Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-21 / 162. szám

Rendeld a rendőrségi Kisegítő karhatalmi alakulatok szervezéséről Budapest, julius 20. A Budapesti Közlöny julius 21-i száma közli a kormány rendeletét, amely a közbiztonság fokozottabb védelméről szól. A rendelet értelmében a belügyminiszter a közbiztonsági érdekek fokozottabb védelmének céljából a rendőrség őrszemélyzetének kiegészítéseképpen önként jelentkező személyekből álló és a szükségletnek megfelelő létszámú kisegítő karhatalmi alakulatokat szervezhet. Tagjává csupán fedhetetlen előéletű, karhatalmi sízolgálatra testi, szellemi tekintetben alkalmas, erkölcsi és nemzethüségi szempontból kifogástalan magyar állampolgárokat lehet alkalmazni Működésűk megkezdése előtt a belügyminiszter által megállapított szövegű esküt kötelesek letenni. Szolgálatuk tartama alatt a rendőrség tagjai részére megállapított fegyverhasználati jog illeti meg és s minőségükben büntetőjogi védelem alatt állanak és a büntető törvények alkalmazása szempontjából közhivatalnokoknak tekinthetők. 'A rendőrség fegyverhasználatáról szóló törvény rendelkezései "a kisegítő karhatalmi alakulatoknak a rendőrség szerveivel való kapcsolatát, továbbá kötelességeire, szolgálatára és fegyelmezésére vonatkozó szabályokat a belügyminiszter állapítja meg. Kisegítő karhatalmi alakulatoknál szolgálatot teljesítő személynek, valamint az eltartásra szoruló hátramaradottjainak a szolgálat teljesítéséből kifolyólag szenvedett sérülés, sebesülés, vagy más egészségrontás, illetőleg halál esetén gondozásra van joguk. A gondozásban részesitendők körét, a gondozás közelebbi előfeltételeit, módozatait és mértékét a hadirokkantak és más hadigondozottakra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szem előtt tartásával a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. A rendelkezések folytán felmerülő költségek az államkincstárt terheli. A rendelet hatálybalépésének időpontját a belügyminiszter állapítja meg és végrehajtásáról is ő gondoskodik. (MTI) Nagyobb arányú lisztláncolás tetteseit tartóztatta le a rendőrség (A Délmagyarország munkatársától) Kedden délelőtt nagyobbarányu lisztláncolás tetteseit tartóztatta le a rendőrség. A lisztláncolás kezdeményezője Ko s z ó Dezső nagyszéksósi szatócs, aki valószínűleg vevőkörének megrövidítése révén jutott az annyira keresett közélelmezési cikkhez. Kószó az elmúlt napokban 3 mázsa 20 kilo lisztet szállított be Szegedre cs abból 25 kilót adott el Balog János Tisza Lajos-körut 12. szára alatt lakó kocsisnak 30 pengőért. Juttatott a lisztből a nagyszéksósi szatócs Veréb Sándor Tisza Lajoskörut 12. szám alatt lakó tisztiszolgának is 25 kilót, de Verébnek már a liszt kilóját 3 pengőért adta. A megmaradt 2 mázsa 70 kiló lisztet a szatócs Domonkos Imrénél, ugyanabban a házban lakó üzleti szolgánál hagyta, hogy továbbítsa azoknak, akiknek szükségük van lisztre. Domonkos Imre a 270 kiló lisztből eladott 50 kilót özv. Hevesi Adámné Londonikörút 15. szám alatti lakosnak kilónként 4 pengő 50 filléres árban. Hevesiné viszont már 5 pengőért adta át az „olcsón szerzeit" lisztet Jenéi Istvánné Hajnal-utca 14. szám alatti lakosnak. A megmaradt 2 mázsa kiló lisztet pedig, megtartva magának 20 kilót, elvitte Linder Mór Dugonics-tér 9. szám alatti lakosnak. A rendőrség a 2 mázsa lisztet meg is találta Linder Mór lakásán, az azonban azt állította, hogy a lisztet nem feketén vásárolta és az neki szükséglete is. A rendőrség elfogadta Linder Mór védekezését. Kószó Dezsőt, Domonkos Imrét, és ö/vegy Hevesi Ádámnét azonban, aki üzletszerűen drágították a lisztet, őrizetbe vette és kihallgatta. Kihallgatásuk után mind a hárpm lisztláncolót átkísérték az ücvészsé«re. _ ahol Kószó Dezső. Domonkos Imrét és özvegy Hevesi Ádámnét előzetes letartóztatásba helyezték. Az ügyészség fogházából rövidesen előállítják őket bíráik elé. