Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-19 / 187. szám

J OÉEMAGYAROPSZAG * CSÍ^ÖRTÖK, 1»43 augusztus 19. lelte n büntető feljelentést. A bejelentés elmulasztása igen sulvos büntetőjogi konzekvenciákkal jár, a törvény hat hónapig terjedhető elzárással sújtja az üres iakás eltitkolását, A kötött lakásforgalom bevezetésével együttjár, hogy az érdekelt háztulajdonosok kötelesek mindennemű változást haladéktalanul írásban bejelenteni a lakáshivatalnak, ez a bejelentés teljesen bélyegmcntes és nincs semmi előirt formája, tehát egyszerű levelezőlapon is megtehető. A lakáskataszter felállítása már folyamatban van. az összeíráshoz, ha megfelelő számú személyzet áll rendelkezésre, egy hónap niatt végezni lehet és azontúl már könnvü szerrel lehet a kataszterben beálló módosulásokat keresztülvezetni. A • meglévő személyzetnek jelenleg minden hivatali idejét leköti a beérkezett kérvények feldolgozása. A mai napig összesen 3Í53 lakásigénylő kérvény érkezett » hivatalhoz, ezek mindegyikét a legnagyobb alapossággal áttanulmányozzák és mérlegelik az igényjogosultság mértéké*. Az eddigi megállapítások szerint a kérvényezők legnagyobb részének ügyét jogcím hiányában nem lehet érdemben elintézni. 'A rendelet szerint ugyanis hatásági lakáskiutalást csak az igényelhet. aki már 1939 szeptember hő első napja előtt is Szegeden lakott, állandó megélhetést biztosító kereső foglalkozással bír és a kérvénvezés időpontjában nincs sem Szegeden, sem pedig a környéken fő-, vagy albéilcti lakása. Ez valőban olvan megszorítás, nmi az érdemben elbiMHtlMő kérvények számát a minimumra csökkenti. Ha szigorúan szó szerint értelmezik a rendeletet, akkor alig lehet egyetlen embert, vagy családot is találni, aki igénylőként Téphet fel a Inkáshivatnlhnn, mert hogyan lehetne valaki 1939 szeptembere előtti időtől szegedi lakos, ha — nincs lakása? Viszont ha már 1939 szeptembere előtt is Itt lakott, fzidószerint aligha szorul arra, hogy a lakáshivatal szerezzen néki Jakást. Szerencsére ezen kívül van egész sor más igényjogosult is. igy elsősorban a szolgálati érdekhői Szegedre helyezett köztisztviselők, akiknek lakásproblémája aránylag könnyen megoldható, a legtöbb esetben lakáscserével, mert többnyire csercáthelyezések történnek. 'A lakáshivatal kiutalásainál elsősorban a köztisztviselők elhelyezéséről gondoskodik, a többi kérvényeket pedig a beérkezés sorrendjében bírálja el. Azok kérvényeit, akiknek czidőszerint van lakásuk, érdemben sem bírálják el, mert a mai idők nem níknlmasnk a kénvelmi szempontú lakásváltoztatásokra. A lakáshivatalnak minden törekvése az, hogy azokat juttasa lakáshoz, akiknek nincs lakásuk. Igy példőul a kilakoltatottak elhelvezéséről soronkivül, azonnal gondoskodnak. A közönségnek jó tudomásulvennie azt is, hogy lakást csuk a lakáshivatal közben jöttével. bérelhat és ui lakásba beköltözni csakis a lakát hivatal engedélyével lehet. Difasziláeyi Sámuel: Szirbik Antal nem szegedi, hanem makai poéta... Egy évvel ezelőtt Nobel-dijra ajánlották a magyar Rabindranath Tagoret Néhány nappal ezelőtt Sz. SzigetÜy Vilmos cikket irt Szirbik Antalról és szegedi költőnek nevezte. Erre a cikkre kaptuk dr. Diósszilágyí Sámuel makói főorvostól az alábbi reflexiót. Nem vagyok ugyan fiskális, de igénypert indítok Szirbik Antal hovatartozandósága ügyében. Makónak ugyan nincs hetvenezer hold földje, mint Szegednek, mindössze 500 holdacska kaszaperi puszta érdekében és az adósságok miatt kapnak gyakorta hnjba a városatyák. Tehát nem tudom, miből tartanám el a költőt, aki most olyan szegény, vagy tán szegényebb, mint amikor a szegedi korzó padjait koptatta és amikor Szeged szintén nem valami gavallérosan >nyuit a hóna alá*. Pedig akkor még Szirbik Antal az egyetlen szegény költője lehetett Szegednek, mert különben nem nevezné Szigethy az »elsö«-nekNekünk viszont Farkas (Róka) Tónin kívül József Attila is terhelte a számlánkat. Do költőből eggyel több, vagy kevesebb, igazán nem számit. De olyan régen volt már mindez, hogy nem csoda, ha az ember, emlékezető ki-kihagy. Ami azért nem csoda, mert Szirbik sohasem tartozott a tortető és csörtető poéták