Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-26 / 192. szám

Raskó Sándor, a csanádi egyházmegye apostoli adminisztrátora elfoglalta hivatalát Amilyen aggódó szeretettel érdek­lődött a csanádi egyházmegye hivő&e­rege beteg püspöke állapota iránt, ép­pen olyan megnyugvással vette a teg­napi rövid hirt, hogy az egyházmegye ideiglenes kormányzásával 11 a s k ó Sándor pápai protonotáriust, püspösi helytartót bizta meg XII. Pius pápa őszentsége. Ezzel a legfelsőbb kineve­zéssel az uj apostoli kormányzó püs­pöki joghatósággal áll az egyházme­gye élén, mint ordinárius. A legkegyel­mesebb kinevezés folytán Raskó Sán­dor már el is foglalta hivatalát, mi­után a káptalani ülésem ismertették a uuuciatura leiratát Apostoli kormányzót, vagy masszo­val apostoli adminisztrátort a pápa szokta kinevezni a rendes hierarchiá­val rendelkező területek püspökségeiben ideiglenes vagy állandó jelleggel. Néha Qeresedésben levő püspöki székre is ne­veznek ki apostoli kormányzót, ha a püspöki hivatal betöltése akadályokba ütközik. Az is előfordul, mint most a csanádi püspökségnél, hogy a püspöki szék be van ugyan töltve, de a püs­pök nem kormányozhatja egyházme­gyéjét betegség miatt. Politikai okok­ból is kerülhet sor apostoli kormány­só kinevezésére. Nálunk Csonkama­gyarországon a trianoni béke uta« több feldarabolt egyházmegye hozzánk eső részét kormányozták aDostoli ad­minisztrátorok. AB uj apostoli kormányzot dr. <3 se p regi Imre prelátus-kanonok, makói esperes-plébános üdvözölte a káptalan nevében uj hivatalában. Az ügybázfő meleg és közvetlen szavak­ká] válaszolt. ígéretet tett, hogy niint eddig is, a legnagyobb odaadással vi­seli gondját a rábizottaknak s min­denben egyháza s hazája érdekeit kép­viseli A káptalani ülés, melynek az ünnepélyes aktus volt az egyetlen tár­gya, ezzel véget ért. • Bethlenfalvi Raskó Sándor 1869 de­cember 21-én született az aradmegyei Felsősimánd községben előkelő nemesi családból. Középiskolai tanulmányait Aradon végezte. Orvosnak készült, de hamarosan felismerte lelkében nyila­dozó papi hivatást. A hittudományok elvégzése után 1892-ben pappá szentel­ték Temesvárott Első kápláni beosztása Bakóvárra szólt, abol két évet szolgált a fiatal levita buzgalmával és lendületével. Fe­lettesed bamar felismerték képességeit és igy 1894-ben Temesvárra, a püspö­ki székhelyre kerül káplánnak. A gyárvárosi plébánián bő alkalma nyilt beletekinteni nemcsak a városi lelki­pásztorkodás módszereibe, hanem a szociális munka sok ügyességet és ta­pintatot igénylő problémáiba is. Ilyen értékes tapasztalatokkal fel­szerelve kerül Szegedre a belvárosi plébániára káplánnak 1902-ben. Váro­sunkban esak rövid ideig működhe­tett, mert 33 éves korában már plébá­nos lett Gvorokoii, ahol nagybátyja örökét vette át Hat év múlva esperessé, majd csa- j aártpalotai plébánossá nevezte ki fő-1 pásztora. A világháború nehéz gond-j jal közben 1915-ben a marosontuli ke-' rület föesperese lesz és Csanádpalotá­ról látja el nagy felelősséggel járó hivatalát Husz évet töltött itt buzgó lelkipásztori működésben és fennkölt papi lelkülettel soha meg nem ingó jellemmel érte el, hogy egyéniségét mindenütt tisztelték és szerették. Bezdán József 86 napi plébánosai­ba után 1932-ben bethlenfalvi Raskó ' Sándort választotta meg Szeged város kegyúri bizottsága belvárosi plébá­nosnak. Férfikorának legszebb érett­ségében most tudta még inkább érvé­nyesíteni azokat az egyéni és p'ap> ér­téteket, amelyeket magával hozott A fogadalmi templom már készen állott okkor, de »<Lg solc minden hiányzott a felszereléséből. Caybuzgósásának kö. szönhető, hogy megoldást nyert a tem­plom fütese, kiegészült a sekrestye, oratórium felszerelése. Mint a szegedi belső kerület espe­rese számos iskola püspöki biztosa paptársai körében is a legteljesebb nagyrabecsülést váltott* ki energikus fellépésével, de sohasem ugy, bogy széleskörű tapasztalatai és szaktudása elhomályosították