Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-19 / 187. szám
Szent István 1943-ban Irta: Lendvai István Az Eigyház szentjeinek ünnepei elsősorban az Egyházra tartoznak ugyan, de nem egy szentnek jelentősége tulhat az oltár ünnepi fényözönéu, a templomok szines üvegablakain, a szorosan vett hitbuzgalmi életen, mert példaadó életüknek vannak tangjságai a profán világ számára is K ezek megszivlelést érdemelnek a nemzeti társadalom olyan tagjaitól is, akik nem tagjai egyben az Egyháznak is, vagy éppenséggel nem részesei semmiféle keresztény vallásnak sem. Ezek közül a szentek közül való Szent István, az első magyar király is, akinek emléknapja mindenkor nemzeti ünnep volt, azzá avatták a maigyar nép évszázados könyörgései 'hozzá, a Szent Korona első viselőjéhez. Emléknapja nemzeti jelentőséggel birna akkor is, ba az államhatalom egyébként nem tekintené hivatalosan is nemzeti ünnepnek. Es ha volt Szent István királynak mindenkor mondanivalója a magyarság számára nemzeti történelmünk fényes és gyászos változatai közepette egyaránt, sokszoros mértékben vannak monda nivalói ma, 1943-ban, mikor az egész (világ vérhullató, bombarobbanásos •válságában az ő népének és nemzetének, az általa erős kézzel évszázadokira megalkotott magyar államnak sorskérdései újra felvetődnek, létfeltételei roppant megpróbáltatásoknak, a történelem egyik legnagyobb teheripróbájának vannak alávetve. 1943 magyarjának a Szent Jobb, az Jl nem porladó királyi kéz oktatásaira kell figyelnie, annak leckéit kell a mai időszerűségekre vonatkoztatva megértenie és a valóságba átvinnie. Ez a Szent Jobb tudott imádságra kulcsolódni, tudott alamizsnálkodni, tudott szigorú törvényeket irtudott bölcs intelmeket papírra vetni és tudott hősi módon kardot forgatni. És ezekben a motívumokban adódik Szent István halhatatlan alakjának jelentősége, ma különösképpen megszívlelendő oktatása. Az imádkozó és alamizsnálkodó királyi kéz a magyarság meghódolását jelenti Isten és az isteni törvények előtt, elfogadását és életreváltását a kereszténység szellemének, amely nélkül — most már csaknem kétezer esztendő tanulságai harsogják ezt világszerte — nincs békés, igazságos, alkotó élet sem egyéni, sem társadalmi vonatkozásban. Annak, hogy kereszténység és magyarság egymásnak nem ellentétei, hanem egymással együttjárnak, egymást elmélyítik, egymással egybeszövődnek és igy sorsuk is mindig azonos: első és legékesebb egyéni megtestesülése és kifejeződése Szent István. Amikor tehát a világ anyuyi tévelygés, annyi magaokozta katasztrófa után éppen a legújabb világkatasztrófa véres, üszkös romhalhalmaza közepette kénytelen újra ráeszmélni arra, hogy mennyire nincs váltság sem egyének, sem nemzetek számára a krisztusi evangélium nélkül, akkor ismét a hittérítő, imádkozó és jó cselekedeteket gyakorló Szent István élete és nagy politikai müve igazolódik világarányokban. De Szent István csodálatosan megmaradt Szent Jobbja a magyarság számára mindig is különös erővel sugározta az oktatást, sugározza ma is. Amit szentistváni gondolatnak, szentistváni szellemnek nevezünk, az a maga komoly értelmezésében magyarságunk bátor, tudatos, rendülellen megvallását és fenntartását jfcienti, amely ugyanakkor nem rekeszt ki a nemzet közösségéből senkit, akármilyen anyanyelven tanult is meg imádkozni és akármilyen templomban dicséri is