Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-25 / 166. szám
Móra Ferenc halálának tizedik évfordulójára megjelenik az ásatások anyagát feldolgozó elsi reprezentatív tudományos muoka 6anner János, Bartucz Lajos, Csallá y Dezső, Fotényi István és Korek József feldolgozásában ismertet k a nagy ny vánossaggal a Móra-fele asatásokat (A Déímagyarország munkatársaiéi) A jövő ev elejcn lesz tíz esztendeje annak, hogy a szegcdi föld és a szegedi nep bűbájos szavú mesélője, a szegedi muzeum nagynevű igazgatója, Móra Ferenc meghalt, lialalának közeledő tizedik évfordulója naprólnapra növekvő táboru tisztelőinek, híveinek és olvasóinak körében mozgalmat kezdeményezett a megemlékezés minél méltóbb kifejezésére. Móra Ferenc nem Szeged szülötte volt, de itt fejtette ki halhatatlan irodalmi és nagyértékü tudományos működését, nagy egyénisége ennek a földnek humuszában, a homokon és a feketeföldéken talált termékenyítő talajra, annyira jellegzetesen szegedi és S/.egedé lett, mint amennyire hozzá hasonlóra csak kevésre |ehe|n« hivatkozni. Móra Ferenc Szeged egyik legnagyobb büszkesége volt életében s az maradt, sőt fokozott mértékben azzá left halála után s igy illő is, hogy a város kegyelete és ragaszkodása, tisztelete és megbecsülése méltó formában fejeződjék ki halálának tizedik évfordulóján. Sajnos nem minden keserű mellékiz nélkül kell megállapítani, hogy ha gz olvasók, barátok és tisztelők széles rétegei minden alkalmat meg is ragadnak a Móra Ferenchez való ragaszkodás kifejezésére — ilven magánjellegű lelkesedés hozta létre a muzeum előtt álló, de eddig fel nem avatott Móra szobrot is —, a hivatalos álláspont éppen Szegeden még mindig nem jutott el a Móra-kultusz ápolásának és a megbecsülésnek arra a fokára, ami méltó volna nemcsak Mórához, de magához a városhoz is. Az évforduló alkalmas lesz arra. hogv ezen a téren is tökéletessé ráljék Móra Ferencnek, a város legragvogóbb szellemének tisztelete. Az évfordulóra való készülődés- i lek egyik kétségtelenül legjelentősebb mozzanata az a terv, amelynek előkészítésén már nagv lelkesedéssel s előrehaladott stádiumban dolgoznak az archeológiai működésben Móra Ferenc munkatársai és munkájának folv. tem kormányzógyürüs doktora és dr. Korek József, mindketten elismeri képességű szegedi művelői az archeológia tudományának s altipos ismerői a Móra-fele ásatásoknak s végül dr. C s a 11 á n y Dezső, a muzeum Igazgatója, akt folytatója • Móra Ferenc által megkezdett archeológiai kutatásoknak. A kötet megjelenésért a közgyűjtemények felügyelősége ezer pengős adománnyal támogatja, dc már egyéb adományok is érkeztek a múzeumba erre a célra s értesülésünk szerint megvan rá a remény, hogy kellő i<' re össze tudják gyűjteni a nyomdaköltségek fedezésére szükséges összeget s meg ennek az évnek végére megjelenhet ugy a tudományos világiban, mini a laikus érdeklődők körében nagy figyelemmel várt tudományos munka, amellyel a szegedi muzeum fogja kifejelni megbecsülését, tiszteletét és hálás emlékezését tiz evvel ezelőtt cihunvt halhatatlan emlékű igazgatója iránt. Csuka János: Meghalt, vagy csak aluszik? A csataterek mozgialmásságához hasonlóan megélénkült a diplomáciai front is. A nemzetközi politikában nincsen uborkaszezon ebben a nagy és végzetes döntéseket érlelő nyárban. Különösen tevékenyek az emigránskormányok, amelyek messzi bazgjuk meg hozzá sem foghatott munkájához, amkor lecsapott az első meglepetés: a zágrábi 'Hrvatszki Narod«-bau Kovácsira propaganda miniszler felUIoéctf/ffffafnork 7, a n TASARNAP, 1913 j n I i n . ». néstkeltő hogy dr. bán, a vezércikkben Subasics Ivan szerb—horvát azt állítja, volt szávai megegyezés tói szövögetik merész álmaikat. Az egyik létrehozója, csalódottan ottelmult héten a legtöbbet a jugoszláv hagyta Londont és Amerikába ment, kormányról olvashattunk. Különböző'megvádolva Trifunovicsot és társait, megnyilatkozások történtek, amelyek a kényes problémák egész tömegét dobták bele a világ csodálkozó közvéleményébe. Trilunovics Misa miniszterelnök londoni kormányának