Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-11 / 154. szám

Áz uj gazdasági rend és a szociális célkitűzés A pénzügyminiszter szegedi beszé­lőében párhuzamot vont a belső és a (külső íront harcosai lözötk Rámu látott arra, hogy a belső front gaz­dasági ereje éppen olyan szervezett­séget és fegyelmezettséget kiván meg mint a harcoló hadsereg. Csak fegye­lemmel. szervezettséggel és töretlen munkakedvvel lehet hozzákezdeni ah­hoz a harchoz, amely a jövő biztosí­tásáért elsősorban a közellátás vona­lain indul meg Az egész országban megindult a békés küzdelem a nagyobb darab kenyérért és a biztosabb jö yöért- Ha a felelős kormányférfiak kívánságokat támasztanak akár a ter­melőkkel, akár a fogyasztókkal szem­ben, akkor gondoljunk arra, hogy in­huzkedéseikkel fokozzak a termelés (biztonságát. Minden oldalról elsősorban a had­bsvonultak támogatását hangoztatják. Ai uj beszolgáltatás is ezt teszi, ami­Ikor a hadbavonultak hozzátartozói­mái a katonai szolgálatban állók szá imával arányban csökkentik a beszol­gáltatást. Kötelessége az aratásnál ls figyelni ennek a gazdasági művelet­nek a fontosságára. A közelmúltban megjelent termésrendelet ugy rendel­kezett, hogy az aratórészt is bc lehet számítani a beszolgáltatási kötelezett­ség teljesítésének annál, aki busz íholdnál kisebb szántóterületen gaz­dálkodik és aratási munkálatokat ma­ga vagy családtagjai háborús szol­gálata miatt nem végezhette el. De megfelelő támogatást biztosítanak azok számára, akik az ország fenn­maradásáért folytatott küzdelemben léletüket vagy testi épségüket áldozták Jel. Az aratórész beszámítása ugvan­Ss a hadirokkantak és hadiárváknál is hnsa holdnál kisebb szántóföldön be­számítható. A közellátásügyi miniszter az ara­tókhoz intézett felszólításában hang­súlyozta, hogy akié a- föld, azé az or­szág. Az uj gazdasagi rend visszave­zeti egész gazdatársadalmunkat a földhöz és igy önkéntelenül is rámu­tat arra a nagy jelentőségre, amit e föld helyes és célszerű megművelé­se jelent az ország fentartása szem­pontjából. Ezt a földhöz való ragasz­kodast bizonyltja az az intézkedés is, emely a termelés rendjéért köteles­ségvállalást kér a gazdáktól és a gaz­dasági élet minden tagjától. A főid tulajdonosának a föld megmunkálói­val való kapcsolatának fentartását célozza ez a rendelkezés, hogy bár­mikor meghatározott mennyiségű ke­nyér szolgáltathassak ki A föld te­hát megkívánja továbbra is a gazdál­kodást, de csak a méltányos keretek mellett, de megkívánja a takarékos­kodást is s az ilymódon teljesített haszonbér beszámit a beszolgáltatási kötelezettségteljesítés közé. Á miniszter beszéde azt jelenti, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a földmivelés munkát jelent és kenyeret eredményez. A napszámos munkája' folytán kenyérmagvakat is kaphat. Ez kétségtelenül a mai idők­ben annyira fontos munkafegyelem előmozdítását szolgálja, mert megad­ja a lehetőséget arra, hogy még a leg­utolsó napszámos is két keze mun­kájával megkeresse az életet adó ke­nyeret, nem pénz alakjában, hanem természetes fizetőeszközben és az ilymódon szerzett kenyér megtanít a közért dolgozni. Az uj gazdasági rend tehát szociális alapon nyugszik, amelynek a kormány a legnehezebb viszonyok között is támogatást ad s amelyek az országos célok érdekei­nek is megfelelnek. Ugyanakkor a kormány megadja a lehetőséget