűzoltó alig egy évévt.>eoekben mutatkozó fokoza.es,pkes szorzetét ma^k között „fe- vej ezelőtt kapott az ONGsA-tól vívraesése miatt egvre csökken, z- ner ^any '-naV nevezik és van is.egy apaállatot négy emsével és tezei rnvel'ék és minőségileg is felia - 37 elnevezésnek valami logosultsá- nyészete ma már negyvenhét álvitsák. Az angoranyul gyapja mer1 a gyapjú valóban aranyat latból áll Az udvarban cseréptelőugyanis sokkal finomabb, melegebb, ér- A nyulakat általában évente há- vei fedett tágas »szín« alatt soramint a birkagyapju és nemcsak kö- '°,nszor nyírják és hetenként egy- koznak az emeletes ketrecek, min.ltöttáruk készítésére alkalmas, ha-,"2®1" fésülik Átlagban három állH egyikben egy-cgv hófehér, hatalnem arra is, hogv ruhaszövetei ké- evi syapjuhozama egy kilóra tehe- nias állat kuporog és mereszti ránk szitsenek beíőle. További jelentősége t0, ami a mai 175 Pengős beváltási jcsodálkozó piros szemeit. Mindeaz angoratenyésztéssel kapcsolatos ar mellett azt jelenti hogy például r.ütt a legnagyobb rend és tisztahaziiparnak, hogy a gyapjú házilag r*-v szaznyulas tenyészet évi be«é- ság és ami a legcsodálatosabb az történő feldolgozásával a munkával ,p,e gyapjúból 5830 pengő, ezctl egész „telep'" teljesen szagtalan, túlterhelt hazai textilipart egyre lo- bemben a nvultartás összes költse - Kovácsházy az ONCsA-tól kapót? kozódó mértékben lehet tehermen- cí?y állatnál egész esztendőben könyvekből nyerte a szakismeretet . . U|.« 117 f\On ríÁt focunnl r l.»i I>7»r> i I » l _ . konyhára, mert bizony nagyon meg kell érte dolgozni. A nyulakkal sok baj van, állandó gondozást igényelnek de annak, aki szereti az állatokat, ez nem teher, hanem passzió. Az etetésen, tisztántartáson kívül állandóan figyelemmel kell kisérni az élemódjukat, minden legcsekélyebb rendellenességet azonnal orvosolni kell, mert sok alattomos betegség fenyegeti a tapsifülesek egészségét és ha egyszer megindul az elhullás, könnyen kipusztulhat az egész állomány. Pétig az állatok igen tekintélyes értéket képviselnek. Tenyésztő csakis törzskönyvezett, tisztafaju állatokat tart és ezek ára darabonként átiag kétszázhetven pengő, van azonban olyan fajállat is, amely háromezer pengőt is megér. Az ONCsA rendszerint egy ..törzs"-et ijultat a kezdő nyulásznak, ez apaállatból és négy emséből áll. A bak kedvezményes beszerzési ára százötven pengő, az anyaállatoké kilencven-száz pengő, a „start"-hoz tehát ötszázötven pengő kell, de ezt az ONCsA indokolt esetben hitelezi és részlettörlesztésre adja az arra érdemeseknek. i Ma az uj tenyészetek berendezésének legfőbb akadálya, hogy a ket^cekhez nehezen lehet puhafa deszkaanyagot és dróthálót beszerezni, de ugyanígy súlyos probléma az állatok téli eltartásához szükséges erőtakarmány beszerzése is. De ha minden meg van és megindulhat az „üzem", az igazi gond ekkor következik. Ezekhez a kedves, habfehér kis állatokhoz a hozzáértésen kivül nagy türelem | -zükséges. „Éppolyan szeretettel ;kcll ápolni és gondozni őket akár e^ak a gyerekeket" — mondja Kovácsházy Lajos városi tűzoltó és a tenyészetén meglászik, hogy ezt az ! elvet gyakorlatban maradéktalanul ervénvesiti is. i ! Bizony, amikor hölgyeink ele* gáns angóra kepjeikben és bolerúkban diszelegnek. sejtelmük sincs róla. hogy mennyi gond, türelem és verejtékes fáradozás eredménye a kellemesen melegítő, pehelykönnyű és selyemlágvságu angóraanyag. KOZMA BÉLA Utazásnál j változó életmód zev«r|ia rendet emésztést. Ez émelysést. lejtéjés? okoz. Ne felejtse hogy utazáshoe jfiite tesíteni és a ruházati szükségletek ellátásának egyrészét ezen az uton lehet biztosítani. Szegeden mintegy két évvel ezelőtt vett erősebb lendületet az angcranyultenyésztés. Ekkoriban kezdődött a gyapjufonó háziipar konjunktúrája, amit az idézett elő. hogy a háborúnak úgyszólván egész Európára való átterjedésével megszűnt a lehetősége annak, hogy a külföldi piacokról szerezhessék be a magyar gyárak a gvapjuszükségletüket. Szeged környékén is több egészen nagyméretű angoraíarm létesült, nagy tőkebefektetéssel és talán még nagyobb kezdeti lendülettel láttak aeki a tenyésztésnek, azonban ezek a alig liz pengőt tesznek ki, azaz <záz valóságos elméleti tudósa ma mar nyúlnál ezer pengőt, tehát négvezei - az angoratenyésztésnek ugy. hogy pyolcszáz pengőt meghaladó ös**-;- az ONCcA ós az egyesület is őhozget kereshet egy száznyulas te- zá utasítja szaktanácsokért és ulnvésztő az állatain évente. Ez »e- ha igazításért azokat, akik a kedip már egymagában is biztosit;a csegtető jövedelem reményéegy szerényebb igényű család szá- ben kedvet kaptak a témára a megélhetés minimumát, a r.yésztésre. Kovácsház' érdekes havi négyszáz pengőt. jelőadásából megtudjuk hogy nem Lényegesen magasabb jöve 'e- is olyan „könnvü" az a jövedelem lenire tehet azonban szert a tenyész- ami a nyulacskák gyapja hoz a Szobafestés!, mizoia: Q79híí SCfü^íl szobafeslő_ és mázolómester, festékueresk d atOlfU lUfiVOH Telefon: 18—33. - Református-palota. Közellátási közlemények Réti széna beszolgáltatás. ' A közellátási hivatal közhírré leszi, hogy a gazdalajstroinokból ös*sze&llitotta a rét területtel rendelkező gazdálkodók jegyzéket Ezen jegyzéket 1943 augusztus 7-töl augusztus 14-ig tartó 8 nap alatt közszemlére tette ki s minden gazda ez alatt az idő alatt azt megtekintheti s a tényleges állapot igazolása alapján (kisebb a rét terület, bérlő gazdálkodik rajta) kiigazítását kérheti. A jegyzék külföldi mintákkal vállal :> .ff^f^íL"/^!^1^.^!!; selöknel tekinthető meg Belterületen a közellátási hivatalban, a tanyákon pedíig, AlbóJközpoatou, Felsőközponton ós Csengelén. 1. r. kivitelben a legújabb