közé. Szirbik makói költő. Első kötetében „Vili dalok" mes költeményt Irt, ami annyira meg tetszett Varga meslernek, hogy a .Legenda Varga PAI uj találmányú koporsójáról® ciinmel többezer példányban kinyomatta és mint reklámverset még a tehenek szarvára is feltűzték, ami kor azok este a legelőről hazafelé cammogtak. Sokak szerint ez a hősköltemény tette tőnkre Vargát, mert minden vagyonát kőkoporsókba fektette, amiket azonban a kutya sem vett. Mindezt szépen megírta költőnk .Egy költő vaüomáael® etw*, MafcM 1910-hen megjelent kin kötetéhen. amelynek »Pótrés*«-ében újra egy csokorra való verset is kiadott a régebbi és ujabb termésből. Igen élvezetes olvasmány e« a vallomás. A humoros részek mellett mér felcsillannak a mélyen filozöfáló ember aforizma szerű komoly gondolatai is. .Tudod mi a szabadság? Ai élet imádása, a természet hairmóniájánali tiszteletben tartása* és nem fráms, melyet sokan a költők találmányának tartanak, hogy legyen nekik zengeni valamiről, hanem a legszentebb szentség, amit valaha az ember ajkával megnevezhet*. A szappanbuborékot és szivarfüstöt fújó emberről mondja, hogy mindkettő a szájával szórakozik. >Mikor szórakoztok már a szivelek-, kel, a lelketekkel?... — kérdi. Hát engedhet Makó makói hangszerkészítőnél mint fa szobrász töltött el. Ez a gazdája fellengzős lelkű ember volt, aki — miután nem sikerűit a perpetuum mobilét megszerkesztenie — egy cementből késutott és örökké tartó' kőkoporsó gyártáséval akart világhírre szert tenni. Erről' a kőkoporsóról Szirbik — saját szavai szerint _ egy szellete a főváros irodalmi diját, a világhírű angol professzor, Carpentes egy angol lapban egész terjedelmében leközölte az írásokat, II. .Vllmaa német császár barátságosan üdvőzölaz az írások szerzőjét, nyilatkozott róla Mussolini, Lagerlöft Zelma, a Nobel-lijas irónő, az angol Róbert Cecilt a bókéért való fokozottabb munkásságra ösztönözve az írások olvasása, a svájci B u n d e. tekintélyes újság másfél oldalt szentelt Szirbik Antalnak és Írásainak. Némelyek a XX. Szftzad Sokratesénaa, mások magyar Rabindranalli Tagore-nak nevezték el az írét, Egy bindu ur pedig, amikor BritIndia aIkirályi székhelyén a Sziibikről tartott felolvasást végig hallgatta, azt mondta, bogy Szirbik írása egy schéma az Univerzum harmoni'étasára. Ilyen előzmények után Irta aa írások angol fordítója, hogy .Szirbik az Univerzum harmóniájának apostolát* Érdekes, de egyben szomorr tt -et, hogy mindezek után sem kapo ' í-íróik magyar sajtót és jelentősebb magyar kiadót. A Nyugatosok éi betőon telet hirdető verseit és ingyen os/te- ? mellőzték és agyonhallgatták, »n< gatná szét azokat az egész nrazásban. J swn a (Tatár kölykök* v> • - -öl Ma már nyugodtan mcgallapi'hatjuk. .Hadüzenet a nyusmtosoljnak® hogy Rákosi akkor még kissé túlér-jmel jelont meg Rákosi Jenőn es í U tékelte Szirbiket, de a későbbi idökisy Pálon kívül nem akadt ma.'ariri Rákosinak adtak igazat Amikor az!vagv újságíró, sem a múltban -em e .írások® első (A harmónia könyve) j jelenben, aki érdemesnek tartotta volés második sorozata (igazságok és na a Szirbik költészetével való foglalTörvények könyve) megjelent, nagyot ' kozást. Kiváló példa reá Szirbik Á tváltozott a helyzet. Ez » költői, igaz-jtal, hogyan lehet egy költőt a; agyonságokkal és életbölcsességekkel telített j hallgatással agyonütni. Könyvcj kimüvet hamarosan főbb világnyelvre adására csak a Tisza testvérek könyvis lefordították. Szerzője megkapta ér- kiadó mert vállalkozni Szirbik Antalt azonban még nem sikerült agyonütni, egy oly sok szollal magához láncolt költőt, mégha olyan szegény is, mint maga a költő? Mi eddig sem tagadtuk meg, sőt büszkék voltunk rá. ö maga lazította meg a szálakat, amikor az tgész ország és Itália bebarangolása ulán — mint már említettem — Pesten kötött ki, ahol Rákosi Jenő a Budapesti Hírlap akkoriban nagyhatalmú szerkesztője (fedezte tel* és több ízben hívta fel rá lapjában a mások figyelmét is. Ez az időpont az első nevezetesebb határt jelöli meg Szirbik Antal éleiében. Most már volt nyilvánossága, nemcsak a makói és szegedi korzó és a saját kiadású, csekély példányszámban megjelenő