Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-08 / 178. szám

4 D ÉLM'AG Y'A'KOB S Z A 0 VASÁRNAP, 1943 augusztus 8. Regényírók furcsa elszólásai A regényírók is csak emberek és Ttás közben nem egyszer a legfur csább dolgok kerülnek ki a tollúk alól. És pedig nem éppen csak a kis­kaliberű, tucatregényirókat éri el ez a sors, hanem bizony megesik a re­gényírás legnagyobb matadorjaival is, hogy szórakozottságukban olyat találnak irni, ami nagyszerűen mu­lattatja az irodalmi furcsaságok ked­velőit, de egy cseppet sem használ az írói hírnevének. Ilyen furcsaságokra vadászik Al­bert Gim francia iró és kutatásainak nevettető eredményeit szorgalmasan közzé is szokta tenni egy francia fo­lyóirat hasábjain. Egy pár csodabogarat ezek közül mi is gombostühegyre tüzünk itt. A nagy regényírók köziil a csoda­bogarak terén a legidősebb Dunjas adta a legtöbb zsákmányt, ami bá­mulatosan gyors termelőképessége miatt szinte nem is csoda. De még ő is felülmúlja önmagát a 'Királyné nyaklánca* egyik érdekfeszítő jelene­tében, ahol a titokzatos idegen igy szólal meg az író szerint: — óh! óh! — mormogta Don Ma­nuel portugálul. Majdnem hasonló furcsaságot kö­vet el Balzac is, midÖD a »Cousine Bette* egyik helyién így ir: >A rendőrbiztos szótlanul felelte: — A leány nem őrült.* Ugyancsak Balzac egyik regénvé­ben annak a személynek, akinek sze­mei ugy be vannak kötve, hogy sem­mit sem láthat, a következő nehezen keresztülvihető utasítást adatja: — Jól vigyázzon, hogy azonnal megláthassa minden egyes intése­met I Még furcsább dolog, ha Jean Le­moin egyik elbeszélésében igy ir: »A vak hannoveri királynak szem­lélnie kellett, miként kebelezik be ki­rályságát Poroszországba.* Vagy amikor Pouvillon a »Pecai­re«-bcn igy ir: »Ginibre, a becsületes vak . -. mé­la pillantást vet az üres fiaskóra * Egy másik meg nem nevezett re­gém-bői a kővetkező csodabogarat ha­lászta ki Glm: • Izidor, Franciaország nagvrabbi­nusa, bár egy pnralitikus roham né­maságra kárhoztatta, nem szűnt meg szavát felemelni imáiban az Úrhoz*. Nagyon sok elszólás található Mur­ger 'Bohéméletében* is. íme pár pél­da: »Az emberi lény legszebb helyzete azé a férfié, aki müve fölé hajol, hogy saját maga előtt egyenesen áll­hasson.* 'Közelebb léptek egymáshoz és ke­zükben tartották a dákót, hogy job­ban hallhassanak.* Flaubert egyike volt a leggondo­sabb íróknak, aki folyton csiszolta müveit, de meg vele is megesett né­hány kellemetlen elszólás. így példá ul n »Bouvard és Peuchet* c. regé­nyében következőképpen ir le egy miseruhát: >Almazöld szinü. liliomokkal gaz­dagon kihimzett miseruhája égkék voit.« A hires 'Madame Bovary«-ban egy helyen az iró 75 francot csupa 40 sous darabban számoltat le és elfeledkezik arról, hogy az lehetetlen, mert a két­francos pénzdarabokkal nem lebet hiánytalanul 75 francot kifizetni­Hasonló számtani tévedést köve­tett el Daudet is a »Tartarin de Ta­rascon«-ban, amikor ezt irja: S >4000 mezítlábas arab szaladt utá­na; hevesen gesztikuláltak, ész nél­kül nevettek és 600.000 fehér fogukat csillogtatták • napfényben.* Ha utá­na számítunk, minden arabra 150 fog iut. ami més arabnak is sokl Nem maradhat ki a sorból Fran»,lői Vénuöü, tiszteletteljes csókot cois Coppée sem, aki a >le« és a »'a* nyomott* Vagy Jules de Gastyne: névelők felcserélésével a következő 'Felemelte fehér karját, mely olyan egészen csinos bakkot lőtte: formás volt, mint a miloi Vénuszé és »A nő leányai, két iker kőzött ült, ragyogóit, mint a márvány.