arra. hogy mindenki él­vezze a tisztességes uton, becsületei munkával, fegyelemmel és engedel­mességgel szerzett vagyon gyümöl­'eséit Látogatás fertőtlenítő (A Délmagyarorszáe munkatársá­tól) Ragyogóan sikerült tornaünnepé­lyeket és áhítatos gyermekhangok karénekével kisért, megható kará­csonyfaünoepélyeket rendeztek még nemrégiben abban a rókusi tornacsar­nokban, amelyben jelenleg a legmo­dernebb felszerelésű, »rögtönzött« fer­tőflenitö-üzem működik. A háborús szükség rögtönöztette ezt a tornacsar­nokból átalakított üzemet, amelynek, hatásos és igazán kitűnő működését csak azokból az egészségügyi eredmé­nyekből lehet méltóképpen megítélni, amelyek talán az egész országban pá­ratlanul állanak. Énnek a fertőtlení­tő intézetnek köszönhető elsősorban, hogy Szegeden nem fordult elő sem­miféle olyan járványos fertőzés, a mely a háborúval rendszerint együttjár s amilyen az ország csaknem vatameny­nyi városában előfordult, ahol hadi­kórházakat állítottak fel. Érdekesnek tartottuk megtekinteni, hogyan működik egy ilyen fertőtlení­tő intézet és megérdeklődni az ezzel kapcsolatban elért eredményeket. A szegedi hadtest kórházainak fertőtle­nítő üzeme jelenleg tulajdonképpen szünetel s ez is örvendeies adat az újságíró számára, mert azt jelenti, hogy — fertőtlenitésre nincsen szük­ség. Éppen ugy örvendetes az Is, hogy a fertőtlenítő üzem mellett be­rendezett hadikórház fertőző osztálya teljesen üres, az utolsó beteg is meg­gyógyult és a kórház folyosóira nyári csend vonult be... Volt idő azonban, amikor 24 óra alatt 1000 sobosültef fertőtlenítettek a rókusi tornacsarnokból átalakított intézetben. Akkor 10 órán keresztül ontották emberek és gépek a maximá­lis teljesítményt a. tornacsarnok fa­lai között. Valóságos hősi legenda az, amiről ezek a falak mesélni tudná­nak ... De jó tolmácsolóra talál ezek­nek a napoknak története egyik kór­házi mérnök személyében, aki a vezér­kari főnök engedélye folytán kalau­zolt bennünket a fertőtlenítő intézel helyiségeiben s elmagyarázta az inté­zet működését, valamint a legmunká­sabb óráknak történetét: — Januárban voit, a téli viszavo nulás után, hogy egyik este 300 se­besültet kaptunk s a másik napon, te­hát 24 órán belül ujabb 700 sebesült érkezett. Egyetlen napon 1000 embert kellett tehát fertőtlenítenünk, ez volt a maximális teljesítmény. A berende­zés 100 ember fertőtlenítését végzi el óránként, tehát 10 órai megfeszített munkára volt szükség ahhoz, hogy mind az 1000 sebesült tisztán, fertő­zés veszélyétől mentesen hagyhassa el az intézetet és foglalhassa el he­lyét valamelyik hadikórházban... A mérnök, aki nemrégiben szerelt le mint főhadnagy, mert kitelt a ka­tonaideje, már az első világháborút is megjárta és Valahol Oroszországban rendezett be hasonló fertőtlenítő üze­met a régi nagy háborúban. Akkori emlékeit azonbani elhalványították a januári napoknak emlékei, annak a hősiys erőfeszitésnek emléke, ameivet 10 órai ferlőtlenitő munka jelentett. Miközben erről mesél, bejárjuk a ró­kusi tornacsarnok helyiségeit. Magá­ban a tornacsarnokban szalmazsákok tömegét találjuk. Férőhely 80 sebesült számára, akik a fertőtlenítésre vár­nak. Feltekintitek" a karzatra, ahol nem ls olyan régen még iskolásgyermekfk Jégszekrények elsőrendű kivitelben kaphatók F«kete Nándornál Kossuth Laios-sugárut 18, szám a szegedi intézetben gyönyörködtek