Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-15 / 184. szám

Csuka Dános: kérdés az Adria mentén II. A délkeleteurópai és földközi-tengeri egyensúly megteremtése Angija és Franciaország azzal igyekeztek út hidalni a kiütköző ellentéteket, hogy tartós jóviszonyt hozzanak lélie Uiaszoorszag es Jugoszlávia között. A két szomszédos állam nehezen felejtett. Éveken át tartó diplomáciai mestermunka eredménye volt az 1921-beu létrejött rappaloi szerződés, amely elismerte Fiúménak Olaszország részéről történő végleges bekebelezései s ugyanekkor kölcsönösen szabályoztak különböző vagyonjogi, kettösblrtokosi, kulturális stb. kérdés«»et, valamint a dalmáciai olasz állampolgárok agrárviszonyait. A két kormány hűségesen igyekezett követni a megegyezés békülékeny szellemét, de sok nehézséggel találkozott. A rapalloi •szerződés először is megbuktatta dr. Nincsics Momcsilé külügyminisztert, a megegyezés egyik létrehozóját és az a reakció, amit a megállapodás mindkét oldalon a túlzók körében kiváltott, kinos megnyilatkozásokra vezetett A hevülékeny rétegek dühükben pusztítottak és romboltak s tombolásuknak sok érték esett áldozatul. az együttműködés terén, "na ne nem i TJ K A JfS nűü áés .1 'J következik a Simovics-puccs, ami után j VASÁRNAP, 1913 augusztus 15 " Jugoszlávia felszámolásában már az ! m—m—•—«w••mi •in—mm • olaszok iá résztvetlek • . Most még a fegvevereké a megnyo moritott szó, de a béke áhított korszaka nem várathat magira soká és akkor, amikor Európa új elrendezé-j séról tárgyalnak, nfsm kerekedhet le- j KANIKULA A soviniszta sajtó is beleavatkozott 1Ü1 úJra a 6"tnclkúli embpri t^ulat. soviniszta sajtó is oeieavaucozou j A yo|t monarcha „e,vén k,.)(.|kP. a hangzavarba s uszítása mind szigorúbb intézkedésekre késztette úgy Kőzett államoknak k«vete| nélkül juh tt ruiio íniezKeuvstJKre Kt-szieiie ugy no- i ... . ,, , . . mát, mint Belgrádot. A kormánykö » "«a»ajku népekből. A mostan, gyötöknek és a higgadtabb lakosságnak, z<* *?Zal nyer,k a háborút, ha " fel ''az 1918-as elrendezés tanuiságai felamely őszintén kívánta az adriai bé-,, ... • . , , két, nyugodt magatartásuk .ellenére hawnálásával, nem osz ogatnak sebejöidöbe került mire megfékezték azlket- E"róP* alomiza.asaval a „emzeelégedetlenkedő elemeket. Akkor í"8®?1 ke/des meg ne?n oldható. A „,„„> ... . 'nemzetlsegek mozaikszerű terkepezese azonban már romokban hevert a irt-1 nemzetiségek eszti Edinoszt, az olaszországi 8z)á. katasztrófákat rejtac't. Olyan vevők 10—15.000 példányszámú napilap- an,el-v robbanó pusztítást okoz. iánab nvm„Hái„ „ in,-,. Az olaszországi szlovén és borilyen sokszínű, jának nyomdája és a szövetkezet épülete. Kölcsönös zászlóégetések, tüntetések vollak kísérőjelenségei a rapatloi megegyezésnek, amíg csak bele nem fáradtak a zajongók a változhatatlanba. Elsősorban a szlovének és a dalmáciai horvátok türelmetlenkedtek, Belgrád és a szerbség kevésbé volt ideges. A felborzolt szenvedélyek mégis csak lassan-lassan elültek s Jugoszlávia, nyngati szomszédjában az erösebb, nagyobb múltú hatalmat tisztelve, megelégedett az adriai tenger hosszú keleti szegélyével, amely Fiúmétól Uljcin.ig tengerparthoz segítette. olaszországi vállakta vidékek is JiúuUtíAúifi*.: AS PIRIN vegyeslakosságú részek. Jugoszláviához való csatlakozásuk a nemzetiségi színfoltot még szembetűnőbbé lenné. A megoldás talán inkább a népek kiengesztelésében és nem újbóli telpnreellázásában keresendő. I . • 1 .. az 1933-1934,-ik tanévre jegyeztesse elü nálam. Használt é» ISkOiaKOnyVe.T uf jskolak'ányvek minden szeyedi tanintézetbe. Bölcshézv Lész'ó FELÖLT tankönyvkereskedő, papir-, írószer ós szabványfüzet nagy raktára. Gr. Apponyi Albert u. 15. Használt tankönyveket magas áron veszek. Az olaszországi száv élet tz alatt mélyreható átalakuláson meni keresztül. G e n t i 1 e, a fasiszta kormány kultuszminisztere még 1923ban megszüntette a nemzetiségi, beleértve a németnyelvű iskolákat is. Háromszáz