Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-29 / 169. szám

Svédország gazdasági helyzete az elmúlt világháborúban Svédország gazdasági körei meg-1 szenek és egyre nagyobbak, az előuy­rtyupodva állapítják meg, hogy ennek a mostani világháborúnak mindeddig korántsem volt olyan romboló hatása az ország gazdasági életére, mint ahogy az az első világháború, alatt tortáit. A Hvenskn Handelabanken, a nagy svéd hank jelentésében ezt irja: >a nqgvedik háborús évből már alig két hónap van hátra, de elegendő, ha a svéd gazdasági helyzetnek az előző világhájioru megfelelő időszakának heJvzetével hasonlítjuk össze és meg­állapíthatjuk, hogy most sokkalta job­ban sikeríilt nrrá lennünk a helyzeten, mint akkor. Rárha az ország körül mindenütt döntő változások vannak fo­lyamatban. a helvzef Svédországban mégis lassankint megállapodott, ahe­lyett, hogy mint az első háborúban, fo­kozatosan rosszabbodott volna«. Az árak terén általános megnyug­vás következett be. aminek a hatása a pénzpiacon is jelentkezvén, természe­tesen igen kedvező értelemben vágott elébe a pénzhígulás veszélyének A be­tétállománv most lassúbb ütemben nö­vekszik és a bankok készpénzkészletei csökkentek- viszont a kibitelezés kere. lei. amik valamivel korábban hanyat­lóban voltak, tnosf ismét kiszélesed­tek. Ennek » legelső oka valószínűen az építési tevékmvség fellendülésével függ össze Az utóbbi időben az élel­miszerekkel való ellátottság mértéke is iavul. Ismét megindult a eonwov­haiózás és bár a nyár elején a száraz­ság aggodalmakat okozott, a termés, kilátások az utóbbi időben mégis lé­nregesen megjavultak. Ugyanakkor meg kell azonban állapítani, hogv a lüzelöanvagok .és a nversanvagok kö­rül a helvzef mindig sulvosabhá vá­lik. A pénzpiac helyzete többé-kevésbé változatlan. A jegvfnrgalom még min­dig emrlkedöben van. A jegybank aranv- és devizatartalékainak összege májusban mochaladta a 2 milliárd ko­ronát és február óta a növrkodé* ösz syrspp 60 millió koronát tett. A farfa­tekok összege 1H0 április közepén volt az utóbbi Időben a legkisebb, ak­kor ugvanis 1.2 milliárd koronát tett ci. A mai tartalék már meghaladja az 1136 évi augusztusi 2036 millió koro­, n«l is. A nagyközönségnek a kereskedelmi banknál kezelf hetétállománva május­ban felülemelkedett az 5.3 milliárd ko­ronán a magvar közönség számára érdemes megjegvezni, hogv a részvénv­fársasági bankok és takarékpénztárak Magva rnrsrágon 1010 óv régén t.6 mil­liárd rengönvi betétet kezrfTek feleik számára befétkiskönvveken és folvó­számlákon — és a svéd takarékbetétek íz utolsó 12 hónán alatt 477 millió ko­ronásul növekedtek. Ugyanezen az időszak alatf a kereskedelmi bankok kibelrezései 353 millió pengőnvi emel. kniléssel 4.4 millárd koronára növe­kedtek. \ kivitel alakulása hizonvos vo­iiBtl-erásban nem kedvezőtlen. Május végén a faragolt fa piarán a kivitel céljára összesen 140.000 Stan­dardot tett. az eladott mennyiség, a belföldi' eladások összege pedig léO.OOO Standardra rúgott. Az első félév folya­mán a német, birodalom a kereskedel­mi egyezményeknek megfelelően pon­tosan áivetfe a milsclvemgyártás cél­ra ira szolgáló 55000 tonnás fakonlin­genst. a papírgyártás céljaira kötött (5.00(1 tonnás kontingenst