füzetek. Rákosi a versekért Iize'elt JO noráriumon kívül tényleg a hóna alá nyúlt Szirbiknek és vitte, emelte fölfelé, hadd lássák! Egyszer, amikor már jó egynehány verse megjelent a Budapesti Hírlapban és magielent a (Tatár vesrek® és .Tartr kölykök®o. két verskötet »s, azt »rla róla Rákosi, hogyha ő kultuszminiszter voln». millió címmel huszonegy több-strófás verset irt egy közelükben lakó szép lányhoz, aki jelenleg magas állású tanférfiu ma is szép felesége és véletlenül is,AJTJfi vj""',k ii'- "«^ ta^jra? jtsssu. juk, bizony ezek az írások a mostin- „_„„,. s. duló poéta szárnypróbálgatásai,, bár némelyik versében van egy-két sor, ami nagy költőinknek sem válna szégyenére. Néhány verset ebből a füzetből kissé átdolgozva az 1912—13-ba u már a Pesten megjelent .Tatár kölykök® és .Tatár versek* közé is átvett. Mert rövidebb szegedi tartózkodása után Pestre ment világot látni. Itt hagyta szülővárosát, ahol kanászkodott, dinnyecsőszködött, vagy egész nap az erdő szélen melengette a hasát és csak az agya dolgozott. Nem tudott gyökeret ereszteni Makón, pedig jóformán mindennel megpróbálkozott. A pásztorkodás utén .mesterségekkel* kísérletezett. Mintegy másfél év alatt volt asztalos, hentes, fazekas, ács, kőműves, mészáros és — versfaragó. De nem szívelte sem a koporsószurok, sem a marhabendő illatát, sem a mázőrlést, sem az örökös krumplilevest, csupán a verselést. K.z pedig bajt zúdított a nyakába. Ugyan is egy gúnyverset irt a szomszédjuk Jóska fiáról amiért az beperelte és egy napi elzárásra és a vers egyetlen példányának elkobzására ítélték Alig volt tul az első börtönbüntetésen, amikor szerelmének. Vilinek a papája citáltatta fel a rendőrségre, ahol hivatal osan figyelmeztették, hogy hagyjon békét Vilikének és ne írogasson, főleg ne küldözgessen hozzá versekel. hanem keressen magának másik ideáll az talán majd jobban örül a verseknek. Külön fejezet volt makói életéber az az idő, amit Varga Pá! vagy elhallgattatni Dunaharaszti magányába visszavonultan irja tovább az lrások-at, amelynek negyedik és ötödik sorozata is megjelent, az egyikben a Harmónia dalai, a másiknak »Az uj élet könyve® a cime, (Ezek az Írások a maguk egyszerű fenségében ugy hangzanak, mint maga az Evangélium*, — irta róluk a svájci Bund. Az 1938—41 években — bár versekél a* utóbbi időkben már csak ritkábban irt — két verses kötete is megjelent .Szirbik Antal versei® címmel. Miután Rákosi Jenővel meghasonlott a költő, irásái a Pesti Hírlapban már láttak napvilágot. Itt kapott kritikát ls, még pedig olyat, amilyet még kevesen. .Szirbik Antal irodalmunkban különös és egyedülálló jelenség*. Az Írások német kiadásának előszavában azt irta róla a fordító, hogy (Olyan rendkívüli egyéniséggel állunk szemben, amilyennel sok évszázadokon ke resztül nem találkoztunk sehol!* A Budapesti Hirlap régi vezércikkírója, az írások egyes részeinek olvasása után ezt irta: (Csodaszépek! Ember igy nem szólt még sohal* Egy másik ismertetője és bírálója: (Alig blszevnt hogy vau még könyv, ameiy annyit tett w emberisig javítása tori jók nagy-kortiári á kA&b&blf években klntttélben, miat amennyit e könyv meghalt. írásain kívül «»ak gyereke)tenni fog!* 'ben van minden öröme... Pontosan egy éve, hogy azok.pkR ismerik Szirbik Antal irásatt, egyelőterjesztéssel elküldték a kultuszminiszterhez Szirbik Antal megjelent munkáit és arra kérték a minisztert, hogy terjessze fel gzirMket a Nobeldijra, mert mintha az lelkivilágából másolták volna le • Nohel-dij alapszabályalt. Az eredmény — ugyebár — nem kétséges. De nemcsak Nobel-dijat nem kapott a költő-irö, de nem tagja egyetlen Irodalmi tirsaásgnak sem. Ezt sem csodálhatjuk: nem tud a könyökeivel dolgozni. Nem tudja magát adminisztrálni, ahogyan manapság mondják. Sz. Szistethv Vilmos a többek közt ezeket is irja Szirbikrőt irott cikkében: (Hogy mi lett belőle, hol él? — nem tudjuk* Cikke végén pedig: (Egyszóval: nem érvényesült, Isten tudja, mi lett belőle*. Mindezekre megtnlálja most már a választ. Az elmondottakhoz csak azt fiizöm még hozzá, bogy dunaharasztii remeteségében nyolc gyerekében találja örömét. Tizen voltaidé kettő közű-