összeállítása az egykori jugoszláviai pártok minden nevezetesebb színárnyalatát tömörili magába. A mindig éber nagyszerb gondolat mellett az óvatos horvái föderációs elképzeléséi a szovjettel kokettáló földmiivespáit baloldali felfogása kapott abban képviseletet. Tíooy mennviféle. egymástól annyira elütő irányzat és politikai elgondolás találkozott, annak a jugoszláv gyütjőeim az egvszerfl magyarázata. Londonban a délszláv államhoz hasonló államjogi elképzeléseik lehetnek a menekült szerb, horvát és szolvén polfikusoknak a habom utáni időkre A tanulságok és tapasztalatok felhasználásávat a bárom nép lelkiségének. tehetségének és munkaképesséfalói. Móra Ferenc hírnévért a régé- *V"T?bb "fölösével képszet terén sok vonatkozásban világhíre szert tevő asatásai alapították meg amelynek számos eredménye feltűnő és értékes uj megállapításokkal gazdagította a tudományt. Fzek az ásatások és azoknak eredménye a nagyközönség számára azonban mind a mai napig szinte hozzáférhetetlenek, mert az ásatási anyagnak csak egy része van feldolgozva és kiállítva a múzeumban s hiányzik a tudományos feldolgozás és annak publikálása is. Az előkészítés alatt álló terv most az, hogy Móra Ferenc halálának tizedik évfordulója alkalmából a Városi Muzeum Kiadványai cimü sorozatban, mint annak reprezentatív kötetét egv díszes, nagyvonaln és tudományos értékű munkál adnak ki. amely Móra Ferenc ásatásai közül a legnevezetesebbet, a csókái lelőhely felfárásáf és annak tudományos eredményeit tárja majd a nagyközönség elé. A kötet az ásatások anyagáról készűlf főbb, mint száz felvételi fog tartalmazni, szövegrészében pedig a legautentikusabb szakemberek, munkatársak és tudósok dolgozzák fel az anyagot a különböző tudományos szempontok szerint. Az anyag feldolgozásában és a kötet megszerkesztésében résztvesz dr. R a n n e r János egyetemi tanár, aki a régészefi kutatásokban közvetlen munkatársa voll Af ő r a Ferencnek, dr B a r t n r z La io* éío-efem tanár 'aki az ^tartások embertani, problémáit dolgozza fel dr T o 11 é n \ i István, a szegedi egyezetik lefektetni a délszláv állam alapjait. lehetőleg tökéletesebben, mint ez első kísérletezés volt. Az nj londoni kormánv ngyszólván hogy továbbra is a nagyszerb délibáb megszállottjai, akiknél a horvátoknak semmi keresnivalójuk sem lehet. Honnan szerezte Kovaesies Információit és miből állapitotta meg Subasics elkeseredett kifakadását, nem tudni, de a jugoszláv politikában járatosak még fel sem ocsudhatfak első meglepetésükből, következett a másik londoni szenzáció. Az egész világsajtót bejárta az a közlemény, hogv a londoni jugoszláv kormány az 1939ben Veldeszben megkötött szerb—horvát megegyezést semmisnek tekinti. A megegyezés már a második világháboru előszelének nyomott hangulatában jött létre és Jugoszlávia életének egyik legjelentősebb állomása. Trifunovies kormánva. amelyben a horvátokat dr. Krnjevies Juraj a horvát parasztpárt főtitkára és dr Sutej Juraj a megegyezést végrehaitani akaró Cvefkovies—Maesek kormánv pénzügyminisztere képviselik- most nem vállalja többé a szerb—horvát megegyezést Elárulja az nko| isaközvéménv: Cvetkovies Dragisa nem képviselte annakidején a szerb néo többső szeoralásig állandóan sistergeif a politika boszorkánykonyhája, llgy tűnik fel előttünk, mintha a londoni jugoszláv kormány az egykori nehézségekre gondolva — Deák Ferenc kedvenc szavajárása szerint — kigomjholta volna a. mellényt, hogv azt újból és most már szerencsésebben gomboija be. Az újrakezdés . bizonyára azt jelenti, hogv tartósabb alapot és barátságosabb külsőt szeretnének adni a szerb—horvát megegyezésijük, bár Zágráb és Belgrád változatlanul tiltakozik a jugoszláv állam újbóli feltámasztása. elten. London azonban aligha törődik ezekkel a távoli dörgedelmekkel s átgondolt föderációs elképzelései számára készíti elő a jövőt. Másként ugyanis képtelenség megérteni, hogy mit keres Trifunovirs mellett az a Krnjevies, aki mindig n. legkövetkezetesebben, megalkuvó* nélkül , a t hirdette n meVsrimélis horvát követelések