Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-11 / 154. szám

Cmka Jéhm: A nagyszerb és a délszláv eszme viaskodása London, a menekült kormányok íjérótes Mekkája, 30 éren belül másodszor ad bajiékot a délszláv gondolat fanatikusainak. Ab elad világháborúban a hazájából elűzött belgrádi kormány a közelebb fekvő csendes Korfu szigeten böjtölte ki a visszatérés négy szűk esztendejét As úgynevezett jugoszláv nemzeti bizottság pedig, amely a jugoszláv államgondolatot olyan' eredményesen képviselte, 1915-ben Párisban alakult és Londonban székelt. Az 1941-es Szimovtcs-féle puccs gyors kudarca után a jugoszláv kormány tagjai a fiatal uralkodóval együtt előbb Kairóba, majd onnan az angol fővárosba távoztak, növelve a menekült kormányok amúgy is Igen tekintélyes számát Ha az első és második világháború menekült délszláv kormányainak összeállítását éu minisztereinek politikát színezetét nézzük, élesen szembetűnő jelenségeket észlelünk. Paslcs Níkolu, a Balkán éleseszü •Bismarckjának* kormánya hangsúlyozottan nagyszert! jellegű volt a tekintélyesebb szerbiai pártok közreműködésével A jugoszláv nemzeti bizottság pedig nem törekedett arra, bogy a korfui szerb' kormánvban képviseletei kapjon. A mai londoni kormány viszont már s huszonhárom éves délszláv államélet kísérletezései és pröbálkozásai szellemében mind a három népfaj: a szerb, horvát és szlovén megbísottaibél tevődik össze. A szarajevói merénylet a Balkáni háborúból győztesen kikerülő Szerbiát nemzeti megnjhódásának kibontakozása közben találta. A maradi éu nehézkes Obrenovics-rendszer erélyes likvidálása után hatalomra kc-ült m radikális párt, amelynek vezére egy rendkívüli agilis ós a balká ni politika útvesztőiben annyira otthonosan mozgó fiatal mérnök, Paslcs Nfkola volt. A radikális párt valóban radikális változásokat hozott a* ország akkori állapotában. Kétszer Is gyarapította területét s a világhábom kitörésekor számottevő tényezővé tette.* Amikor Maekensen csapatai szinte elseperték a török—bolgár háborúkból kissé fáradtan hazatérő szerb hadsereget, a megmaradt Albánia járatlan utain fizetve, Görögországban keresett menedéket. A szerb nemzet Golgotája volt ez az ot, amely sok százezer ember áldozatot követelt és a szert) nemzet történelmének a rigómezei tragédiájához hasonló szomorú fejezeteit őrzi. Szaloniki és Korfu tettek a* uj szerb élet központjai. Onnan lángolt fel a lankadatlan ellenállás, amelyet az antant segítsége bőségesen táplált. Pasié* Nikota volt az a legendás személy, akiben a szerbség bizalma összpontosult s ez a kevésbeszédff, körszakállu. alacsonvtermetü politíkns az emigrációban előkészítette a szerb hadsereg visszatérését és országának twvábbf megnagyobbodását. A kormányba bevette a liberálisokat és a demokratákat is, bár a pártok' együttműködése még a közelben tomboló bábom ellenére sem volt zavartalan. Kisebb-nagvobb átalakításokkal mindvégig helyén tudott maa horvát parasztpárt miniszterei közül. Krnyevics az első világháború osztrák-magyar tisztje, egyetemi tanulmányait részben Budapesten végezte, kitűnően beszél magyarul. Radics, majd később Macsek legbizalmasabb embere volt, aki 1928 junius 20-i belgL,i. _ iu » ». .. rádi parlamenti vérengzés után számSS UXZr'tZ* tíLfi £ üzetésbe ment pártja "megbízásából. A horvát nep külügyminiszterének* emmár