Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-21 / 162. szám

i obditab v arobs/ ari SrniKPÁ 1913 Jnltn 9 2t. kíván megélni, elvonja a városi fiskustól a mozijegyhez tapadó, nem csekély adófilléreket. Ma ugyanis nem kevesebb mint 35 százalék adó és illeték terhelt a mozijegyeket. A szegedi moziktól ez a város kasszájába folyik be, ellenben a somogyitelepiek adófillérei a tápéi mozin keresztül a megvepénztárt fogják gazdagítani. Ezzel a nem jelentéktelen összeggel szegényebb lesz Szeged városa, amely ugy átszik, hiába őrködött azon, hogy a meglevő moziengedélyek szárnál ne szaporítsa ujabb jogositványos. El kell ismerni, hogy a megoldásnak ez a módja: közvetlenül a város határa mellett épiteni uj mozit — zseniális condolnt volt Kozma Béla Honvéd lőgyakorlat Szeged, julius 20. A m. kir. Hunyadi Junos honvéd gyelogezrcd augusztus U-én cs 31-éu reggel 7 órától délután 5 óráig terjedő időben nehézfegyver lövészelet lurt az alábbi terüle tekén: szeged—hódmezővásárhelyi vasútvonal, a rókusi pályaudvar északi k>|árátától a baktói töltésig, majd iunem északra a baktói töltés, Székbaloni. Macskástöltés, Sándorfatva község déli szegélye a szutymazi vasúti megálló felé húzódó vonal a müutig, majd délre a müut, Kettőshatár vasúti megállóig, majd innen az öthalmon át a téglaégetőn átvezető taliga-it a vasútig. A lőgyakorlat tartama alatt pirosfehér zászlókat fognak kitűzni a« alábbi helyekre: a) baktói iskola, b) Székhalom, c) sratymazi halom, d) Rácok kertje, e) 0thalom 90, és f) a s&ndorfalvi müut és hódmezővásárhelyi vasúti kereszteződés. Mig e zászlók kint vannak, a lőtér , erületére polgári egyénnek belépni nem szabad. A lőtéren átvezető utakon a közlekedést beszüntetik. A lőgyakorlat befejezését körűibe 'ül délután 5 órakor »lefuvás« kürtjel adja tudtul. A sándorfalvi műutat az átjáró forgalom számára, az országos jármüvek és kerékpárosok számára déli 12 órától 12 óra 15 percig, motoros jármüvek számára pedig 12 órától 12 óra 45 percig teszik szabaddá. Nyomatékosan felhívják a lakosság figyelmét arra, bogy a már kilőtt és fel nem robbant lövedékek, vagy lővedékalkatrészek (gyujtórész, lövedékfej, stb.) érintése még hosszú idő eltelte után is életveszélyes. Ha valaki ilyen lövedéket, iövedékrészt talál, azt érintés nélkül, feltűnő módon jelölje meg és közölje közvetlenül a lőgyakorlat vezetőjével, a m. kir. szegedi honvéd gyalogezred parancsnok' sággal Szeged. Horthy Miklós-laktanya (távbeszélő: 13-03), vagy az illetékes közigazgatási elöljárósággal, csendőrséggel. A lövészettel okozott esetleges károkat a kincstár megtéríti. A tulajdonosok az okozott kárt a gazdasági hivatalban 1943 szeptember 15-ig jelentsék be. A határidő után beérkezett kárbejelentéseket a bizottság a vonat kozó rendeletek értelmében figyelem be nem veheti. (MTI) 50 hold földet adományozott honvédárváknak Butlupest, julius 20. Egy erdélyi földbirtokos 200 holdas ősi birtokából 50 holdat felajánlott a jelenlegi háborúban elesett honvéd hősök árváinak javára. Az ajándékföld a békekötés napján megy át a hadiárvák tulajdonába. A honvédelmi miniszter az árvák nevében meleghangú táviratban köszönte meg a nemesszivü adakozó értékes ajándékát. (MTI). Hermán Mihály huszáralezredes cikke WAÍff^"® "ffi a szegedi lovakról és a lótenyésztés fontosságáról Megjegyzések „q Régi r portér" pradés kocsisokról irt riportjához •Szegedi prádés kocsisok alkonya* hogy erre is felvilágosítással szoicimen ciklust kezdtünk vasárnapi