egy-egy tornaünnepéiy, vagy karácsonyfaünnepély gyermek­sziveknek kedves szépségeiben... Ami január végén itt történt, az ucm ha­sonlított ilyen szivet vidámító ünnep­ségekre, mégis szinte karácsonyi han­gulatot varázsol az emléke a torna csarnok falai közé: a felebaráti sze­retet örök szépségének vatázsos han­gulatát .., A vöröskeresztes ápolónővérek hősiessége domborodik ki legszebben az elbeszé­lésből. Volt olyan eset, hogy 7—8 órán keresztül leljesitellek szolgála­tot a fertőtlenítő intézi Ibcn. Igazi keresztényi önfeláldozással vetkőztet­ték, mosdatták, töröltek és kötözték a sebesült katonákat az éjszaka ólom láhu óráin át; egyikei a másik u'án, egyik transzportot a másik ulán. i> csak akkor tértek pihenőre, amikor az utolsó sebesiiltszálliló kocsi is el­robogott a kijárat elől s az ulolso se­besült katona is pihenőre tért fehér kórházi ágyán... Több hatalmas katonai sebesüll­szállitó gépkocsi közlekedett nélia éj szakánként az állomás és a rókusi tornacsarnok között. Minden sebesül­tet, aki Szegedre érkezett, először a fertőtlenítőbe vittek. A sebesültszál­lító autó odakanyarodott a bejárat efé s a sebesülteket hordágyon vitték be a" tornacsarnok nagytermébe. A közle­kedés ebben az intézetben ugyanis sza­bályosan előirt s egyiránvu Ct!, ahol esetleg még fertőzött állapolban be­viszik a sebesülleket, kl nem jöhet egyikük sem. Fertől'enités után ugyanis másik oldalra kerülnek és a *tiszta« kijáraton hagyják el az inté­zetet. A fertőzés továbbhurcolása ilyenformán ki van zárva. Megtekintettük a mérnök" kíséreté­ben a ferlőtlenitő helyiségeket, ame­lyekben az ember és mirnlen holmija, amit magával hozott fertőtlenítést nyer Jobboldali a ruhák és másfele holmi számára vannak fertőtlenítő­kamrák. Mindenekelőtt a nagy torr-J­légkamra, amelybe a bányákban hasz­nálatos csillékhez hasonló kis kocsi­kon, síneken fut be a ruhákat tartó fogasszerü alkotmány. A kamra ajta­ját bezárják és 100 folc.i* ror.-ólfür­dőt kap a ruházat. Nem gőz, hárem levegő semmisiti meg a fertőzés csi­ráit. A szomszédos kannában pedig — gázzal dolgoznak. Ide liftül be min­den más holmi, ami! n sebesült ma­gával hoz: könyv, cigaretta, dohány, élelmiszer, még a tea. csokoládé, sza­lonna, kolbász és cgyéé ennivaló is! A modern qár, amivel ezeket ». holmikat fertőtlení­tik ugyanazal a hatással bir. mint a Ciángáz, de az emberi szervezetre eeni hat ki ennek a gáznak káros hatása. Az élelmiszerek éppen olyan élvezhe­tőek a gázzal történt fertőtlenítés után is, mint -lő'te, sőt: a gáz meg­semmisít minden fertőzésre alkalmas baktériumot, vagy gombát. Érdekes, hogy a budapesti sajtó már hirdeti ezt az emberre ái'almat­lan gázt, mint a Cián-gáz hclyettesi­tőjél. A Cián Ugyani* — mlct köztu­domású — tgen sok szerencsétlenség előidézője vo t a múltban. Egyik la­kásból, amelyben ciánoztak, átszivár­gott a gáz a másikba, ahoi egész csa­ládokat irtott ki. Az uj gáznak az a felbecsülhetetlen előnye a Ciánnal szemben, hogy esyes szobákat is le­het vele fertőtleníteni anélkül, hogy a másikba átszivárogva emberéletben kárt tehetne. — Ennek a gáznak köszönhetjük, hogy Szegeden egyetlen fertőzés sem történt, — meséli a mérnök egv kis büszkeséggel hangjában. A kiütéses tífuszt — miut ismeretes — a ruha­J)E 1 M A<í f A ftflKS Z A « » VASARNAP. 