Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-04 / 148. szám

Csuka János: Délvidéki néplélek rÁz első világháború előtti idők kényelemszeretetében és biztonsá­gában a Délvidék népei nemigen törekedlek különösebb teljesítmé­nyekre s egymás alaposabb meg­ismerésére. A bélféle nép, illetve réptöredék élte a maga külön vi­lágát. amely látszólag csendes me­derben folydogált, nem szakított nagy robajjal süppedő pártokat és nem öntött e) fcllékenyen őrzött idegen területeket. Mindig szívélyes és közvetlen volt ugyan egymáshoz való viszonya, ezen túl azonban nem érdekelte cgyinásl. Nem elbi­zakodottság. az erősebb. a hatal­masabb fölénvcssége volt magyar részről ez a tartózkodó, magába zár­kózó magatartás, inkább a viszony­lagos jólét, a gondtalanság termé­ketlen eredménye. A derűs és hiz­laló külszín mögött pedig már ott vibrált a jövő izgalmas képe, ame­lyet a délszláv törzsek mercsz fiai rajzolgatlak maguknak álmaikat élénken kiszínezve. A magyarsá amelynek elsősorban feladata lelt volna a kívánatos tájékozódás és ismerkedés, elpuhultan és némileg biztonságban érezve magát, nem látta milyen feszítő erők készítik szétvetni a régi világ korhadt ke­reteit. Az 1918-ban bekövetkezeti európai összeomlás ezért találta annyira tanácstalanul és tájékozat­lanul a délvidéki magyarságot, amelynek nagy árat kellett fizet­nie azért. mert századokon ke­resztül elmulasztotta elsőrendű kö­telességét: a vele együtt élő népek lelkiségének, gondolkodás módjá­nak és törekvéseinek tévedést ki­záró megismerését. Ha már előbb előkészítették volna egy olyan es­hetőségre, mint amely a vesztett háború után bekövetkezett, nagyobb lelki erővel és a csapásokra edzet­tebb felkészültséggel nézhetett vol­na szembe a sorsfordulatnak. En­nek hiányában azonban az új ál­lamban felnevelkedett nemzedék­nek kellelt pótolnia azt. amit elő­deik elhanyagoltak: a tanulást, a helytállást és az ismerkedést, hogy azok birtokában mélyebbre tudja ereszleni a Duna-Tisza-közének ál Holt földjébe évezredes éleiének megtépázott gyökérszálait. Minden rossznak azonban van némi jó oldala is. Az elmúlt 25 esz­tendő rákényszeritette a délvidéki magyarságot arra. hogy a vele együtt élő népek szellemi életét cs gondolkodását helyesen felbecsül­je. A kőlesönös megismerés azzal a tanulsággal járt. hogy egymás tisz­telete inost értékesebb alapokon nyugszik, mint a múltban, amikor az apáktól örökölt hagyományos szomszédi jóviszonyt változtatás nélkül átvették és ápolták, szin­te ösztönösen minden gondolkodás nélkül. Ha a délvidéki szlávság mai ideges lelkiségét vizsgáljuk és az 1918-as magyarság nyomott hangulatával összehasonlítjuk, sok azonos jelenséget észlelünk. A több* vlgi nemzetből hirtelen a nemzeti kisebbség helyzetébe zuhant ma­gyarság ájultsága és bágyadtsága évekig tartott. Nem volt kedve ee«mihez és nem is volt előkészít­ve olyan lehetőségre, hogy vissza­szorított pozícióban kell hclytálla­nia. Az 1941-ben visszacsatolt terü­leteken visszatért szlávság számára mégsem egészen új a régi magyar állam kereteibe való beilleszkedés. Különösen nem nehéz és körülmé­nyes ez az idősebb nemzedék szá­mára. amely a háború előtti idők biztonságos életét, s az akkori vi­szonyok békéjét a magyarsággal együtt élvezhette. Különös és telje­sen új azonban a magyar élet az elszakilottság alatt felnevelkedett délszláv nemzedéknek, amelynek túlnyomó része még a nyelvet sem ismeri kellően. Ennek tehát az együttélést ott kell elkezdenie, ahol annakidején a magyarságnak: az ismerkedéssel, tanulási készséggel, következetes kitartó munkával. A magyarság utárt a szerbség a legszámottevőbb és legrégibb múltú népe a Délvidéknek. A szer­beket lélekszámban a németek kö­vetik, majd a kisebb szláv néptöre­dékek: bunvevácok, szlovákok, ru­szinok és sokácok. Az utóbbiak el­gyengült hajtásai ugyan a szláv néptörzsek, hagyományukhoz való ragaszkodásuk, növekvő életerejük mégis friss és imponáló erőt sugá­roz. A nemzetkisebbségi életre kény­szerült magyarság maga teremtet­te meg a különélés alatti életfelté­teleit, amelyben őnludatban gya­rapodott, feladataiban letisztult szo­ciális viszonylatán kiegyensúlyo­zódott, elmélyült és a veszedelmes társadalmi válaszfalak megszünte­tésével egyetlen nagy családban ta­lálkozott. Az a hatalmas lendület, amely ellenállását és fennmaradá­sára irányuló munkairamát kisérte hasonló szárnyalásra késztette a lobbi népeket, amelyek versenyez­ve igyekeztek előbbre jutni, jobbat és maradandóbbat alkotni. Az élen természetesen a halalomtól támo­gatott délszlávok, elsősorban a szer­bek haladtak, majd a németek iri­gyelt népi összetartásukkal követ­keztek. dc a magyarságnak sem kellett a helyét szegyelnie, Minden állást, pozíciót, egyesületet, kemény küzdelemmel és szívós kilarlássa! harcolt ki és kimagasló teljesítmé­nyével szerezte meg a megbecsü­lést. Kisebbségbe szorult nép szá­mára nincs megállás s az ütem, amelyet a délvidéki magyarság és németség a többi népekre is rá­kényszeritett. feltárta a fejlődés ígéretes útját. Mindegyik igveke­kezett túlszárnyalni a másikat, hogy semmiben sem maradjon el. A Szerb Malicát, amelynek bölcső­je Budapesten ringott és közel más­fél százada ál! a szerbség szolgála­tában. követte a német Kullurbund életrehivása a németek számára hasonló munka és életlehetősége­ket teremtve, majd a szlovák, ru­szin és a bunyevác Malica sorako­zott fel. A sor közvetlenül a felsza­badulás előtt a Magyar Közmüve­Az országos nevü RftCZ DALI budapesti elöadiMíszno julius 6. és 7-én este 20 órai kezdettel tartja Hungária-szálló kávé­házában ELŐADÓESTJÉT. B?lépődij P 2.60. Asztalrendelés 1034-CS telefonon, vagy a főpincérnél. Jegyek a Délmagyarorsiág jegyirodájában. Hangverseny után a művésznő autogramot ad. Szövetség zárta le, hogy a bét nemzetiség egymás lődési mind mellett elhelyezkedve szellemi csúcsszervezelével tiecsak egymás megismerésében, de a haladásban is példát mulasson. A különélés sok irányban volt tanulságos a magyarság számára. Most már részleteiben ismeri azoknak a né­peknek lelki beállítottságát cs gon­dolkodását. amellyel megosztja azt a termékeny területet, amelyet egy kis túlzással boldog Kánaánnak neveznek. Bácska földje valóban a jóiéi és gondtalanság földje volt valamikor, népei azonban egészen felületesen ismerték egymást. Most már viszont nem idegen többé, egy­más szellemi élele, kultúrál is tö­rekvése, gazdasági adottsága, de erénye és hibája sem. Csak ez a kölcsönös felismerés ö^tönözhette a szinte állandósult pozícióharcra, amelynek ma is tanúi \ agyunk. De a megismerés még egy irányban volt hasznothajtó: a törekvések iránti tisztelet érzésének a kifej­lesztésére. Mindegyik nemzet ma­kacsul ragaszkodik szellemi és va gyoni állapotához, ami senkit nem nyugtalanít és zavar. Nincsen sem­mi túlzás abban, hogy a délvidéki népek szerzeményeiket meg akar­ják őrizni és a magyarság azt mondja: nem becsülné eléggé a magáét, ha könnyen lobbanó indu­latai sodrásában elfededkezne kül­detéséről és feladatairól. Ezért nem ideges a bácskai magyar, ha ide­gen szavakat hall és nem bántja a szemét a nemzetiségi élei sokféle szikrázó színe. A délvidéki szellem — Ha sza­bad annak nevezni — egymás meg után a délvidéki magyarság elete szinte önmagától terelődött, cl fog következni az az idő is, amikor a szlávság, elsősorban a szerbség megtalálja a maga előkelő és meg­becsülendő helyét Magyarországon, illetve a Délvidéken. A történelem mindent átalakító vihara vészesen zúg feleltünk, el­vész most a gyenge