ellenben csak kétharmad részéig használta ki. Az Olaszországnak lekötött kontingen­seknek még körülbelül a feléi ke'l szállítani, A conwov hajózás utján körülbelül 20 0(10 lonnánvf cellulózéi '•került Argentínába szállítani és meni bizonvoó mennviség Portugáliába is. A faesisznlat gyártása még mindig szünetel A papiros piacán nincs vál­tozás. Miután a v*-müvek" számára szóló megrendelések szakadatlanul cövek­ben részesítendő megrendelések kivi telezése az állanri iparbizottság május közepén a kereskedelmi vas, a lemez, a hengerelt huzal és az ezekhez hason­ló áruknak az alap minőségeiben való eladását május 19—junius 30-ig szüne­feltette. A sz.okvánvos vas és acél ter­melése ma is ugyanolyan nagy terje­delemben folyik, mint eddig, a nyers­anyagbeszerzés nehézségei és főként ez. egyre fokozódó munkáshiáuv elic­nérc is a legjobb minőségű acélnemek gyártása teljes erővel folyik, jóllehet a fontos öfvözési anyagok hiánya igen nagy. A gépgyártási ipar az iparosszövet­ség jelszámai szerint változatlanul ugyanazon a magas fokon áll, amit a svéd ipar 1042. év végén ért el. Főként az állami támogatásnak kö­szönhető. bogy a lakóházépitkr-zés 1012-ben elég széles keretekben folv­batntt ahhoz, hogy a lakásínségnek elejét vegve. A városokban a mult eszfendAben mintegv 23.000 uj lakás épült, vagvis körülbelül kétszeran'ivi. mint toff-ben é.s felével több. mint 1130 ben. nmelv pedig addig a legjobb eredménynek számított. Az idei május elsején körülbelül 28.000 lakás épít­kezése folvt. A munkaerő minden foglalkozási ágban rendkívül élénken keresell. úgy­hogy különösen a mezőgazdaságban az erdei munkákban és a háztartásokbon alig lehet a szükségletnek eleget tenni. Az ipar főként a szakmunkásokat hiá­nyolja. Svédország bevitele az idei év el­ső öt hónapjában 736 millió koronát ért el a mult év hasonló időszakának 560 milliójával szemben. A kivitel ugyanakkor 457 milliót tett. kereken 50 millióval többet .mint a mult év el­ső öt hónapja alatt. A tavasz, bekö­vetkeztével a külföld felé irányuló hajózás is meghaladta a mult évi for­galmat. A karaván hajózást január közepén szüntették be és májusban kezdték meg újra. A szállítási dijak a Keleti-tenger irányában csökkentek, miután a eellulozeszátlitmányok apad­ni kezdtek. A kereskedelmi hajózás háborus veszteségei komolvak. ez, év junius 15-ig 214 haió pusztult el 550 000 ton­na űrtartalommal. A hajóelsüllyeszté­sek folvtán 1147 lélek veszett el. A ke­reskedelmi hajózás 1133-ban 1135 ható­ból állott, amelveknek űrtartalma 1.7 millió volt. Az eddigi veszteségek a haióállománvnak egyhatod részét, a hajók űrtartalmának egyharmadát érik el. mfrt az. egészen kieslnv hajók csak parti szolgálatot teljesítenek és npm kerülnek a veszélyes zónákba. ÍSTUD' Nagy forgalmat bonyolítanak le a gőzmosodák és vegytisztító üzemek Szegeden (A Délmagj arorazág munkatársa- szolgáltatni. A család tehát erre az tói) Egy nagy közgazdász valamikor igy jellemezte a városi életet: »Egyik ember kimossa a másik szeonycsru­háját, a másik meg az egyikét és ebből megélnek«. Valami igazság két­ségtelenül rejtezik a szellemes aper­szu mögött, ami tulajdonképpen arra akar utalás lenni, hogy a városi em­berek egymás szolgálatából