Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-29 / 169. szám

Szeged első proletár-költője (A l>é|magynrország munkatársi- nézték el a gyengéit, derűitek a moM»l) IJgy yan »t hogy az emuer Ufr dora érdeaoégein. Jóindulatu tanácsot scnktlől el ntW v ies vnlamit a régi irományát kö/.t l'iókyknt hány fej, levelekét ujvas el egész rtiás értelmezéssel, mint amit annakidején latált bennük, eszébe jut, hogy rendezni kellene egyszer mér ezeket a holmikat, azonban annyira elmélyed az emlékekben, hogy a keresett dolgot nem ér rá megtalálni, a tökök anyagát pedig visszasepri azzal, hogy né majd szakitok egyszer errp i» komoly időt. Igy került a kezembe egy ki« verses füzet, ami visszaidézte emlékezetembe a szerzőjét. Hánv éve is lehet? Harminc mindenesetre van, onnan állapitom meg, hogy hol laktam akkoriban. Akkor lehetett főleg a déli órákban látni n korzón egy hi»nvrig külsejű ifjút. Mögötte volt már a tél. amely nyomtalanul szaladt el a feje felett, jóllehet szigorú fogával ugvanesak megtépdeste, ám előtte állt minden reménységével a tavasz, a nyár. Szírbik Antalnak hfvt&k a kopott Ifjút, innen járt még a huszadik évén s nem volt a világon semmi foglalkozása. Mert ugyan hitessék ©I a szervezetekben élő. kasztokra oszló emberi társadalommal, hogy valaki költői Ezen kivetni valót talál neveze|t társadalom, mely n Kártyahivatal V. vagy VI. osztályában foglal helyet. De Szirbik Afttal 9 költői foglalkozáson tul urnák is nevezte magát, fanatikus laleizmussal még hozzá. Nem annyira művésziesen hosszú, mint inkább bozontosán buszált hnjat viselt, koránt sem gonosz feltűnési vágyból. Erre a viseletre Is az a körftlménv kénvszeritette, hogy a hajnvirás elfogult borhéJvok mániája alapján pénzbe kerül, már pedig a pénz az ő világában olyan ritka valami volt. akárcsak az önzetlen ember, mikor a közérdek védelmére jelentkezik. Határozottan semmlf sem adott » ruházkodására KzlrMk Antal, mer' ugyan miből adhatott volnál Fekete bársonymellény volf a legfőbb ékessége. művészről levándorolt kabát, háromszorosan felgyűrt nndrág. Fejéről 49 egyre jobban nekiszHajndó me. légben lekívánkozott az élénk zölden rikitó, szíjszalagos posztókalap — votamelvik Návav adománya —. az ifjn egyébként a korzó fái alatt « t^r(|4re fekfetett papírlapon Irt, esetleg a ceruzáját szopogatta. Egyéniség volf tnlndep tekintetben CNnruádmegvéből körűit Szemétre. Ifjabb éveiben a kanászmesterseget gyakorolta, közben bojtárkodott, iskolát pedig éppen csak annvlt végze't. hogv megtanulja a betűvetést Azontúl mélven lenézett mindent, nm! rendszere* pedagógiának mondható Zord Idfikhlrn a Somngvf-könvvfár szárnyéknlba hnzódvn lehetetlenfii komolv könweken ró íródott. mfnden érdekelte. amihez még nem értett, de ez általános emberi szokás lévén, ne garjihoneiáskodjunk Az ilven művekkel vn.gy azok foglnlkornak. akiknek életük pálváián szükségük va-n ráink. »«<rv fontoskodé »tntettektnellek» hO|rv atkalom adtán szédütelbe elt-eaek valakit a könw elmének' (hlhás> eitálésávst. Művet, amikkel fellénetf. méggven géeskék voltak. Vngvhangn. kapkodó szavak Kombasztok". de mindegvikből klesendűlf legalább két $zép sor, többet érő, magukat nekiduráló dilettánsok egész köteténél. Egész verset még nem tudott írni, de költemények voltak már ezek a torok is • vadoo természet minden bgja szépségével öserejével megáldva, g verejtékszegu rimkeresés, < körtnoadafokban való fuldoklás nélkül- Ezért állfogadott Vállon veregette a legvé nebb irodalmi esatalovaket s odavágta a poémáikra büszkéknek: — Tud is maga verset irni! Értelmetlen sülét lenségek, amiket Cirkál. Máskor azt mondta; — Maguk urak? Fenét azok. Én vagyok az ur, mert nem függök senkitől. Nem tudom, mi az a parancs, senki szeszélyes jóindulatát nem lesem. csak a magomé lehetek. Hiába tagadnám, nekem imponált a világfelfogása. Gyanítottam már akkor, hogy neki van ig37.a, azért szalmaözvegyi időszakomban adtam neki szólást s felöltöztettem tetőtől talpig. kezdvo a harisnyától a kalapig. Akkor olyan idők jártak, hogy ment az ilyesmi. Nézegette magát az állótükörben s csak félvállról bökte felém a s?