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG NIVEA If szebben és gyorsSÖföan K barnít/ M twz, a sM&a MappatM&záp 30 kutya, 13 macska és Z kanáu. véUfa a uéysÖ döntési a Hálváúa-uti állatmenUelyen (A Délmagyarország munkatársától)(kelljen adni a boldog állatotthon UA Kálvária-ut végén áll a ház, amiről; kőit. az alábbiakban szó lesz Kívülről pontosan olyan mint a környékbeli feketeföldek épületei, a többi tanyaházají, — Egész Magyarországon nincs a szegedihez hasonló állatvédelmi intéz, mény — mondja Pleskó Jánosne, — de belülről lényegesen különbözik I Van néhány kutyaszanatórium, abová A »Fuggelieuseg* uja: Mint Szegedről jelentik, dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes, a szegedi rendőrkapitányság vezetője, most aata ki a véghatározatokat a fegyvertartási engedély iránti kérelmek ügyében. A szegedi rendőrséghez több zsidó is fordult kérelemmel azért, hogy vadászfegyvert tarthasson. Ezeket a kérelmeket a szegedi rendőrség elutasította. Az érdekes indokolás megállapítja, hogy a vadászati jog a földtulajdonnal szoros kapcsolatban áll. A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól rendelkező 1942. évi törvény szerint a zsidó nem birhat mezőgazdasági Ingatlannal. Világosan folyik ebből, hogy olyan jogosítványnak sem lehet a birtokában, amely ilyen ingatlanokkal szorosan összefügg. El kellett utasítani a lőfegyver tartására vonatkozó engedélyt az 1920. évi 9862. M. E. sz rendelet 4. szakasza szerint is, mert eszerint csak a nemzethüség szempontjából megbízható egyén vásárolhat, vagy tarthat fegyvert. Hivatkozással a zsidók ügyében hozott törvényhozási intézkedésekre, a főkapitányhelyettesi véghatározat megállapítja, hogy »minden zsidófaju egyént nemzethüség szempontjából általában megbízhatatlannak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy bizonyifható-e vele' szemben ebből a szempontból a kifogásolható tevékenység. Ebből önként következik, bogy nemzethüség szempontjából megbízhatónak csak az a zsidó tekinthető, aki pozitív tényekkel igazolni tudja I azt, hogv fajtájával minden közösséget megtagadott és a jelenlegi alkotmányos rendbe érzelmileg teljesen beleilleszkedett.* azoktól. Lakói nem emberek, hanem állatok, kutyák, macskák, madarakEtetés idején, vagy ba már érzik közeledni ezt az időt, éktelen lármával, csaholással, ugatással, nyávogással követelik jussukat a bentlakó négylábúak. Ha arra téved egy beavatatlan halandó, bizonyára el sem, tudja képzelni, bogy került ide az a tömérdek kutya — merf főleg ebek a lakói a különös háznak- De akit közelebbről érdekel a dolog, annak készséggel szolgál felvilágosítással az épület egyetlen ember-lakója, Pleskó Jánosné, akitől megtudható, hogy Magyarország egyetlen állatmenhelyére vetődött az érdeklődő. Az állatmenhely felett most kezdenek összecsapni a hullámok. Az épület és az egész intézmény a Szegedi Állatbarátok Egyesületének tulajdona volt s azzal a céllal létesítették az állatrajongó alapítók, hogy bitangságságban talált, kóborló, vagy gazdájuk állal megunt állatoknak adjanak otthont. Jó néhány évvel ezelőtt, még jóval a háború előtt hire ment ennek a lelkes állatszeretettől fűtött intézménynek Amerikában is s egy ottani állatrajongó 10.000 pengőt küldölt az egyesületnek, amiből házat vásároltak és annak rendje, módja szerint berendezkedtek. Az egyesület buzgó tagjai gondoskodtak róla, hogy az állatmenhely hivatása magaslatán teljesítse feladatát, az épület állandóan