iskolát érintett a rendelkezés s megritkultak, eltűntek a nemzetiségi lapok is. Csak a harmincas évek elejétől kezdve jöttek a helyükre a szlovén és horválnyelvü hllbuzgalmi lapok. A jugoszlávok állandóan napirenden tartották az olaszországi szláv iskolakérdést és párhuzamosan azzal vivfa a jugoszláviai magyarság leghősiesebb harcát az elnemzetlenitő délszláv. Iskola politikával, amelynek élén a később megtért és emigrációban meghalt Pribicsevics Szvetozór közoktatásügyi miniszter állott. Pribiesevics egyjj alkalommal Szabadkán a magyar iskolasérelmekre válaszlva igv nyilatkozott egy magyar újságíró előtt: — A kölcsönösség alapján állok. !Abrinv szláv iskolát nyitnak meg Magyarországon és Olaszországban, anynvi magyar iskolát engedélyezek a jn goszlávjal magyaroknak ... Hiába tiltakozott a magyarság e furcsa reciprocitás ellen, a következetes és makacs Pribiesevics nem engedett. Az iskolaviszonyok javulása is csak jóval távozása után következett be. A fasizmus által végrehajtott politikai és társadalmi átállítás más téren is érintette az olaszországi szlávságot. Megfosztották képviselői mandátumától vezéreit, dr. Wilfan Józsefet és dr. Beszednják Engelberlet, akik külföldre távoztak. "VV'iffan átvette a kisebbségi kongresszus elnökségét s Genfben, majd Bécsben s végül Belgrádban élt. Az egyházi élet sem mentesült a „Uj közgazdasági erkölcsi szemlélet kialakítására kell törekedni" Dr. Fekete Miklós, a szegedi kereskedelmi fiuskola uj igazgatója beszél terveitől és a kereskedelmi iskolai nevelés feladairó! (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi ailami kereskedelmi fiúközépiskola dr. Fekete Miklós személyében új igazgatót kapott. Fekete igazgató fiatal ember, mindössze harminchat éves, tizenhárom év óta tanár és legutóbb két éven keresztül a bajai női kereskedelmi iskolának volt az igazgatója. Pályáját Miskolcon kezdte 1930-ban, majd Budapestre a kereskedelmi akadémia gyakorló kereskedelmi középiskolájához kerüli tanárnak. Pedagógusi munkásságán kívül igen értékes szakirodalmi tevékenységet fejtett ki, 1940—4t-ben a nálata a hitéletben is. Az akkori vi szonyokat némileg megvilágítja a nagyarányú elköltözés A Ravitopr-ivnoszt cimü szláv nemzetiségi lap 1939 jú'ius 1-ei száma azt irta, hogy húsz év alatt százezer szlovén és horvát hagyta el Olaszországol s ezek közül 107 lelkész volt. Nyolcvanezren Jugoszláviába távoztak. Meggyőződésem, hogy szükség van már az iskolában a tradíciókon nyugvó és a realitásokkal számoló egészséges és egységes magyar világnézet kialakítására. Ennek a magyar világnézetnek az alapja a keresztény erkölcsi magatartás, a vallásos élef gyakorlása, továbbá a történelmi é» nemzeti tudat kialakítása. Figyelemmel arra, hogy nemzetiségi állam vagyunk a nemzettudatot ki kelt egészítenie az egészséges és mély magyarságismereten nyugvó hazatudatosságnak. Mi ennek az országnak a> állampolgárai lehetünk különböző nemzetiségek tagjai, de hazájuk csak HAfsztriai egyesülek létesültek Jugoszlávia nagyobb 'városaiban, imelyek kitartóan ápolták a régi otthon emlékét. A két ország viszonyában csak a harmincas évek derekán állott be lart( s javulás. Az európai erők és hatalmi csoportosulások átrendezésénél újabb megállapodás volt hivatva tartóson megjavítani és megszilárdítani az adriai helyzetet. Ciano 1937 március 25-én irta alá Belgrádban az olasz—jugoszláv szerződést, amely tágabb perspektívákat nyitott meg" az együttműködés irányában. A hegrádi egyezmény első jótékony hatása abban nyilvánult meg, hogy a szlovén és horvát politikai foglyot,- nasvol.b részét szabadon bocsátották. Megengedték a szlovéniai lapok olaszországi terjesztését, megindult a szlávnvelvű könyv, naptár és folyóirat termelés és egyházi viszonylatban a szlovén és horvát katolikus lakosság anvanyelvű hitszolgálata megjavult. A belgrádi megállapodás a rapalloinál sokkal termékenyebbnek bizonyult. Megnyíltak Jugoszláviában az olasz kultúrintézmények