volna az atyai ba­rátot A hitélet szervezése, vezetése terén bokros érdemeket szerzett a szegedi évek alatt. Erre az időre esik az eu­charisztikus világkongresszuson való részvétel szervezése. Mindnyájunk számára maradandó emléket jelent a Szent István-évben lezajlott hatalmas ünnepség a Dóm-téren, amelyet Csa­nádegyházmegye híveinek ő rendezett a Swrff Jobb látogatásakor. Közéleti és társadalmi szereplései Szegeden még jobban kiszélesbültfk, hiszen erre már a neve is predesztinál ta. Testvérbátyja, Raskó István, a ké­sőbbi kúriai biró és fennkölt szellemű hitvesének neve még ma is fogalom Szegeden. A szegedi Katolikus Nővé­dő Egyesületet Raskó Istvánné alapí­totta, Raskó istvánné most is nagyvo­nalú karitatív és szociális munkát vé­gez Budapesten. A sok kitüntetés, amit Raskó Sán­dor érdemei elismeréséül kapott püs­pökétől és a Skentatyától, csak még csillogóbbá tették egyszerűségét, puri­tán szerénységét és uri magyar vol­tát. Szerénységére jellemző az a rej­tettség, ahogyan aranymiséjét ünne­pelte. Senki se tudta, hogy miért, egy­szer csak Apátfalvára utazott, hogy első káplánja, Kelemen András pápai kamarás, mostani apátfalvi plébános társaságában megünnepelhesse arany­miséjét. Persze, a figyelmes szeretet csakhamar felfedezte a nevezetes dá­tumot és meleg ünneplésben részesí­tették a jubiláló főpapot. * Ugyanilyen szerénységgel hárított el magától minden ünneplést mostani kinevezése alkalmával. Igazi magya­ros vendégszeretetéről ismert házá' örömmel keresték fel városunk e'ő­kelőségei Osztatlan örömmel kívánja neki a város egész közönsége, hogv I nehéz hivatalát azzal a ruganyos 1 egészséggel lássa el, amivel mostanáig megáldoita az Úristen. Majtényi Béla. Több zsemlye sütését engedélyezik o nagyobb városokban Budapest, augusztus 25. Hála a kedvező gabonatermésnek és a köz­ellátás céltudatos gazdálkodásának,! a közeljövőben nemcsak a kenyér' minősége javul és a lisztfejadag emelkedik, hanem több zsemlye is kerül forgalomba. Illetékes helyen ugy értesülünk, hogy azok a pékek, akik kemencénként zsemlyesütés céljára eddig egy zsák lisztet kap­tak, a jövőben kemencénként két zsák fehérliszt ellátmányban ré­szesülnek. A felemelt kvóta két­szerannyi zsemlye sütését teszi le­hetővé. Ezzel az intézkedéssel kapcsolat­ban, amely Budapesten már augusz­tus 19-én életbelépett, rendezik a kenyeret is árusitó fűszer- és ve­gyeskereskedőknek azt a sérelmét, bogy a zsemlyeárusitásból eddig ki­rekesztették őket. A helvzet ugyan­is az volt, hegv azt a kevés zsem­lyét, amit a pékek sütöttek, maguk adták el, viszonteladói forgalomba nem került semmi. Ámbár a pékek egyrésze most is ellene volt a szét­osztásnak, ugy értesülünk, hogy az illetékesek mégis ugy intézkedtek, hogy a pékek kötelesek a zsemlye egy bizonyos részét viszonteladási a azok között a fűszeresek között szét­osztani, akik rendszeresen tőlük vá­sárolják a kenyeret. Az igazságos szétosztás érdekében a zsemlye­kvóta megállapításánál a fűszeres által forgalomba hozott kenyér mennyisége lesz az irányadó. Ugy tudjuk, hogy ezt az intézke­dést Budapest és a körzete után. ér­tesülésünk szerint, előbb a nagyobb sárosokra, később az egész ország, ra kiterjesztik. * Hüeitcvcniiaf ni híz liiröell SzdWcn a hlsemBcrchet támogató szociális munka (elentóslgft (A Délmagyarország munkatár­sától) Az a nagyszabású munka­program, amelyet az Országos Nemzet- és Családvédelmi Alap szegedi végrehajtó szerve, a Közjó­iéli Szövetkezet az 1943-as eszten­dőre maga elé tüzöt, a báborus viszonyok okozta rengeteg anyag­beszerzési nehézség ellenére is si­keresen halad előre a megvalósulás utján. Az országos szociális fel­ügyelőség körzeti felügyelője, dr. Valkó László szerdán ismét Sze­gedre érkezett és megszemlélte a várossszéli építkezéseket. Dr. T u­kats Sándor főispán a déli órák­ban fogadta Valkó felügyelőt és ve­le hosszas megbeszélést folytatott, ameiynek során különösen a tanyai építkezések