kissé hajlott korban, némileg törődötten és fáradtan, de változatlan munkabírással és tetterővel hazavezette megtépázott hadseregét. Most már nem a kis szávántuli Szerbiába, hanem a 12 milliós Jugoszlávia fővárosába, Belgrádba. Pasicsnak pedig nem volt könnyű feladata sem az emigrációban, sem a délszláv állam megalakulásakor, hiszen a nagyszerb gondolat közismert képviselője szemben állott a jugoszláv bizottsággal, amely a szerb, horvát, szlovén népek egyesülését szorgalmazta. Paslcs álmaiban eleinte egy nagyszerb állam élt, minél kevesebb más nemzetiségű és vallása polgárral, nehogy tnlsnk idegen kerüljön az aj ország keretébe. Szállóige lett Jugoszláviában az a mondása, amellyel a párisi béketárgyalásokon a katolikus vallású bunyevácokról igy emlékezett meg: — Dosta je latina (elég a latinokból,. A bölcs és előrelátó, hazáját ós népét ismerő Paslcs megérezte azokat a veszélyeket, amelyek a többféle mentalitású, kulturájn és multu délszláv népek egyesüléséből származtak s ezeket igyekezett idejében elhárítani, amikor az nj állam határainak meghúzásánál inkább a szerb jelleg kidomborit&sára törekedett. A párisi béketárgyalásokon mégsem a reálisabb pnsicsi koncepció, hanem a jugoszláv nemzeti tanács merészebb gondolata győzött. A jugoszláv nemzeti bizottság tagjai között tekintélyes és különösen Amerikában népszerű személyiségek voltak, igy Metrovics Iván a világhírű horvát szobrász, Pupin Mi hály, a nemrégiben elhunvt panc«oval származású szerb fizikus, dr. Trumbics Ante szpalatói ügwéd, Jugoszlávia első külügyminisztere, akinek öszszekötfetései és befolyása erösebb volt Paslcs helyesebbnek bizonyult előrelátásánál. Megszületett az a Jugoszlávia, amely 23 éves fennállása alatt a szerb-horvát törzsi harcok különböző válfajait átélte s amely tulajdonképpen az ország olyan gyors széthnllásához vezetett. Paslcs Nikoia Korfuban szilárdabban tudta kezében tartani a kormány rúdját, mint most a Londonban egymást felváltó jugoszláv miniszterelnökök. Kormányát többször is felfrissítette, de tekintélyt tudott biztosítani magának ugy a szerb pártok, mint szövetségeseik felé. Az egykori korfui kormány tagjai közfii ma Londonban egyedül Ninesies Momcsiló volt külügyminiszter tartózkodik és az első világháború jugoszláv nemzeti bizottságának mindössze egy tagja jutott miniszteri tárcához Londonban Banyanin Jóvó személyében. A londoni jugoszláv kormány két év alatt súlyos vájságon ment keresztül, nem beszélve arról, hogy Szimovics és Jovánovies nem egy tárcacserét volt kénytelen végrehajtani. Nincsics is csupán egyidelg töltötte be a külügyi tárcát s a belső ellentétek, amelyek tulajdonképpen nem személyi jellegűek, hanem a három nép régi és soha meg nem szűnő elütő beállítottságára vezethetők vissza, még az emigrációban is fokozódó erővel radui kabinetje Paslcs vitte bele Szer- fellángolnak s zavarokat idéznek elő. A most megalakultTrifunovics Misa kormány tagjai túlnyomórészt eddig keveset szereplő politikusok. A kormányelnök a Pzics-féle volt radikális párt szűkebb vezérkarához tartozott, többször veit közoktatásügyi miniszter, aki puritán jellemű, csendes, zavarokat, öszsaetüzéseket kerülő politikus. A párt lyeket nem helyeselt, visszavonult. Valószínűleg ezért volt személye most alkalmas arra, hogy a délszláv egység látszatát megadva, az emigráns kabinetet összeállítsa. Markáns egyéniség a kormányban a horvátokat miniszterelnökhelyettesi rangban képvikiegyensulyozott a a nagyszerb gon-.selfl dr. Krnyevics Juréj, a Radicsdolattól kissé távolodó csoportjában féle horvát parasztpárt volt főtitkára. !»