Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-08 / 178. szám

Csuka János: Nemzetiségi kérdések az Adria mentén A Gazella del Popolo •Türelmetlenség* ciniii juliiw 29-iUi cikkében visszautasítva a lelléte| nélküli megadásra vu'iatko. zó angolszász fefhivást, tiltakozik Olaszország fcldanabolása és egyes teriileleinek a szerbek részére történő átadása elleu, I. Annyiféle áruló megnyilatkozásai között is hitvány korunkat a köuynyolmü kijelentések jellemzik a legjobban. A győzelem mámoros reményében kínálgatnak vegyeslakosságú területeket, hogy Euópa nemzetiségi arculatát még jobban eltorzítsák. Az első világháború utáni diplomácia pedig éppen azzal remekelt, hogy a népek millióit kisebbségi sorsba kényszeritette. Mégis mintha semmit sem tanultak volna a 30 milliónyi európai nemzeti kisebbség fájdalmas küzdőiméiből és újabb sajgó sebekel akar na osztogatni az elszabadult emberi szenvedély. Többe égi népeikből szerepet cserélje, kisebbségek, mai kisebbségi népekből államfeunjartók lennének, ami az igazságra és kölcsönös megbecsülésre törekvő új Európában sehogyan sem érné el a megbékülés beköszöntését és a jövő háborújának végleges kiküszöbölését. E világrész nemzetiségi problémáktól gyötört lakossága egészeu más megoldásokat vár. Oj}»" rendezést, amely nem igyekszik egyik népet a másik alá rendelni, mert ez kísérteties másolata volna a sznrcnrúlemlékii páriskörnyéki békénekMég akkor is, ha elszenvedett igazságtalanságokat újabb igazságtalanságokkal akarnának elfelejtetni, illetve jóvátenni. Akármennyire is vegyes lakosságú földrészünk, meg van a lehetősége annak, hogy népeiket most már ne egymással szemben, hanem egymás tnellé állítsák azonos leltéfelekkel biztosítva fejlődésük és boldogulásuk összes adottságait. S megint jaj a győzőnek, ha elfelejtkezve küldetéséről és az emberi lélek méltóságáról felemel és elejt, jutalmaz és büntet. A kor embere már kevésbé tudja elviselni az egyoldalú osztályozás és értékmérés hibáit s ha az mégis beköretkezik, a kiábrándulás elhárithatatlanul uj medret szakitana a nyugodtabb életlehetőség számára. Olyan megoldást keresve, amelyben a nemzetiségi hovatartoz.andóság nem lehet többé kizárólagos érvényesülési alkalom, vagy ürügy a másik háttérbe szorítására. Az osztráK-magyar monarchia durva feldarabolása Ibik rész Olaszországba, a kiseüt nemzetiségi rész Ausztriába került. Szlovén adatok szerint a világon élő szlovének száma 2.056.000, amely igy oszlik meg: Jugoszláviában 15.800 négyzet kilométernvi területen (ül»/o) 1.078.000 szlovén élt 6S.50/.. Olaszországban 5.595 négyzet kilométernyi területén (22»/i>) 420.000 (21.8'/.), Németországban 3.572 négyzetkilométernyi területén (ll'M 89.000 '(6V») Magyarországon 110 négyzet kilométerre (O.tí'/o) 11.000 (0.0%), s az utóbbiak tulajdonképpen nem is szlovének, hanem vendek. Ugyanekkor Jugoszláviában szélszóródva 75 ezer szlovén helyezkedett el nagyobbrészt mint állami tisztviselő, annak a simulékony politikának a következményeként, .amely szinte minden időkre biztosította a szlovének támogatását Belgrád számára. A szlovének kivándorlása az első világháború előtt rendkix'ül élénk volt. 300 ezren Európa különböző államaiban, főleg Németországban mint bányamunkások keresték boldogulásukat, 250 ezren pedig Amerikába költöztekNémet-Ausztriában Klagenfurt környékén találhatók a szlovének. Klagenfurt 1921-ig jugoszláv megszállás alatt votl s népszavazás juttatta viszsza Karintiához. A horvátok Isztriában élnek, számuk 200—250 ezer körül mozog. Az egyetlen görögkeleti vallású község Perag, 395 lakossal. Lorkovics Mlaclen volt horvát külügyminiszternek egy 1910-ben megjelent tanulmánya szerint 1931-ben Jugoszláviában 