Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-03 / 173. szám

Európa proDicmait hfzaroiaa magqar szempontból Kell néznünk mondotta Atünl miniszter a Debreceni Nyári Egggetein megnuitó an Debrecen, augusztus 2. Vasárnap .front minden körülmények között nyilt meg a dibreceni nyári egye- • sziláidan és épségben áll jon és soha trm ünnepélyes keretek között. A egy pillanatra meg ne inogjon. A'boldogasszony templomának augusztus megnyitó beszédet Antal István gyében telnek az alsóvárosi pléüá nián. Folynak az előkészületek a templom és a város nagy iitinepére. A plébánia plakátot nyomatott, amelyen a következőkben bivja fel a hívek figyelmét a Lucsura és közli a bucsurendet: •Testvér! Szegény hazánkért, sokat szenvedett népünkért engesztelni, köinyiirögni hívunk- Szegitfí Sriiz Havi miniszter mondotta, aki rámutatott arra, hogy soha nagyobb szükség nem volt a mélyebb, tisztullnbb, öntTidatosnbh és igazibb magyarságra. mint ezekben n válságos napokban, amikor nemzeti történelmünk talán legsúlyosabb megpróbáltatásait éljiik. Úrrá kell lenrök a megpróbáltatások felett miden áron, írért ettől függ jelenünk, jövónk és mindenünk. És úrrá is lehelünk, ha megmaradunk magyarnak, csakis magyarnak és setnnti másnak. — Ne nézzük a világ és Európa mai problémái) — folytatta Antal István — csakis kizárólag és egyedül magyar ;xempontból és állásfoglalásunkat semmifélt más motívum. mint a magyar öncéluság és a magyar élninkarás ne befolyásolja. Ma ez a lét, vagy nemlét kérdése. Életkérdés, hogy a belső magyar belső fronton még csak fel se szabadj5-én tartandó búcsújára. Augusztus merülni nehézségeknek. Ki kell 4-én este 7 órakor szentbeszéd lesz, a vernünk a fejünkből azt az ujabban erősen lábrakapott beállítást, hogy a magyar sors mechanikus és élettelen függvénye az ilyen vagy olyan európai megoldásoknak. A miniszter 1918 eseményeiről beszélt és hangsúlyozta, hogy a nemzet minden vezetője előtt csak egy cél van, átvezetni a népet a vészterhes időkben. Antal István nagy tetszéssel fogadott beszéde után P a t a k y Tibor államtitkár köszönetet mondott a Nyári Egyetemnek, hogy az idén is megrendezte nemzetiségi tanfolyamát. Hangsúlyozta, hogy nemzetiségi politikánk alapja az erős magyarság, az erős, független magyar állam kell, hogy legyenJules B r e v i é, Franciaország magyarországi követe nemzete nevében üdvözölte a Nyári Egyelem hallgatóságát. templom efőtt pedig gyertyán körmenet. A havi bnean sorrendje: augusztus ó-én röggel 4 órától szentmisék, a kegytemplomban és a templom előtti oltáron. KMenc órakor körmenet a?. Oltáriszentsécgcl, ünnepélyes szentmise és szentbeszéd a templomban és a templom elöftt féren. Délután 3 órakor ünnepi vocsernye. Este 7 órakor szentbeszéd és litánia. Máriát dicsérni hívek, jöjjetek! A Szcged-alsóvárosi ferencesek.* Ullein-Reviczky Antal a hajfársiasságról „Máriát dicsét-M Uivric fizetek" Helcoidfacgalntal ig.ee Szeged ecúdei eggeUen idegen{(Mgaltni esunénge, a csútödölci Haui Búcsú (A Déluiagyarország munkatársától) A városi kerteszet munkásai bclíöu uiegkezüték a Mályás-ter csinosítását. Az alsóvarosi templomot környező hatalmas tér parkosítása az utóbbi években elég szépen haladt, ha figyelembe vesszük azt, hogy néhány évvel ezelőtt a tér még kopár volt, ma pedig már nyomai vannak a gondozásnak, a kertészeti munkának, rendszerben kiültetett virágok, bokrok, iák, kezdik hangulatossá tenni a teret, ahol azonban tulajdonképpen már készen kellene állaui a Hunyadiak Ligetének. Szép elgondolás volt ez jó pár évvel ezelőtt a torony alatt. Arról volt szó, hogy díszes parkká alakítják át az egész teret, az egészet a Hunyadiakról nevezik el s a park díszhelyein a Hunyadiház történelmi szerepű tagjainak szobrát helyezik el. Sokat foglalkoztatta ez a terv annak idején a nyilvánosságot Is, az illetékes hatósági és egyházi tényezőket is, sajnos azonban, egyelőre mindössze az a csekélyke rész va lósult meg, hogy a város némi kertészeti és parkírozás! munkákat végeztetett a Mátyás-téren s