Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-03 / 173. szám
Az uj terméssel való takarékoskodásra hivta fel Tukats főispán a gazdákat Aratóünnep Dovnaszéken (X Délmagyarország munkatársától) A Domaszéki Gazdakör a dr. Kószó István-iskolánál vasárnap lartotta meg jólsikerült emelkedett hangulatu hálaadását és aratóiinnepélvét, amelyen megjelent dr. Tukats Sándor főispán, dr. Széchenyi István országmozgósitási kormánybiztos, dr. R ő t h Dezső tanácsnok, dr. Simon tb. tanácsnok is és a tanyai lakosság több vezetője. A vendégeket K i s p é t e r Pál gazdaköri elnök üdvözölte s különösen kiemelte a főispán fáradságot nem ismerő buzgalmát, amellyel minden vasárnapját a tanyai lakosság körében tölti. A főispán válaszában azt hangoztatta, hogy ma mindenkinek fokozott mértékben kell teljesítenie kötelességét. Több munkát kel végeznünk és több eredményi kell felmutatnunk. Manapság minden kényelmet félre kell tenni és minden cselekedetünkben a közösség, az egész nemzet érdekeit kell tekintenünk. Az iskolaudvarban Rudolf József jézustársasági atya mutatott be ünnepi szentmisét, majd szentbeszédet mondott, azután pedig megáldotta az újbúzából font koszorút. A szentmise után a jelenlevők átvonulak a gazdakörbe, amelynek udvarán tartották meg az aratóünnepséget. A himnusz eléneklése után elsőnek' Kispéter Pál mondott beszédet s rámutatott arra, hogy az idei kenyérünnep hálaadás az Úristennek, aki bőséges termést adott. Beszéde befejezteted átadta az elnöklést a kör diszelnökének, dr. Tukats Sándor főispánnak. Ezután a Kalász-leánvok és a Kalot-legénvek hangulatos hazafias műsorszámokkal szórakoztatták a megjelenteket, majd dr. Recktenwald Kristóf mondott ünnepi beszédet. Ezután dr. Tukats Sándor főispán szólalt fel. Rámutatott. hogy hetek óta járja a tanyavilágot, ahol az arafóünnepek lényegesen eltérnek a békebeli hasonló ünnepségektől. Most komoly feladatokról és kötelességekről kell beszélni s ezek között első helyen áll a több és jobb termelés, amelylvel hazánk ellátását biztosítani kell. Jó közellátását pedig a gazdák nélkül nem tudunk teremteni. Hangoztatta ezután a főispán, hogy az elmúlt években voltak elemi csapások és különféle megpróbáltatások, melyek a termést csökkentették. Az idén azonban olyan jó termés van, hogy az ország kenyérszükséglete bőven fedezve lesz. Az eddigi cséplési eredmények a í-zegedi határban jók. A gazdáknak azonban meglevő készleteikre a jó gazda gondosságával kell ügyelni, takarékoskodni kell vele, mert az esetleg reánk köszöntő megpróbáltatások idején ujabb áldozathozalalra lesz szükség. A továbbiakban arról szólt, hogy valamennyien ai szegedi gondolat alapján állunk, amely nem uj kelelii. hanem nagy királyaink hagyományain épült fel, amikor a magyar nemzet öncélú életet élt. A szegedi keresztény és nemzeti gondolat teháttévezredes hagyomány, amelynek fenntartása a nemzet életkérdése. — Tévednek tehát azok.ö akik a keresztény és nemzeti szegedi gondolattól való letérésről beszélnek, mert a keresztény és nemzeti eszméket szükség esetén meg fogjuk védelmezni. Az ilyenek az egész keresztény Magyarországgal szembe találnák magukat és az egész nemzet ellenállásába ütköznének. A magyar nemzet nem engedi meg, hogy a számító és spekuláns elemek rendbontó munkája következtében az 1919-es állapotok visszatérjenek. A főispán beszéde végén az őszszetartásról, fegyelmezettségről és áldozatkészségről beszélt, amelyet ma mindenkinek meg kell hoznia. A főispán beszéde után folytatták az aratóünnepséget, amelynek megrendezéséért