ót — Maga most blzopvára azt várja, hogv megköszönjem. Hát ne várja! Illendőnek tartottam, hogv alkalmazkodjam a stílusához, azért feleltem neki. 1 — Csak próbálnád meg, ugy kllódltanálak. bogy véglggurulsz a grádicson. — Hát azért! — adta meg a vlszonválaszt és elindultunk költői utakra. Az egyénisége megnvUvánu1á*a»nak sehogy sem tudott gátat vetni. RáVosi Ten5 ' aki már sok ilyen vadvirágot fedezett fel, levelezésbe kezdett vele. mf kor Szirbik végre megfogadta az első Jótanáesnt és elküldte qeki néhánv versét. Azok a »kéf sorok* fogiák meg a mfndrn szépet kihámozni hidó Rákosit, közölt is helőlfik néha. még pedig abban az eredeti értékes nverseséghen. amelyen csak a laikus mer javítani A költő, amilyen Rákosi volt. soho Aztán a hatalmas irodalmi kapaellás írásaiból tudtuk meg. vngv legalább Is gvanltotfnk. hogv Szirhlknek fl sem volf elég tekinféJv. ve|e Is azon a hangon tárgyal! nmelv sok jóakaróját riasztotta el eddfg Is ü volt a« elsfl szegedi proletár köllő. aki nem prémes kabátiát néz-egelve dalol n szegénységről, sok reménységet fiizffinfe hozzá s mikor » csavargó mivoltáról beszélt, szivéből fakadt minden szava Tudtuk, hogv nem válhntik nagvképfivé. hiszen nem ismert mást ezen nz élefén kívül Majd megszelídülnek a kifejezései, nverseségei Sokkal fintnlabb. semhogy humora lehetne de maid elérkezik az is a szalfrálva) együtt. A humort ugvis azok lelkéből sajtolja kl a teremtő, akik sokat szenvedtek. Fiatal óriások legfeli>bb a szavakkal játszanak, elméjüket ficamifgatják. de messzire vannak attól a humortól amelv könnyekben nvRatkozik meg Aki kapia. az a derű jóleső könnyeit sírja. Aki adja, az belül zokog. Lázár Gvőrgv, akinek figyelmét nem kerülte el semmi, föbbször u«al» ki a számára segélyt a Dugonics. Társaság pénzéből, ml? aztán rgvszer csak felszedte Szirbik a Sátorfá jáf és elindult Szegedről, hogy felolvasásokat tartson vidéki városokban Hogv ml letf belőle, hot él? _ nem tudtak Nagvnéha a R H hasáhialn találkoztunk a nevével a P Ff Is közölte az aforizmáit, de sokkal erőfelfesehh tehetség volt. miwf a mosf magukat agvonrektámoröU közöl akárhány. Annvlf látunk, hogv nem tudott érvényesülni a nagy népies kontanktnrában. A holmltalm közül egv kéUves kl? verses füzete került most elő, „TütiyVölvVök" • ó»e é$ mir sok lehiggsdásról, kJ. tak vele s»óba aa iróembfrek. etérti formálódásról testéi nedis jórészük itt íródott Szegeden. Az a ujar fejlesztette ki tehetségét, amelyiken itt hagyta a várost, A Nyugat költőinek is nekiment, de ezt uem szabad komolyan venni. Sokkal nagyobb furiával csinálta, semhogy igaza lehelne. De szinte Rákosi Jenő jótékony hatását érezzük azokon a sorokon, amelyek maguk Is köRemény-szerüen hatnak. — Ha egyszer elvesztetted a naivságodat, szent egyszerűséged, a harmonikus kapcsot a természet, az istenség közt. — nem nyered azt vis2sza soha többé. Hetnéra emlékeztetnek ezek a sőrék. azért mégis eredetiek: Pedig szemed sem Ibolya-kék, A ruhád se kékszfn "©hí. Mért hoz eszembe mécs téged Ez a kébszfn kis ibolya? •Az én a.pánu-ban sz kapja meg az embert, amit a* apákról való megemlékezésekben hamisít meg a legtöbb versiró. Micsoda csodálatosan megrögzítő erő van ebben a nvolc sorban. A Babonyf mir kivárta voln*. Amennyit furt, meg faragott* Polírozott egéé® életén áf Aa én szorgalmas jó apám. És egy pár kqt kiapadt volna. Egy kis tengerszem Is talán; amennyit ivott életében Az én részeges jó apám. Nincs annyi helyűnk, hogy bővebben idézzünk • szép gondolatú eredet} VcrsekDÖl, akármekkora volna ts a hozzávaló kedvünk, mégis he kell rmjtatwidl fftnek van én nálaip Jobb dolga? Kire síit rá szebben • "ap? Egész n*p Ut az erdő szélén