Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-03 / 173. szám

Európa proDicmait hfzaroiaa magqar szempontból Kell néznünk ­mondotta Atünl miniszter a Debreceni Nyári Egggetein megnuitó an Debrecen, augusztus 2. Vasárnap .front minden körülmények között nyilt meg a dibreceni nyári egye- • sziláidan és épségben áll jon és soha trm ünnepélyes keretek között. A egy pillanatra meg ne inogjon. A'boldogasszony templomának augusztus megnyitó beszédet Antal István gyében telnek az alsóvárosi pléüá nián. Folynak az előkészületek a tem­plom és a város nagy iitinepére. A plébánia plakátot nyomatott, amelyen a következőkben bivja fel a hívek fi­gyelmét a Lucsura és közli a bucsu­rendet: •Testvér! Szegény hazánkért, sokat szenvedett népünkért engesztelni, kö­inyiirögni hívunk- Szegitfí Sriiz Havi miniszter mondotta, aki rámuta­tott arra, hogy soha nagyobb szük­ség nem volt a mélyebb, tisztul­lnbb, öntTidatosnbh és igazibb ma­gyarságra. mint ezekben n válsá­gos napokban, amikor nemzeti tör­ténelmünk talán legsúlyosabb meg­próbáltatásait éljiik. Úrrá kell len­rök a megpróbáltatások felett miden áron, írért ettől függ jele­nünk, jövónk és mindenünk. És úrrá is lehelünk, ha megmaradunk magyarnak, csakis magyarnak és setnnti másnak. — Ne nézzük a világ és Európa mai problémái) — folytatta Antal István — csakis kizárólag és egye­dül magyar ;xempontból és állás­foglalásunkat semmifélt más motí­vum. mint a magyar öncéluság és a magyar élninkarás ne befolyásolja. Ma ez a lét, vagy nemlét kérdése. Életkérdés, hogy a belső magyar belső fronton még csak fel se szabadj5-én tartandó búcsújára. Augusztus merülni nehézségeknek. Ki kell 4-én este 7 órakor szentbeszéd lesz, a vernünk a fejünkből azt az ujab­ban erősen lábrakapott beállítást, hogy a magyar sors mechanikus és élettelen függvénye az ilyen vagy olyan európai megoldásoknak. A miniszter 1918 eseményeiről beszélt és hangsúlyozta, hogy a nemzet minden vezetője előtt csak egy cél van, átvezetni a népet a vészterhes időkben. Antal István nagy tetszéssel foga­dott beszéde után P a t a k y Tibor ál­lamtitkár köszönetet mondott a Nyári Egyetemnek, hogy az idén is megren­dezte nemzetiségi tanfolyamát. Hang­súlyozta, hogy nemzetiségi politikánk alapja az erős magyarság, az erős, független magyar állam kell, hogy le­gyen­Jules B r e v i é, Franciaország ma­gyarországi követe nemzete nevében üdvözölte a Nyári Egyelem hallgató­ságát. templom efőtt pedig gyertyán körme­net. A havi bnean sorrendje: augusztus ó-én röggel 4 órától szentmisék, a kegytemplomban és a templom előtti oltáron. KMenc órakor körmenet a?. Oltáriszentsécgcl, ünnepélyes szent­mise és szentbeszéd a templomban és a templom elöftt féren. Délután 3 óra­kor ünnepi vocsernye. Este 7 órakor szentbeszéd és litánia. Máriát dicsérni hívek, jöjjetek! A Szcged-alsóvárosi ferencesek.* Ullein-Reviczky Antal a hajfársiasságról „Máriát dicsét-M Uivric fizetek" Helcoidfacgalntal ig.ee Szeged ecúdei eggeUen idegen­{(Mgaltni esunénge, a csútödölci Haui Búcsú (A Déluiagyarország munkatársától) A városi kerteszet munkásai bclíöu uiegkezüték a Mályás-ter csinosítását. Az alsóvarosi templomot környező ha­talmas tér parkosítása az utóbbi évek­ben elég szépen haladt, ha figyelembe vesszük azt, hogy néhány évvel ezelőtt a tér még kopár volt, ma pedig már nyomai vannak a gondozásnak, a ker­tészeti munkának, rendszerben kiülte­tett virágok, bokrok, iák, kezdik han­gulatossá tenni a teret, ahol azonban tulajdonképpen már készen kellene állaui a Hunyadiak Ligetének. Szép el­gondolás volt ez jó pár évvel ezelőtt a torony alatt. Arról volt szó, hogy díszes parkká alakítják át az egész te­ret, az egészet a Hunyadiakról nevezik el s a park díszhelyein a Hunyadi­ház történelmi szerepű tagjainak szob­rát helyezik el. Sokat foglalkoztatta ez a terv annak idején a nyilvánossá­got Is, az illetékes hatósági és egyházi tényezőket is, sajnos azonban, egyelő­re mindössze az a csekélyke rész va lósult meg, hogy a város némi kerté­szeti és parkírozás! munkákat végezte­tett a Mátyás-téren s igy enyhítette