és az egves szereplők lelkes munkájáért a főispán mondott köszönetet különösen kiemelve Szalma János tanitó és felesége kulturmunkáját. Az aratóünnep után közebéd volt a gazdakör udvarán. Az ebéden több felszólalás hangzott el. maid ebéd után a főispán hosszasan elbeszélgetett a gazdákkal. nr w A f? Y A R o n * /. A r. KEDD, 1943 nnffn»*tng 9. Szentatya lekötelező figyelme nemcsak a katolikus világot simogatta szivén, hanem az egész Szegedet, mikor jóságát a város két kivételes fiára kiterjesztette Magas papai kHQníettsf kapóit Muntyán István is Carru Richárd \ Szentatya IMunlyán Istvánnak a Nagy Szent Gergelyrendet a csillaggal, Curry Richárdnak a Nayy Szent üergeiyrendci adományozta Belvárosi Mozi KEDDIG Csak felnőtteknek ! Róma szimfóniája Róma örök szépségei színes filmen. Asszony az örvényben nagyszabású társadalmi dráma. A francia filmgyártás csucsfiltnje. Főszereplők: -Jeanne Beitel éi Jao Oallsad köznap 4. 6. 8 órakor (A Délmagyarország munkatársától) Ritka szép kitüntetésben részesült dr. M u n t y á n István nyugalmazott ítélőtáblai elnök, a belvárosi katolikus egyházközség világi elnöke és dr. Curry Richárd táblai tanácselnök, a rókusi egyházközség világi elnöke. XII. Fius pápa Muntyán Istvánnak a Nagy Szent Gergely-rendet adományozta a csillaggal, Curry Richárdnak pedig a Nagy Szent Gergely-rended. A szegedi közéletnek ez a két kimagasló vezető egyénisége sosem szerepelt a fórumon abban az értelemben, ahogy azt profán nyelven emlegetni szokták. Muntyán István páratlan kultúrájával, amelynek mását messze földön nem találni, maga volt mindig a visszavonultság megtestesülése. Egész élete teljes bizonyítéka annak, hogy a tudomány sokszínű skálája, a természettudományban való otthonosság nem távolit ei az Istenben való hittől, hanem közelebb visz hozzá, mert minden jelenségben, a hihetetlenül lényegtelennek látszóban ts, az ö létezését fedezi fel, bizonyságát találja meg. Istenfélőnek lenni és hinni az egyetlen és legfőbb akaratban, harcolni meggyőző, szelid, bölcs szóval Krisztus királyságáért, észre téríteni a materializmus eltévelyedettjeit, akik visszaélnek azzal a szellemi adottsággal, amely szintén csak az Isten adománya, hirdetni a katolikus vallástól elválaszthatatlan erkölcsösséget, emberiességet, segíteni szellemi-testi elesetteken, keresni az igazságot minden rendelkezésre álló eszközzel s odaállani a fórum prédikáló székébe. ha a maga páratlan tudásából csak apró szilánkokat tud is átplántálni az ingadozók, a tudatlanok lelkébe, — az újságírói munka nagy hirtelenjében, hézagosan bár, de igv tudjuk jellemezni Muntyán István életét, tevékenységét. Neki nem divat, alkalom, érvényesülési vágy volt egész életében a vallásosság, hiszen nálánál visszavonultabban kevesen élnek, a társadalom zajongásait messzire elkerüli, amig lehetett, eredetiben olvasta a kulturvilág jelesebb könyveit, (nem akarta elveszteni a forditással veszélyeztetelt zamatjukat), s mi más késztelte volna rá. mint mély vallásossága, Isten-keresése, hogy egy-egv nagy pörben iféletbojatal előtt a könyvek, segítőeszközök légióját olvasta át, keresve az emberi lélek megnyilvánulásának rejtett titkait, hiszen az Isten nem tárt fel minden szivet közismertnek. Tudunk esetet, amikor külön órákat vett elmeprofesszortól, hátha így jön nyitjára normálisnak tetsző ember érthetetlen cselekedetének. Csak Istenben gyökerező mély hite vezethette ebben is, parancsát követve a leghatalmasabbnak, az ember egyetlen vigasztalójának, aki büntet, de felemel és jutalmaz is. A legmagasabb