1943 julius lf. J tetű terjeszti s ez az élősdi soha nem kerülhetett ki a kórházakba, vagy • városba. Mert az uj gáz éberen őrkö­dött s ha valamelyik kórtérén be mégis bekerült egy-egy élősdi, nyom­ban gáz alá bocsájtották a kortermet és a fertőzés veszélyét tökéletesen el­hárították. — Igy történt, hogy jjemesak élős­dink, de még egyetlen bolhánk sem volt a kórházakban! — mondja moso­lyogva a mérnök, miközben á (me­gyünk a baloldalra, ahol a sebesüllek testi fertőtlenítését intézték. Az első helyiségben viilanyeröre berendezett nvirókészülékek működtek. A katona­borbélyok itt megszabadították a se­besülteket minden szőrzetüklöl. Innen teljesen ruhátlanul kerüllek be a szomszédos tussokkal ellátott fürdő­helyiségbe, ahol forró tuss alatt mos­datlak őket a vöröskeresztes ápoló­nővérek. Előhh azonban az összes kö­téseket leszedték a sebesültekrőt, te­kintet nélkül a sérülés súlyosságára' Mert a kötések alatt megbújó élősdiek terjesztették a fronton leginkább " ragályt. A forró fuss áldásait élvezték legjobban a sebesültek. Né­melyiket szinte erőszakkal kellett el­vinni a zuhany alól. A következő he­lyiségben tiszia, fehér lepedőt és pa­pucsot kaptak, majd a kötözőben a vöröskeresztes ápolónővérek egy or­vos felügyeiele alatt ismét bekötöz­ték sebeiket. A kötözőhelyiség már a »tisz(a-oldaton« van, innen újra egy másik terembe jutunk, ahol tiszta fe­hérneműt és egy nagy, meleg pokró­cot kaptak a sebesültek és a kijárat előtt várakozó sebesiiltszálliló gép­kocsira tették őket, hogy kórházba szállítsák. * A régi holtniaikhól semmi sem ke­rült ki a fertőtlenítő intézetből, c«ak alapos tisztogatás után. A fehérne­mük kimosására az alagsorban kerül' sor, abban a szintén modern >kcnye­lemmelc berendezett mosodában, ahol naponta 10 mosónő dolgozik a had' test kórházai számára. Reggel 6 órától déli 1 óráig zug­nak a gépek a mosodában. Három nagy, viilanyeröre berendezett mosó­gép forgatja, dörgöli a ruhát. Hatal­mas dézsákban áll a szappanoldat, amely a mosógépbe kerül. Ebben a teremben két mosónő és egy férfi dolgozik agépeknél. A ruhához hozzá sem nyúlnak. legfeljebb, amikor az áz­;taló medencébe teszik s onnan ft mo­sógépekbe viszik át. A mosótererűből a száritókamrába kerül a tisztára mo­sott ruha. Itt ventillátorok cs fűtőtes­tek ontják a meleg levegőt. A ruha rendkívül hamar szárad, mert a vizel egy centrifugális gép szorítja ki be­lőle a mosodában. Ide már félig szá­razan kerül s innen a vasalóterembe viszik. A vasalóteremben a legérdeke­sebb szerkezet az a hatalmas, mán­gorlóhoz hasonló gázvasaló, amelybe egyik oldalon boteszik a ruhát s a másik oldalon kivasalva jön ki. Sok mázsa mosoit ruha sorakozik' szépen kivasalva és hu­szonötös csomagokba rakva a polco­kon. Háromnapi munka eredménye... Lepedők. párnahuzatok, alsóruhák. Minden a ragvogó tisztaság szinét vi­seli magán. Mint ahogy ragyogó ti**' •aság a varázsigéje annak a nagysze­rű eredménynek, hogy Szegeden egyet­len fertőzés sem történt a háborús betegségekkel kapcsolatosan. Azok előtt, akik ezt er. eredményt elősegítették, a hadtest kiváló vezető­sége. a kórházak és fertőtlenítő inté­zet lelkiismeretes vezetői és szakszerű személyzete előtt, valamint az önkén­tes ápolónők önfeláldozó munkája előtt katonásan, vigyázzállásban kell tisztelegnünk hálánk kifejezéseképpo". Magyar életeket mentettek meg a jö­vő számára! . 7 CSÁNY! PIROSKA

Next

/
Thumbnails
Contents