Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-08 / 178. szám

Turkonyi Mihály uram kalandiaiIsoí^T9™^ Jnek, se Magyar faluk nincsenek. A Mélyíöldnire. Táplál a reménység j mint pedig a Magyar Calendariumba hogy valamikor el hagyott édes ha- irja, hogy Aó 445. Magyarok vissza zamot, s Nemzetségemet meg lássam. | tértek Sycthiába, azon Magyarok le Ezen Farkas Máthé lliripi Emuét 40 telepödtck a krimi Tatárok között, esztendeig volt az kubán Tatar rab-'most is Krimbe a Tatár Chán proteoságáha, onnét pedig esett rabbá a ku-'tioja alatt hét magyar falu vagyon, lya fejű tatárok kehánnyánál, kmek' melyekben magyarul beszélnek, én Az alsóvárüBi kolostor könyvtárában kutatva, az alábbi egykorú levélre akadtunk. Bizonyos Turkolyl Mihály ii'ta, aki a levél tanulsága szerint sokfelé megfordult, .lószemű megfigyelő volt, bár bizonyos tudákosság, sőt hárijánosi nagyítás sem idegen tőle. A levél egyébként minden valószínűség szerin| másolat. A benne leírt izgalmas tudósítások miatt afféle szenzációnak számított ég a kor szokása szerint gondosan lemásolták és kéziratban olvasták, illetőleg terjesztették. B. S. Szerelmes Édes Atyám Istentől szerencsés jó egészséget és hosszú élefet kívánok. Elunván az heverést, 1715-ben elindultam szerencsém keresni Moldván által Kozák Országban és a mint régi ChronikátnU tartyók, Scythiai birodalomba és azon esztendőben telelvén egy Kozák Urnái, Mirvod nevű városban. Ki is igen nagy gazdagságú Ember, mivel vagyon 600 fejős fehene 1700 juha, 1200 kaneza lova, 145 paripája, s meg mondhatatlan gazdagsága. Ezen Url Ember kegyelmetességciből menlcm a Ballieum Tenger mellett 300 Mély földnyire, Peferburg nevű városba, a holott találtam a felséges muszka császárt és ezen felséges Ur parancsolattvábó] kezdettem a Muszka nyelvhez és írásnak tanulásához, mellyel meg is tanultam. Mivel jól tudok Írni s beszélleni Muszkátil és azt megtanulván lettem jó hadi Tiszt s most Is azon Tiszttel fungálok. Fizetésem esztendei 154 magyar forintok. 8 paripámra szénd s abrakom. 2 szolgámra fizetésem. Ezen Peterburgról comandéroztattam hajókon a Volga Vízin, mely is Scvthiában- a Tanals foís neve Juka, raboskodott; onnét Isten Csudájára ki szabadult és szökött egy városba Asiában Asztrababa, én pedig ősszel ki szálvdn a Tengeri Gályáról, mentem azon városba és véletlenül - ra találtam, meg örültem, hogy olyan idegen Országon engedett Isten énnékeni Magyart látnom, a holott magyar Oi szagnak még hírei is ritkán ballatik és ezen szegény Emiiért vittem Quártélyoinba, az holott azon hét falubau voltam is, Ollyan Ország pedig a hol magyarul beszélnek, Dincsen több, a mi Magyar Országunknál. Ezen az Országon sok bálvány imádó Nemzetek vadnak: Csuva, Mordva nevű Nemzetek, a kik imádság helyett kaneza lovakat és juhokat ölnek me.g az Istennek, a húsát magok eszik, a bőrit az Istennek adgyák és tüzfára teritik. Némellyek pedig a nyul bört meg töltik szénával tartottam és lápláltam, mellettem lé-,és attól mint Istentől szép időt kér _.„ o._x— xtí-í * éí^B^B * — x* • ppj^ j,a pedig esső talál lenni, erősen meg korbácsollyák és tűzbe teszik. Némellyek a holt Testeket fel akasztyák, Némellyek tűzbe vetik, Némelylyek meg égetik, ki micsoda plánéta alatt születik. Az Itt való Indusok pedig Templomokba ördög képeibe ímátkoznak és azt mondgyák: az ördögnek a ki ellenségünk, annak kell imádkoznunk, az Istennek pedig nem kell. mivel igen irgalmas. Ezek a hol testeket nem égetik és a hamvát szóró Lapáttal széllyel szórják. Az mely Asszony pedig özvegységre marad, a többi férjhez nem mehet, hanem nagy rakás fát rakat, annak teteibe fel ül, azon fát meg öntözi olajjal és zsírral s magát elevenen meg égeti. Ezek • Teheneknek is imátkoznak, mivel tejet és vajat adnak, az bugyát pedig nagy böcsűletben tartyák. Némelyek vő Strázsa Vitézeknek- szolgáimnak, író Diákomnak meg parancsolam, hogy senki bosszúsággal ne illesse és tavasszal mikor az Tengerre kellett hadakozni metuiem, el bocsátottam és el késéitettem mellette lévő rab társával együtt 500 