Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-26 / 192. szám

CsütörtSkön este fél 8«kor Mindizenthy István iraswnriMriTnMBmi ii iMMiiiiiiii i ii iiy H nm H rádióénekes énekel az Olasz vendéglő kerflielyiségébavi, amelvrc b!lrátait és kedves vendégeit tisztelettel meghívja 2 li n? 1£ I m r eve vendéglős. A debreceni Nyári Egyetem a mai Európa magyar csodája Néhány évvel ezelőtt egy felvidéki vártam utamtól, de sokkal többet kap­hiag., .. újságíró, aki résztvett a Nyá- tam. Olyan világot találtam itt, amely­ről még álmodni se mertem. Az embe­rek derűsek, szivesek. Valami nagy­vonalúság jellemzi az önök életét, kü­lönös érzékük van a nagyság é» a szabadság iránt. — Érdekes, hogy <zt a véleményt már több idegentől hal­lottam évekkel ezelőtt és nem udva­riasságból, de mepgyződésből mond­ták Majd egy francia hölgyet ia val­lomásra birok, azaz nem is olyan na­gyon kell vallomásra birni. magától is szívesen nyilatkozik és minden má­sodik mondata: — S'est mervetlleux. — Csodálatos. És én minde.i tamásko­fás nélkül hiszek szavalnak őszinte­ségében. hiszen most érkezett Vicby­ből Európának ennek a délibábos szi­getére, ahol az embereknek csak egy bpjuk »an: nem tudják, hogy milyen boldogok. n Egyetemen, azt az ötletet vetette fel, tn»gy a debreceni Nagyerdőn meg kellene építeni a népek tornyát, mely a nemzeti kulturák értékeivei szimbo­lizálna a népek közti örök béke lehe­tősedet; és minden esztendőben, ebben a csodálatos palotában össze kellene gyűjteni a népek ifjúságát, hogy egy­mást megtsverve és értékelve, az igaz­nak, a szépnek és a jónak jegyében megalkotott uj vtlág felépítője legyen. Azt biszem, hogy ennek a tündéri palolsriuk a megépítésére már nincs szükség, mert már ott áll a Nagyer­dőn a magyar öslélek óriás fehér bá­sa, örökké derűs fénnyel fogadva minden érkezőt és a szellem felvilá­gosító mosolyával köszöntve minden búcsúzót. A debreceni Nyári Egyetem már 17 éven át teljesiti csodálatos és a maga nemében szinte egyedülálló küldetését, amikor a dunai népek és a világ ifjúságát a szellem varázssipjá­val gyűjti egybe, hogy az oltár szö­vétneke lángjával megtanítsa a leg­szebb igazságra: az egvmásiránt való szereltre és megbecsülésre. • A most megrendezett Nyári Egv© tem a mai Európa, a vérző Európa magyar csodája volt. Kinek a lelké ben nem él ma az a titkos vágv, bogy kiszakadjon ez anvngvilftg elrémítő valsóáffából, az emberre szabadult gépszörnvetegek földi poklából? Spa­nyolországból, Franciaországból, Né­metországból. Hollandiából, Olaszor­szágból, Finnországból, Bulgáriából Szlovákiából — sőt az európai egy© temeken rekedt Japán és argentin egyetemi hallgatók közül is néhányan — és a Bánságból a mai civilizált élet minden veszedelmének kitéve jöt­tek el az ifjak, hogy a szellem lé­lekkápráztató fényében egy pillanat­ra megfelejtkezzenek a máról, a hol­napról és csak azt tudják, hogy mégis fó az ember, mégis szép az élet. Ma­gam is megilletődve hallgatom e kü­lön világ bábeli, de derűs bangzava­rát és gyönyörködve nézem a német— francia barátság valóra vált álmát három csinos német leány és három francia fin találkozásában. Általában a francia nyelv az idegnek társalgási nyelve Oe olykor németül is tudnak Az első napokban látszik rajtuk, hogv egy idegen kultura lélekformájákal fogadiák mindazt, amit tapasztalnak, de csakhamar felolvadnak abbai) a nagv családban, melvet a Nyári Egye­tem alkot, sőt mi több, megfelelő ide­genr.yelvü felvilágosító fűzetek révén megismerkednek a nem is olyan egy­szeri) magyar problémával. Egy jó­inegielenésü. most végzett bolgár j© gász. akt igen szépen beszél franciául