Melengetem a hasamat... Csókol lágyan az eali szeli* És a kék ég rám oly szépen ragyog, — Nem icaz az, hogy én szegény vagyok! Enyém a ré| zöld nyoszolyája, Enyémek a gyöngy-harmatok, A varjak s madarak fnéje És ott fenn a szép rózsafelhők, Enyémek a szép naplementek És enyémek a csillagok... — Nem igaz az, hogy én szegény vagyok | Enyém az ntca minden ága^ Az enyém az egész határ, KeleHiyugn'-északra, délre Az nt előttem nyifvs áll É» abból sem parancsol senki, Arra megyek, amerre akarok... — Nem Igán az, hogy áa Magány vagyok] Ezekért szerettük" a kis Szirbik Anfalt és slmo«»atlnk mog a hoglyaS fejét, amelv még mindig főbbet ért, mintha belül lett volna fésületlen. Frvszóval nem érvényesült, |jtfn tudja, ml lett belőle. bofc A szegedi mozik memorandumban kérik a várost a tápéi mozialapitás okozta sérelmeik orvoslására (A Delmngyarország munkatársától) Több cikkben foglalkoztunk azzal a furcsa helyzettel, amely a Szeged város és Tápé község határára tervezett uj népmozj alapítása következtében állott eló. Rámutattunk arra. hogv a legnagyobb mértékben sérti a város érdekeit, hogy közvetlen tőszomszédságában olyan szórakozóhely létesüljön, amely a perifériák lakosságát magához vonzza és ezzel tetemesen csökkenti a városnak azokat a bevételeit, amelyek a mozijegyekre kivetett iüniMVnVhóI adódnak. De károsodás éri ezzel a Zöldkeresztet i». mert tudvalévőiét? egy régebbi köztívülés! határozat alapján minden mozijegy után egy fillért a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat tejakciója javára fordítanak. A városon és a Zöldkereszten kívül további károsultként szerepel a szegedi Közúti Villamosvasút társaság, mert "elesik attól az igen jelentős utasforgalomtól, amil a Somogyitelep, Ujsontogvitelep. továbbá Fodortelep és a Gedó mozibajáró közönsége eddig kéj vonalon Is jelentett. A legérzékenvebb veszteséget azonban természetesen maguknak a szegedi moziknak okozza az uj konkurrms. Függetlenül azoktól a hisgtalos lépésektől, amelyeket a lapunkban is közreadott jlleiékes nyilatkozatok az uj tápéi népmozi telephelyének megváltoztatása érdekében kilátásba helyeztek, most maguk a mozik is mozgalmat indítottak és értesülésünk szerint csütörtökön küldöttségileg átnyújtják dr. Pálfv József polgármesternek merpor^edunaukut ebben ráwiftatnak bogy u uj 8M>weng«délyes Tápé község bejtwültee balvett annak Szegeddel érintkező, legdélibb szélére épiti a színházát, a község belterületétől három kilomélernyi távolságra. Hangsúlyozza a panaszirat azt is, hogy a községnek ezen a részén, az úgynevezett »uj osztás* környékén csak szórványosat! vannak lakóépületek, ezeknek gyér lakossága semmiképpen sem adhatja az uj mozi közönségének zömét A továbbiakban előadják, bogy a mozi Szeged vitális érdekeit sérti, mert a szegedi polgárok állal vásárlandó mozijegyek árából a város egyetlen fillért sem fog kapni, o jegyek árának 20 százaléka a megy epénz tárt fogja gazdagítani, a városokban 35, a községekben ellenben csak 20 százalék adó terheli a jegyeket, igy a 15 százalékos különbözet az engedélyes jövedelmét gyarapítja. A 75.000—1943. számú miniszteri rendeletben elrendelt vigalmi adót igy egyszerűen elvonják Szeged városától. Ezenkívül az uj versenytárs egyéb szempontokból is veszélyezteti a szegedi moziknak, mint adóalanyoknak egzisztenciáját, mert azokat a filmeket, Amelyekért a városi filmszínházaknak napi 6—800 pengő részesedést kelt fizetniök a filmkölesönzónek, a tápéi népmozi rövjd néhány hét multa már 80—120 pengőért hídja műsorára tűzni é? egyébként is jelentékenyen kisebb rezsi mellett viheti özemét, A mozik" kérése teh'át 9X, Kogy mielőtt a várost az uj mozi felépítése és üzembehelvezése befejezett tények elé állítaná, a tápéi mozinak az eredeti rendeltetésének inkább megfelelő és Szegedre nem sérelmes helyre való áthelyezése iránt tegye meg a város polsánnteKre * srüksegw lépéseket.