ünt fel és Jugoszlávia fennállásának'aki Sutej pénzügyminiszterrel és Sumásodik évtizede elején a kockázatos basics volt szávai" bánnal együtt hagv DELMAGY AROKSZAB VASARNAP, 1943 julins II. legették, aki előbb Amerikában, majd Genfben »képviselte» az akkor Belgráddal élesen szembenálló horvátokat. Csak 1940 őszén tért vissza Zágrábba, amikor a második világháború fenyegető viharfelhői alatt létrejött a szerb —horvát megegyezés s Macsek likvidálta az emigrációt. Krnyevics szenátor lett, de alig nézett körül a jugoszláv politikában, amikor megindult a Balkán elleni akció s kénytelen volt ismét emigrálni. Az egykori szerbiai Davidovlesféle demokrata párt megbízottja Trifunovics kormányában Grol Milán volt közoktatásügyi miniszter, akit a Délvidéken is jól ismernek, Szabadkát képviselte a belgrádi szkupstinában. Nagyműveltségű, képzett és kétségtelenül az értékekben legyengült szerbiai politikai garnitúra nyugati szellemet valló legkiválóbb reprezentánsa. Grol német származású, szülei Zímonvból kerültek Belgrádba, ma Is rokonai élnek Bácskában, akikkel minisztersége alatt is fenntartotta az érintkezést. Grol német származása el- I lenére pártja szellemében mindig a'csendesedésével életerejéből mire futnagyszerb gondolatot hirdette. A Ion- Ja még, azt a jövő fogja megmutatni. doni kormányban niost a külügyi tárcát vette át. Gavrilovics Milán a kizárólag szerb tömegekre támaszkodó földműves párt vezetője. A földműves párt mindig erősen baloldali beállítottságú volt s ezért bizták meg Gavrilovics a bécsi német-jugoszláv paktum aláirása után, hogy az akkor felállított moszkvai jugoszláv követség vezetését átvegye. Most Gavrilovics is helyet kapott a Trifunovics kabinetben. A szlovén miniszterek közül dr. Krek Mihó az ismertebb, bár szintén csak az utóbbi években került a szlovén szövetkezeti mozgalom éléről az akkor már betegeskedő és utódját kereső Korosec Antal bizalmából előbb a Sztojadinovics, majd a Cvetkovics—• Macsek kormányba. Krek leginkább arról ismert a jugoszláv politikai életben, hogy résztvett a horvátokkal egyezkedni nem akaró Sztojadinovics megbuktatásában, amikor 1910 februárjában Cvetkoviccsal és Szpahóval összefogva, az ország közvéleményének hangját követve kényszeríttették a távozásra. * Az első világhábora tomboíásábart Korfuban a nagvszerh, most pedig Londonban a délszláv eszme küszködik életveszélves sebével. Kiheverl-e és hogyan a betegséget s a háború elGizike színésznő lesz. • * Mikor a karrierek előkelő fokot érnek el, már többnyire át vannak szőve legendákkal. Páratlan rangemelések történnek visszamenőleg, apró dohos pincelakásokból palota varázsolódik elő. küzdelmek, harcok, vergődések emléke meseszóval simul át a bivatottság elpusztíthatatlan természetességébe. Legnagyobb magyar művésznőnknek, Bajor Gizinek, nem volt szüksége legendákra, ö régi patriciusi családból lépett a színészi pályára, akárcsak azok a halhatatlanok, akik vállalták a kitagadást, az éhezést, a lenézettséget, hogy lobogó fáklyává nemesedjék a bennük rejlő szikra. Azt akarom