és németül, áradozva beszél arról a megszerveaettségről. különösen garda­sági tekintetben, melvet itt tapasztal nálunk Pl. az a tény, hogv itt éven­klnt mindenki hozzájuthat egy pár el­nöhöz rendes, elfogadható áron. vagy az, hogv rnhaszflkségletét kielégítheti, számára a csodák csodáfa. Paradies© mi bőséget lát mindenült. _ És önöknél mibe kerül egy pár cipő? — kérdezem. _ Körülbelül 350 P - válaszol. Most már megértek mindent De oestolgetésünkbe beleszól egy he'ves bolgár hölgy ia, aki mindennel meg volna elégedve, csak azzal nem. hogv a nők nálunk olyan sokat és feltű­nően dohányoznak. — Bulgáriában — mondja ilyesmi nincs, sőt a nyilvá­nosan dohánvzó nőt megszólják ós megvetik. Egy toképfl spanyol Ont ti nyilatkozásra késztek — Az egvet© men — mondja — gyönyörű. Sokat vett e mélység iszonya és sztnte fel­sugárzott a közönség, amidőn hirte­len. megerősödött hittel szárnyalt lel a hang, hogy mégis magyar csak azértis-sel kitartók lesznek a kevesek törvényszerű, felsőbbrendű erejével, de ennek az erőnek végső forrása as a magyar őrlélek, mely az elhagyot­A varos képe máról holnap- a meg­változott. azt mondanám: megifjodott. Nyolcszáz fiatal ember friss életrit­must dik'01 a városnak A városban bármerre megyünk, de különösen a fő­útvonalakon, vagy a vendéglőkben, a nagyerdei fürdőben csak fiatalok, csak mosolvgó. nevető fiatalok va© nak Nagyon sokan megkérdik tőlem, amikor megtudják, hogy szegedi va­gvok: — És Szegeden miért nem ren­deznek nyári cgvefcmrt? Kolozsvár. Kassa tudtak nyári egyetemet rendez ni. csak Szeged nem tud? _ A válas­szal adós maradok. Istenem, miért nem, hát miért nem? gel jöttek, megrősödve távoztak. Ha a Nyári Egyetemen csak azt az egy búcsúzó és köszönő beszédet hallot­tam volna, melyet a záróünnepélven egy Ifjú bánsági magyar hölgy a sza­vaira csorgó könnyek kőzött elmo© dott, megérte volna. Azokban az elre­begett, könnypárás, panaszos szavak­ban a megaláztatásnak, a fájdalom-jtak, a magkura maradottak felé su­nak, a har.avágyódásnak olyan mély- gárzik a tudás, a szépség és a jóság ségeit éreztem megnyílni, mint még nagyerdei tornyából, soha. A hallgatóság arcán is erőt. MADACSY LÁSZLÓ Megszüntették az uj magánépitkezéseket Budapest, augusztus 25. Illetékes anyaggazdálkodási helyről közlik: A magánöpitkezéseket illetően a mai naptól kezdve az illetékes anyag­hivatali tényezők a székesfőváros t© rületén további intézkedésig semmi­féle magánépitkezés megkezdéséhez nem adnak ki kezdési engedélyt Vidéken, aho! anyaghivatali kezdé­si engedélyre eddig nem volt szükség, mert az ipartestületek adták ki az szintén megszüntették az uj magán­építkezéseket Az illetékes ipari fórumtól ai ipar­testületek értesitést kaptak, hogy uj házak építésére építőanyagot ne adja­nak kl, hanem a rendelkezésre bocsá­tott anyagot csak a tatarozások ós * Jsvttások elvégzésére Wstositsák. A magánépitkezéseket további tntózk© désig megszüntető rendelkezés nem vonatkozik elemi károk és csapások építkezéshez szükséges anyagokat, esetére. (MTI) fi mezőgazdasági munkásokra és a magántisztviselőkre is kiterjesztik a Röntgen-szűrő vizsgálatot Az egyetemen az előadások magyar német, francia és olasz nyelven foly­nak. Ez évben az előadások anyaga különösen gazdag és változatos volt­francia előadásokra mindig sokan járnak. Nemcsak a francia nyelvi t© vábbképző tanfolyamon résztvevő francia szakos tanárok, de más nem­zetiségűek is, itt csaknem egész Euió­pa képviselve van Ahogy elnézege­tem az idegenek derűs, átszellemült arcát, amint belesimul, eggyé lesz a hallgatóság egyarcával, eszembe jut az a bizarr ötlet, hogy Európa