Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-11 / 154. szám

| DBOMURV AHORS7* 0 * VASARNAP. 1913 julius II FERENCJÓZSEF k [ keserűvíz Németország visszafizet Berlinből jelenti az NST- hogy a YVilhclmstrassen ismételten rámutat­tak a jelenlegi angolszász légi had­viselés várható következményeire. Dr. Paul Schmidt követ, a német külügyminisztérium sajtóosztályá­nak vezetője a külföldi sajtó kép­viselői előtt idézte a Daily Mail egyik cikkét, amelyben az angol lap hangoztatja, hogy a lübecki városháza és a többi német kultu­rális alkotás nem olyan ériékes, mint egy angol katona élete. Az angol légi háború szándékosan a polgári lakosság ellen irányul, hogy a belső arcvonalat szétpor­lassza. A német polgári lakosság azonban minden légitámadás utáu ínég elszántabban és hajthatala­nebbul igyekszik segíteni a vég­ső győzelem kivívásában. Ezek az angol nyilatkozatok azonban soha le nem tagadható igazolásul szolgálnak majd, ha egy napon Né=­metország minden rendelkezésre álló eszközzel uemesak visszafizeti »z elszenvedett károkat, de meg­semmisíti az ellenségeit. Előbb cem kerül sor erre, mint akkor, amikor százszázalébig megtettek rá minden előkészületet, Siovj'et katonaszökevények Berlin, julius 10. Közvetlen az arcvonal mögött az egyik fogoly­gyűjtő táborban Őreitől délre is­méi több szovjet katona szökött út Az átpártolt csoportokban nagyon sok asszony is volt, akiket kénysze­rileltck a rontszolgálatra. Az át­pártoltak köziil nagyon sokan ön­ként jelentkeztek már néhány érá­val később, hogy hajlandók Német­országban munkát vállalni és haj­landók tényleges részt venni a bol­sevistaellenes harcban. (MTI) Az olasz veszteségllste Róma, julius 10. A szombat reggeli olass lapok közlik a hadsereg főhadi­szállásának jelentését a jnniusban el­szenvedett veszteségekről. Ezek sze­rint a veszteségek azokat sz adato­kat tartalmazzák, amelyek az előző veszteséglistából kimaradtak és azo­kat nz olasz hadsereg jnniusban szen­vedte el. A jelentés szerint a nadsereg és a fasiszta milícia veszteségei a Föld­közi-tengeren a következők voltak: elesett 218. megsebesült 320, eltűnt 10.198. A Balkánon és a többi elfog­lal területen elesett 515, megsebesült 771, eliünt 190. Az orosz fronlon el­esett 122; ezek között vannak azok, akiknek nevét a névjegyzékben még nem közölték. A haditengerészetnél elesett 103. megsebesült 190, eltűnt 50 s végül » kereskedelmi tengerészetnél elesr|* 42 es megsebesült 49. (mti) wmmmmmmmmmmmmm^ Egy elfelejtett szegedi festő Ráköti Nándor Városunk XIX. századbeli művé szivü. szerény embernek, jó pedagó­szettörténete még meglehetősen fellő- gusnak jellemzik. Külföldi utazásairól ratlan, az alkotások és eredmények állítólag naplójegyzetei is maradtak alig élnek a köztudatban. Mindig a fenn, hollétükről azonban nem tudunk, közelmultat ismerjük a legkevésbé, a Képei a realizmusba hajló festői tegnapot még nem tekintjük tőrténe- [klasszicizmus hivatott képviselőjének lemnek, a kutatás is szívesebben mé­lyed távolabbi korokba. Izgalmas feladat volna egyszer a DELMAGYARORSZAG fnindtn őöUX^^ Udzlces szegedi festőművészet történetének rendszeres kidolgozása. Az eredmény sokkal gazdagabb, színesebb volna mint gondoljuk. Egészen bizonyos, hogy a Tápén és Kiszombnrban fel­tárt freskók a közeli Szeged művésze­ti hatását tükrözik. Az 1622. évi neve­zetes egyházi tizedlajstromban művé­szekkel is találkozunk. A XVIII, szá zadből, ismeretes Falusi Zsigmond és llogger János neve. A XIX. szá­zad szegedi festői közül pedig talán Rákosi Nándor a legizmosabb te­hetség. Életrajzi adatait Naményi Lajos gyűjtötte össze (Művészet, 1908). ~ > ' Szegeden 1832-ben született. Atyja, Krebs Mihály kereskedő lelkes ba­rátja volt a