Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-04 / 148. szám

Csuka János: Délvidéki néplélek rÁz első világháború előtti idők kényelemszeretetében és biztonságában a Délvidék népei nemigen törekedlek különösebb teljesítményekre s egymás alaposabb megismerésére. A bélféle nép, illetve réptöredék élte a maga külön világát. amely látszólag csendes mederben folydogált, nem szakított nagy robajjal süppedő pártokat és nem öntött e) fcllékenyen őrzött idegen területeket. Mindig szívélyes és közvetlen volt ugyan egymáshoz való viszonya, ezen túl azonban nem érdekelte cgyinásl. Nem elbizakodottság. az erősebb. a hatalmasabb fölénvcssége volt magyar részről ez a tartózkodó, magába zárkózó magatartás, inkább a viszonylagos jólét, a gondtalanság terméketlen eredménye. A derűs és hizlaló külszín mögött pedig már ott vibrált a jövő izgalmas képe, amelyet a délszláv törzsek mercsz fiai rajzolgatlak maguknak álmaikat élénken kiszínezve. A magyarsá amelynek elsősorban feladata lelt volna a kívánatos tájékozódás és ismerkedés, elpuhultan és némileg biztonságban érezve magát, nem látta milyen feszítő erők készítik szétvetni a régi világ korhadt kereteit. Az 1918-ban bekövetkezeti európai összeomlás ezért találta annyira tanácstalanul és tájékozatlanul a délvidéki magyarságot, amelynek nagy árat kellett fizetnie azért. mert századokon keresztül elmulasztotta elsőrendű kötelességét: a vele együtt élő népek lelkiségének, gondolkodás módjának és törekvéseinek tévedést kizáró megismerését. Ha már előbb előkészítették volna egy olyan eshetőségre, mint amely a vesztett háború után bekövetkezett, nagyobb lelki erővel és a csapásokra edzettebb felkészültséggel nézhetett volna szembe a sorsfordulatnak. Ennek hiányában azonban az új államban felnevelkedett nemzedéknek kellelt pótolnia azt. amit elődeik elhanyagoltak: a tanulást, a helytállást és az ismerkedést, hogy azok birtokában mélyebbre tudja ereszleni a Duna-Tisza-közének ál Holt földjébe évezredes éleiének megtépázott gyökérszálait. Minden rossznak azonban van némi jó oldala is. Az elmúlt 25 esztendő rákényszeritette a délvidéki magyarságot arra. hogy a vele együtt élő népek szellemi életét cs gondolkodását helyesen felbecsülje. A kőlesönös megismerés azzal a tanulsággal járt. hogy egymás tisztelete inost értékesebb alapokon nyugszik, mint a múltban, amikor az apáktól örökölt hagyományos szomszédi jóviszonyt változtatás nélkül átvették és ápolták, szinte ösztönösen minden gondolkodás nélkül. Ha a délvidéki szlávság mai ideges lelkiségét vizsgáljuk és az 1918-as magyarság nyomott hangulatával összehasonlítjuk, sok azonos jelenséget észlelünk. A több* vlgi nemzetből hirtelen a nemzeti kisebbség helyzetébe zuhant magyarság ájultsága és bágyadtsága évekig tartott. Nem volt kedve ee«mihez és nem is volt előkészítve olyan lehetőségre, hogy visszaszorított pozícióban kell hclytállania. Az 1941-ben visszacsatolt területeken visszatért szlávság számára mégsem egészen új a régi magyar állam kereteibe való beilleszkedés. Különösen nem nehéz és körülményes ez az idősebb nemzedék számára. amely a háború előtti idők biztonságos életét, s az akkori viszonyok békéjét a magyarsággal együtt élvezhette. Különös és teljesen új azonban a magyar élet az elszakilottság alatt felnevelkedett délszláv nemzedéknek, amelynek túlnyomó része még a nyelvet sem ismeri kellően. Ennek tehát az együttélést ott kell elkezdenie, ahol annakidején a magyarságnak: az ismerkedéssel, tanulási készséggel, következetes kitartó munkával. A magyarság utárt a szerbség a legszámottevőbb és legrégibb múltú népe a Délvidéknek. A szerbeket lélekszámban a németek követik, majd a kisebb szláv néptöredékek: bunvevácok, szlovákok, ruszinok és sokácok. Az utóbbiak elgyengült hajtásai ugyan a szláv néptörzsek, hagyományukhoz való ragaszkodásuk, növekvő életerejük mégis friss és imponáló erőt sugároz. A nemzetkisebbségi életre kényszerült magyarság maga teremtette meg a különélés alatti életfeltételeit, amelyben őnludatban gyarapodott, feladataiban letisztult szociális viszonylatán kiegyensúlyozódott, elmélyült és a veszedelmes társadalmi válaszfalak megszüntetésével egyetlen nagy családban találkozott. Az a hatalmas lendület, amely ellenállását és fennmaradására irányuló munkairamát kisérte hasonló szárnyalásra késztette a lobbi népeket, amelyek versenyezve igyekeztek előbbre jutni, jobbat és maradandóbbat alkotni. Az élen természetesen a halalomtól támogatott délszlávok, elsősorban a szerbek haladtak, majd a németek irigyelt népi összetartásukkal következtek. dc a magyarságnak sem kellett a helyét szegyelnie, Minden állást, pozíciót, egyesületet, kemény küzdelemmel és szívós kilarlássa! harcolt ki és kimagasló teljesítményével szerezte meg a megbecsülést. Kisebbségbe szorult nép számára nincs megállás s az ütem, amelyet a délvidéki magyarság és németség a többi népekre is rákényszeritett. feltárta a fejlődés ígéretes útját. Mindegyik igvekekezett túlszárnyalni a másikat, hogy semmiben sem maradjon el. A Szerb Malicát, amelynek bölcsője Budapesten ringott és közel másfél százada ál! a szerbség szolgálatában. követte a német Kullurbund életrehivása a németek számára hasonló munka és életlehetőségeket teremtve, majd a szlovák, ruszin és a bunyevác Malica sorakozott fel. A sor közvetlenül a felszabadulás előtt a Magyar KözmüveAz országos nevü RftCZ DALI budapesti elöadiMíszno julius 6. és 7-én este 20 órai kezdettel tartja Hungária-szálló kávéházában ELŐADÓESTJÉT. B?lépődij P 2.60. Asztalrendelés 1034-CS telefonon, vagy a főpincérnél. Jegyek a Délmagyarorsiág jegyirodájában. Hangverseny után a művésznő autogramot ad. Szövetség zárta le, hogy a bét nemzetiség egymás lődési mind mellett elhelyezkedve szellemi csúcsszervezelével tiecsak egymás megismerésében, de a haladásban is példát mulasson. A különélés sok irányban volt tanulságos a magyarság számára. Most már részleteiben ismeri azoknak a népeknek lelki beállítottságát cs gondolkodását. amellyel megosztja azt a termékeny területet, amelyet egy kis túlzással boldog Kánaánnak neveznek. Bácska földje valóban a jóiéi és gondtalanság földje volt valamikor, népei azonban egészen felületesen ismerték egymást. Most már viszont nem idegen többé, egymás szellemi élele, kultúrál is törekvése, gazdasági adottsága, de erénye és hibája sem. Csak ez a kölcsönös felismerés ö^tönözhette a szinte állandósult pozícióharcra, amelynek ma is tanúi \ agyunk. De a megismerés még egy irányban volt hasznothajtó: a törekvések iránti tisztelet érzésének a kifejlesztésére. Mindegyik nemzet makacsul ragaszkodik szellemi és va gyoni állapotához, ami senkit nem nyugtalanít és zavar. Nincsen semmi túlzás abban, hogy a délvidéki népek szerzeményeiket meg akarják őrizni és a magyarság azt mondja: nem becsülné eléggé a magáét, ha könnyen lobbanó indulatai sodrásában elfededkezne küldetéséről és feladatairól. Ezért nem ideges a bácskai magyar, ha idegen szavakat hall és nem bántja a szemét a nemzetiségi élei sokféle szikrázó színe. A délvidéki szellem — Ha szabad annak nevezni — egymás meg után a délvidéki magyarság elete szinte önmagától terelődött, cl fog következni az az idő is, amikor a szlávság, elsősorban a szerbség megtalálja a maga előkelő és megbecsülendő helyét Magyarországon, illetve a Délvidéken. A történelem mindent átalakító vihara vészesen zúg feleltünk, elvész