Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-23 / 164. szám

OELMAtiY fiBORS/áW péntek, 191* julins 23 HAGYÁR NYILVÁNOSSÁG A Szegedi Uj Nemzedék Írja: »Üze nei Roosevelthez* címen: Elnök uri örtok tegnap elvesztették végiege Mi türtént a "Horthy Miklós Nemzeti RepUISalap IV.« bél vegek szegedi f orgalombahozataiával (A Délmagyarország munkatársától), késés okával kapcsolatban'a bélyegI A magyar posta felbuzdulva azokon a J gyűjtök nem túlságos örömére olyan '[sikereken, amelyek az utóbbi időkbelt értesülések keltek szárnyra, tiógy a " együtt jártak az uj bclyegsorozatok posta a példátlan érdeklődés hatása kibocsátásával, még a tavasz folya- alatt bogy eleget tehessen az összes mán elhatározta, hogy a Horthy Mik-1 igényeknek, utánnyomást rendelt cl Sa lós Nemzeti Rcpülőalap javára ujabb'példányszámot telemelte áltO.WO-re. Er • a»f#t iparágukban, hanem munknegyesités vagy házilagos ntunká cimén más iparágban foglalkoztatják. A nehéz testi munka végzését megfelelő hatásági űrlapon kell igazolni. Az önálló iparosok és szolgálati viszonyban nem álló munkások, nehéz testi munkás minőségét a községi elöljáróság állapítja meg. sen a háborút. Elvesztették amikor véleményük szerint, gyüzel műk reményére jogosító fegyvertényt vittek véghez: bombázták Rómát. Rómát bombázták! Sokszor el kell mondanunk ezt, hogy szemünknek, fülünknek hinni tudjunk, mert ez számunkra, európai emberekre nézve annyira hihetetlen, hogy egyszeri hallásra elhinni képtelenek vagyunk, ön, Elnök ur, bizonyara csodálkozva kérdi, miért vonjuk ml le ebből a 'ragyogó* haditettböl következtetéskent az önök háboruvesztését. Méltóztassék megpróbálni velünk gondolkozni, bér azt hlszein, ez nehezen megy majd ott tul 9 nagy vízen. Elnök ur, tudja-e ön mi a kultura? Nem. EZt bizonyltja az a mód, ahogyan a háborút folytatni parancsolja. Kérem, hallgasson meg. Az emberi lélek hármas tevékenysege: a gondolkodás, érzés és akar&s. Gondolkodásunk eredménye az: igazság. Érzésünké: a szépség. Akaratunké: a jóság. Igaz, szép és jó a kulturált ember lelkének ' három elengedhetetlen éltető eleme. A kultura pedig az igaznak. szépnek és Jónak tevékeny szeretele. Láthatja ebböi Elnök ur, hogy lehet valaki bármilyen civilizált, bármilyen müveit, ha nincs ineg benne az n készég, hogy teljes lélekkel szolgálja a jót, igazat és szépet, az nem lehet kulturált ember és lehet valaki egyszerű, tudatlan, ha meg van benne a vágy az örök értékek iránt és megindul a Mester után, annak lelkében ott ég a vezérlő csillag, ami az Isten felé mulat és meghozza, ha kell ezredévek alatt, a szent emberi termést, közös kincsünket; a kulturát. Aki nem igy gondolkodik, azt mi barbárnak nevezzük. Barbárnak: s ez a barbár nem más, mint civilizált állat. Aki Rómát bántotta, az megütötte az európai kultura ezredéveken, nehéz küzdelmeken keresztül kialakult krisztusi arcát s ebben az arculcsapásban civilizált állattá, barbárrá aljasult. Az Ilyen barbár tőlünk európaiaktól oly végtelen távolságra van. hogy soha, sohasem tudunk vele lelki közösséget érezni. A brit barbár megjelent Róma kapui előtt és arcul ütött minket Ezzel eljátszotta még a lehetőségét Is annak hogv valahn megbecsülésünkkel es szeretetünkkel fordulhassunk felé. Elnök ttr! Néró a cirkuszban oroszlánok elé dobta a keresztényeket, kertjében szurokfáklyákban égette el őket, férfit, asszonyt és gyermeket válogatás nélkül. Ártatlan gyermekek göndör fejecskéi toppantak szét a vadállatok fogai alatt s megtört anyák könnyei hullottak a kinzó szurok tűzbe. És mit gondol Elnök ur, ki győzött ? Az ön gondolkodása szerint Verő. A történelem tanulsága és a ml lelkünk szerint: a keresztények. Krisztus vilte el a győzelem pálmáját. Ezért vesztelték cl rtnök n háborút, Elnök ur. Rómának pedig izeni minden európai ember: vidimns tam alios ventoe. Volt még >Hannibal ante portás*. qN kalmár nép minden aranyával hozta akkor is a civilizált áltat borzalmas pusztiló hatalmát. Dc győzött akkor is a római lélek, győzött