művészetnek, háza kis képtárnak is beillett Mint jó polgár, fiát szintén kereskedőnek szánta és inasnak egy aradi vaskereskedésbe adta. Amikor a szabadságharc kitört, a fiu Is felesapott honvédnek és alig 16 éves korában hadnagyként részf­vesz az emlékezetes szenttamási ütkö­zetben. A szabadságharc bukása után hosszabb ideig sínylődött a temesvári várban. Utóbb közlegénvnek sorozták be a császári hadseregbe. Egy atka­lommal lebukott a lórót. agvrázkó­dást szenvedett, mire elbocsátották a katonaságtól. Korának egyik leghíre­sebb magyar orvosa. Balassa János két évig kezelte. Betagágváhan una­lomból kezdett raizolni. Tehetségére felfigvettek és Rostagni Luig!. Pesten élő olasz mestertől rendszeres leckét is vett. Mikor tehetségéről ro­kona. a Brüsszelben élő Horváth Mihály püspök, hfres történetíró és 48-as miniszter értesült Belgiumba hivln. de nem adfnk neki útlevelet. 1355ben atyjával egvült nsgvobb külföldi tanulmányutat fett és • Bécs. Prága. Drezda, Lipcse. Frankfurt. Rtrasslnirg. PArls. Vflnrhrn, Köln Boriin képtáraiban fefleszti fztését. cgvhen elhatározza, hogy ezentúl a művészetnek él. Állandóan Velencében felepedett le. Telepi Károllvnl lakott egvütt és nz itt élő Blaas Károlv oszfrák festő volf a mestere, akitől egvébkénf a fóti templom freskói származnak Velencében főleg olasz életkéneket portrékat fest, majd a kor divatja szerint történelmi kompozícióba kezd (Martlnuzzl meggyilkolása. Mátvás be. vonulása Budára). Több évig él Ró­mában és Firenzében is. Szegedre 1866 hazatérve, befejezi ffunvad? László elfogatásit ábrázoló feslménvét., amellvel résztvesz a pá­risi világkiállításon. A koronázás évében számos főnrl kosztümöt. Erkel Ferenc uf operájához, a Brankovies Ovörgvhfiz pedig díszleteket tervez Majd 1869 megnősül. Szegeden telepe­dik le és gazdálkodni kezd. Hamaro­san rá ión azonban, hogv igazi hivatá­sa a festészet. TTira felköltözik Buda­pestre. Ebben az időben leginkább ol­tárképeket fest az egri. szepesi, kalo. esni egybázmegve részére. Keresett areképfestő Megfest? az Akadémia szá­mára Horváth Mihálv, a kereskedel­mi minisztérium számára Erzsébet ki­rályné. iskoláia számára '1879 ugvan­is a felső leányiskola raizfanára leftt Trefort Ágoston arcképét. Szívesen dolgoztatott vele József főherceg is. á'kotó erejét, tehetségét mégis talán táikéneiben mutatja meg leginkább 'Boszorkánvszigef. alsóvárosi ulra stb\\. Utolsó munkál* szintén szege­di vonatkozású Tüdővésrben bal ipeg 1S84 november 26-4Á alig 5B Ws ko­rában. Rákosi Nándort kortársai m«'««­yf fegy-kfflt anreNgaa. Hagyatékával egye­lőre nem tudjuk, mi történt E sorok írója hálás lenne az ügy érdekében minden értesítésért, a legkisebb ada­tért is. Az utóbbi félszázad suegedi festé­szete gvönvörit aránvokban bontako­zott ki de az úttörőkről, a Joó-twt­vérekről. Nagy Ferencről, a Vas­tag - testvérekről, G a b a r a Vinré­TŐL. főleg azonban a Icghivafottabb­ról: Rákosi Nándorról édeskeveset tüntetik fel. . Sajnos a muzeumban híftba keres-[tudunk. Milyen szép volna, ha müvelk­sük Rákosi Nándor képeit, azonban bői a közeljövőben kollektív kiállítást szegedi magángyüjteménvekben, régi lehetne összehozni, szegedi családoknál bizonyára akadl Bálint Sándor Szegedre is kiterjesztették a lakások igénybevételével kapcsolatos rendelkezéseket felállítják a lakáthivatalt a a magüresadő lakások falat* a polgármastar randalkazik taHsEfraM (A Délmagyatország munkatársá­tól) Az országszerte jelentkező la­káshiány szükségessé tette, hogy a kormány még 1941-ben rendeletileg szabályozza a lakások igénybevéte­lét, a lakáskérdés hatósági nton való intézését s a lakások nyilván­tartását éa kiutalását. A rendelet azonban nem általános hatályú volt országos vonatkozásban, ha­nem