Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-04 / 148. szám

flCTt vezetők seveit egyeli"!* még nem hozzák nyilvánosságra, a kis'ivár ffott hirek szerint azonban Várkont/i Jenő. a szilveszfermajori volt városi gazdaság gazdatisztje kerül, ndg a tejkezelési szakember az egyik közeli vidéki városból kerül Szegedre. A Párisi-körűt 16. szám alatti tejOsztótelep üzMubebolyezésével egyidejűleg természetesen az OMTK által annakidején a tanyavilágban létesített valamennyi tejgyiijtőközpont is megkezdi működését, míg a városi tejelosztó fiókokat fsuk fokozatosan és a szükséghez képest nyitják meg. A város vezetőségének véleménye szerint már nz induláskor legalább is napi kétezer liter tej beszolgáltatására számítanak és remélik, hopp ezt a legközelebbi két héten belül fokozatoson négy-ötezer literre tudják maid felemelni- Ebből a mennyiségből elsősorban a köziutczméuyeket. tehát a kórházakat, klinikákat, napközi otthonokat, szeretetházaknt, és csemők, gyermekek, terhes és szoptatós anyák, valamint a betegek és öregek tejigényeit elégítik ki. Ami e*en fcliil marad, az keriil csak az elosztószervek, a városi fiókok utján szabad közfogyasztásra. A hűvös időjárás nem kedvezett a vetéseknek Budapest, julius 3. A földművelésügyi minisztérium legújabb veíésjelehtése szerint a legutóbbi két té»jelentések szerint a legutóbbi kéthetes időszakban az évszkahoz kéPO»k általában még mindig hűvös idő uralkodott. A csapadék meuynylségc az ország területének nagyobb részén az átlag alatt, kisebb részén az átlag felett volt. Az őszi repce aratása jórészt megkezdődött. a behordást és a cséplést eső hátráltatta. Tlopcéböl gyeugc közepes termés várható. A* őszi buzn terméskilátásai az elmúlt két hét alatt javultak, beérését a hűvös, a csapadékos idő némileg késlelteti, ezért az aratásnak szélesebb keretek között való megindulásával a jövő hét közepe előtt in*m lehet számolni, A rozs megsínylette a tavaszi szárazságot és a virágzás ideje alatti fagyokat, valamint a zivataros esőket. A kedvező csapadékos időjárás azonban a rozsterméskilátásokat. is némileg javította. Aratása helyenként már megindultAz őszi árpavetések több helyen ritkák, alaesouyuk, de a kalászok nagyok, tömöttek és a szeraképzőilóh kielégítő. A tavaséi árpa fejődésére az utóbbi két hót időjárása kedvező , volt. A tenyéri a meleg időjárás hiánya miatt fejlődésében még miudig el van maradva. A burgonyavetések a csapadékos idő hatására mindenütt javul tnk és országszerte jók. A szár fej lódáse erőteljes, dúsan virágzik, gumók képződése jónak mutatkozik. A korai burgonya piacra ke riilt. Jó termést adott. A rétele anyaszénnhozama a szárazság miatt az egésa országban »gy minőségileg, mint, mennyiség tekintetében gyenge volt. A seöllők áüapota áltglábau jó. A virágzás némely vidákep korai fajtáknál befejeződött. Rétszázezer holdnyi területen vadásznak a szegedi nimródok őmikor Kállay miniszterelnök résztvett a csengelei vadászaton.. Legyöngült a híres szegedkörnyéki vadátlomany — Nem küldenek már nyulat a|ándekba A magyar vadászok problémájáról beszél Wagner Ferenc, a kitünö vadasz-szakember (A Délmagyarország munkatársi- is erősen legyengítették. Országától) Az ország vadállománya, a há-j*0ft és Szeged környékén a 3 év rom év előtti súlyos tél katasztró-1 előtti öebak állománynak csupán a fális hatását még most sem volt -10 százaléka maradt meg és ez is képes kiheverni. A természeti c-sa- igen silány agancsú, úgyhogy egypást a Szeged-környéki vadállomány is rendkívül megsínylette ós emiatt a vadászati lehetőségek is rosszabbodtak. Pedig Szegeden és a környékén igen fejlett a vadászélet, a város határában 146.000 katasztrális hold a vadászterület, ezenkívül passziónátus szegedi vadászok bérlik a tipéi, algyői, szőregi, deszki, k Iára falvi, ó- és u jszentiváai vadászterületeket is, úgyhogy mintegy kétszázezer holdnyi vadászterület felett