a templom környékének sivárságát. A városi kertészet munkásai ka­szálják a füvet, utat nyesegetnek, vi­rágokat ültetnek ki, virágágyakat ren­deznek, hogy — már amennyire lehet — csinos legyen a tér csütörtökre, a Havi Jtucsu napjára. A Szegedre ér­kező bucsusok megszokták, hogy a templomtér puha gyepén heverészik ki a messzi ut fáradalmait _ az ámyas ebből legalább 15.000 vidéki volt. Te­hát ennyi ember elhelyezéséről kelle­ne gondoskodni, ha a zarándokok igé­nyesek volnának. De nem igényesek, azért, mert biszen zarándokok. A ba­rátok a templom és a rendház összes ajtóin, falain elhelyezett táblákon ké­rik a híveket, hogy aki lakást tud fel­ajánlani a bucsusok részére, jelent­kezzék sürgősen a plébánia-hivatal­ban. Tudják jól, hogy nem lesz tobzó­dás a leiajánlott lakásokban, de mégis jó lesz, ha akad néhány arra az eset­re, ha valaki igényelni óhajtana. Régi tapasztalat azonban, hogy azoknak a bucsusoknak tömegei, akik az ünnep előtti napon megérkeznek már Sze­gedre, szivesebben töltik »z éjszakát a szabadban, leheveredve a templom tövében, az augusztusi ég csillagkár­pitja alatt. Patrónájuk gondot visel rájuk s alig fordult még elő, hogy éj szakai zápor megzavarta volna őket nyugalmukban. Itt élnek, itt rendez­kednek be arra az időre, amíg Sze­geden vannak, tarisznyából falatoz­nak, dinnyét bicskáznak, aztán a hűsí­tőre, leülnek valamelyik Szenthárom­ság-ntcni dnttyánha. Tavaly rekordot javitott a havi bú­csú forgalmassága. A felszabadított Bácska zarándoktömegei ezúttal első­izben jöhettek Szabadon Szegedre hó­dolni "Fekete Mária, előtt. A jelek ezt mutatják, hogy az idén tatán még nagyobb lesz a havi bursn zarándok­tömege. Az alsóvárosi plébániára egy­másután jelentik be a különböző cso Budapest, augusztus 2. Ullein­Reviczky Amál rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, sajtófőnök vezércikket irt a Magyar Tűzharcos Szövetség hetilapjába, a Magyar Front­ba >Bajtársak a bajtársakért, címmel. Ezekben a sorsdöntő órákban — ír­ja — különösen előtérbe Jép régi jel­mondatunk: Bajtárs, ne hagyj el! Mi­nél nagyobb a veszély, annál inkább össze kell tartanunk, annál inkáim diadalmaskodni kell a bajtársiasság szent eszményének. A tűzharcosoknak nem kell megmagyarázni a bajtársias­ság fogalmát. Mi megtanultuk azt az élet legmagasabb iskolájában, a harc­tér poklában. Azok, akik még puska­port sem szagoltak, sajnos nagyon sokszor félremagyarázzák — mert nem tudják megérteni és átérezni — a fel­magasztosult bajtársi érzést. Csak mi értjük meg annak az egyetlen szónak minden értelmét, csak mi tudjuk mit jelent az a szó: bajtárs. Mert mi en­nek a szónak minden szépségét onnan hoztuk magunkkal, a lövészárok át­ázott lőrései közül Mi nem pártpoli­tikai gyűléseken tanultuk meg a baj­társ megszólítást, hanem a hősi har­cok válságos óráiban. Ma ugyanolyan hősi harcot vívunk a polgári élet frontjain. Ezért szüksé­ges, hogy ugyanúgy mint egykoron az apák és fiaik a Dont partján, ngv most itthon is bajtársi segítőkezet nyujtsunk egymásnak. Az élet küzdel­meiben is sokan válságos órákat él­nek át és felhangzott a hívás: Bajlárs ne hagyj el. tartjuk a bajtársi együvétartozásunkat és készek vagyunk mi, bajtársak a bajtársakért, a frontharcos eszme szolgálatában komoly áldozatokat 1* hozni. Ne felejtse el minden tűzharcos, hogy erkölcsi kötelessége a bajbaju­tott bajtárs segítségére sietni. Épp­úgy mint egykoron a harctéren, mikor sebesült bajtársunk sebeit bekötöztük vagy megosztottuk egymás között az utolsó falat tartalék kétszersültet Az Igazi, a nemesen értelmezett bajtársiasság akkor jut méltó módon kifejezésre, mikor bajba jutóié bajtár­sunkon kell segíteni. Akkor kell bebi­zonyítanunk, hogy valóban bajtársak vagyunk, mikor a nehéz sorsban élő bajtársaink segélyt kérő szavát hall­juk. Ma inkább, mint bármikor is va­laha. legyünk mindig készen segítőke­zet nyújtani a csüggcdöknek. az elma­radozóknak, mert talán mée sohasem vol* annyira fontos mint ma, hogy mi, hadviselt hajtársak, fegyelmezett tö­mör sorokban ütemesen együtt mene­teljünk. A nemzet joggal elvárja tőlünk, hogy ezekben a valóban tőrt éneim' napokban mi, frontharcosok, akik mar bebizonyítottuk, hogy önzetlenül tu­dunk áldozatot hozni a nemzet oltá­rára, bajtársi kézfogással alkossnk meg azt a biztos gátat, amelven min­den szennves hnllám megtörik. Kétségtelen, hogy bennünk nem fog csalódni a magvar társadalom, de csak akkor, ba mindig szem előtt jffHJM füvön keresnek enyhülést a Havi Bu-lportok érkezését. Újvidékről 400 tagu rsu napján igen csak fullasztó hőség-1zarándokcsapat érkezik Szegedre, de gel jelentkező kánikulában. Most nem a Bácska többi városaiból és falvai­ból s a megszállás alatt nem volt kö­zelebbi és távolabbi szegedkörcyéki községekből és városokból is naKy cso­portok érkezésére számítanak. Szeged egyetlen idegenforgalmi eseménye a Havi Bucsu lesz az idén s az ideérke­ző zarándokok, akik a régebbi évek­ben megszokták Szegeden a Szabadtéri Játékok túlfűtött, díszes és színes mozgalmasság^ bizoppUa , Jiagyun várja majd őket a vonzó gyepszőnyeg, mért háború van, a ffi nem passzió­'ásra való, hanem le kell vágni és ösz­sze kell gyűjteni Állati takarmány­nak. Nade ezt tudják a bticsnsok is, majd megtalálják valahogy a helyüket a középkori eredetű, remekművű tem­plom körül. A zarándokok elhelyezése nem kis feladatot jelentene — ha mindenkit lakájhoz vagy fedélhez ktíJeo* juttat, fo, ni. Tavaly már 80— 85.000-re becsülték .•város arculatáról, a résztvevő bucstu tömeg létszámát a* fciííMfot k, A hét első napjai már a bucsu Je­MAGYAR NYILVÁNOSSÁG DESSEWFFY GYULA gróf, az Esti Kis Újság főszerkesztője »A magunk utjai* cimü vezércikkében irja: Ha a jövőbe nézünk, elmaradhatatlan szükségként jelentkezik az elveknek és eszméknek tisztázása. Máris ta­pasztalható a magyar közvélemény­ben egy bizonyos fokú belső nyug­talanság, a politikai és társadalmi erők ujjárendeződésének kívánsága, amely tudni akarja, hogy milyen eszményekhez, politikai gondolatok­hoz és elvekhez igazithatja holnapi magatartását Most fog jelentkezni teljes csészében a közelmúlt tudatos rombolásának káros következménye. Most tapasztalhatjuk, hogy hova ve­zetett a keresztény szónak korlát­lan használata, amikor akadálytala­nul kereszténynek mondhatta min­denki magát, aki a krisztusi keresz­ténységről, az emberségességről, fe­lebaráti szeretetről. keresztényi egyenlőségről tudomást sem akart venni. A demokráciákat tudatosan liberális koholmánynak deklarálhat­ták egyesek és felelősségrevonás nélkül és írásban gyalázhatták azo­kat a szent fogalmakat, nmetvek a magyar szellemvilágnak szerves ré-f Szei. a magyar történelmi hagvo­má'ny&ák t«m<éí<ze{é5 birfok illeni* nya, a szaKadtAjgob Antviriats&get, emberi jogokat De nem kevesebb nehézségre fog vezetni a szociális gondolat önké­nyes kisajátítása olyan pártok, irányzatok és mozgalmak által, me­lyek a szociális gondolat alatt leg" feljebb kenyérkérdést, de sohasem az ember fontosságának tudatát, egyenlőségnek jogát, megbecsülését értették. Voltak, akik szeműnkre ve­tették, hOigy nem hirdetjük elég ha­tározottan a szociális követelménye­ket. Ezeknek csak azt válaszolhat* juk, bogy mi a szociális gondolatot a kenyérkérdésen tul az emberi megbecsülés tényezőinek összessé­gében látjuk csak megvalósítható, nak. Honinkat pedig érettnek ér alkalmasnak tartjuk egy olyan nagyaránya szociális és társadalmi átalakulásra, amely nem a közép­kor hierarchiájával akarja felcse­rélni a feudalizmus és kapitalizmus bizonyos túlkapásait, hanem egy ke­resztény. vagyis krisztusi demokrá­ciában megvalósítani kívánja a Jo­gi egyenlőségen tul a személyt, ér­vényesülési szabadságot, a lehető legnagvohb mértékben ki akarja egyenlíteni a fennálló különbségeket és meg akarja valósítani az ember megbecsülésének elvét, A cikk Igv végződik: Megrendíthetetlenül hiszünk" ab­ban, hogv a politikai kibontakozás­nak egvedúl helyes, egyedül járható útja az elveknek és eszméknek tisz­tázása. a szólamoknak és a ködfej­lesztésnek azonnali megszüntetése, ar •MjüíSg megk'ővafaíesa, egy tisz­tább. irautfe becsületesebb belpo­litikai élet " .

Next

/
Thumbnails
Contents