csak a fővárosra g a felsorolt egyéb helyekre vonatkozott. A julins 9-én megjelent Buda­pesti Közlöny közli a belügymi­niszter 440—1943. számú rendeletét, amellyel a lakások igénybevételé­nek korlátozására vonatkozó ko­rábbi rendelkezések hatályát kiter­jeszti Baja, Sopron és Szeged tőr­vényhatósági jogú városokra és a községek hosszú sorára. A rendeletet nagy érdeklődéssel fogadták Szegeden, mert alkalma­zása teljesen nj helyzetet teremt a lakásbérletek terén. Jelenleg a helyzet az, Hogy a város hatósága minden törvényes kötelező kény­szer nélkül többizben megpróbálta már azt, hogy valami kielégítő in­tézkedést tegyen a lakáshiány eny­hítésére, kézzelfogható eredmény­nyel azonban ezek az intézkedések nem jártak, mert hiányzik a hiva­tali szerv, amely kötelező erejű szabályok alapján eljárhatott vol­na a lakásügyekben. A rendelet Szegedre való kiterjesztése azt je­lenti. hogy a városnak fel kell ál Irtani a lakáshivatal $ a jövőben ez a hatósági szerv intézi as összes lakásbérletekkel kapcsolatos ügye­ket. A rendelet életbeléptetése után a lakáshivatal felállítja az összes igénybevehető lakások kataszterét e kidolgozzák az igénybevétel módo­zatait Lakásmegürfllést be kell je­lenteni a lakásbivatalnak s a ház­tulajdonos csak abban as esetben adhatja ki a lakást, ha a lakáshiva­tal, illetve a polgármester nyolc napon belül nem nyilatkozik arra nézve, hogy kinek kell bérbeadnif Nyilvántartásba veszi a lakáshiva­tal a lakásigénylők névsorát is, sőt kiterjed a hatósági jogkör minden­féle lakásátalakilá sra, nagy laká­soknak több lakássá való átalakí­tására, nj házakban levő lakások kiadására stb. is. A rendelet végrehajtása nagyobb arány u és sürgős hatóság intézke­déseket tes9 szükségessé, amelyek­től kapcsolatiba aao'tobatoa beható az intézkedéseket « felállítására, még pedig a kialakult nézet szerint tejesen önállóan mű­ködő hivatali apparátüst kéül ezer­vésni, mert előreláth átlag olya* nagymérvű lesz a hivatal mnnká* ja. hogy azt más hivatali teendők ellátása mellett nem lehetne alvás gezni. A lakáshivatal működésének"meg* kezdését nagy várakozás előzi meg, bár kétségtelen, hogy több lakás akkor sem lesz, ka a lakásügyek intézését külön erre a célra rendelt hivatali szerv fogja végezni, a hi­vatal felállitása azonban valószínű­leg sok előnyt fog jelenteni abból a szempontból, hogy a kataszterek felállitása s a nyilvántartások ré­vén könnyebben lakáshoz lehel majd juttatni olyan lakásigénylő­ket, akiknek lakáshoz juttatása fel­tétlenül indokolt és sürgős. A la* kásbivatol működésének másik nagy jelentősége pedig az lesz, hogy feladata less gondoskodni ot igénybevehető uj laJcdsok felkuta­tásáról és a lakásépítés terén ser­kentőleg együttműködni ugy a ha­tósági tényezőkkel mint a magán­vállalkozókkal. Kisebbségek gazdasági problémája Sopron, julius 10. A soproni nyá*. ri egyetem keretében gróf Ester­bázi János „Kisebbségek gazdasági: problémái'' címmel tartott elő­adást. Pataki Tibor, miniszterel­nökségi államtitkár a nemzetiségi kérdésről szóló előadásában han­goztatta, hogy Európa e részében a magyarság rendelkezik a legki­emelkedőbb egyensulyérzékkel. i tudja megteremteni ezen a terüle­ten a különböző nemzetiségek jogoe igényeinek kielégítését, ő tudja ezt harmonikusan biztosítani ngy, hogy békétlenség, örökös harü he­lyébe a jogbiztonság, béke és nytí< galom lépjenek és legyen maradan­dó- A magyar kormányzat tovább­ra is maradéktalanul biztosítani ki­váltja a teljes jogi és tényleges egyenlőséget, a külön népi szelle­mi és gazdasági kuttura kielégíté­sét, de természetes, hogy abszolnt lojalitást és hűséget kiván a nem­zetiségektől. (MTI) riü^ld^M^c'k,?1^! 12-96 MlmMWrWítfil uwuii (

Next

/
Thumbnails
Contents