igy enyhítette a templom környékének sivárságát. A városi kertészet munkásai kaszálják a füvet, utat nyesegetnek, virágokat ültetnek ki, virágágyakat rendeznek, hogy — már amennyire lehet — csinos legyen a tér csütörtökre, a Havi Jtucsu napjára. A Szegedre érkező bucsusok megszokták, hogy a templomtér puha gyepén heverészik ki a messzi ut fáradalmait _ az ámyas ebből legalább 15.000 vidéki volt. Tehát ennyi ember elhelyezéséről kellene gondoskodni, ha a zarándokok igényesek volnának. De nem igényesek, azért, mert biszen zarándokok. A barátok a templom és a rendház összes ajtóin, falain elhelyezett táblákon kérik a híveket, hogy aki lakást tud felajánlani a bucsusok részére, jelentkezzék sürgősen a plébánia-hivatalban. Tudják jól, hogy nem lesz tobzódás a leiajánlott lakásokban, de mégis jó lesz, ha akad néhány arra az esetre, ha valaki igényelni óhajtana. Régi tapasztalat azonban, hogy azoknak a bucsusoknak tömegei, akik az ünnep előtti napon megérkeznek már Szegedre, szivesebben töltik »z éjszakát a szabadban, leheveredve a templom tövében, az augusztusi ég csillagkárpitja alatt. Patrónájuk gondot visel rájuk s alig fordult még elő, hogy éj szakai zápor megzavarta volna őket nyugalmukban. Itt élnek, itt rendezkednek be arra az időre, amíg Szegeden vannak, tarisznyából falatoznak, dinnyét bicskáznak, aztán a hűsítőre, leülnek valamelyik Szentháromság-ntcni dnttyánha. Tavaly rekordot javitott a havi búcsú forgalmassága. A felszabadított Bácska zarándoktömegei ezúttal elsőizben jöhettek Szabadon Szegedre hódolni "Fekete Mária, előtt. A jelek ezt mutatják, hogy az idén tatán még nagyobb lesz a havi bursn zarándoktömege. Az alsóvárosi plébániára egymásután jelentik be a különböző cso Budapest, augusztus 2. UlleinReviczky Amál rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, sajtófőnök vezércikket irt a Magyar Tűzharcos Szövetség hetilapjába, a Magyar Frontba >Bajtársak a bajtársakért, címmel. Ezekben a sorsdöntő órákban — írja — különösen előtérbe Jép régi jelmondatunk: Bajtárs, ne hagyj el! Minél nagyobb a veszély, annál inkább össze kell tartanunk, annál inkáim diadalmaskodni kell a bajtársiasság szent eszményének. A tűzharcosoknak nem kell megmagyarázni a bajtársiasság fogalmát. Mi megtanultuk azt az élet legmagasabb iskolájában, a harctér poklában. Azok, akik még puskaport sem szagoltak, sajnos nagyon sokszor félremagyarázzák — mert nem tudják megérteni és átérezni — a felmagasztosult bajtársi érzést. Csak mi értjük meg annak az egyetlen szónak minden értelmét, csak mi tudjuk mit jelent az a szó: bajtárs. Mert mi ennek a szónak minden szépségét onnan hoztuk magunkkal, a lövészárok átázott lőrései közül Mi nem pártpolitikai gyűléseken tanultuk meg a bajtárs megszólítást, hanem a hősi harcok válságos óráiban. Ma ugyanolyan hősi harcot vívunk a polgári élet frontjain. Ezért szükséges, hogy ugyanúgy mint egykoron az apák és fiaik a Dont partján, ngv most itthon is bajtársi segítőkezet nyujtsunk egymásnak. Az élet küzdelmeiben is sokan válságos órákat élnek át és felhangzott a hívás: Bajlárs ne hagyj el. tartjuk a bajtársi együvétartozásunkat és készek vagyunk mi, bajtársak a bajtársakért, a frontharcos eszme szolgálatában komoly áldozatokat 1* hozni. Ne felejtse el minden tűzharcos, hogy erkölcsi kötelessége a bajbajutott bajtárs segítségére sietni. Éppúgy mint egykoron a harctéren, mikor sebesült bajtársunk sebeit bekötöztük vagy megosztottuk egymás között az utolsó falat tartalék kétszersültet Az Igazi, a nemesen értelmezett bajtársiasság akkor jut méltó módon kifejezésre, mikor bajba jutóié bajtársunkon kell segíteni. Akkor kell bebizonyítanunk, hogy valóban bajtársak vagyunk, mikor a nehéz sorsban élő bajtársaink segélyt kérő szavát halljuk. Ma inkább, mint bármikor is valaha. legyünk mindig készen segítőkezet nyújtani a csüggcdöknek. az elmaradozóknak, mert talán mée sohasem vol* annyira fontos mint ma, hogy mi, hadviselt hajtársak, fegyelmezett tömör sorokban ütemesen együtt meneteljünk. A