helyességét és csorbítatlan jogát Londonban tehát minden valószínűség szerint a három délszláv törzs: a szerb, horvát és szlovén nép lelki alkatának, értékeinek, de hibáinak figyelembevételével is, továbbá a huszonhárom éves államközösség tanúságainak mérlegelésével. készítik. dó az ujabb együttműködés feltételeit. Belgrád persze nem tudhatja miként akarják az uj délszláv államot »* emigránsok újból összekovácsolni, de azért Nédi cs szerb miniszterelnök j már bejelentette tiltakozását a szerb gének véleménvét. amikor Bál régen*.. ^ gyében Nedics a szerbek Peherceg egyenes kívánságára ezt megállapodást létrehozta. Nézzük meg közelebbről a két látszólag azonos és összefüggő másról, az egykori Jugoszlávia népeit jelenséget, Subasics vádjait é» a kor- sokkal közelebbről érdeklő elbatárotnány elhatározását, amelyek köny-! zásokról volna szó. riyen tévedésbe ejthetnek. Elhitetbe-! ti'k ugyanis, hogy Subasics valóban, J^ Cvetkovícs-Macsek megegyezes, melyet bárha közel egy évig tartó előkészületek és tárgyalások előzték is ineg, mégis fércmunka.. Magán viselte a nyugtalan idők minden áruló nyomát. A szerbek soraiban izgalátlálott a nagyszerb politika londoni zászlóvivőinek tervein, az emigráció-j ban a nagyszerb hegemónia útját egyengetik s erre vall az 1939-es megegyezés hatályonkivüli helyezése. Abban az időben pedig ha nem is a szerb nép egyhangú helyeslése mellett jött létre, de a háború furiáinakjmal keltett az ijesztően megnagyob közeledését már tisztán látó szerbség bodott Száva-Bánság, amely bizonyos nem talált más kivezető ulat a bel-1önállóságot biztosított Zágrábnak w „ ... politikai problémák hínárjából. A ezért voltak idegesek a könnyen he-|jan politikai harcot, erőket megegyezés tehát nemcsak a horvát, vülö szerbiaiak s ízért meggondoiat-jmarakodásokat, a szláv népei de a szerb és a szlovén nép millióinak megértésével találkozott annál inkább, mert nemsokára bekövetkező események minden tekintetben igazolták annak szükségességét. De még e-t a megállapodás, amelytől hiába várták a jugoszláv népek fokozottab ellenállását és kitartását, sem tudta feltartóztatni a széthulló szláv erők felbomlását. 8 most Londonban mégis Nagyszerbiát ui állam jógi helyretet készítenek ejo pubarics • és Kova • csevies- jóslata, valamint a londoni '. tainja a Szrbszki Karodban /Nékünk, {szerbeknek elég volt Jugoszláviából' címmel azt irja, hotgv a szerbeknek nem kell többé Jugoszlávia. Jugoszlávia nem támadhat fel — irja tovább a szerb miniszterelnök —, mert azt sem létrehozói, sem népei, sem az nj idők és az nj Európa nem akarja. Csak a vak politikusok nem látják, bogy Jugoszlávia halott és nem kel fel többé sírjából. Obradovies Doszitej, a nagy szerb költő és nvelvuiitó szavaival ér véget Nedics vallomása: /A mi Szerbiánkat megmentettük, mert sorsát mi tartjuk kezünkben/. Megint egy másik szempont, jrrelvnek szintén sok híve van a szerbség soraiban, különösen a kéf év előtti tragikus összeomlás Rsnulságai ittán: sjMég a háború előtt megunva az áldalfelörlő népek és nemvülö szerbiaiak lanul, első felháborodásukban, már j zetiségek keresztező küzdelmeit, mind amputáeióról beszéltek. A horvát ré-;t<sbb szerbiai polgár kisebb dc ezzel szék leváltásáról. Horvát oldalon ha- j szemben nemzpfí szerh államot klsonló türelmetlen megnyilatkozásokIvanf Jugoszlávia helvetf. Nedics is kisérték az uj bánság átszervezését. A | önnek ar, érzésnek adott mo*t hangol l . «_ . k.w^.1. to-i amikor a jugoszláv gondolat további 'á-1 ébrentartása ellen emelt szót. Tfalott-e a leányzó, vagy csak" alnfelvetették. A maroknyi bunvevácsá-i szik? — ötlik fel ezékután a kérdé*. got szerették volna megnyerni a szá->pP vájjon ki tudná ezt ma megmonboszniai horvát lalJta teriilelek, to vábbé a bácskai bunyevác szórv nvok hovátartozásának a kérdéséi is vai bánságnak, de a túlsúlyban levö|(jani» magyarok jelenléte miatt a kérdés fergeteges vihart váltott ki. Az 1911 ápközleménvek szerint? Aligha.' Mintha! rílii; 6-íd bekövetkezett délszláv ősz-i iE-DeDé.iinagy8Porszaoi*n!8