rendelkeznek most a szegedi vadászoJe. A városnak 16 vadászterülete van, a legtöbbjét 12 esztendőre adták bérbe és van olyan vadászterület. amelynek bérlete majd csak 1 ím l-ben jár le. A legnagyobb a 12-ik vadészterület, ennek évi bérösszege 1244 pengő, a legkisebb területe pedig a tizenhatodik vadászbérletiiek van, ezután évente alig 30 pengő haszonbért fizetnek a vadászok a városnak. Az összes vadászterületekből évenkint 7659 pengő bevétele van a városi háztartásnak. A vadászat a legkülönbözőbb társadalmi állású embereket tnrlja összehozni. A városi vadászterületek bérlői között megtalálhatjuk a magasállású köztisztviselőt, a nyűgalmazott katonatisztet, a malmost, kereskedőt, iparost, az őstermelőt, orvost, ügyvédet, MÁV nyugdíjast, bankigazgatót, ny. polgármesterhebettest és gyógyszerészt is. A vadásztársadalom oly bajtársi szellemmel telített kaszt, amely nem ismeri a társadalmi előítéleteket és a vagyoni különbséget. A legősibb magyar foglalkozás a vadászat. A szegedi vadászok gondja A magyar vadászok gondjairól és reményeiről beszélgettünk. Wagner Ferenccel- az egyik, legkitűnőbb szegedi vadász-szakemberrel, aki érdekes felvilágosítást adott: — Az 1940. évi tél súlyos hatással volt a magyar vadállományra iá. oly annyira, hogy annakidején különböző védelmi rendelkezéseket volt kénytelen életbeléptetni a földművelési kormányzat — mondotta Wagner PerenC. Az idén már némileg javult a helyzet és a vsjdá sxiit.i lehetőségek valamivel jobbak, mint akár a mult évben is. Szeged környékén rendkim'U megapadt a vadállomány és ennek következtében a vadászati időszakot mind rövidebb időben szokták megállapítani. Itt a kornyéken különösen sok volt az azelőtti években a fogoly és a nyúl. A fogoly azonban, majdnem teljesen kipusztult, eaért be kellett hozni rd a vadászati tilalmat. A nyúlállomány is kiesíny és még nincs megállapítva, hogy mikor szabad maid rájöjj vadászni- A mostwii 'védelmi alatt csupán általán nem képeznek vadásztrofeát. — Gazdag volt a környékünk vadlibában és vadkacsában, de most rossz vízállások kiszáradnak és a vízimadarak elvonultak, innen. Ellenben vadgalamb szép számmal ta lálható és a közelben megkezdődő vadászati szezon bő eredménnyel bíztat. i Patronért — nyulat Elmondja ezután Waguer Ferenc, hogy a töltény beszerzése nagy gondja manapság a vadásznak. — Alig kapható töltény. Azelőtt bizony a vadász az elejtett nyúl nagyrészét ajándékba küldte el a jéismerőaökuek, meg a konyhára vitte haza. Ma más a helyzet. Eladjuk a nyulakat az exportőröknek, akik lőszert adnak cserébe. Általában az kezd a szokássá lenni, hogy egy beszállított nyúlért S patront adnak, a megállapított áron. így kell spekulálnunk, ment másképpen nem jutunk lőszerhez. Arról beszél most Wagner Ferenc, hogy a vadászat sohasem volt olcsó szórakozás, de most igeu költséges passzjó. — A regi békeévekben a vadász jegy 4 koronába került és annyi puskája lehetett a vadásznak, amennyiben kedve tellett. Ma a vadászjegy évi adója 100 pengőben van megállapítva és ezenfelül minden puska után még további 15 pengő fizetendő. De roppant költséges a vadászat más okból ls. A hajtók azelőtt megelégiedtek egy pengővel, most öt pengőn alul szóba sem állnak velünk. Égy kocsi pedig 25—30 pengőbe kerül. Egy közepes vadászathoz legalább 80 hajtő és 10 kocsi kell s most már tessék elképzelni, hogy ez mekkora költséget Jelent, A 80 százalékos vadász Érdeklődünk afelől, hogy milyen mostanában a vadászzsákmány Szeged környékén? _ Zsákmány mindig van, csak meg kell találni a vadat — adja meg a választ Wagner Ferenc. A jó vadász mindenkor tudja, hol-merre bujkál a vad. Mikor van a szántásban, mikor bújik meg az erdőben, mikor lapul a gaz között. Az olyan 80 százalékos vadászra azt mondják jó vadász. Ezanynyit jelent ninjród-nyelven, hogy 100 puskája ejé kerülő nyúlból nyolcvanat biztosan eltalál. Az afféle mindennapi vadászok