és a talajtalan kishitű. A magyarság azzal a tu­dattal és hittel állja az ismétlődő villámcsapásokat, hogy a másét nem kívánja ugyan, de a magáéi nem adja. Ez az a kiegyensúlyozott és biztos erkölcsi alap, amelyen to­vábbi zavartalan együttélésünk még az olyan tarka vidéken is, mint amilyen a Délvidék, örven­detesen adva van. Bevásárlási könyvvel látják el a textilkiskereskedöket és feldolgozó iparosokat (A Delmagyarország munkatársátoij A közellátási miniszter legutóbb ren­deletileg szabályozta a textiláru kis­kereskedők és feldolgozo iparosok árueliátását. A rendelet szerint min­den kereskedelmi és iparkamara te­rületén körzeti textilbizoltságot keli szervezni. Ez a bizottság minden tex­tilkiskereskedöt és legalább négy se­gédet foglalkoztató textiliparost tex­tiláru bevásárlási könyvvel lát el. A jövőben nagykereskedő bevásárlási könyv nélkül nem szolgáltathat ki árut sem kiskereskedőnek, gem ipa­rosnak. Az áruellátás uj rendjével kapcsolatban a szegedi kereskedelmi és iparkamarában az érdekeltek be­vonásával értekezletet tartottak. A dr. De­lvcsülésén túl azt hirdeti, hogy ma miniszter uj rendelkezését i is van helv és boldogulási lehető-im« " y Alajos főtitkár és dr. helv és boldogulási letíctő-|menY AlaJ0S loutkar cs or. 8zeke­ledébe éks/e- res l''erenc fogalmazó ismertette, c i majd megalakították a szegedi körzeti ' texti'bizotiságot, amelynek veze-öje dr. Szekeres Ferenc lelt. A bizoit­ság tagjai: a kijelölt tcxlilnagykeres­seg ezen az ország rúen beszorult peremsávon min­den nemzet számára sajátosságai, hite, meggyőződése, lelki alkata, feláldozása nélkül. 'A magvarság kedők közül Faikas József Budapest, visszajutott felségjogaiba, ezzel I Telek Andor Hódmezővásárhely, a azonban nem élhet vissza más né­Használt tankönyvek et vásárol Tjrauh B- é* Tár§» K!» i, tVMZr. « < • <• r».=ts«!«st*. pek önérzetének megbántásával és tulajdonjogának háttérbeszorításá­val. Megismertük és talán most in­kább. mint régi együttélésünk alatt rmberíbb és őszintébb megnyilat­kozással meg is becsüljük egymást. Kívánatos, bogv tovább tarfson a hét­féle nép, illetve néptöredék mindig egészséges és életerős szellemi és munkaáradása is. hogy betöltse életterületünk minden zugát és vissza ne zuhanjunk az első világ­háború előtti idők fagymalag nem­törődöm légkörébe. Nem lehetünk egymás számára megint olyan kö­zömbösek és érzéktelenek, mint voltunk alaposabb és jobb megis­merésünk előtt. A helyünk ezen az annyi vérrel öntözött földön egy­más mellett van és éppen alapo­-Isabb megismerésünk az Ígérete an- —, — ™ . , . . . textilkiskereskeöők közül pedig Wag­ner Ferenc Szeged, Vuihovits Peter Szabadka és Cseh Lajos Orosháza. A körzeti textilbizotiság mellé vélemé­nyező tagokként a nagykereskedők közül Ábrahám Testvérek Szabadka, dr. Bajor Béla Békéscsaba, dr. Csabv Károlv Baja, Facsar Lajos Szabadka, Fendrik István Újvidék, míg a vidéki kiskereskedők közül Blezák Gyula Gyula Csongrád, Gróh József Gyula, Halász Sándor Zenta, Horváth Sán­dor Újvidék, Hovanyecz József Hód­mezővásárhely, Kiss Sándor Szentes Klriner Alfréd Újvidék, dr. Konkoly Iván Szarvas, Kopács Sánaor Óbecse, Mi Boltunk Rt. Baja, Migend Dezső Békéscsaba, Olajos Péter Magyarka­nizsa, Pintér József Makó. Ti'.z Jó­zsef Gyula kiskereskedő nyert,meg­hívást A bizottság hivatalos helyisége a kereskedelmi cs iparkamarában lesz, felhívja azonban az érdekeltek Ügyei­mét, hogy áruellátás ügyében mindad­| lem nem állíthat szembe egymás­Í'sal. S ha a felborzolt délszláv lélek még nem jutott el a lecsillapodás­nak abba a medrébe, amelybe 1918 nem kapták. Addig is, amik ez meg­történik, ugy a kiskereskedők, mint az iparosok áruszükségletüket ugyao­u=s szerezhetik be, mint eddig.

Next

/
Thumbnails
Contents