gáljak. számunkban, elmúlt idők történeteit j _ Az, hogy a gép a lovat kiszomentve meg az elfeledéstől, sorsát ritja, csak a városi ember szemében rajzolva azoknak az embereknek, akik látszik igy. Azt hinnénk, hogy a hadvalamikor a város fogatainak bakján seregnek a nagy gépesítés mellett a ülve mint válogatott legények hor-|lóra már szüksége sincsen, pedig midoztak Szeged urait és vendégeit. |x,él nagyobb arányokat ölt a gépesiMost rendkívül érdekes reflexió-1 tés, annál nagyobb arányban van ,ue az ország ioooi reszeuvn es kat kaptunk erre a bevezetőül írott szüksége a hadseregnek lóra. Ez fur-1gazdaságos a kisira/dának gazdaságacikkünkre Ilerman Mihály ny. csán hangzik, mégis igy van. Csak a ban. Nem válik be az ország többi ől/n 1 * 1. l.li.lí. i . It • ... . látja azt, hogy a hidegvéür ló a jövő igáslova. Téved. A hidegvérű ló kitűnően beválik a városi nagy terhek szállításánál, ahol jó kövezeten ki lehet használni a drága fenntartásának; ellenszolgálatfásakcnt a nagy testtömegében rcilő nagy munka tel jesitményét A h deqvérű ló kitűnően beválik a dunántuli, a fel* sőmagyarországi, esetleg az erdélyi nagyobb gazdaságokban, ahql a nagyobb testtömegében rejlő nagyobb munkateljesítményt gazdaságosan ki tudják használni. Azonban nem válik be az ország lobbi részében és b uszárezredestől, a »Szeged és Vidéke lónak rendeltetése és alkalmazása lótenyésztő egyesület* és a szegedi változik meg a hadseregben Ma a gazdasági egyesület lótenyésztést jó nem eszköze a harcnak, mini volt szakosztályának igazgatójától. Her- régen a lovasság hátas lova Ma a ló man mindenesetre a legilletékesebb szakértője a kérdésnek és sok olyan részletre hivja fel a figyelmünket, amire mi a foglalkozásban való elmélyedés hijján nem terjeszkedhettünk ki, legfeljebb futólag érintettünk. Minket a régi kocsisok élete érdekel, azért — bár némely tekintetben elébe vág későbbi közleményeinknek — nagy örömmel vesszük Hermán felvilágosításait. mikor velünk együtt sajnálja, hogy a lélek nélküli gép kiszorítja a városokban a személyszállításból a mindig szép, hűséges, becsületes és kedves lovat. — ITála Istennek, mondja, van még Magvarorzságon szépszámmal elsőrendű ló. csak persze nem járkálhatnak a kemény városi kövön és a aikoSsá&ával veszedelmes aszfalton... A mai földbirtokos osztály csak üzleti tárgyat és gazdasági eszközt lát a lóban és minf ilyent kezeli. A szive nem szól bele. Neki nem elég gyors a ló, az őrület gyorsaságát hajszolja, ezért kedveli a benzintől bűzös gépkocsit. Azután igy folytatja Hermán alezredes: — Nem mondom, a gépkocsinak is megvan a maga rendeltetése és hivatása, a mai rohanó világában s nagyobb távolságoknál a gazdának is szüksége van rá, azonban a gazdának a lovat félreállítani nem lehet, ha pedig szüksége van rá, szeretnie is kell. mert e nélkül csak értéktelen állatokat fog nevelni s nem Iát a fenti cikk kedves írója szép lovat. CsáfA József lova — Visszatérve a cikkre: Csáté József rosszul mondotta, bogy a kancaló a kocsi elejét piszkítja. Csak rossz kocsisnál teszi ezt s nagyon kevés a kancák közül. Csáté nem tudja mifajta lova van, ez a szép fehér kanca bizony nem lipizzai, hanem arab fajta. Deszken soha se tenyésztettek lipizzai lovakat. Báró Gerliczy Ferencnek hires ménese volt, remek ki tartó, nemes és acélos, szép lovakkal, ezek az akkori elnevezés szerint: angol félvér lovak voltak. Ma magyar félvéreknek nevezzük. Helyesen, mert hiszen magyar földön öslóból minden viszonyok közepette