* akik közül az egyik fiú csakugv, Különben ez az utóbbi fró azt is mint a másik, 18 éves volt * megteszi, hogy egyik regényében »el­Ha a nagy írókkal megesnek az sáppaszt* egy négert, ami ugyancsak efféle tévedések, a kisebbeknél nem is szabad azokat rossznéven vennünk. És Gim jóizü humorral mutat rá azok­ra a csodabogarakra, amelyek tudat­lanságból erednek. Ilyenekre sok al­kalmat adoft az Íróknak, — aki ugy látszik, nem mind járatosak a művé­szetek terén — a milliói Vénusz. Az egyik iró például azt hiszi, hogy Mi­lo a szobor készítője: »mflvész. ak'­r.ek dicsősége túléli a századokat!* pedig Milo a szobor lelőhetve. Még furcsább és vaskosabb tévedés, mi­kor a csonka szobor karjai és kezei hasonlatok alapjául szolgálnak. Igy például Amadéé Basf irja: Kezére, amplv fehér és puha volt. mint a mi­nehéz dolog lehet. Nemkülönben rit­ka mutatvány lehet az, mellyel Char­les Mérouvel hősnőjének karcsúságát akarja illusztrálni: »Egy férfikéz t'z ujjal átfoghatta volna.* Ismeretlen szerzőktől idézzük még a következő szóvirágokat: •Dániel nem felelt; ez volt az első alkalom, hogy igy beszélt atyjához* 'Horkoltak, ahogy >csak a tiszta szivek horkolhatnak.* 'Hetven éves volt és kétszer any­nyinak látszott * Ez a néhány példg talán szemlél­fetőleg bemutatja, hogy az irás vilá­gában is 'Mindenkit érhet bal­esett . i .* Ma oiy magas érat fizetek brilliáns és gyé­mánt ékszerekért és ezüst tárgyakért, mint §()||gl Keresse fel bizalommal cégemet! LACZKÓ 85.if.S5Bs Kárász-ulca 14. (A Dclmagyarország munkatár­sától) A magyar belpolitikában uralkodó szociális törekvések fej­lesztették ki az utóbbi időkben a s »kgyermekes családanyáknak Szent Niván napján való megjutalmazá­sát és kitüntetését. A család támo­gatása és a családvédelem számos intézménye juttat ja kifejezésre ezek­ben a törekvésekben azt, hogy ugyanakkor, amikor a társadalom alappillérre az egészséges, kedvező szociális körülmények között élő család, a jövő támasza és biztosité­ka a gyermek, a sok gyermek, akik­nek nevelését minden támogatással lehetővé kell tenni. Ezt a célt szol­gálják a sokgyermekes családoknak nyújtott kedvezmények s a külön­böző intézmények keretében részük­re juttatott sok támogatás. Ezek kö­zé tartozik a sokgyermekes család­anyák megjutalmazása minden év­ben Szent István napján, amiben azonban nem annyira a jutalom nagysága, mint a meg jutalmazás­ban kifejeződő megbecsülés és ki­tüntetés az irányadó szempont. Ezek a megjutalmazások értékes dekorá­ciót jelentenek a társadalom előtt s a kitüntetés a tisztelet és megbecsü­lés előterébe állítja a sokgyermek­nek életet adó édesanyát, aki a gyermeknevelés fáradságával és ál­dozataival szolgálja nemzetét. A sokgyermekes családanyák szcnlistvánnapi megjutalmazását az idén is, mint a múltban a belügy­minisztérium szervezte meg és a varosok népjóléti, vagy szociális ügyosztályai, falvakban pedig a községi elöljáróság utján bonyolít­ja le. A belügyminisztériumból ér­kezett utasítások értelmében a sze­gedi városházán is megkezdték már a sokgyermekes családanyák meg­iutalmazásának előkészítését. Az előkészítés lényege az, hogy a nyil­vántartásokból kikeresik azokat és összeállítják azoknak a névsorát, akik soküvermeket nevelnek s Legnjabh feltevés szerint bosszúból ölték meg Schrank likőrgyárost Budapest, augusztus 7. Schrank Bélának, a budapesti likőrgyárosnak rejtélyes halála körül egyre jobbam összekuszálódnak « szálak. A rendőr­ség ugyanis felkutatta és kihallgatta Schrank Béla öt nöismerősét, közöttük azt a bizonyos s/őke nőt is, akit az ál­dozat az eddigi értesülések szerint fe­leségül akat venni és akire a gyanú terelődött, azonban mind az öten töké­letes alibit igazoltak. Megdőlt az az eshetőség is a ftón­coiás után, amely eddig vitás volt. hogy az életunt likőrgyáros öngyil­kosságot követett volna el. A bonco­lás során ugyanis