az isten! . rendeltetés nagyszerű ereje. Ma minden európai ember Rómával egvütt kiáltja oda önöknek Elnök ur: nrm alkuszunk- Szálljon magába Elnök bélyegsorozatot bocsát ki százszázalék°« Iriárral. A bélyegek hivatalos megjelenési időpontja julius 1. volt. A magyarországi bélyeggyűjtők és bélyegspekulánsok hatalmas tábora nagy érdeklődéssel várta az uj bélyegeket annak eltére, hogy a sorozat semmi1 [különösebb karrierlehetőségekkel nem rendelkezett már az előzetes híradások szerint is, mert példányszámát mohő-ben állapították meg. A bélyeggyűjtő egyesületek tagjai azonfctO — talán a bélyeggyiijtéR pszichózisának hatása alatt — ennek ellenére már jóclörc lejegyezték az egész mennyiséget, sőt, hamarosan kiderült, hogv á postán bejelentett előjegyzéseket is figyelembe véve, az igénylés már hetekkel a kibocsátás előtt meghaladta a tervbevett példányszámok Julius 1-én azonban hiába váriák a bélyeggyűjtők a sorozat megjelenését, ehelyett cgv közlemény jelont meg, nmely tudtul adta. hogy a bélyegek forgaloinbahozatala később történik meg. A ről azonban hivatalos közleményt nem adtak ki s á bélyegek iránti érdeklő® dés napról-napra nagyobb lett Pénleken azután kiderült, hogy a bélyegek már forgalomban vannak. Kapott árusitásra nagyobb mennyiséget a szegedi postaigazgatóság fs, a forgalomhnhozatal napját azonban sehol efnkl senkivel nem közölte. Az árusítás állítólag július 19-én történt még. Hogy ki tudott erről és kik vósárolták még a sorozatokat, hogy miért ném tartották szükségesnek tájékoztatni az érdeklődőket, a2 megfejthetetlen rejtélye marad a postai adminisztrációnak. Mire szétfutott magánutakon a ttlr, hogy árulják a IV. repülőalapot, már csak sajnálkozó felvilágosítással szolgálhattak a postai árusítóhelyek. A bélyeggyűjtők széles társadalmát élénken érdekli a kérdés: mi történt énekkel a bélyegekkel, kik vá«áfo1ták meg a rendelkezésre álló mennyiséget s Csak augusztus végén kerülhet piacra a fehértói hal (A Délmagyarország munkatársától) A város lakosságát nap-nap után nágyobb mértékben kezdi érdekelni az a kérdés, hogy miért nem lehet kapni fehértói hajat? A tógazdaság körül a tavasszal emlékezetes nagy kavarodás tört ki a medencék kiszáradása miatt s akkor a város hatósága, hogy szolgálja a közellátási érdekeket, jelentő* költségek vállalásával elhatározta, bogy a Tiszából való szivattyúzással tölti fel a medencéket. A szivattyúzás annak rendje s módja szerint meg ia kezdődött s illetékes nyilatkozatok hangzottak él, amelyek közölték, hogy a város hatósága n»gy súlyt hélyta a lakosság hallal való ellátására, ennek érdekében megtették a szükséges intézkedéseket a Fehértón s a jövőben gondoskodnak arról, hogy a tóakik vásárolhattak, honnan tudhatták Kalda8áx halternielését n* szállítsák! meg, hogy mikor lesz az árusítás? lílh a nchezfcsflmunkásoh tleimiszerelláfás szempontjából Budapest, julius 22. A' kormány legújabb rendelete az élelmiszerellátás szempontjából újból felsorolja n nehéz testi munkásokat. Általában nehéz testi munkások a teherhordók, szállító- és rakodómunkások, ideértve a nehéz tárgyakat testicrővel az üzemben belül hordó, szállító- és rakodómunkásokat is. A mező- és erdőgazdaságban a földmunkások (kubikosok), favágók, mész- és szénégetők a nehéz testi munkások. Az iparban általában a kézierővel dolgozók, kazánfűtők, generátoroknál dolgozó kézi adagolók, megmunkáló gépet nehéz darabok kai, testi erővel kiszolgáló munkások, ha ez hosszabb megszakítás nélkül történik. A vas- és fémiparban a vas- és fémöntők, a kemencemunkások, hengerészek, huzómunkásek, saj tológépen dolgozók és fémnyomók, a meleg fürésznél és meleg ollónál dolgozók, Öntödei és hengerdei daiukezelők, hegesztők, ónozók, horganyozok, ólmozók, kalapácsveze tők, nagy munkadarabokkal dolgozó sajtolók és lyukasztók, kézi és gépi kovácsok, nagy testi erőt kifejtő lakatosok. A kő-, föld-, agyag- és üvegiparban az agyág, homok és kavicsbányászok, kőfejtők, kővágók, kőfaragók, csiszolók, téglavetők, tégla- és