4.023.000. Olaszországban 220 ezer horvát élt, Magyarországon nem egészen 80 ezer, ezek nagvobbrésze httnyevác. Horvátok élnek nagyobb élezte ki tulajdonképen a különben jelenlevő nemzetiségi ellentéteket élesebben, feltárva az elütő népi lelkiséget, baliákat és erényeket. A monarchia masszív kereteinek könnyelmű felbomlásával derült csak ki, hogy ez a hatalmas birodalom mennyiféle népet tudott összefogni és együtt tartani. A helyén keletkezett új államok, a régiek pedig alaposabban megduzzadva, olyan terhes örökséget kaptak, amellyel nem tudtak megbirkózni. Amig azelőtt a nemzetiségi kérdés egy államban nagyobb veszély nélkül hullámzott és ki-vétellé rendezését, addig a háború befejezésével ez a prob|éma az összes utódállamokat 'kikezdte és elszigetelte egymástól az [országokat- Nem kímélte meg még azokat sem, amelyek egy táborban 'küzdöttek azonos célokért. Így hidegült el már az ellenségeskedések be szüntetésének pillanatában Olaszország és Jugoszlávia, az Adriai tenger két megjutalmazott birtokosa közőtfi viszony is, amely annyi izgalmas fejezetben ment keresztül. Kettőjük között pedig az ellentéteket _ a jótékony háttérben meghúzódó harmadik idézte elő, könnyelmű ígérgetéseivel. A saját lábán járó Szerbiának a törökök kiűzése után az Adriai tengerhez való eljutása létkérdés volt és Bosznia—Hercegovina anektálása óla napirenden szerepelt. Olaszország az 1915. április 26 án megkötött londoni egyezményre hivatkozva követelte egész Dalmáciát, hogy az Adriai tengpr korlátlan ura lehessen. A szláv és az olasz érdek igy ütközöl! össze és vezeteff annyiféle bonyodalomhoz. Az antant ugy véjle megoldani két szövetségese vitáját, bogv mindkellöt engedékenységre késztette. Trieszt, Pola, Görz, Gradiska és környéke Olaszországhoz került, Fiumét pedig D'Annunzio legionistái ragadták el u délszlávok orra előtt. Jugoszlávia nemcsak Fiumére, de a trieszti körzetre is igényt tartott, hivatkozva szlovén és horvát lakosságára. Ezzel az igénnyel szemben állt Olaszország alátámasztott kívánsága Dalmáciára vonatkozólag. Nem is annyira gvér olasz lakosságára, mint olasz kultúrájára hivatkozott. A vita akkor sem dölt el, araikor a Fiume és Sebenico között fekvő Zárát, amely a dalmát tengerpart legérzékenyebb ponlján van, néhány szigettel odaadták Olaszországnak. Az első világháborút győztesen likvidáló nyugati hatalmaknak még sem sikerült az életrehivott délszláv aliamot és az Ígéretek beváltásához ragaszkodó olasz népet kibékíteni. A kompromisszumos megoldás elfordította a magát becsapottnak érző Olaszországot ivolt szövetségeseitől és mindvégig duzzogott Jugoszlávia is Talán nem is annyira Fiume, Trieszt, Pola elvesztése, mint az ott élő szláv lakosság helyzete miatt. Mert ahogy az olasz irredenta jelszava az összes olaszoknak a megnagyobbodott haza határain belül való tömörítés volt, ugyanugy a délszlávok is odahaza akarták látni véreiket. Sokáig izzó volt a kirobbant ellentétek miatt az Adria két partján a légkör, mig a gyógyító idő annyi vita hatásos elintézője s más fontosabb kérdések felbukkanása háttérbe nem szorította a forróvérű adriai népek sérelmeinek oly gyakori felhánytorgatásáL O fi E M A G Y A R (1 R N h A ff r VASARNAP, 1943 augusztus 8. J számban Araerikában, azonkívül Németországban, sőt Romániában is a bánáti részen. Ugyanekkor Szlovéniában mindöszsze néhány olasz családot említett a jugoszláv 'statisztika, de annál több németet. Az 1931-es kimutatás szerint 25.054 német élt Szlovéniában, főleg Marburg és Gotse környékén. A dalmáciai olaszok száma ugyanezen forrás szerint 9396, ebből 5819 olasz állampolgár, akik 95 helységben clnpk. A legtöbben Spalatóban és Raguzöban, ahol számos olasz kultúregyesület