előrehaladásával kancsó* latos tennivalók kerültek megtár gyalásra. A Nép- és Családvédelmi Alap tevékenysége ez év végéig 96 egész­séges. modern kertes családi ház­zal gyararpitotta Szeged és szűkebb környékének lakóterületét. A Hor­thy telepen a város által épített 16 családi házat rövidesen átveszi az alap, igy az ez évben épített husz Hortby-teiepi házzal és az épités alatt álló, de javarészt már jető ala hozott 20 másik uj házzal együtt a városnak ezen a szélén összesen 56 uj családi otthon hirdeti a szociális gondoskodás eredményeit A tanyai építkezés Baktéban 31 házal eredményezeit, ebb-'J 15 már elkészült. Ezek a házak az árvízká­rosult baktói családok áttelepítésé­nek célját fogjákszolgální. Alsók öz­ponlon ugyancsak ezen a nyáron készült el 12 családi ház, ezek mindegyikéhez 400—600 négyszög­öles kert is járul. További 18 csa7 ládi ház építkezését most adták vállalatba és ez év végéig ezek is felépülnek. Hasonló lendülettel fo­lyik az építkezés Csengelén is, itt eddig tiz házat építettek a sokgyer­mekes munkáscsaládok számára. Szerdán délután Valkó felügyelő dr. Biacsy Béla népjóléti tanács­nok és Kovács Sándor, a Közjó­léti Szövetkezet igazgatója társasá­gában megszemlélte a tanyai épít­kezéseket. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG A MAI NAP-ban irja Lendvai Ist­ván Ki inekej;ett?cimen: Egyik vidéki választókerületben egy igen tudományos és egyénileg szeretetreméltó ur lepett lei kormány­párti képviselőjelöltnek. A kerület va­lamelyik nagyobb községében megsúg­ták neki a kortesek, hogy addig nem számithat a szavazatok többségére, amig valahogyan le nem veszi lábáról X. Y. szabómestert, aki nagvon Art? a szóbeszéddel való meggyőzést és amellett kiterjedt atyafisággal is ren­delkezik. Az illusztris képviselőjelölt sietett meglátogatni a számára fontos férfiút és szerencsésen maga mellé ls hóditotta annyira, hogy a jeles sza­bómester elment a legközelebbi bizal­mas pártértekezletre, ékes szónoklat­tat bejelenteni a maga és atyafisága 5 csatlakozását. Igen ám, de mikor a meghódított szabómester szólásra emelkedett, hogy • letegye a garast* a kormánypárti je­lölt mellett, valamelyik tréfáskedvft, kissé beborozott kortes elkezdett me­kegni. Akkoriban ugyanis még divat volt — ki tudja, mely okokból —, kecs­kének csúfolni a szabót A vérig sér­tett szónok elvörösödött, abbahagyta a megkezdett mondatot, kirohant a vendéglőből és kőnvőrtelen bosszút esküdött a kormánypárt ellen. A je­lölt manlátumát féltve a rossz Iréfa miatt, szigorúan feltette a kérdést, hogy ki mekegett az iménti De bizony senki sem vállalta. Én "em mekegtem, kéretni — erősködött mindenki a jeienlevők kö­zül s a legjobban az, aícl csakugyan mekegett. Mikor aztán a választás a bosszút lihegő szabómester minden igyekezete ellenére is a kormánypárti jelölt né­hány szavazatnyi többségével, tehát a kormánypárti kortesek •győzelmé­vel* a szabómester »bukásával* vég­ződött, az említett kortestanácskozás résztvevői valamennyien azzal kér­kedtek ismerőseik előtt, hogy: — fin mekegtem ám akkor! fin tet­tem csúffá a szabómájsztert! Az egyetlen igazi mekegő pedig pukkadozott mérgében, hogv a többiek elorozzák tőle azt a babért, amely egyesegyedül őt illetné az utólag di­csőséggé vált cselekedet miatt. íme, ebben a történetben is az a régi igaz­ság nyilatkozik meg, hogy a minden­áron felülmaradni akarók azt is leta­gadnák, amit valóban elkövettek, ha az nekik kellemetlenné vált, viszont szivesen vállalnák a más dicsőségét akkor ,is, ba semmi részük sem volt benne. Az ő szempontjukból csak az az egy orvosolhatatlan baj. bogy na­gyon is nyilvánosan mekegtek. ebbeli tevékenykedésükről újságcikkek, par­lamenti napdók és fényképek marad­tak s igy mindazok, akik nem mekeg­tek együtt velük, vagv éppen hang­tani atrocitásaik" célpontjai voltak, jói tudják.: ki és mit mekegett »z eL mult tiz esztendő alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents