Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-11 / 154. szám

8 l» B IfM'ATiY'ATR OBSZAfl' VASÁRNAP. 1943 j u li n * 11. Rőlwpnnit6 hó végéig magas UCIf CyGII áron veszem meg. Bélyegkereskedés Fogadalmi templommal szemben. — Tr lefon 39-03. 188 sut! — szorította szivére a kezét Gi­zii e. .Vasárnaponként mindig volt egy sz nész-tag vendége igazgatóéknak, (n a is látom, mikor az azóta vidéki dii oktorrá avanzsált bonvivánt maga elé rántja a pecsenyés tálat és addig • tunkol' benne, amíg egy csepp zsirt talál), — arról beszélgetnek hát, hogy ki legyen a soros? — A karmester! — szólt közbe Gi­zike és hirtelen szája elé kapja az ujjait, tnint aki titkot bökött ki. Megint nagy családi összenézés, majd határozat. Jó,, legyen a karmester. Gizike azon a vasárnapon halálos /avarában nem evett semmit, Ricsire csak lopva mert pillantást vetni, de nem találta helyét a jó öreg fiu sem. Végtére észre kellett vennie a színhá­zi megcsodálásokat, az ablakba-kö­nyöklést, egy fejletlen gyerek néma rajongását, miért is vasaltatni kezdte a nadrágjait, a szinházi borbélyt es­te is felrendeltd magához s repríz! rendezeti a szolgálatonkirüliségbe száműzött nyakkendőiből, féllö gond­dal nyesegetve le róluk a foszlások nyomait. Megnőtt az önérzete, az oporelt­elfíadások jobbak voltak, mint bármi­kor s ha ném fegyelmezeit zenekart vezef, zabba szaladnak vele a lovak, mei-f a karmesteri pálcával az igaz­gatói páholy felé fenvegtözött. Ahol Gizike iilf nagv lelki mélységeket meg­érteni nem tudó asszonyok között, ré­szint elpirulva, részint hálásan bó­lintgatva, tapsos kezét azonban min­dig a karmesteri pulpitus felé irá­nyítva - Tetszik neked a Ricsi? _ kér­deztek tőle néha szorongva. -- Egész férfi! — sütötte le a sze­mét Viizike. Szegény Ricsin határozottan azok a tünetek jelentkeztek, amik az érett íértif fogják el, mikor életében elő­ször érkezik el a nagy szerelemhez. Makónő hát idejénvalónak látta, hogy irjon a bátyjának. • - Gyertek el Gizikéért, vigyéfek haz i. Egy kicsit meg van kompolvod­ra. hem vállalhatjuk érte a felelőssé­get A színház nem érdekli, de bele­tol! egy lehetetlen romantikus sze­relembe. Igv tűzték ki Gizike hazatérésének idejét, ö maga'néma szomornságga! csomagolt, azt is hosszasan végezte, annyiszor kellett az ablakhoz falnia. Csak' a válás percében ragyogott f?l a szeme. — Aztán majd mondjátok" meg apá­tunknak őszintén, hogy van-e bennem színészi tehetség? — Gizit Hát a karmester? — Ugyan! Csalt nem gondoljátok'! Hát igy kezdődött. Legfeljebb annyit teszek még hoz­zá. hogy Ricsi a következő héten me­cint csak harmadnaponkint borotvál­kozott s ahhanhagvfa nyfitt nyakken­dői roftjának nyirásál. A JtlCHtytC&Uc UÖMity&t MÚC a l/én Bctyáit... Növekedik Szegeden a táv-lóversenyezők tábora — Ahol szo­morúan veszik tudomásul, hogy letörték a Drágaságot — Fel kell támasztant a szegedi lóversenyeket (A Délmagyarország munkatársi, tói) Áz első világháború előtti eszten­dőkben még Szegeden is rendszeresen rendeztek lóversenyeket. Híresek vol­tak a szegedi lóversenyek, Bánátból és Bácskából is tömegesen jöttek el az érdeklődők és nagyösszegü fogadások történtek. Valóságos belső idegenfor­galmat jelentettek Szeged szempontjá­ból a többnapig tartó lóversenyek, amelyek mindezen felül még a környé­ki lótenyésztésre is nagy hatással voltak. Az elmúlt években többször történ­tek kísérletek, hogy a hires szegedi lóversenyeket feltámasszák, de a kí­sérletek. csupán — kisérlelek marad­tak. Ha nem is rendeznek" mostanában már lóversenyeket Szegeden, itt mégis lóversenveznek az- emíjrrck és a fővá­rosi versenynapokra nagy fogadáso­kat tesznek Szegeden is. Ti v-lé versen yzők 'A Tisza Lajos-körnton működik egy bookméker iroda, amely állandóan nagy forgalmat bonyolít le. Fgv fő­városi lóversenyfogadó tartja fenn a szegedi irodát, ezenkívül még Nagy­váradon is van bookméker irodája. —• Mostanában jóval többen lóver­senveznek Szegeden, mint a mult évek­ben bármikor — árulja el cgv hölgy, a szegedi fogadóiroda vezetője. — Gvakran oly sok a fogadó,' hogy a szobában el se fémek. Látogatásnnk idején csak ketten voltak az irodahelyiségben, az egyik­kávéház fizetőpincére és egv kereske­dő felesége. Később még jött egy vál­lalkozó is. Ugvlátszik* ez afféle csen­des nap volt. pedig két nap mnlva fu­tották a hires megveri versenyt. — Minden rendű ember megfor­dul itt nálunk". halljuk' a felvilágo­sítást. Hivatalnok', iparos, kereskedő gyáros, vállalati igazgató, ügyvéd, or­vos, kocsmáros, földbirtokos, stb. Sű­rűn jönnek' fel pesti üzletemberek, akiknek Szegeden van dolguk és szen vedélves lóversenvezők. Az első pil­lanatban meglátszik, hogy pestiek é« roppant értik' a fogadásokat, ük bi­zony nem kémek" tanácsokat: tippekc} minden lovat jól ismernek. , Szegeden általában a legkisebb tétet teszik meg. ez 5 pengő. Tavalv még 3 pengő voH a legkisebb fél. de előfordult már. hogy egv-egy jónak ígérkező lóra 50 pengős fogadások" is történtek. Van nak társaságok, amelyek közősben ját­szanak" és a nyereséget felosztják' ma­guk' között. Megállapítható mindamel­KSszönctnyllv Ánltái. Édes anyánk elhunytával megnyilvánult részvétért, meg­jelenésért és v rágokért hálás köszönetünket fejezzük ki. Ifi. Hagedfls Béla «li ecaládi*. A n 0 or anyuiszőrt az n]onan életba léptetett legmagasabb árakon, bármvly kl« T*py nkgy mennyiségben k é • v pénzért, v&nlrol, kiyineágr* tiszta Tsgy kevert angoral'analra átcserél géptizetnb ango­rafonóda, anfíflqatci!" Angorafonó az .hIIUUŰHIlA én Kikéesitő Kft., iludapent, IX. Pápay I«tván-u. 13. ra kell fogadást kötni, hogy a 160 ló közül melyik fut be elsőnek. Persze nem könnyű ezt eltalálni, hiszen sok szor éppen az a győztes ló, amelyikre egyáltalán nem is számítanak, a favo­rizált versenyparipa pedig sokak nagy bánatára — utolsónak kullog be a célba. A múltkoriban egy nSgvobb sze­gedi társaság játszott a lóversenyen és 100 pengőt tettek fel egy lóra. Be is jött elsőnek a megfogadott ló 5000 pengőt fizettek ki a jói tippelő társaságnak. Természetesen az ily nagy nyereségek ritkák, általában nyolcszoros, tízszeres pénzt fizetnek ki. A lóverseny 'lutri és még gyako­ribb, hogv ném nyernek. Megkérdeztük a szegedi bookmékerirodát vezető hölgyet, hogv pártolja-e a saját ina rukaV szokott-e játszani: Csak' néha játszom. Fa valame­lyik lónak nagy esélye van é« olykor nyerek is. — válaszolja őszintén i kisasszony. A legutóbbi versenyen sokan nyer­tek a szegediek" közül is. — Szép és reális 'versenv volt — meséli egy szenvedélyes lóversentve­ző, eipészműhetye var: a külvárosban. De teljes szakszerűségiéi beszél, ugy­lálszik régi lóversenyező. Nagv a tekintélye a szegedi ver­senyzők között az egvik gyárignzgn­tónak. A finnjei igenrsak beválmk Nngyobb futamok" előtt svakran for­dulnak" hozzá telefonon is, Hogy mon­dana egy jó tippet. Észszerű fit ék — a kikapós Menyecskévé —- Józan, észszerű játékkal nem­igen lehet veszíteni — mondia az igaz­galó ur. — Ismerni kell a lovakat, hisz túlnyomórészt az esélyes lovak győznek a futamokban. Persze min­den lovat számításba kell venni és a zsokékat is ismerni kell. csakis igv lehet reálisan számításokat 'enni. A jó finnhez nem kell más, csak reális számítás. A tavasszal futoft » versen veken egy ló, szép neve volt: »Menvcc«fcé­nefcc keresztelték. De afféle kikapós menyecske volt, mert igencsak' utolsó­nak futott be. Sokan szidták ezért Sze­geden is a Menvecskéf. Azután ugvlát­szik" »meeemberelbette« magát, mert az pgvik" versenynapon, midőn nem t« várták, elsőnek futott be a Menyecs­ke. Legyőzte a Vén betyárt is,, amely addig a favorit volt. A versenyek után telefonon jön legyőzte a Drágaságot. _ Letört a Drágaság — mondottak ezúttal szomorúan a fogadók. Vannak kezdő lóversenyezök Sze­geden is, akik név után játszanak. Valamelyik ló-név megtetszik nekik és arra fogadnak. Ezek elé teszik a listát, kedvükre válogathatnak belő­le. Ilyen neveket találunk a turf­listán: Virilis, Azértis, Drága, ígéret, Bim­bó, Cicoma, Bájos,- Uz Bence, Ara, Széltoló, Harcos, Baksis. Csodabogár, Dárdás. Babona, Bomba, Harsona. Bors. Dereng, Tiborc, Noémi. Roulet­te, Karakán. Eicsnr, Partisan, Cso­bánc, Diridongó, Dőre, Jutalom, Hód* ság. * 4 A' lóversenysport egyik" büszkesége a Zsarnok, a Kormányzó ur lova. A' legutóbbi versenyen elsőnek jött be ? 7sarnok és szép gvőzelme rengeteg embernek szerzett nagy örömet. A régebbi lóversenveken Szegre körnvékéről'is számos ló futott, híre­sek' voltak az itt tenvésztett paripák, némelvike még a bécsi turfok'on 1* szerepelt. A lótenvésztésünk fellendi­tése érdekében fel kellene támasztani ismét a szecedi lóversenyeket, leír­ni óbb junius elején Pécseit többnauc lóversenyeket tartottak. Tradíció vol­na, hogv évenkint. legalább egvszer, Szegeden is rendezzenek InVersrnvt. C—n—lrt •I Szegedre a jelentés. lett, bogy a lóverseny inkább az egy­szerűbb emberek sportja Szegeden. I — A Menyecske könnyen verte a Az ember gyakorta hallja: ma j Vén betyárt, — állapították meg a ló­iigrfö tesz, holnap galoppof futnak, versenvezők". Mindkettő lóversenv. a galoppban azonban szabadon futnak a verseny­paripák", az ügefőn pedig kocsiba van­nak fogva. A galopp jobban érdekli mégis az embereket. A számításnak, a spekulációnak" it' nagyobb" tere van. Egy nagvobb' derbyn 160 ló is fnt és bőven tehet közülök választani. A r. Stílszerűen ugvlátszik" a mai élel­miszerárakhoz, az egyik" esélyes ló­nak Drágaság a neve. A' legutóbbi ügelőn azonban sokan szidták a Drá­gaságot. nemcsak" « báziasszonvok közül. de a lóversenyező férjek is. So­kan fogadták meg a Drágaságot, de nem tudott rrvénvpsülni. A Csakngvan FIGYELEM! Kerti garniturák. nyaraláshoz feladó utikosarak. strandtáskák", mindennemű kosáráru a legmegbízhatóbb minőségben és legszebb kivitelben kaphatók. _____ • i — kosáráruüzlete. MIKSZÁTH KÁLMÁN agy jai%os utca5.szxm. 194 F. r. kivitelben a legújabb külföldi mintákkal vállal Szehalestóst, Hl P 1 n h |j I C i II á n szobafestő- és mázolómester, festékkereskedá M L 0 U U I 0 I V 0 H Telefon: 18—33. — Református-palota. Az Olvasó irja A kutvaszőr avüjtés® Mélyen fisztelt Szerkesztő nff Közelmúltban az egyik főváront lapból olvastam. bVw a kormány a különféle állat szőröket, n 16.100— 1949. Ip. M. sz. rendeletével zár alá! vette. Tudjuk. Kngy az, állati sző­rökre közszükségleti Cikkek stb. kó­szitéséhez szükség van. Az. utcákon sokszor láthatjuk,' h'ogy a dédelgetett szobakutyuskák, meg aztán a sok házőrző kutyusok is a nyári meleg következtében a subaszprü bosszú szőrtakaró alatti szenvednek. Hallomás szerint a városban 25.000 kutya után fizetnek obadótf MáP most, ha ennyi sok kuntyiist, egyrészt közgazdasági szempontból gazdáik megnyírnák, esetleg meg­nyiratuának, mennyi szőrt lebetn* igy az állam részére összegyűjteni 1 — De ezen eljárással a kutyusok in meglennének szabadítva — nyáron — a kellemetlen takarótól. B. lapjukban egy jóravaló szor­galmas ember hirdetését már ol­vastam, aki a kutyuskák megnyl­rását. elvállalja, de városunkban valószínűleg akadna olyan vállal­kozó szellemű egyén is, aki a sző-' röket is összegyűjtené. Kérem szíveskedjék szerény so­raimat b. lapjukban közzétenni, hogy az érdekeltek figyelmét em iiányba felhívhassuk. Szerkesztő ur váradozását hálásan megköszönve vagyok mély tiszte­letttel: Egy állatbarát. ílunhásfiDh es naguoftb diáhoh állandó mu^hái hopnalnaii. KCRICSZ IÉOI AfiYAP. r , snr -

Next

/
Thumbnails
Contents