kiderült, hogy Schrank Bélát nyolc kiszűrés érte. amelyek közül n^'y halálos volt, • többi szúrás viszont olyan helyekea érte, ahol késszurást a legelkesere­dettebb életunt is képtelen magán ejte­ni. Schrank Bélát tehát kétségtelenül meggyilkolták. A gyilkossággal kapcsolatban •*» dig rablögyilkosságra gyanakodtak. Ezt a lehetőséget viszont az a körül­mény cáfolta meg, hogy a tettes a la­kásból könnyen elvihető nagyobb ér­tékeket, amelyek többezer pengőt ér­tek, nem vitte magával. Igy merült fel az a feltevés, hogy a gyilkos a rab­lást csak azért követte el, hogy rabló­gyilkosság színét adva az esetnek, el* terelje a nyomozást a helyes Irány­ból. Igy egy lehetőség marad fenn, hogy Schrank Belát bossziiból vagy erős felindulásból ölték meg. A rendőrség azonban mindemellett a legkisebb nyomot sem taogyja fi­gyelmen kivül és egyidőben több ktt­szik a megsegítést. Ezek pénzjutal-[ jönböző irányban folytatja a nyomo­mat és érmet kapnak, akik pedig" o'yan helyzetben vannak, hogy nem szorulnak rá a megjutalmazásra, a kitüntető érmet kapják meg. Az igényjogosultságot környezettanul­niányozás utján állapítják meg s ezek a környezettanulmányozások most folynak. A megjutalmazás az ioén is teljesen a tavalyi keretek közölt történik meg. A szegedi meg­iuialmazás céljára most is 2400 pengő áll rendelkezésre s ebből az ö: szegből 60 sokgyermekes család­anya kap fejenként 40 pengő se­Hatvan sokgyermekes szegedi családanya kap jutalmat és kitüntetést Szent István napján anyagi körülményeik indokolttá te­zást. Felhasználja a legkisebb tám­pontot is, hogy megállapíthassa » cvilkos kilétét és mielőbb kézrekerlt­hesse. A nagy mele<* robbanást idézett elő a Weiss Manfréd-gyárban Budapest, augusztus 7. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Folyó évi au­gusztus 6 án reggel a csepeli Welss Manfréd-gyár egyik kisebb raktára, amelyben a napi munkaszükséglet cél­gélyt s ezenkívül megkapja mind a kitüntető érmet. A megjutalmazás-(jára szolgáló anyagot tároltak, telrob­iiál lehetőleg a legalább nyolc gyer- i bant. A lefolytatott vizsgálat megállapí­totta, hogy a robbanást a sz.»ba|lamil nagy hőség következtében beállott . , ii." .... r -x vfgyi bomlás idézte elő. A r»t»t>a­az igenyjogosultak kozott a nepjo- nás" követk(.z|ében egx sulyoa és hó­nukét nevelő családanyákat veszik figyelembe. A jutalmakat és kitün­tetéseket augusztus 20-án osztja ki lélj ügyosztály. A gyáriparosok felsőházi tagjai: Cborin Ferenc és Láng Gusztáv Budapest, augusztus 7. A Kormány­zó a magyar királyi miniszterelnök­nek a minisztérium nevében tett elő terjesztésére Gödöllőn augusztus 4-én keit elhatározásával az országgyűlés felsőházáról szóló 1926:XX1I. tc. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1928:X1I1. tc. második paragrafusa alapján dr Cho­rin Ferenc m. kir. titkos tanácsost, a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény­társaság elnök-vezérigazgatóját és Láng Gusztáv m. kir. kormányfőta nóesost a Magyar Gyáriparosok Or­szágos Szövetségének alelnökét, a Magyar Vasmüvek és Gépgyárak O szágos Egyesületének elnökét, a Lán^ L. Gépgyár Részvénytársaság alelnök­vezériga/.gatöját ötévi időtartamra ut országgyűlés felsőházának tagjává ki Tiewzte. (MTI) l< rom könnyebb sebesülés történt. A kár jelentéktelen. Az üzem folytonos­ságában semmiféle akadály elő nem állott Megbizóim részére BRILLTANSOT, EZÜST TÁR­GYAKAT magas áron MEGVÉTELRE KERESEK. 1 C s u rv-6rós Szeged. Kárász-utca Dr. BERTALAN JÓZSEV vegyészmérnök cyánvállalata Szakszerűen, megbízhatóan eyáno» MAROS UTCA IS Szám. 243 iM0iioi23yapcrszaaiei8íoís!a DELMAGYARORSZAG minden. SMO^^ éideke*

Next

/
Thumbnails
Contents