a 30 százalékosak, kocavadász pedig még tízszázalékos se. Szegeden általában jó vadászok vannak. Megkérdezzük Wagner Ferenctől: hány vadász lehet Magyarországon? — Egy statisztikát láttam a mult. korában, hogy 40.000 a magyaróvárig! vadászok száma. Itat lehet is ennyi. Egész kis társadalom s még sincsenek megszervezve a vadászok, pedig reájuk férne Tessék kiszámítani, hogy a negyvenezernyi vadész milyen jö vedebpet jelept évente Hí jllamnak, 'híszee tewto 4 va-t^zjeg'Mbői szerveztebWs most ujanban 1» megindult a vadászok körében, de glig hiszem, hogy lesz ebből valami. Ugyanis az én véleményem szerint —vidékenkint más és más a vadász érdeke, az alföldi vadász érdeke nagyon különbözik az erdélyi, vagy kárpátaljai vadász érdekétől. Az pedig, hogy, egyes vidékek vadászait külön meg szervezkedjenek, nincs sok értelme. Legyöngült a híres szegedi fácánállomány A kitűnő vadász-szakember arról beszél meg, hogy az elmúlt tél keű,vező volt a vadászállomány növeke* dósé szempontjából, az idei napsütöt-j te tavaszon szépen fejlődött a nyúl-' állomány Szeged környékén. — Á fácánok szaporítására azon* ban nagy gondot kell fordítani, — ál-, lapitja meg Wagner Ferenc régsí konklúzióképpen. A júniusi zuhogó záporok a környéken rendkívül eott fácánt elpusztítottak. A fiókák new találnak menedéket, megáznak és elpusztulnak és a híres szegedkörnyéki fácánállomány erősen legyöngült. Al, hírneves szegedvidéki vadászatott elmaradlak, volt olyan esztendő, amikor alig S hétig tarthattak vadászatot, de előfordult az is, hogy egyáltalán nem volt vadászat. Az idei vadászati évad már jó jelekkel indult £a bizunk benne, hogy hamarosan elj® az idő, amikor feltámasztjuk a Wren, békebeli szegedkörnyéki vadászatokai is... Bizony híresek voltak országszerte a szegedi határban rendezett vadAszátok. A mult vasárnap itt Szegeden tartott nagy beszédében Kállay Miklós miniszterelnök célzott arra, hogy közeli rokoni kötelékek fűzték Szeged városához. Szeged nagynevű főispánja: Kállay Albert, nagybácsija volt a miniszterelnöknek. KAllayí Albert az árvizutánl időkben messzef öl döf* hires vadászatokat rendezet! Csengelén és erre sokan voltak hivatalosak, az ország akkori vezelöférfiai közül, köztük Tisza Lajos, *n árvízi biztos is vendége volt a esengelei vadászatoknak. A mostani miniszterelnök: Kállay Miklós Is gyakran eljött akkoriban testvérével *gy««t n rsenselei vadászatokra, i*y bizonyára ez a gyermekkori emlék elevenedett meg előtt®, amikor Szegedről %•*, szélt. Még néhány évvel ezelőtt is Pusa-' taszeren. őrgróf Pallavleini Alfonz birtokán történelmi nevü mágnások nagy serege jött össze és egy* be|es hajtóvadásznt folyt a nyulakra, fácánokra és fogolyra. A kilencszáza* évek elején a pusztaszeri vadászatott*^ nak neiri klsebbrangu vendégei tak, mint Ferenc FerdisíBi, Monarchia trónörököse és egy alkalommal Nikolajevies NikolaJ orosz nagyherceg is itt vadászott, fftresek voltak ezidőtájt a deszki és kW* rnfalvi vadászatok Is, báró Clerlirzvéknél a politikai világ számo* reprezentánsa vendégeskedett, hiszem nz akkori idők leghíresebb államférfia: báró Fejérvárv Géza minisaterelnök és honvédelmi miniszter W Deszkre utaavatott le rokoni látogatásra, ha az államügyek ezt lehetővé tették számára. A deszki vendégeskedést azután mindenkor nagy vadászatok zárták le. Elmultak ezek a szép idők 8 rfmvf* tak a híres vadászatok is: » poszt* szeri erdőben ritka már a fáeán és kipusztullak a foglyok, a deszki p»r» eelIázott földeken pedig törpegazdék túrják a földet * nem érnek" rí hódolni Szent Hubertus sportjának: * vadászatnak'.. • tK.W-J aj tobffk/a swjhitd ltot, d* te "'i egy-egy evbto legalább 4 millió pa Marvin, Tissot, Erax márkás karórák, ébresztő- és konyhaórák Berta József d ri sm e 9 i| r R,il zened. Mohiért hm U. 23 ir. mult erto ULtk apt az állományt igő bevétele vjjh kiftcstárnak AjOra és eksurjsvitás 0»rtlF!ÍW«í.