Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-10 / 153. szám

GAZDAG-CIRKUSZ mi, szombaton fél 8 órakor fényes műsorral tart előadást. Holnap, vasárnap 3 előadást fart 3, 5 és fel 8 órakor teljes esti műsorral. Telefon 30-26 is-ak három wa^in! A Vaieria~<eren a „Halál-Ivük" az Atlanti-óceánon... Ujabb védekezési módszerek kieszelésének ellenére is kénytelenek az angolszász hajokaravanok a veszelyes tengersavon áthaladni »Ha Anglia csuklónkat fogja meg! » légitámadásokkal, mi torkukat szo­ritjuk meg a tengeralattjáróbuboru­val* — állapította meg a >Das tteiciu sitnil nagy német hetilapban írott cik­keinek egyikében dr. Göbbels. Ex a hasonlat valóban fcjéu találja a szeget. A háború legnehezebb s való­ban sorsdöntőnek nevezhető harcait az Atlanti-óceán hideg hullámaiban vívják iminár negyedik esztendeje, mindjobban fokozódó elkeseredettség­gel. Mindkét fél tisztában van azzal, hogy az úgynevezett »Atlanti csata« egymagában is eldöntheti a háború sorsát. Ha a németek el tudják vag­dosni az angolszász utánpótlási vona­lakat s igy megakadályozzák az ame­rikai eredetű hadianyag harcterek kö­zeléi). való szállítását — egészen rö­vid időn belül lehetetlenné válik a háború folytatása. Mindkét fét a leg­nagyobb igyekezetet és figyelmet for­dltja hát a tengeri háborúra, amit egyaránt jelez Dönifz kinevezése és az angolszászok erőfeszítése a német ten­geralattjáró fegyvernem hatásának kö­zömbösítésére. Az ntóbbi hónapok hajóelsiillyesz­tési kimutatásaiból kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy az angolszászok az eddiginél hatásosabb uj védekezési módszert dolgoztak ki. A német hiva­talos jelentés is megállapította az uj angol módszer bevezetését, de han­goztatta, hogy a némel tengerészet ve­zérkara is dolgozik azokpn az ellen­rendszabályokon. amelyek lehetővé teszik az angolszászok lépéseinek •fonlegesitését. A német vezérkar azóta, szokásá­hoz fiiven, mélységesen hallgat s a vi­lágsajtót legfeljebb találgatásokra utálta. Éppen így az angolszászok sem siettek nyilvánosságra hozni uj hnjó­ki»t"!®ánvédclmi rendszerüket. Most azonban, a »Reieh< legújabb számá­ban Kuhnt sorhajókapitány, az is­mert némej katonai szakíró, a tenger­alaltjáróháboru elismert szakértője, elültét Irt a tengeralattjáróháboru le lenlegi állapotáról s ismerteti a nagv nyilvánossággal is az angolszászok uj védekezési módszeréi. A világsajtóban ezzel kapcsolato­san uj fogalom került be: az atlanti­óceáni >halál-lyukc. Ez az uj hadásza­ti fogalom azf a területet jelenti, am't az angol támaszpontokról felszálló re­pülőgépek nem tudnak eltenőrizni s ahol Ilyenformán sokkal határozottab­ban dolgozhatnak a német tengeralatt­járók. A .halál-lyuk* az Atlanti­óceán közepén fekszik s átlagos szé­lessége 1500—2000 kilométer Erre a területre még a nagy hatósugarú an­golszász repülőgépek, nz úgynevezett repiilfierődök és lávolfelderilők sem tudnak eljutni. A .halál-lyuk* általában hat-hét­száz mérföldnyire van a partoktól. A tengeralattjárók mozdulatait ellenőr­ző angolszász repülőrajok támasz­pontjai általában ilyen távolságban reküsznek a >halál-lyuk« szélétől. Az amerikai parton Uj-Fundlandról, Grönlandban a Cap Farvei támasz­pontjáról, Izland szigetén Reykjavik­ból, mig a brit szigeteken Északiror­szúgból és a délangliat Kap Land End-ből szállanak fel a repülőgépek s rendszeres cirkálással igyekeznek meg­találni a német tengeralattjáró rajo­kat. Az angolszászok leginkább hasz­nait karavánutja Newyork és Liver­pool között (5600 km) körülbelül 1200 kilométeren át a >halál-lyuk«-ban ha­lad. A másik leginkább használt ka­ravánut a Szent Lőrine-öbölböl kiin­dulva s Revklavlkot érintve kettéága­zik Anglia és Archangelsk felé, elke­rüli ugyan a halálos térséget, túlságo­san közel kerül viszont a német és a nemetek kezében levő norvég partok­hoz. Ott már német repülőgépek