Mélyíöldnire és adtam neki útra való elegendő kőlcséget és én nekem erőssen meg esküit és magát is meg átkozta, hogy ezen levelemet Nemzetségemnek Szikszó városában el viszi. Én is őtet meg átkoztam, hogy az Isten őtet öl Ive meg hirtelen halállal, ha ezen levelemet Nemzetségemnek oda nem adgya. Azért a ki ezen levelemet olvassa, mondgva meg neki hogy hitiről és átkáról emlékezzék meg s fogadását tellyesiese. Kegyelmeteknek, ha unalom nem lenne, ezen országnak dolgairól és szokásáról mulatságnak okáért írok HÍRNEVES ZONGORATERMI r BUDAPEST, VIIMQS CSÁSZÁR-ÚT 66 UcúfafájóoAtíemtfAtár egy keveset: Mivel az Históriák ir-;n döglött hust inkább szeretik, mint ják, hogy a Magyarok Hunnusokja friss hust, mivel azt tartyák: jobb Scythiábóí jöttek Európába, ér ezen a kit Isten maga meg ölt, mint a kit Országba tudakoztam, hol Inktanak. • Emberek ölnek. Némellyeknek pedig azon magyarok lakó hellyel reá'sem Templomok, sem Papjok, sem irályé vizin lul 200 mély földnyire esik, jakadtam Lakások volt a Volga vizejsok nincsen, a Scythiai birodalomba a Caspiwm Tengerre, mclv tengeren is |mellett, igen fövenyes és erdőtien he-[sok féle Tatárok vadnak, a kik más féle Nemzetségeknek nagy ellenségei. Ugy: Cscmiszi. Csnvati. Moreival, C»rapalkaji. Szarbamiei. kalmukl. ktibánuski. torminelli, kitiniezi, Irirkizei. Csilamitlsmel. kiniszki Tatárok. 8 krimi, szuesáki. nohai Tatárokon kívül. A szokánrsi Pogányok avagy Tatárok miként imátkoznak. azokott 1AT4 rettenetes szélvészek miatt kétszer szenvedtem Gálya törést, de Isten efl Szent Felsége életében meg tartott, mivel a Tengernek habjai ide. « tova Íven, mindazon által szép házakba laktuk, mivel ma is kályha darabok a földbe ollvanok találtatnak, kikből nállunk az Uj keresztvének korsót kapván, ki vettettem a partra Mos- csinálnak. Téglák pediglen szélvesek. tan felséges Ur hadaival lakom Per- szépek találtatnak. A magyarok k'sióban, Szuláf nevű helvhen, a honnét irállyá pedig lakott Klíma nevű folyó sz Ararott hegye, mellyen a Noé bár-,Víz mellett, melvnek palotái noha ef Rája mer, akadoft, T-átrzik Mely is romlottak, de ma is fenn állanak és tam; mindeneknek a kezibe éles késinek jó egésséghe. Marvar országtól esik 700 vairv 800 imn falu heilvét ma is hiiák ott Oor- vngvon. ugranak és illven szókat szól-' lanak: Csaksai, sziksai. Valamikor ugrik, mindenkor homlokba vágja magát az éles késseL Hajtok igen csudálkoztam és azt gondoltam, mind meg halnak e rettenetes sebtől, dö meg kenvén magokat, harmad napon semmi gondgvok. Anno 1720-ba tanáltam egy Moszkita nevű városba, a melybe sok ritkaságot obsensáltam: Ezen városnak kerületi 15 mélyföld, Templom vagyon benne 1600. Harang 900. Egy nagy kiváltképpen való harangnak az kerületit meg mértem, mely is 89 arasz. Ebbe láttam isszojnyuan orditó Oroszlányokat, és csu[dálkozásra méltó nagy Elephantokat, melynek az hátán ült 30 fegyver fogható ember, a kettőnek pedig az hátán ült 60, egész élésivei és hadi ké> születivel együtt Én többet írnék, de nem lehet, mivel ezen órájában jöve hozzám a Gallya mester íródeákja, kt is azt mondgya, hogy Napkelet felől igen jó szél támadott, és a Gállya vitorláit fel akarják emelni, Isten segítségeiből szándékozunk indulni Nap iivugotra a Pérsák ellen, azért ezen i levelemet hirtelen be is peesétlem a indulok a Gállyára, ajánlván mago•mot Isten gondviselésének és szerencsés szelének, mivel a Tengeren való hadakozásoknak társa szélvész és rettegés, mert a rettenetes habok egyik a másikra, mint a nagy begyek borulnak. Bizony az Istennek azért j hálát adok. hogy én a tengeren olvan Ihátor vagyok, mint a szárazon, akár lóháton. Atyámfiainak adassék, élyeTnrkolyi Mihály. HANGERTEK Irta: Trrsánszky J. Jenő Azt hiszem, jelen soraimat leginkább énektanár barátaimnak ajánlhatnám. Ablakom és erkélyecském a barflindik emeletről a pályaudvarra szolgál ki közvetlen. Gyöngébb idegzetüek már is riadozhatnak micsoda borzalmas tanya ez? A vonatok zakatolnak, sípolnak, csörömpölnek éjjel-nappal, a kazánjaik fojtó tustje bepiszkítja a levegőt. Szegény