tele volt, sót te'e v»n ma is gazdátlan kutyákkal és macskákkal. a dédelgetett ölebekef szokták üdülésre beadni, mi azonban az elhagyott állatokat gondozzuk, nem hagyjuk őket gazdátlanul elpusztulni t ezzel az igazi állatvédelmet gyakoroljuk. Elmondja még Pleskó Jánosáé, bogy jelenleg 30 kutyájuk, 13 Macskájuk és két kanári madaruk van, de volt már hatvanas kutyatétszámuk is. Most azt szeretné elérni, bogy a város tekint' sen rá a bajbakerült állatmenhelyre s valami olyan megoldást találjanak kí a torony alatt, bogy tovább is gondozhassák kutyáikat, macskáikatAzt is elmeséli Pleskóné, bogy * multkorában elpanaszolta levélben bánatukat egyik budapesti színházi újság főszerkesztőjének, akinek Maki nevü kutyája sztári rangra emelkedett ft2 ujsagjában- Nevezett lőaaafpesztő nagy keszséggel le gőzölte lapjában a panaszos levelet, a »fődáda« Maxija fűzött is hozzá kenetteljes sorokat s azt üzente, bogy a *fődádá«, mármint a főszerkesztő, megindította a gyűjtést a szegedi kollégák javára és elküldötfe a maga szerény adományát is a menhely vezetőjének. Ez az adomány, bogy hogy nem, még mindig nem érkezett meg — mondja Pieskoné —, ellenben összegyűlt már vagy háromszáz pengő adomány, amiből * kutyusokat élelmezhetikHogy mi lesz a sorsa a belügymL niszter által alapjaiban megingatott intézménynek, most még nem lehet tudni, felmerült ellenben önkéntelenül ja tanakodás: szép dolog az áilatvéKözben azonban egy kis baleset j delem, dicséretreméltó a buzgalom, történt az egyesülettel. Különböző amely megnyilvánul a kutyusok és a szabálytalanságok miatt revizió alá vették a működését s egy szép napon a belügyminiszter feloszlatta s ilyenformán kétszeresen gazdátlanná váltak az otthon lakói. Valahogyan gondoskodni akartak róluk s az egyesület néhány lankadatlan buzgalmu tagja uj egyesület alapítására kért engedélyt a belügyminisztertől, bogy tovább gondoskodhassanak védenceik ről. A belügyminiszter ezt a kérési azonban elutasította, megállapítva, hogy hasonló céllal és rendeltetéssel működik már Szegeden egy régi egye sülét, a Szeged és Vidéke Állatvédő Egyesület s igy felesleges volna uj egyesületet állítani a megszüntetett helyére. A régi egyesület tagjai most már végleg tanácstalanok lettek s hogy az állatmenhelyet megmentsék, felajánlották az épületet lakóival együtt a Szeged és Vidéke Állatvédő Egyesületnek. Itt azonban kijelentették, bogy nem reflektálnak az épületre, amelyen annyi teher van, hogy nem mutatkozik valami előnyös üzletnek az átvétele. A menhely gondnoka, Pleskó Já nos,né most a város segítségéi szeret nyilván nagyon kedves cirmosok érdekében, dehát arra nem gondol senki eme nemes szándékú buzgólkodók közül, bogy vannak elhagyott és megsegítésre váró gyermekek Móra Ferenc ~ klasszikus (A Délmagyarország munkatársától) Megirta a Délmagyarorszifeg, milyen felháborodást váltott ki Szegeden ós az egész országban Páger Antal filmszínész lekicsinylő és durva nyilatkozata Móra Ferenc >Ének a búzamezőkről* cimü regényéről. A sulyo6 kegyelefsérésnek a biróság előtt lesz folytatása, amennyiben Móra Ferenc özvegye feljelentést tesz Páger ellen. Érdekes véletlen, hogy aznap, amikor Páger meggondolatlan, kegyeletsértö nyilatkozata megjelent, a miniszterelnökség nyilvánosságra hozta elhunyt Íróink névsorát, akiket a nemzeti és irodalmi értékük a klasszikus jelzővei illet. Móra Ferenc tehát hivatalosan is klasszikus magyar iró, akinek müve évszázadokra is világítani fog és nemzedékeket tanít. S hol lesz a nyegle nyilatkozat szerzője, Páger An4** .né igénybe venni, hogy szélnek ne néhány év múlva, amikor a tőmeg,kelljen engedni vagy sratérkezre se hisztéria nem fog felé áramlóm többé