te­szik bizonytalanná az utat. Ilyenfor­mán az angolszászok kénytelenek a •halál-lyukon* áthaladni s ezzel kite­szik magukat a német tengeralattjáró támadásnak. Mielőtt rátérnénk az uj angolszász védelmi módszerek ismertetésére, idéz­nünk kell az illetékes német és angol szakértők véleményét, akik szerint a támaszpontokról való ellenőrzés, ép­pen a tér rendkívüli kiterjedése mi­att, meglehetősen bizonytalan értékű, bár a repülőgép hatásos fegyver a tengeralattjáró ellen, mert a magas­ból, tiszta idő esetén meglehetősen mélyen be lehet látni a tenger mélyé­be. Ezzel szemben azonban a repülő­gép nagv sebessége következtében a tengeralattjáró könnyen kikerülheti a repülőgépen ülő megfigyelő figyelmét. Az angolszászok rájöttek a magasból való figyelés jelentőségére s olyan eszközöket igyekeznek találni, amik lassúbb mozgással lehetővé teszi nz aprólékos és nyugodtabb megfigyelést. Igv próbálták ki a kisméretű léghajó­kat. az úgynevezett »btimp*-eket. Ezek azonban nem váltak be. mert a legki­sebb szél is lehetetlenné tette taaté­konv működésűket. Egyöntetűen állapítják meg hát az angolszász és német szakértők, hogv jóadag szerencse is kell ahhoz, hogv a repülőgép észrevegye a tengeralattjá­rót. Ilyenformán a parti támaszpon­tokról megszervezett ellenőrzés és fi­gvelés nem bizonyult elegendő ellen­szernek s igy az. angolszászok uj mód­szereket dolgoztak kf. Ezt az. uj védelmi módszert ismer­teti most érdekes cikkében Kuhnt ka­pitány. A hajók karavánrendszerben tehát csoportban haladnak. A karaván magja egy rrpiilőgépanvahajó. Tagv egy erre a célra átalakított hadihnüV Körülötte haladnak bolyban a szálli­tóhnjók. mindig a leglassubbhoz mér­ve a sebességet A szállitókaraván közvetlen védelmét négy-öt eirká'óés romboló tátin el. Ezek a karaván köz­vetlen közelében négy-öt kilométer tá­volságban haladnak. Nagyobb körben, mintegy ötven-hatvan kilométernyire ujabb ellenőrző kör következik. Ez is cirkálókból, korvettekből és rombolók­ból áll. Ezek finom fütelökészfilékek­ket vannak felszerelve a közeledő ten­geralattjárók helyzetének megállapítá­sára. A karaván lölött pedig az anya­hálóról felszálló repülőgépek keringe­nek s ezek eljuthatnak a karavántól hat-nyolcszáz, kilométer távolságra is. A knravánrendszer megsz.ervezése trháf alapjában véve nem sokat vál­tozott. A lényegesnek nevezhelő válto­zást csakis a levegőből való megfigye­lés és elhárlfóharc jelenti. Az angolszász védelmi rendszabá­lyok leküzdésére, minf ismeretes. Dö­nitz vezértengernagy tengeralattjárói falkában támadtak és a védőkisérefet szétszórva, széthúzva, a védelem nél­kül maradt szállítóba jókat egyenként semmisítették meg. Az uj, légi véde­lemmel elátott karavánok útnak Indí­tása óta szinte egyik napról a másik­ra eltűntek a német tengeralattjárók Ezt kérdi ma nap-nap után az an­golszászok sajtója: — mit tervez az •egyesült nemzetek első számú köz­ellensége?* (Igy nevezik Dönitzet el­lenségeink.)' Általános vélemény szerint a né­met tengeralattjárók jelenleg az uj Iá madómödstereket gyakorolják s ezért csökkent támadásaik száma. Ezzei szemben nem valószínűtlen az az el­gondolás sem, amit leginkább a sem­leges sajtó hangoztat, hogy a német tengeralattjáróknak tervezett angol­szász Invázió elhárításánál szántak jelentős Szerepet. Annyi azonban bizonyosnak lát­szik, hogy az uj angolszász védelmi módszerek sem tudják semlegesíteni a német tengeralattjárók támadásait és Dönitz, aki a mostani háború egyik legtehetségesebb katonai vezetője, min­den valószínűség szerint még kelle­metlen meglepetésekkel fog szolgálni ellenfeleinek. Nyári szabadság elmén nem lehet zárvatartanl az Ozlefehef Árdrágító visszaélés és áraclvonás miatt tndal elláras óz üzletelhet engedélu neihOi bezáró keresltedt'k étlen (A Délmagyarország munkatársá­tól) Az utóbbi időben Szegeden is több esetben tudomására