ott lakók választhatnak közte, hogy megőrülnek ettól a hangzavartól, vagy megfulladnak, megkehesednek a szénfüstben. $ Még ehhez hozzáadhatom az is. hogy minden érkező, induló vonat földrengésszerűén rázkódtatja meg a bérház falait. Azonkívül a tolatások lármá ja pontosan a polgári. iefekvési időben, esti tizenegy óra-i kor kezdődik és tart bele legtöbb-! ször a hajnalba, amikor is vagy, felváltja a vonat szállítmányaiért j éiekezö társzekerek tülkfllésének, dübörgésének, gyihózásának még embertelenebb zenebonája, vagy j rendesen vállvetve hangzik az a tolatáséval. Ez tény! De az is. hogy mindeme förtelmes hangzavar a környéken tudtommal valakit alig zavar. Amikor idekölöztem. azt véltem, kell egy pár hetecske, amig megszokom ennek a helynek a lárn áját. Megszoktam órák alatt. Első éjjel is kitűnően aludtam felőle. A vonatfüstnek oszló-foszló gomolyai pedig egyáltalán nem kellemetlenkedtek. sőt néha egyenesen viditó, felhangoló az illatuk, mert az utazás képzeteit rebbentik föl az ember lelkében. Ellenben, ha a házban, a szomszéd lakásban, vagy még a szomszéd házban is megszólal a rádió, vagy a lakók csinálnak a pályaudvaréhoz képest elenyésző zajt, annak benyomásai már minőségük szerint vagy kellemesen, vagy kellemetlenül hatnak. Részemről a zenét minden válfajában elég jól bírom. Attól szeretnék néha a falnak menni, amikor' felolvasók, vagy szónokok afféle jólszinezett előadási modort vesznek föl és édeskésen, ólérzelme-k rezegtetésével hangsúlyoznak. Ez tiszta zene füleimnek, amennyiben nem érte m. mit beszednek. De olyan zene, hegy a vonatfütty éktelen, fülhasitó hangja föl se rezzent, a vonatok kenetlen kerekeinek csikorgását, az ütközők menydörgésszerü összecsapódását esetleg észre sem veszem, de a felolvasót hallom és utálkodom rajta. .Viszont itt térhetek rá. mi volt !az. amit a körülöttem kavargó áljlandó hangíorgatagbó! egyszersmindenkorra emlékezetemben hordok. Budapest még e sorok Írásakor visszhangos egy kis könnvü, olasz eredetűtől átszármazott daltól. Akkor még ujabb volt az a dal. Pirkadat van. Szokatlanul nagy csönd. Ebben riadok föl arra áljmomból. hogy künn az utcán, vagy ja pályaudvaron egy ifjú férfihang jennek a dalnak éneklésébe fog. Á hang teljesen tiszta és nem is kellemetlen. De csak a dalnak egy bizonyos részében, amit az én éneke!se uán is. Más hangok is énekeltek. 'Fütyült valaki. Autódudák, vonatj lütty lónyerítés, kocsisgyühózás, vonatdübörgés, tolatás, csörömpölés, Verékcsikordulás, ródiótomazenekar, vasutasok ordítozása, mini, mind csak ugy hangzott a kis dal [ körül, mint megannyi kellemes I

megváltó nesz. A kis dal áttört mindezen a hangversenyen, akárcsak valami dühös csorda bőgését Túlharsogná egy tücsökcirpelés. Hát persze, hogy fölvetődött bennem az a föltevés, hogy bizonyára csak egyéni beállítottságom [eredménye a türelmetlenség és ir; tózat a fiatalember zengedezésével sem már megtanult. A végefelé! szemben. Ámde kinomban kimení em jegyezte meg jól a dalt. Itt a hangja bizonytalanná és hamissá válik. Amellett, hogy ezen a kényes részen minél hamarabb tul legyen, meg is gyorsítja a dal ütemét és igy fújja. Ez ébresztett volna föl? Vagy más? Azt nem állapíthattam meg. [1)» azt föllétlen, hogy se sipolás, se csörömpölés, se földrengés, se üvöltés. se bőgés, se harsonázás, se j vinnyogás nem izgatott, nem pukkasztott, nem gyötört még meg ucy, mint a fönti kis dal, a fönti előadásban. Szűnni nem akart, mély csöndben kezdődött, de folytatódott a rendes hajnali hangok jelentkezőH-m az erkélyre Akkor egyik szomszédos lakás erkélyén szintén künn 'atom a lakókat, egy fiatal házaspárt A férfi csillapitólag igy szól » hölgynek: — Ahhoz aztán drágára nincs iogod, hogy eszolj nekj: ne énekeljen. Tcssékl Ez azt mutatja, hogy a pokoli lármából nem egyedül én hallom ki ez az éneket De máskülönben okvetlen hallom én is, senkit sem lehet abban hibáztatni és meggátolni, ha saját hangját akarja mindenekközt elsősorban élvezni, akár operaénekes, 'akár a nép egyszerű gyermeke,sőt 'akár varjú, akár macska.