Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-29 / 169. szám
A Korcsmárosok ls csaflakozirah a heti cggnapos zanalarias rendszerihez A Korcsmáros Ipartórsuiöl elnoheneh ngUaihozata (A Délmgayarország munka társá-| tél) Beszámolt a Déímagyarország azokiól a tárgyalásokról, amelyek arra irányultak, hogy Szegeden is bevezessék a vendéglök heti egynapos zárvatartását, ami Budapesten már régebben megtörtént, ujabban pedig a vidéki városok egymásután kezdik átvenni az ujitást. Közöltük, hogy az ötlet először Szegeden merült fel, a megvalósításnak azonban különböző akadályai voltak s a vendéglősök most arra törekszenek. hogy minden érdeket kielégítő megoldást találva Szegeden is rendszeresítsék a heti egynapos zárva tartást 'A kérdés egyik leglényegesebb része, mint informáltak beprünket, az, hogy közös elhatárrzárfa juthassanak a kocsmárosokkal. akik nem tagjai az ipartestület vendéglátóipari szakosztályának, hanem érdekképviseletüket a Szeged és Vidéki Kocsmáros Ipartestület látja el. 'A Ketf egynapos zárvatartás ügyében vitéz Tornyai Ferenc, az ipartársulat elnöke most a következőkben informált bennünket: Az Olvasó irja Autóbusz megálló a posta e ott A következő panaszos levelet kap. tűk: Igen tisztelt Szerkesztőség! Tisztelettel kérem számos ujszegedi lakos nevében is, bogy a kővetkező panaszomnak helyet adni szíveskedjenek. Az Újszegedre közlekedő autóbuszoknak a főposta előtt feltételes megállóállomásuk van. Az utóbbi időben gyakran megtörténik, hogy annak ellenére, miszerint többen várakozunk a posta előtt az autóbuszra, nem áll meg itt az autóbusz. Megfigyeltük, hogy akárhányszor a kocsiban még volt elegendő hely és mégsem vett fel utasokat a feltételes megállóhelyen- Eltekintve attól, bogy legtöbbször hosszú perceken át várakozunk az autóbuszra, a végén nekünk ujszegediefenek gyalog kell átmennünk a bidon, mert az autóbusz nem állt meg. A főposta előtti feltété le« megállóhely — tudtunkkal — nem szűnt meg és kellemetlen nekünk, hogv nem áll meg az autóbusz. Tisztelettel: Aláírás. • 'A fenti panasszal fcaprsolathan érdeklődésünkre a következőkel mondották nekünk a városi autóbuszvállalat központ) állomásán: A közúti bid folyamatban lévő javítása miatt, túlterhelt kocsik nem mehetnek át a bidon. Ugyanolyan panaszt mint amelyet a szerkesztőségnek beküldtek, mi is kaptunk a minap, de azt rajtnnk kivül álló okokhói egyelőre nem orvosolhatjuk. Ha ugyanis a kiinduló állomáson megtelik as autóbusz, akkor a főposta előtt már nem vehet fel utasokat a kocsi. Máskor még felvettük as utasokat és teljesen megterhelve is közlekedett as autóbusz a hidon, most azonban a hid javítására tekintettel kell lennünk. Mindenesetre foglalkozunk a panasszal, hogy a főposta előtti fe lesleges várakozást hogyan tudnánk kiküszöbölni. A továbbiakban megtudtuk még. hogv a városi autóbuszüzem 20 k<v ssijából mindössze 5 kocsi van üzemben, Újszegeden kivül KJskundorozs— Mi. a kocsmárosok örömmel csatlakozunk a vendéglősök azon elhatározásához, hogy megvalósíttassák Szegeden is a heti egynapos zárvatartás. Annál is inkább közölhetem ezt, mert mi már a mult év szeptember havában ebben az ügyben érintkezésbe léptünk a vendéglős szakosztállyal s éppen ott helyezkedtek arra az álláspontra, hogy a napi abonensek miatt nem csatlakozhatnak a tervhez, mert ha az üzlet zárva van, nem tudják kiszolgálni az abonenseket. A heti egynapos zárvatartás tervét változatlanul jónak és feltétlenül megvalósitandónak tartjuk s a vendéglősipari szakosztálynak egy ilyen irányú