cserépsajtolók, üvegolVasztók, fúvók és üveghuzók. A fa- és csonliparban a rőnkkérgezők a gömbfát » feldőlgózó fürésziparban foglalkoztatott Valamennyi munkás, a lábnyomással dolgozó furnérdaraboló, faaprltó, parkettberakó munkások. A bőriparban a tanningyártó munkások, ázó, meszes és cseres pörkölő kemencénél dolgozó munkások. Az élelmezés! iparban a vágók, a vágóhídi hajtók, cukorfőzők, diffttndánsok, illetve á szeletszárító kazánházi munkások, a sör- és malátagyártással foglalkoztatott ihalátafaragók és a sütőmunkások. A vegyészeti Iparban a klóriral. klórszulfonsavval és technikai gázokkal, kénsavval, salétromsavval, lúgokkal, szalmiákszesszel, ólommal és nikotinnal dolgozó vegVé*szeti munkások, a zuzó és örlőmunkások, az izzón olyó elektrolízisnél alkalmazott, a gázgyári re el a városból, hanem az teljes egészében a szegedi lakosság közellátási báljait szolgálja. A helyzetnek cz az alakulása nagy megnyugvást keltett városszerte, mert nyilvánvaló, hogy a városi halgazdaság termelésének kizárólag a szegedi piacon való forgalombahozatala jelentős mértékben meg fogja könnyíteni á közellátási helyzetet. A halgazdaság megalapítása már abban az időben, amikor a közélelmezés terén még nem Voltak háborús nehézségek, azt a célt szolgálta, hogy majdan innen látják él a város lakosságát, főleg „ szegényebb néprétegeket olcsó hallal. A tavak kiszáradása az idei tavaszon súlyos következményként esett latba ezen a téren s a város vezetői éppen ezért mindent elkövettek, hogy a helyzeten segítsenek és lehetővé tegyék a fehértói hal mielőbbi árusítását. Fehértói hal azonban mihdezeknek ellenére még ma sincs a piacon. Érdeklődésünkre most arról értesülünk, hogy a haltermelés folyamatban Van s kö, •" i Hitééiül egy hónap múlva piacra kerül tortaknai koksz- és kamara* ke- a t«hértM ML A késedelemnek az ok® az, hogy a medencéket csak lassan lehetett feltölteni vízzel s a telelőből ur és imádkozzék. hogy elég lelki i ..... . ... » u>» emelkedettséget adjon eeküak az ür,műhelyben nagy állatbőrökkel d»IOnöknek megbaösájtíni. ^jgoaók. A papifősipafban a fáhaíi* Tunvo*j Csapé Jinoa tolók és csi&áolók. valamint S kénmencékriél dolgozó, gumi, műgumi, vagy műanyag hengerlésnél a keverőmunkások. Az építőiparban a kőművesek, állványozók, beton- és vasbetonmunkások, áésok, ut- és mélyépítő munkások, vashidepitő és mélyfúró munkások, a légnyomásos szerszámoknál és kézi döngöltöknél alkalmazottak, süllyesztő szekrényben dolgozók és buvprok. A sokszorosító iparban a nyomdái gépmesterek, a betű- és tömőntők, a kézi és gépszedők. A közhasználatú villamosmüveknél az oszlopokon dolgozó hálózati villanyszerelők. Á kereskedelemben és közlekedésben a mozdonyvezetők, rrtozdonyfütők, a repülőterek műszaki személyzete és a légiforgalmi vállalatok hajószemélvZete tekintendő nehéz testi munkásókrták. A télsőrölt munkások a nehéz testi mtltikásók részére megáílapHótt magasabb élelmiszer fejadagra Csak akkor tarthatnak igényt, ha hetenkint rendszerint hát napon át napi munkaidejüket a megjelölt munkában töltik el. csak junius 20-án tehették át az ivadékokat a medencékbe. Ezek az ivadékok 20—2ó dekás pontyok és süllök voltak s ahhoz, hogy a medencékben átlagosan egykilósra nőjjenek a halak, körülbelül két hónapra van szükség. A számítások szerint augusztus végére annyira megnőnek a halak, hogy megkezdhetik a halászatot s piacra hozhatják a fehértói ha|a|. A számításba Vehető halmennyiség körülbelül száz mázsára tehető. Török élelem Görögországnak Athén, julius 22. A török vörös félhold a görög vőröskeresZtnék nagy töineg élelmiszert bocsátott rendelkezésére, amelyet svéd gőzös szállított Pireusba. (MTI). t~0iQO— Légvédolmi óvóholyokot épittolnok Spanyolországbon Madrid, juliüs 22. A Német TI jéleuti: A spanyol hivatalos lap közA* Iparban felsorolt munkásokat,auudeu húszezer lakoson nehéz testi munkhsókAak kell te®' feliili községben légvédelmi óvóhe kinláni abban Sz esétbén is. ha őket fj eket építenek. (MTI) v