működött. * Az annyira meggondolatlanul felszámolt monarchia népei igy szakaditak széjjel három-négy felé, új*bb gondot és fejtörést okozva nemCuak a párisi ítélkezőknek, de maguknak ' az érdekelt népeknek is. A fennmaradás feltételei ezzel megváltoztak a számukra, uj nyelveket kelle't tannlniok, népeket megismerniök. hogv életük szigorúbb rendjében könnyebben alkalmazkodhassanak. A belügyminiszter megsemmisítette gróf ttlebelsberg lenőne tápét mozfengedetyet Az első olasz népszámlálás 552.000 szlovén és horvát lakost mutatóit ki az Ausztriától elcsatolt területeken. A szlovének számottevőbbek s falvaik egészen s jugoszláv határig húzódnak összeöielkezx'e Szlovéniával, A városokban is szép számmal találhatók. A délszíáv népek között a szlovének a legtávolabbi nrusatl őrszemek, kultúrátok' a nyugat közvetlenbb hatása alatt lendületesebben fejlődött. Számottevő iskoláik, sajtójuk, egyesületeik voltak. A jellemzésükre talán mindenné) többet mond az, hogy nincsenek analfabétáik. A hafárrendezés háromfelé szakította őkft; a gerinc Lsibacp és Marburg körül alakult ki, « nagyob(A Délmagyarország munkatársától) Több cikkben foglalkoztunk a közelmúltban azzal a Szeged város érdekeit veszélyeztető törekvéssel, amely egy falusi moziengedelynek az eredeti rendeltetésétől eltérő felhasználásával lényegében » szegedi közönségre akart alapítani uj mozgószinházat. Kinyomoztuk a már-már megvalósulás stádiumába lépett ravasz elgondolás kulisszatitkait és adatainkat az illetékesek elé tártuk. Városszerte nagy feltűnést keltett a Délmagyarország beszámolója, amelynek keretében közreadtuk dr. Pálfy József polgármester és dr. Széchenyi István kormánybiztos nyilatkozatát is. Ezekben kifejezésre jutott az a hivatalos és a város polgárságának közóhaját is kifejező álláspont, hogy Szeged városa semmiesetre sem nyugodhat bele a fennálló törvényes rendelkezés eK megkerülésével történő mozialapitásba. annál kevésbé, mert az uj mozi igen tekintélyes összegű aaojövedviuíct Vonna el a város pénztárából. Sz.'geí város hivatalosan is lépést tett a belügyminisztériuroban az ügybe?}, kérve, hogy módosítsak az engedélyt olyképpen, hogy az ne sértse Szeged érdekeit. Szegedi szempontból ugyanis semmi kifogásolnivalót nem láttak volna abban, ha az uj mozi az engedélyokirat előírásainak megfelelően Tápé község belterületén épül fel, ahoi | valóban a község lakosai szórakozhat í-ának célját szolgálná. j A belügyminiszter azonnali szijgoru vizsgalatot indított s panasz ;ügyéb a ex a város panaszát jogosínak i'élve, gróf Klebclsbcrg Jenőmének lépé község területére RÍjadott -Tioi;engedélyét azonnali hajtúlival megsemmisiteUe. A miniszter intézkedéséről dr. Pálfy József polgármester szombaton délben hivatalos formában értesült. SÍcged jvárosa nem kívánta ugyan az enjgedély teljes megvonását, csupán a I mozinak a község területére vató jlieljebbheiyezését, a kérelem célján [messze tu'menő döntés azonban bi zonysága annak, hogy a belügyminiszter a legnagyobb eréllyel és szigorúsággal kivánt eljárni. Az engedély megsemmisítésével egyéb•ként gróf Klebclsbcrg Jenőnét nem lérte károsodás, mert a tápéi moziI jog megvonásával cgyidőben a csongrádi Uránia filmszínház engedélyét írták át, miután az éddigi lulajdonos Koncz Antal arról lemondott, özvegy Radnóti István.?é budapesti lakos és gróf Klebclsbcrg íenőné. Rostás Irén nevére. Igy « nagy port felvert mozibonyodalom egy bölcs intézkedéssel valóban közmegnyugvásra nyert végleges befejezést. TarfÁC <>llílnS<áíáeí,e?uÍabb fra"cia gépemmel csináltasson. Idl 1(15 UllUUldladlA haj nem törik és természetes fényt kan. Estélyi trizurák . ^ Jjg^j g;^ S*e*e«. Kossuth gyönyörűen készülnék, Lajos sugarút 33«