elmondani az alábbiakban, hogyan lett színésznő. Élő tanuja vagyok, de élünk még jónéhányan, akik tudjuk, mert láttuk az indulást, hozzá éppen Szegeden, részint egy ablak, részint pedig egy szinházi páholy statiszteriájával. Mindenekelőtt családtörténeti adatokra van szükség, hogy felvázoljuk a terepet. Bajor Gizi nővére a felesége volt Ábray Zoltánnak, az állami számszék helyettes elnökének, a vízi sportvilág becézett Zoltijának. Viszont Abraynak nővére volt Makó Lajosné, Abray Aranka, a nagynevű színigazgató özvegye. Az ura halála után ő kapta meg a szegedi szinházat Almássy Endre művezetésével. A legmelegebb családi érzés fűzte szinésznép ilyen-amolyan — mit fejte* gessük? — természete domborodott ki. Gizikét nem igen érdekelték ezek a dolgok, ott ült esténkint az igazgatói páholyban, nézte az előadásokat, de csodálatosan jobban érdekelte az operett. A prózai együttes olykor untatta, ám ha felharsant a zene, előrelendült és nézett, nézett, amig cgysz**, csak megszólalt fátyolos hangon. — Ki az a nagyon érdekes emberi _ Melyik? — Ott, a karmesteri székben. A nők összenéztek. — Hát a karmesterünk a K. Ricsi De hogy érdekes volna... _ Pedig az Ritka tipus! Nagyon derék fiu volt a Ricsi, azonban ilyesmit még nem állapítottak meg róla. Lelkes, ambícióval té(| muzsikus, pontos és megbízható, családi gondokkal küzdő, csontos arci* ember, aki külsejében sem loholt a divathösök után. Eszébe se jutott, hogy vasalt nadrág is van a világon, de átlag harmadnaponkint a borbélyt felkereste. — T>e bolond gusztusa van a ma! lányoknak! — nevettek össze a familiabeliek. (Meg kell állapítani, hogy a mindenkori »mai lányok* gusztusa sosem egyezik az érettebbekével.) Makónéék együttes lakása a Kamara melletti sarokház második emeletén volt, onnan le lehetett látni a egybe Baveréket— Abrayékat s - meg szinészbejáróra, a zongoraterem prólehet érteni, hogy egy szép napon leküldték Gizikét Szegedre. — Mi nem bírunk vele, annyit makranroskodik, hogy színésznő akar lenni. Rátok bízzuk, verjétek ki a fejéből ezt a rögeszmét. Ha a körötökben közvetlen közelből tapasztalja meg, milyen az a színészi élet — bocsánat, csak ugy általánosságban |*~°.Lr Muszáj? mondva!I - bizonyára elmegy tőle a _ Unatkoznál iUbom kedve. De taipintatiosan csirjaljatok, édes Arankám, nehogy észrevegye a tendenciát. Nyurga, sovány lány volt Gizike, csupa csont és szem. Az az égő két gyertyaláng azonban sok minden) ígért már akkor is Huzta-vonta magát, mint a nyafka gyerek, a szenvedélyéről nem beszélt, a környezete sem bántotta célzásokkal. Legfeljebb annyi történt, hogy Makóné és Almássy talán aláhuzottab(>an tárgyalták b'-rSflfltf ^^ miatt, amo- ta az összeomláskor JugotzláviáUneg a színházi doIeoMt. amikből a Pedig aem is isuwr személye báiból is felhallatszott minden hang. Gizike egész délelőtt az ablakban feküdt és leste a szinészbejárót, hallgatta a feledhetetlenül szép Lehár. Ziehrer, Kálmán, Fali-melódiákat. Ha Almássynénak dolga akadt a városban é9 magával akarta vinni, fanyalogva húzódozott. — Oh, dehogy ,hiszen.*, ... . Nem fejezte be, nagyot sóhajtott és lesütötte a szemét. — Mi bajod, Gizi? — Oh, semmi, azaz magam sc ledom. Egy-egy cigaretta erejéig Ricsi is megjelent a kiskapuban, megszokás, ból felköszönt az emeletre, mire lelkes zsebkendőlobogtatás volt a »»•• lasz.