és konzulátusok s kiállításokat rendeztek az olasz kultura megismerésére. A beljgrádi kormány kényesen ügyelt a jórádióban tartott előadássorozatával fasiszta politikai rendszer hatásától, [magára vonta az illetékesek figyel-tegv lehet, első tehát a magyar Előtérbe nyomult az olasz nyelv basz-jmét. A kiiltuszkorniányzat három év- zához való törhetetlen hűség. síel ezelőtt dr. Fekete Miklóst bizta meg azzal, hogy dr. Barta János egyetemi magántanár társaságában általános használatra megirja a magyar nyelv és irodalom tankönyvet a középfokú kereskedelmi-, gazdasági-, mezőgazdasági és ipariskolák számára. Ennek a tankönyvsorozatnak negyedik és egyben befejező kötete a közeli napokban került ki a sajtó alól és ettől a tantervtől kezdve az ország összes gazdasági alapszinezetü középiskoláiban kizárólag dr. Fekete Miklós és dr. Barta János könynyelvet és irodalmat. Az új igazgató a szegedi kereskedelmi fiú középiskola igazgatásán kívül miniszteri utasításra átvette a frlnöttek kereskedelmi szakoktatásáviszony kirr^lvítésére és ennek érdekében az emigráns egyesüietek'tt felszámolta, lapjaikat elhallgattatta'véből tanulják a tanulók a magyar vagy letompított megyilalkozásukra kényszerítene. Határozottan szívélyes és a kölcsönös tiszteleten alaputó barátkozás kezdődött, amelyet sok feltűnő jelenség kisért. Az Í940-es laibachi Krisztus király eucharisztikus kongresszuson sok ezer olaszországi hivő vett részt papjaival. Mindkét ötdalon, mintha arra törekedtek volna, hogy elfelejtsék mindazt, ami 1918 óla tartózkodóvá tette úgy az olaszokat, mint a jugoszlávokat. Az újabb közeledés, amely régi sebek felhaiivlorgása helvett a liszteden é* a megbecsülésen alapult, fejlődésének kialakulása közben tört meg. Hogy a •z iskola feladata _ Az iskola feladatát e világnézet formálása terén abban látom, hogv meleg szeretettel oda kell hajolni » gyermekhez, annál inkább, mert a mi iskolatípusunkba a legkritikusabb korban kerülnek a gyerekek. Nincs is korszaka a gyermeki fejlődésnek, amikor kevésbbé rokonszenves volna a gyermek és viszont éppen ezért fokozott fölényü és melegségü odahajló melegségü szeretetre van szüksége. Feladata minden iskolának, hogy « gyermekhez szoein|i9 érdeklődéssel j közeledjék és tapintatosan, de pontosan tájékozódjék körülményeiről, hogy maradéktalanul feloldhassa mindazokat a gátlásokat, amik kikü. , ,, . ! szöbölése nélkül nevelendő és nevH nak megszervezését es ,rányitását .s., ,ök k-z-t a beIvCs sze]lem, fcjWdís, A Délmagyarorszng munkatarsa föl- u.jztosit6 és credményes munkát torkereste hivatalában dr. Fekete Mik- j lós igazgatót és fölkérte, hogy a j nagyközönség számára mondja ei. milyen alapelvek szerint kivánja pc. dagógusi munkaprogramját az ország egyik legjobb hirii iskolája élén valóra váltani. Háborús időket élünk _ mon dotfa az igazgató — és ez a körii'belgrádi egyezmény európai szellemű mény már önmagában indokolja es humánus volt. azt mindkét részről hogy ilyenkor főként a nevelésen iemegnyilvánuló állandó helyeslések jgven a 'hangsúly. Az oktatást "is"a neígazoltak. Meg tovább Jutottak volna'veilés szolgálatába kell ma állítani Szobaié®, H SZIK ISIID I. r. kivitelben a legújabb külföldi mintákkal vállai: szoba'estő- és mázolómester, festékkereskedő. Teteion: 18-— 33. — Kel ot mátus-palola. tinö lelki kontaktus nem lehetséges. Gyakorlati nevelés Ezután Fekete igazgató áttér azoknak a tennivalóknak az ismertetésére, amelyek irányát a szakiskolai Jelleg szabja meg. — Kettős feladatot látok ezen a téren: egyfelől kétségtelenül az szűk- ' séges, hogy kifogástalan közgazdasági képzettségű szakemberek kerüljenek ki az intézetből, de szükséges az is, hogy tudásukon kívül új és korszerű közgazdasági érkötési szemlélet birtokában kerüljenek ki az életbe. Egészséges kereskedelmi morál és szilárd etikai magatartás kell, bogv fö'vértezze a gazdasági pályákra készülő magvar fiatalságot. — Az 1941—12-es tanév befejezése-