most a gyenge és a talajtalan kishitű. A magyarság azzal a tudattal és hittel állja az ismétlődő villámcsapásokat, hogy a másét nem kívánja ugyan, de a magáéi nem adja. Ez az a kiegyensúlyozott és biztos erkölcsi alap, amelyen további zavartalan együttélésünk még az olyan tarka vidéken is, mint amilyen a Délvidék, örvendetesen adva van. Bevásárlási könyvvel látják el a textilkiskereskedöket és feldolgozó iparosokat (A Delmagyarország munkatársátoij A közellátási miniszter legutóbb rendeletileg szabályozta a textiláru kiskereskedők és feldolgozo iparosok árueliátását. A rendelet szerint minden kereskedelmi és iparkamara területén körzeti textilbizoltságot keli szervezni. Ez a bizottság minden textilkiskereskedöt és legalább négy segédet foglalkoztató textiliparost textiláru bevásárlási könyvvel lát el. A jövőben nagykereskedő bevásárlási könyv nélkül nem szolgáltathat ki árut sem kiskereskedőnek, gem iparosnak. Az áruellátás uj rendjével kapcsolatban a szegedi kereskedelmi és iparkamarában az érdekeltek bevonásával értekezletet tartottak. A dr. Delvcsülésén túl azt hirdeti, hogy ma miniszter uj rendelkezését i is van helv és boldogulási lehető-im« " y Alajos főtitkár és dr. helv és boldogulási letíctő-|menY AlaJ0S loutkar cs or. 8zekeledébe éks/e- res l''erenc fogalmazó ismertette, c i majd megalakították a szegedi körzeti ' texti'bizotiságot, amelynek veze-öje dr. Szekeres Ferenc lelt. A bizoitság tagjai: a kijelölt tcxlilnagykeresseg ezen az ország rúen beszorult peremsávon minden nemzet számára sajátosságai, hite, meggyőződése, lelki alkata, feláldozása nélkül. 'A magvarság kedők közül Faikas József Budapest, visszajutott felségjogaiba, ezzel I Telek Andor Hódmezővásárhely, a azonban nem élhet vissza más néHasznált tankönyvek et vásárol Tjrauh B- é* Tár§» K!» i, tVMZr. « < • <• r».=ts«!«st*. pek önérzetének megbántásával és tulajdonjogának háttérbeszorításával. Megismertük és talán most inkább. mint régi együttélésünk alatt rmberíbb és őszintébb megnyilatkozással meg is becsüljük egymást. Kívánatos, bogv tovább tarfson a hétféle nép, illetve néptöredék mindig egészséges és életerős szellemi és munkaáradása is. hogy betöltse életterületünk minden zugát és vissza ne zuhanjunk az első világháború előtti idők fagymalag nemtörődöm légkörébe. Nem lehetünk egymás számára megint olyan közömbösek és érzéktelenek, mint voltunk alaposabb és jobb megismerésünk előtt. A helyünk ezen az annyi vérrel öntözött földön egymás mellett van és éppen alapo-Isabb megismerésünk az Ígérete an- —, — ™ . , . . . textilkiskereskeöők közül pedig Wagner Ferenc Szeged, Vuihovits Peter Szabadka és Cseh Lajos Orosháza. A körzeti textilbizotiság mellé véleményező tagokként a nagykereskedők közül Ábrahám Testvérek Szabadka, dr. Bajor Béla Békéscsaba, dr. Csabv Károlv Baja, Facsar Lajos Szabadka, Fendrik István Újvidék, míg a vidéki kiskereskedők közül Blezák Gyula Gyula Csongrád, Gróh József Gyula, Halász Sándor Zenta, Horváth Sándor Újvidék, Hovanyecz József Hódmezővásárhely, Kiss Sándor Szentes Klriner Alfréd Újvidék, dr. Konkoly Iván Szarvas, Kopács Sánaor Óbecse, Mi Boltunk Rt. Baja, Migend Dezső Békéscsaba, Olajos Péter Magyarkanizsa, Pintér József Makó. Ti'.z József Gyula kiskereskedő nyert,meghívást A bizottság hivatalos helyisége a kereskedelmi cs iparkamarában lesz, felhívja azonban az érdekeltek Ügyeimét, hogy áruellátás ügyében mindad| lem nem állíthat szembe egymásÍ'sal. S ha a felborzolt délszláv lélek még nem jutott el a lecsillapodásnak abba a medrébe, amelybe 1918 nem kapták. Addig is, amik ez megtörténik, ugy a kiskereskedők, mint az iparosok áruszükségletüket ugyaou=s szerezhetik be, mint eddig.