az Urat, ha sziwel-lélehkel beleolvadt a magyarságba, azzal sorskőzösséget vállalt és Szent István országának jó és rosz napokban egyaránt hűséges, áldozatos fia, leánya. Az intelmeket iró Szent Jobb leckéjét ma mindnvájnnknak éppúgy százszorosan meg kell értenünk, mint a törvényiró Szent Jobbét. Kis nemzeteknek különösképpen legfőbb oltalmuk a törvény, a töivényességnek az a szelleme, amelynek nevében — ha azt a szellemet magukra nézve is kötelezőknek ismerik, annak parancsait a maguk portáján is mindenki megtartja, mindenkiről megkövetelik — egyesegyedül követelhetik meg a világ mégolyan behemót hatalmasságaitól is a jognak, igazságnak, emberségességnek érvényesítését a nyers erő, a merőben számbeli és fegyverbeli föléuy ököljogával szemben. Az alkotmányosságnak, törvényességnek ez a hangsúlyozása természetesen nem halványíthatja el, nem olthatja ki a kardotforgató Szent Jobb példájának követését: annak a keresz* tényi vitézségnek megőrzését és gyakorlását, amely a nemzet jókor és helyesen felismert létérdekeiért, el nem alkudható életjogáért mindenkor kész kockára tenni az egyéni éleiet, ha a nemzeti létfenntartás magasabb törvénye igy kívánja, de amely éppen keresztényi és magyar mivoltánál fogva a legvéresebb hadakozásban sem vetkőzik ki az emberiességből, nem válik soha tehetetlen, féktelen prédájává a mindenáron való vérontás, a gyűlölet és kegyetlenség sátáni tébolyának, pogány szadizmusának, az emberpusztitás vadállati ösztönérek. íme, ezek Szent István ételének és müvének intelmei 1943-ban. Ezek aző elmúlhatatlan szellemi hagyatékának fölöttébb időszerű alaptételei. Nemzeti jövendőnk nagy mértékben, eőt elmondhatjuk teljes mértekben aszerint fog alakulni, hogy Szent István ünnepén mélységesen mogér'iiik-e, magunkévá tesszük-e és azután a pvakorlati élet minden vonalán rendületlenül é.rvénvesitjük-e őket kaíűamúM íuwc: Eláraszljáh klrrtnuehhei az igfriylöh a lahasbivaíalf PlllonaUigtlag egyetlen üres lakás sincs Szegeden - lakásrendelet, amelu klzárfa a lakásigenuiesböl a lakásfa(alanohai Belvárosi Mozi! Ma és a következő napokon SZENT ISTVANI ünnepekre, a magyar filmgyártás legjobban sikerült alkotása: ilomkerinoO Sárdy János ragyogó főszereplésével. Szereplők Latabár Kálmán, Zsilley Margit, Csortos Gyula, Pethes és Makláry Zene: Akom Lajos. Betétlek: Fényes Szabolcs. Az uj szezon első nagyszabású magyar filmje. Előadások 4, 6, 8 órakor (A Délmagyarország munkatársától) Szeged legsúlyosabb és évtizedekre visszanyúló szociális betegsége a lakáshiány. Békében, a normális állapotok idején sem volt Szegeden soha lakásbőség és a magánépitkezések a középitkezésekkel együtt a legnagyobb lendület korszakában sem tudtak lépést tartani az egyre növekvő szükséglettel, amelyet azután ugrásszerűen felfokozott Szegednek az egyetemi vársok sorában való emelkedése. Az utóbbi években már olyan súlyossá vált Szegeden a lakásínség, hogy a város vezetőséj szükségesnek tartotta ismételten javaslatot tenni a belügyminiszternek a szegedi lakások kötött forgalmának életbeléptetésére és ezzel együtt a lakáshivatal felállítására. Ismeretes, hogy a belügyminiszter első és az ezt kiegészítő második lakásrendelete is kizárta Szegedet azoknak a városoknak a sorából, ahol életbeléptelte a kötőt lakásforgalmat. Elsősorban ngyanis a peremvárosokban lépett érvénybe a lakások szabad forgalmát korlátozó rendelkezés. 