jutott az illetékes hivatali és hatósági ténye­zőknek, hogy egyos kereskedők üz­leteiket a zárórarendelkezésen tul­menőleg az előírtnál rövidebb ideig tartják nyitva, sőt olyan esetre is volt példa, hogy a kereskedő vala­milyen címen, példánl nyári sza­badság, hosszabb időre bezárta üz­letét s alkalmazottait elbocsátotta, vagy szabadságolta. Ezekkel az ügyekkel kapcsolatban az Iparhatóságon a következőket mondották érdeklődésünkre; — Kereskedő üzletét saját elha­tározásából kifolyólag hoszabb ídS* re nem zárhatja bo s nem szüntet*, heti meg az árusítást,. Az üzlet zár­vatartásához iparhatóság! engédély szükséges s az effajta kérelmeket a kereskedelmi és iparkamarától nyert javaslat alapján bírálja el a* iparhatóság. Aki engedély nélkül bezárja üzletét, vagy bármilyen más Pimen szünetelteti az árusítást, az ellen szigorú eljárás indul ét­drágító visszaélés As áruelrejtée miatt. Nem vonatkoznak azonban ezek az intézkedések azokra a ke­reskedőkre, akik külön iparhatósá­gi engedéllyel tartják Zárva ttzle* teiket átmeneti időre. Ui elsőösztálvu aljegyzői állás megszervezésével oldják meg a várostanyai közigazgatási kirendeltség vezetői állásának kérdését (A Vélmagyarország munkatársá­tól) A várostanyai közigazgatási kirendeltség tisztviselő állásainak megszervezése ügyében péntek dcl­ben dr. Tóth Béla helyettes polgár­mester elnökletével ülést tartott a városházán a szervegő bizottság. A bizottság elhatározta, hogy a ki­reudeltség ügyeinek intézésére egy fogalmazási szakbeli, egy kezelői és egy altiszti állást szervez. A fogalmazási szakbeli állás szer­A'ezését érdekesen oldották meg oly­módon, hogy ezt a kérdést össz­hangba hozzák a fogalmazási stá­tusok rendezésével. A szervezeti szabályzat szerint Ugyanis minden fogalmazási szakbeli státusban hat tisztviselőnek kell lenni. A hatos létszám azonban jelenleg ösak a közigazgatási gyakornoki, a ITI. osztályú aljegyzői és a tanácsnoki (öt tanácsnok és a főjegyző) státus­ban van meg. II. osztályú aljegyzői állásban egészen a legutóbbi időkig hét tisztviselője volt a városnak, I osztályú aljegyző pedig csak bá­rom volt. Ebben a helyzetben gon­doskodni kellett a II- osztálya al­jegyzői állások számának csökken­téséről és az I. osztályú aljegyzői álások számának felemeléséről. Ép­pen ezért egyik legutóbbi közgyű­lés ugy határozott, hogy a felesle­ges II. osztályú aljegyzői állást át­szervezi I. osztályú aljegyzői állá­sa s igy II. osztályban is meg lesz a hatos létszám, az I. osztályban pe­dig ezáltal négyre emelkedik a lét­szám, A januári közgyűlés ezután elhatározta egy uj I. osztályú a!* jegyzői állás szervezését s ennek as állásnak betöltéséve ötre emelkedití a városi I. osztályn aljegyzők «zá­ma, a szervező bizottság pedig pén­teki ülésén javaslatba hozita a köz­gyűlésnek még egy I. osztálya al­jegyzői állás szervezését, miáltal most már ebben a fogalmazási stá­tusban is hatra emelkedik a tiszt­viselők száma. Ennek az uj I. osz­tályú aljegyzői állásnak betöltés® azután lehetővé teszi majd, hogy é III. osztályú aljegyzők közül egyel kirendeljenek Várostanyára az otl feláilitandó közigazgatás! kiren­deltség vezetése feéljából. Á szerve­ző bizottság javaslata, amennyiben közgyűlési határozattá válik s jog­erőre emelkedik, ujabb jelentős lé­pés lesz a közigazgatási státus ren­dezése terén s uj előmeneteli lehe­tőségeket nynjt a már állásba* levő tisztviselők részére. i Finnországban átmenetileg csökkentették a kenyérfejadagot Udsinki, julius 3. Finnországba* julius 1-én csökkentették a kenyérfej­adagokat, mert nem állt rendelkezés­re elég gabonakészlet. Minthogy Né­metország nemrégiben Ígéretet tett arra, hogy még julius hónapban 20.0U9 tonna kenyérgabonát szüllit Finnor­szágnak, a fejadagokat augusztus 1-é* ismét felemelik a régi mennyiségre, azaz napi 250 gramra. (MII)

Next

/
Thumbnails
Contents