nemzet joggal elvárja tőlünk, hogy ezekben a valóban tőrt éneim' napokban mi, frontharcosok, akik mar bebizonyítottuk, hogy önzetlenül tudunk áldozatot hozni a nemzet oltárára, bajtársi kézfogással alkossnk meg azt a biztos gátat, amelven minden szennves hnllám megtörik. Kétségtelen, hogy bennünk nem fog csalódni a magvar társadalom, de csak akkor, ba mindig szem előtt jffHJM füvön keresnek enyhülést a Havi Bu-lportok érkezését. Újvidékről 400 tagu rsu napján igen csak fullasztó hőség-1zarándokcsapat érkezik Szegedre, de gel jelentkező kánikulában. Most nem a Bácska többi városaiból és falvaiból s a megszállás alatt nem volt közelebbi és távolabbi szegedkörcyéki községekből és városokból is naKy csoportok érkezésére számítanak. Szeged egyetlen idegenforgalmi eseménye a Havi Bucsu lesz az idén s az ideérkező zarándokok, akik a régebbi években megszokták Szegeden a Szabadtéri Játékok túlfűtött, díszes és színes mozgalmasság^ bizoppUa , Jiagyun várja majd őket a vonzó gyepszőnyeg, mért háború van, a ffi nem passzió'ásra való, hanem le kell vágni és öszsze kell gyűjteni Állati takarmánynak. Nade ezt tudják a bticsnsok is, majd megtalálják valahogy a helyüket a középkori eredetű, remekművű templom körül. A zarándokok elhelyezése nem kis feladatot jelentene — ha mindenkit lakájhoz vagy fedélhez ktíJeo* juttat, fo, ni. Tavaly már 80— 85.000-re becsülték .•város arculatáról, a résztvevő bucstu tömeg létszámát a* fciííMfot k, A hét első napjai már a bucsu JeMAGYAR NYILVÁNOSSÁG DESSEWFFY GYULA gróf, az Esti Kis Újság főszerkesztője »A magunk utjai* cimü vezércikkében irja: Ha a jövőbe nézünk, elmaradhatatlan szükségként jelentkezik az elveknek és eszméknek tisztázása. Máris tapasztalható a magyar közvéleményben egy bizonyos fokú belső nyugtalanság, a politikai és társadalmi erők ujjárendeződésének kívánsága, amely tudni akarja, hogy milyen eszményekhez, politikai gondolatokhoz és elvekhez igazithatja holnapi magatartását Most fog jelentkezni teljes csészében a közelmúlt tudatos rombolásának káros következménye. Most tapasztalhatjuk, hogy hova vezetett a keresztény szónak korlátlan használata, amikor akadálytalanul kereszténynek mondhatta mindenki magát, aki a krisztusi kereszténységről, az emberségességről, felebaráti szeretetről. keresztényi egyenlőségről tudomást sem akart venni. A demokráciákat tudatosan liberális koholmánynak deklarálhatták egyesek és felelősségrevonás nélkül és írásban gyalázhatták azokat a szent fogalmakat, nmetvek a magyar szellemvilágnak szerves ré-f Szei. a magyar történelmi hagvomá'ny&ák t«m<éí<ze{é5 birfok illeni* nya, a szaKadtAjgob Antviriats&get, emberi jogokat De nem kevesebb nehézségre fog vezetni a szociális gondolat önkényes kisajátítása olyan pártok, irányzatok és mozgalmak által, melyek a szociális gondolat alatt leg" feljebb kenyérkérdést, de sohasem az ember fontosságának tudatát, egyenlőségnek jogát, megbecsülését értették. Voltak, akik szeműnkre vetették, hOigy nem hirdetjük elég határozottan a szociális követelményeket. Ezeknek csak azt válaszolhat* juk, bogy mi a szociális gondolatot a kenyérkérdésen tul az emberi megbecsülés tényezőinek összességében látjuk csak megvalósítható, nak. Honinkat pedig érettnek ér alkalmasnak tartjuk egy olyan nagyaránya szociális és társadalmi átalakulásra, amely nem a középkor hierarchiájával akarja felcserélni a feudalizmus és kapitalizmus bizonyos túlkapásait, hanem egy keresztény. vagyis krisztusi demokráciában megvalósítani kívánja a Jogi egyenlőségen tul a személyt, érvényesülési szabadságot, a lehető legnagvohb mértékben ki akarja egyenlíteni a fennálló különbségeket és meg akarja valósítani az ember megbecsülésének elvét, A cikk Igv végződik: Megrendíthetetlenül hiszünk" abban, hogv a politikai kibontakozásnak egvedúl helyes, egyedül járható útja az elveknek és eszméknek tisztázása. a szólamoknak és a ködfejlesztésnek azonnali megszüntetése, ar •MjüíSg megk'ővafaíesa, egy tisztább. irautfe becsületesebb belpolitikai élet " .