élnek. A •szennyes kimosásai, mint a tisztál­kodás egyik fontos kelléke valóban nagyjelentőségű problémája • városi embernek. A modern élet követelmé­nvei népes szakmává alakították át ezt az iparágat, amelyet a mult szá­zad derekán még csak néhány nagy­üzem képviselt. A legrégibb és a leg­nagyobb volt ezek között közelmúlt­ban megszűnt kassai Halfenberger­cég, amelynek szerte az országiban közel ötven fiókintézete volt. A pesti kelmesfestő és vegytiszfitó >gyárak* csak évtizedekkel a Haltenberger­féle gyáralapitás után keletkeztek. Ma már százakra megy ai ország­ban létesített kelmefestő- és vegv­tisztifógvárak száma, a kisebb gőz­mosódáké pedig az ezret is jóval meg­haladja. A modern élet szükségletei biztosítják ennek a szakmának a reu­zálását, bmelv most. a háboni kellős közepén az ujabb nagyarányú fellen­dülés küszöbére érkezett. A vejrytisz­titóiparnak ma óriási konjunktúrája van. az üzemek forgalma a normális üzletmenet ötszörösére. bizonyos rik­krknél a tizs/cresóre emelkedett — mondják nekünk a szegedi t'sztitóinté­zet-tuln.idonosok. időre a saját szájától kell, hogy el vonja a mosónő koszijához szüksé­ges élelniiszermennyiséget. Igy sok­kal kifizetődőbb a háztartások számá­ra, ha a szennyest tisztítóba adják, mert megszabadulnak az összes gon­doktól. — A szappanhiány As a mosónő élelmezése csak átmeneti probléma, amely a háború ntán természetesen meg fog szűnni. Vannak azonban je­lenségek — magyarázza tovább in­formátorunk —, amelyekből arra le­het következtetni, hogv a közönség nagvrészc kényelmi szempontból to­vábbra is a tisztitóintézeteken keresz­tül fogja a mosási problémáit meg­oldani. A háború alatt megszokják ezl a rendszert és a háborn után is ra­gaszkodni fognak hozzá. A szakmá­nak mindenesetre föl kell készülnie rá. hogy ki tndja elégíteni a megnő­vekrdrtt igényeket. A mosáson kivül a vegytisztítás ts jelentős mértékben megnövelte a megrendelők számát. Erre vonatkozó­lag a következő felvilágosítást kap­tuk: — A vegytisztítás terén pontosan ugvanaz. a helyzet, mint a mosatás­nál. A megrendelések száma itt is a normális forgalom többszörösére emelkedett. Ennek oka egvrészt az. hogv manapság az emberek jobban megbecsülik „ holmi,kaf. mint a békében, mert tudták, hogv nehéz a pótlás, a beszerzés. Amit máskor, mint viselfrs ruhadarabot eldobtak, elajándékoztok, vagv etedlak. azl — Esvrr inkább kimegv a divat- ">* kifiszHftntjrib. brtosteiik é« tovább hói az. otthon való mosatás mond­ja informátorunk. — Ennek csak egyik oka a mosáshoz szükséges anvagok: szappan, szóda heszerzésr­nck körülményes volta és felhasználá­sának korlátozása. Ugyanilyen sulv­lval esik lafba az a meggondolás is. hogv mosónőt fogadni ma icen drága mulatság, nemcsak a napszám miatt, hanem főként azért, mert a nagy-mo­sás idejére k*«sztot is kell adni és egyetlen mosónő sem hajlandó a/ élelmiszer jegyeit a felfogadéiának b*­visetjk. — .felcntékenven megnövelte a tisz­tításba adoft ruhanemfiek számát a mfirosfos anvagok nak a használatban való elteriedése Ezeket keyesen me­rik házilag tisztifani. a tiszjitointéze­lek viszon' megtalálták a módiát. hogv az ugvnevezett »sránzcljárnc­rs1< tökéletesen rendhrhozzák, anél­kül. bogy a kényes