döntéséhez örömmel csatlakozunk. A kocsmáros ipartársulat elnökének nyilatkozata után megállapítható, hogy mindkét szakma ugyanazon az állásponton van s igy amennyiben a körülmények azt indokolttá teszik, nem lesz semmi akadálya annak, hogy Szegeden is bevezessék a heti egynapos zárvatartás rendszerét gátja, előteremti akárhonnan a napi pengőnegyvenet, hogy meglegyen a cigarettája. Azaz hogy... Dehogy is tudja megszerezni még pénzért sem Ugy adják a trafikok a Szimfóniát, mint a patikában az orvosságot: - kettőt, hármat egy vevőnek, hogy meg ne ártson A polcokon nyoma sincs a Szimfóniának, a pult alól dugva adják ki a vevőnek, ott diszlenek ellenben a drága cigarettafajták, a darabonkint 14—22 filléresek s az ezeknél is drágábbak, amelyeknek szívását már a jobbmódu ember se nagyon engedheti meg magának. Azt mondják a trafikosok, hogy csökkentették a kontingenst. Ez rendben is volna, de miért nincs figyelemmel a dohányjövedék arra, hogy melyik az a cigaretta, amelyiket vásárolják s melviknek a fogyasztása esett vissza nyilván magas ára miatt? Miért nem készítenek több Szimfóniát és kevesebb Darlingotí Ha az ember ma össze akarja szedni napi használatra 15—20 Szimfóniát, legalább félnapot kelt eltölteni azzal, hngy körülbelül ugvanennyi trafikot végíffiárion Nem eovedül állok azzal a nézetemmel, hogy ha kevesebb drága cigarettát hoznának forgalomha és több Leventét és Szimfóniát, meg0 E I M A f? Y A R O !»<5 7 * H CSÜTÖRTÖK, 1018 julius í ^MiuciMtAcuiOa.: AS PIRIN mára, Sándorfalvára, Árpádközpontra ós lvübekházára jároak az autóbuszok, holott az ulkibővités fontos volna, de gumi és egyéb üzemanyaghiány miatt, erre most gondolni sem lehet. Az utaslétszám az autóbuszokon jelentősen emelkedett. Amíg azonban a legtöbb közlekedési eszköznél a viteldijakat felemelték, a városi autóbuszoknál erre nem került még sor, most is az 1938 as viteldíjak vannak érvényben. Az üzemigazgatóság azonban már foglalkozott a viteldíjemeléssel és a város kérte is a mélfánvos emelés engedélyezését a minisztériumtól, —0O0Hcrsza a Szimfónia As egyéb dohányiövedéki ritlcasáaok után Kaptuk a következő levelet: ' Mélyen tisztelt Főszerkesztő nr! Amikor rövid időn belül immáron másodszor felemelték a trafik árát, azt reméltük mi, javíthatatlan rabjaj a nikotinnak, hogy ha már olyan drága lett a cigaretta, hogy a legolcsóbb fajták szivása is egyenesen tékozlásszámba megy, legalább be tudjuk majd szerezni szerény igényeinkhez illő olcsóbb fajtákat. Gondolok elsősorban a Szimfóniára, ami a legáltalánosabban - elterjedt cigarettafajta. A dohányosok legnagyobb része, azok, akik kész cigarettát szivnak, ehhez szoktak még abban az időben, amikor az ára aránvban állott a középosztálybeli ember keresetével. A dohányos ember ugv ragaszkodik megszokott cigarettáiéhoz, mint a kutya gazdájához • a rendes cigarettáján kivül nem izlik neki semmiféle más dohányáru-detikatesz. legven az akár olcsó, akár drága cigarettafajta. A Szimfónia nagv karriert csinált, rövid idő alatt 4 fillérről 7 fillérre emelkedett az árs s ma már tessék kiszámítani, miiven terhet jelent a nikotin szenvpdélve egv közepes dohányos ember büdzséjében is. ha naponta nem töbhet. csak mondjuk 20 Szimfóniát sziv el. Ez naponta J pengő 40, havonta pedig 42 pengő. Pebit a szenvedély ugyebár olya" bogy ha kielégítéséről van szó. nem Ismer az ember akadályt, összekuoorszünne a hajsza a cigaretta után. Soraim közléséért fogadja Főszerkesztő ur köszönetemet s vagyok hazafias tisztelettel? (atáirás). Magyarországon