'Közben a lakásínség már az elviselhetetlenség mértékéig fokozódott és minél mélyebben került bele az korzóban Ma az uj szezon első nagy maigyar filmbemutatója! Budapesttel egyidőbenl MURÁTI LILI felejthetetlen drámai alakításával Kölcsönadóit élei ország a háborús viszonyokba, annál indokoltabbá vált, hogy a kormányzat az eredeti alapelveken kivül más — főként szociális — szempontokat is figyelembe vegyen a lakásproblémák megoldásásának vizsgálatánál. Igy azután ez év nyarára megérett az idő arra, hogy illetékes mérlegelés szerint Szegedre is kiterjeszttessék a lakások kölölt forgalmát szabályozó rendelet. Megállapítható, hogy a város közönsége, különösen pedig a lakosságnak az a része, amelyik saját bőrével érdekelt a probléma megoldásában, nemcsak megnyugvással, de szinte kitörő örömmel fogadta a lakáshivatal felállításának hirét, abban a meggyőződésben, hogy most már azután lesz lakás és megoldódnak az összes mizáriák, A lakáshivatal első párhetes működése azonban csakhamar meggyőzte az érdekelteket arról, hogy ez a várakozás erősen túlzott volt és a túlfűtött reményekkel szemben a lakásbivatal sem képes csodákra. Különösen pedig arra nem, hogy egyik napról a másikra megoldja az összes problémákat. A lakáshivatal sem képes lakásokat elővarázsolni a semmiből, tevékenységi köre különösen az első időkben csak arra szorítkozhat, hogy a bejelenlett megüresedő lakások kiutalása dolgában döntsön, közben pedig, a napi munkával párhuzamosan hozzálásson a lakáskataszter felállításához. Alig indult meg a lakáshivatai »üzeme«, máris megtörténtek az első lakáskiutalások, azokat azonban, akik a kezdeti sebesség felgyorsulását várták, ezen a ponton is csalódás érte. Azt a néhány lakást, amely megüresedett és igénybevehető volt, a hivatal az első napokban igénybe is vette és kiutalta az azokra leginkább rászorultaknak, további lakásüresedéseket azonban nem jelentettek be. Ezidőszerint az a heiyzet, hogy egyetlen olyan üres lakás létezéséről sincs hivatalos tudomása a városnak, amit igénylőknek ki lehelne utalni. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy valóban nincs is egész Szegeden igénybevehtő lakás, csupán azt, hogy a háztulajdonosok a figyelmeztető rendelkezés tllenére nem törik magukat, hogy megüresedő lakásaikat a lakáshivatal rendelkezésére bocsássák. Bejelentések hiányában a hivatal kénytelen lakásnyomozókkal dolgozni, akiknek feladata felkutatni a városban megüresedő lakásokat. Ezidőszerint két nyomozó áll a hivatal rendelkezésére, holott legalább háromra lenne szükség és az a veszély fenyeget, hogy a két nyomozó közül is az egyik rövidesen más beosztásba kerül. Egyetlen nyomozóval pedig a lakáshivatalnak ezt az egyik legfontosabb feladatkörét ellátni nem lehet. Egyetlen segítség az volna, fia a háztulajdonosok kötelességérzetére számitani lehetne az egész vonalon. Remélhető, hogy etekintetben nem is lesz semmi panasz, a bejelentések elenőrzését azonban akkor is gyakoroni kell. Hogy erre mennyire szükség van, mutatja az is, hogy már eddig is több bejelentés elmulasztási eset jutott a lakáshivatal tudomására és négy háztulajdonos ellen a hivatal már meg is Széchényi Mozi Ma 4, 6, 8 órakor UZ BENCE a hires Nyirő regény filmváltozata Főszereplők; JÁVOR PAL BORDY BELLA SZILASSY LÁSZLÓ MALY GERÖ Ezenkívül: HÍRADÓ