anyagnak ártsa­nak A fiszlitóiparban is uj árak lép ftk életbe. Ma egy férfiöltöny (kabát,, naürag, mellény) ttszütasa 11 pengő* 90 fillérbe kerül, a szuvet-nadrag négy pengő hatvan fillér, a cako­kaiiat hat pengd negyven fillér, a melleny külön nyolcvan fillér. A. tisztított ruhaneműt termeszt lesen va­salva szállitják, ezzel szemben egy ruhavasalás a szabóüzletben a ható­ságilag megállapított ár szerint nyolc Kcugö. A tsztitas tehát meg ötven százalékkal s»'ni növeli a ruha kar­bantartási rezsijét — mondja infor­mátorunk. Most a legtöbb munkál ado nyárt szezoncikk a nyári nadrág tisztítása., ez öl pengő negyven fillérbe kerül. A köpeny tisztítási dija tizenegy pen­gő ölvén fillér, a nöi kosztüm, a bluz és alj darabonként négy pengő hat­van, a vászohöltöny nyolc ' pengő nyolcvan fillér, az egybeszabott va­szonruha negyven fillérrel oicsobb. A szegcdi kelmefestők és vegyiisz­titók eddig sikerrel oldottak me* a munkájukhoz szükséges anyagok be­szerzését, ebben az ipartestület és a kamara hatásosan támogatta őket. Üzemeik fenntartását lehat az. anya­gokról való gondoskodás biztosítja. Igen nagy problémájuk azonban az, hogy a nagymértékben megnövekedett munka mia|| a megrendelések elké­szítésének időtartama mrgMu tősen kinyúlt. Átlagosan három héí alatt vállalják a tisztítást, azonban ter­mészetesen most is szokásban van a sürgős >postamunkák« elkészítése, aminő például a gyászruhak festése. Ilyen esetben a hatóságilag megálla­pított dijaknál ötven százalékkal ma­gasabbat számítanak, ha nem két. ha­nem három nap alatt kell elkészülnie a megrendelésnek, ugy harniinchá­rom százalék csak az árkülönbözet.. Ablaka György beszéde a szombathelyi kongresszu* son a magyar nyomdaipar helyzetéről (A Délniagyaror6«ág munkatársától) Országos érdeklődés keretei között tartotta meg Szombathelyen a Ma­gyarországi Grafikai és ltokoniparo­sok Főnöke.gyesiilclének vidéki nyom­dász szakosztálya országos nyomdász­kongresszusát, amelyen az iparügyi minisztert dr. Tóbiás Kornél minisz­teri osztálytanácsos képviselte. A kon­gresszuson Szegedről Ablaka György nyomdatulajdonos, a vidéki nyomdász­szakosztály alelnöke vett részt s na­gyobb beszédet mondott, amelyben han­goztatta. hogy mekkora szakadék tá­tongott még három esztendővel ezelőtt nyomdász, és nyomdász között. A a egészségtelen verseny következtében a nyomdatulajdonosok adósságai szapo­rodtak, uj beszerzéseket eszközölni nem tudtak. Ennek a visszás állapot­nak megszüntetésére iránvuló minden törekvésnek pedig útját állta, hogy a nagynyomda méltóságán alólinak tar­totta a kicsivel egy asztalhoz ülni a közös ügvrk megtárgvalására. Ma azonban megváltozott a helyzet. A nvomdaiparosok már törődnek mes­terségük sorsával és felfigvelnek » legkisebb szabálytalanságra is. Tgénv­be veszik a rendelkezésre álló törvé­nyes lehetőségeket a baj megszünte­tésére. sőt annyira közel jutottak egy­máshoz. hogy összefogással elgördíte­nek útinkból minden nkadálvt. — Most amikor Szombathely fenn­állásának 1100 évfordulóját ünnepli, nem maradhatunk el köszöntésünkkel — mondotta — taert amint Magvaror­szágnak Szeged, a vidék' nvnrndntnl.^. donosok részére nedig Szombathely feltámadás városa. •»

Next

/
Thumbnails
Contents