minden huszadik ember köztisztviselő Érdekes statisztika a közszolgálatban álló és értelmiségi szabadfoglalkozású dolgozókról (A Délmagyarország munkatársától) Az 1941. évben lebonyolított népszámlálást felhasználta a kormányzat egyben arra is, hogy az ország lakosságának azokat a statisztikai feldolgozásokhoz szükséges adatait, amelyeknek beszerzése egyébként költséges és körülményes volna. Miután a népszámlálási adatbejelentésekhez az ország minden lakosának ki kellett tölteni egy ivet, az iven a Központi Statisztikai Hivatal tudakozódásának céljaira több olyan kérdést is feltüntettek, amelyek nem tartoztak szorosan a népszámláláshoz s amelyekből a statisztikai feldolgozás az ország lakosságának különböző életviszonyaira vonatkozó megállapításait vonja le. Ezeknek az adatoknak feldolgozása még mindig folyamatban van. Legújabban a közszolgálat rrhiukaterületein dolgozóknak és a szabadfoglalkozásunknak érdekes statisztikai adatait tette közzé a statisztikai hivatal, még pedig összehasonlítás formájában, amennyiben az összeállítás kiterjed az elmúlt évtizedben tapasztalható változásokra is. Érdekes megállapítása ennek a közlésnek, hogy a tiz-tizenkét év előtti adatok azt mutatják, hogy az ország lakosságának száz dolgozó egyének közül ölen végezlek olyan munkál, amely a közszolgálat és az értelmiségi szabadpálvák körébe tarlozolt. Az arány tehát öt százalékos. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint 1930-ban a köztisztviselők és a szabadfoglalkozásúak száma 195.813 volt s ebben a csoportban minden száz keresőre 122 eltartott esett. A legújabban kiadotl hivatalos kimutatás szerint az 1930-tól eltelt tizenhárom esztendő alatt az arányszámok rendkívül megnövekedtek. Ez alatt az idő alatt » kúszolgálgti alkalmazottak és az értelqji$égj foglalkozású tnagán-, tisztviselők száma 18 százalékkal: emelkedett, ugyanekkor pedig a kereskedők száma mindössze hét százalékos emelkedést mutul. Ezeknek a változásoknak nyilvánvaló okai a belpolitikai körülmények, a gazdasági helyzet alakulása és a négy izben bekövetkezett országgyarapodások voltak. A statisztikai vizsgálódások ezeken a területeken feltűnő megállapítás, hogy az alapul vett tizenhárom esztendő alalt az őstermelés dolgozóinak száma nemhogy gyarapodott volna, ellenben négy százalékkel esett. Ezt a jelenséget a statisztika kapcsolatba hozza a születések számának apadásával j azzal, hogy az elmúlt évek íoiyamán a nök közül is mind többen igyekeztek kereső foglalkozást találni és ez is apasztotta a családok ellartottainnk számát. A most közölt statisztikai kimutatásból megállapítható, hogy Magyarországon átlagosan minden huszadik ember közszolgálatban áll, vagy önálló értelmiségi pálván működik. A 190.000 főnyi kereskedőtársadalombon 138.000 tulajdonképpen értelmiségi jellegű, a többi a segédszemélyzethez tartozik. Közigazgatási szolgálatot 33.504 tisztviselő lát el. Kiszámították, azt is, hogy ez azt jelenti, hogy minden 383 lakoshoz szükséges egy olvan értelmiségi dolgozó, akinek az a feladata, hogy ennek a csoportnak a közigazgatási teendőit ellássa. A közületek szolgálatában 15.343 állami tisztviselő, 2500 vármgyei tisztviselő. 620 városi és többezer községi jegyző, díjnok és más tisztviselő áli s végzi a lakosság ügyéinél" közigazgatási adminisztrációját. Az igazságszolgáltatás 16.177 értemiségí munkást foglalkoztat, ezek közül 1779 a bíró és az ügyész. A kimutatás szerint az irodalom és a művészet 6141 értelmiségi munkást foglalkoztat, az ének és a zeneművészek száma 405.