politi­kusait már régen meg kellett volna hívni a debreceni nyárt egyetemre, például egy francia nyelvi továbbkép­ző tanfolyamra; itt aztán rádöbbenhet­tek volna annak Igazságára, hogy a szép és a jó keresésében van a béke rejtett titka. A legkedvesebb órák azonban még­is csak a magyar énekórák voltak, melyeket a finom megjelenésű, bájos Renkő Ilonka, a Szegedről elszárma­zott soproni énektanár tartott. Idea© tán Európa fiatalsága valósáegat »©• longott. Hogyne, hiszen a zene as a csodálatos nyelv, melyet minden nem­zet fia megért. És mondhatom Jóleső érzés volt látni őket, amtnt szívvel­lélekkel énekelték a szebbnél-szebb magyar dalokat. Nem a szöveg volt a fontos, hanem a daliam, melv megsi­mogatta a szlvpket és ertán egv es© korba fogta. íme. a debreceni Nvári Fgvetemnek nemzeti é« európai leim­tőséget a nemzetek fiai megértsék egymást a lélek' fényénél és a sztvme­legénél rádöbbenjenek arra. hogv min­denkor egyformán derűssé, mosolygó­vá és testvérivé lehet varázsoló' min­den életet, csak jóakarat kell hozzá és a megértésre való törekvés. Mindezen kívül a debreceni Nvári Egyetemnek van még egy és azt hl szem. ez a legnagyobb érdeme- *'»»• kitotj, keserű kizbtbségben élő . gyar testvéreink ingó pitének meger fi-i1**0 (A Délmagyarország munkatár­sától) Szerdán már harmadik napja folytak az alsóvárosi leventeolthon­ban dr. Petrányi Gyözó egye­temi magántanár személyes veze­tése mellett azok a sorozatos rönt­genemyókép vizsgálatok, amelyek célja az ipari munkásság gümó­kóros fertőzésnek lehetőségét ki­zárni, vagy legalább is a minimum­ra csökkenteni. Az első napok bau főkén* az élelmiszeriparban alkal­mazottaknak, valamint a fodrász­és borbélyszakma alkalmazottainak átvizsgálása pergett le, szerdán az­után sor került a többi ipari szak­mákra. A kendergyár és a kon­zervgyár munkásait a bét utolsó napjain a gyártelepeken vizsgálják áL A szerdai röntgenvizsgálatoknál is jelenvolt dr. vitéz Tóth Béla tisztifőorvos, dr. Literátby Elek és dr. Szentkláry Béla tiszti­orvosok dr. Kanyó Béla egyete­mi tanár, a Zóldkeresztes Egész­ségvédelmi Szolgálat vezetője, to- j vábbá dr. Baár Jenő. az OTl j igMgatójja. Az OTI egészségvédői -1 mi fóosztn>a a szegedi átvizsgálá - j sokkal együtt eddig közel hatvan­ezer röntgen-fllmfeívétclt készített j eL Ebbé' mintegy ötezer szegedi, munkásról készült. A hét hátralévői részében még mintegy további öt-; ezer felvétel eszközlésére számíta­nak, ez a tiueuer felvétel összesen kétszáz filmtekercset vett igénvhe A felvételeket későbbi időpontban folytatni fogják és kiterjesztik a társadalom többi részire, alsósor ­• mezőg«da»igi munkásokra nagyjelentőségű regisztráló és diag­nosztizáló munkától függetlenül folytatja a Zöldkeresztes Egészség­védelmi Szolgálat a tisztifőorvosi hivatallal karöltve az iskolásgyer­niekek félévenkénti tüdővizsgála­tát, a leventék tbc-vizsgálata máv szintén folyik, ugy, bogy most mit Szeged város lakosságának több, mint G0 százaléka áll tbc-ellenőrzés alatt A tüdővészelleni küzdelem az orvostechnika legmodernebb eszkö­zében igen értékes diagnosztizáló segédeszközt kapott, amelynek se­gítségével komoly és számottevő eredményeket lehet elérni a baj megelőzése terén és gátat lehet vet­ni a pusztító népbetegség további terjedésének. DÉLMAGYARORSZÁG minden soi,a érdekes J siióse. Mert .kik lélekbe erőnké* és « raagántiwMsalőkre. Ettől « bal Ferenc no okleveles tanár 3599-1941—4Z BA alatt enegdólyesett gi/orsira es papira iskoiaiaaan ^áchenyi tér 1, JUL 82, • szeptem­berben kezdődő tanfolyamokra » beírató sok folyamatban vaunak Telefon ZS-13.

Next

/
Thumbnails
Contents