helyről érkező elismerés tisztában van Muntyán István értékével, keresztény szerénységgel végzett munkásságával, azért fogadia Szeged város társadalma osztálykülönbség nélkül meghatott szivvel. Curry Richárd a legméltóbb tanítványa Muntyán Istvánnak s ifjúkora óta, a férfiúi élet delén, gyakorolja azt a munkát, amely a társadalmi kapcsolatokat csak annyiban keresi, bogv kontaktust találjon a katolikus vezetésre, tanításra, a közönyből való felrázásra, a bizonytalan földi ufak helyett a megbékéltető, sima lelkieket keresve. Curry már temperamentumánál fogva is harciasabb szellem, de ez a harciasság sosem kergeti türelmetlenségbe, mert jól tudja, hogy ha nines is bizonyos téren megalkuvás. a hit, a vallás az a végtére talán láthatatlannak sem mondható — valami, amiben nem csupán egyesülni lehet, hanem megtisztulni, felemelkedni is. Ezért a böcls szó, a lélek adattárából vett töméntelen bizonyíték, az erőszak nélküli meggyőzésnek nagvobb ereje van mindepné'. Nem efemer sikerek kellenek, hanem lelki béke, megértés és annál több hit. minél messzebbre kanvarodott el az ember a cinizmus, a bitellenség dzsungeljeiben. Bizvást elmondhatjuk, bogv a )C o r z ó b a n Ma 4—fi—8-kor utoljára adjuk! JÁVOR, TOLNAY KLÁRI TURAY IDA, MAKLARY, MÁLY GERÖ-veJ Három csengő Kacagás 1 és fél órán kereszuil! Szeged iskolái, nevelőintézetei, kollégiumai (A Dclmagyarország munkatársától) Figyelemreméltó feldolgozásban ismerteti dr. Ozorai Frigyes nyugalmazott székesfővárosi középiskola főigazgató a magyarországi iskolákat, nevelőintézeteket és internátusokat. A könyv bevezető soraiban hangoztatja, hogy nem pusztán a hazai nyilvános jogú iskolákat és nevelőintézeteket kívánja bemutatni, hanem ismertetés formájában közölni óhajtja a szakiskolák nagyjelentőségű munkáját is. Felelni óhajt a könyv azokra a kérdésekre, amelyek főleg a 4 középiskolát, vagy 4 polgári iskolát végzett növendékek számára nvitj nak lehetőséget a szaktanulmányok elsajátítására és ma a nevelés s az oktatásügy tüzvonalában állanak, A kötet különböző csoportosításokban részletesen és egyenként ismerteti a fővárosi fiu- és leányiskolákat, nevelőintézeteket, internátusokat, kollégiumokat, diákotthonokat, gyermekotthonokat, isko1 aszan a tőr i u mok a t, gyógyped a gógi a i nevelőintézeteket, gyors- és gépiróiskolákat, a tanoncinternátusokat és otthonokat. A vidéki fiúnevelő intézetek és internátusok sorában ismerteti a szegedi Szent Gellért-konviktust, a tanítóképző intézeti internátust és a Szent Imre-kollégiumot, a leánynevelőintézetek sorában a Miasszonyunkról elnevezett intézetet és az aszszisztensnői tani oly amoL Kollégium, félrfi és női diákotthon öt van Szegeden: az Arpádházi Boldog Margit Egyetemi és Főiskolai hallgatónők Otthona, a HorLhyKollégium, a Szent Imre-Kollégium, A Szent Ilona Leány Kollégium és a Zrinyi Miklós Diák Kollégium. Szegeden van tanitó- és tanítónőképző intézet, ipari leányközépiskola, felsőipariskola, állami vegyiipari középiskola — amelynek ismertetésére külön fejezetet szentel a kötet —, állami taipari szakiskola. A kötet a telsorolások mellett több értékes pedagógiai tanulmányt is tartalmaz. Honvédeinkért Boldizsár Kálmán és cigányzenekara legutóbbi magyarnóta hangversenye tiszta jövedelmét, 263 pengő 28 fillért a hadbavonult honvédek hozzátartozóinak segélyezésére a Bajtársi Szilgálatnak elküldte. Széchenyi Mozi Ala 4, fi, 8 órakort SARAJEVO Egy magyar leány szenvedesei orosz földön. Főszereplők: TASNÁDY MARIA TÍMÁR JÓZSEF, VÉRTESS LAJOS KISS FERENC Azonkívül: HÍRADÓ