minden féle terepen és időjárás mellett a közlekedésnek és szállításnak eszköze. * — Az egyetlen biztos bázis, melyre a legnagyobb nélkülözések között is számítani lehet. Bizony a gépnél nem igy van. Ha a benzin piszkos, vagy nincsen, a gép leáll, de a szegény becsülefes ló, ha nincsen zab, nincsen jó széna, talál egy kis kóró! az ut szélén, azért viszi terhét és teljesiti kötelességét. Mikor már kidől az éhségtől és fáradtságtól, akkor Is szolgálatára van a hadseregnek, mert mgeszik, bőréből pedig cipőt, csizmát kószitenek. — A nagy gépesítés, a harceszközök különlegessége és nagy szükséglete megkívánja a nagy lólétszámot, mert ezek viszik a gépnek kiszolgálására szükséges dolgokat, a lőszert stb. Az ellátó szolgálatban, egyes ágyutipusok vontatásánál is nélkülözhetetlen a ló. De a mezőgazdának nem lehet géppel dolgozni, ő lóra van szorulva, mert a gép feleszi gazdaságát annélkül, hogy neki értékes ellenszolgáltatást nyújtana. Aztán meg a nagyobb gazdaságok is a lóra vannak utalva a szállító szolgálataiknál, a talajmivelésnél. A lótenyésztés fontossáqo — Az itt elmondottakból látni méltóztatik, bogy bizony a lóra fokozottabban szükség van. Eltekintve a belföldi szükséglettől, a jelen időkben | Kárpátalján és Erdélyben. Magyarország és Németország egyes! Szeged » magyar télvér é» (lengyel megszállott) azok,' részében azért, mert a neki szükséges tápdus cs több takarmányt termelni nem gazdaságos, másrészt a száraz forróságot nem jól türi. A kisgazdánál az általa elfogyasztott jobb és nagyobb takarmány értékét n«m adja vissza a munkájában, mert a kisgazdánál nincsen akkora munkaerőfe szükség, mint amekkora ebben 1 16* féleségben rejlik. Az Alföldre ez a lóripus egyáltalán nem jó. A dunántuli kisgazdák mégis tenyésztik, mert a szaporulatnak nagy értékesítő lehetősége a gazdaságiban • tartásával járó ráfizetést többszörösen megtéríti. A hidegvérű lótenyésztés annyiban lett megreformálva, hogy a nagyon nagytestű és kényes, puha szervezetű belga tenyészirányrói a földművelésügyi minisztérium lótenyésztési főosztályának intézkedésére áttértünk a szilárdabb szervezetű, nern tulnagy, inkább középtermetű és acélosabb fajtának tenyésztésére, melyet minden hadsereg keres és a mezőgazdasági célokra is jobban megfelel. Emellett a nagyobb egyedek a városi tehervontatásra is megmaradnak. A hidegvérű ló tenyésztése isegyea vidékekre szorul, főleg Dunántul és Felsömagyarország megyéiben. Nónius fajtájú lovakat tenyésztünk Délmagyarország, Felsőmagyarország kötöttebb talajú megyéiben éi Debrecen város területén. • Magyar félvér és arab fajta lov*kat tenyésztünk az Alföldön, a Felvidék egyes vármegyében, Erdélyben, Dunántul. _ Kistermetű lovakat tenyésztünk rés ahonnét egész Európa lószükséglctét • kielégíteni kell. Tehát igenis indokolt j a hazai lótenyésztés fokozott felkaro-1 lása és tökéletessé tétele. A lóte-1 nyésztést intéző körök nacvon helye- • sen a sok-sok évi gyakorlati tapasztalat, a szükségletnek megfelelő fajták kiválasztása, az egyes fajták tenyésztéséhez gazdaságosan és természetesen alkalmas éghajlat és vidék befolyásának gondos mérlegelésével az országot tenyészterületekre osztották be, melyek az illető fajtáknak leg jobban megfelelnek. — A hadseregeknek különféle fajtájú lovakra van szüksége: igy használnak zömökebb, nagyobb testtömejgü, hidegvérű fajtájú lovakat, köny1 nv születnek, a régi magyar származnak le, magyar ember neveli Jnyebb testű, élénkehb vérmérsékletű fel. Igen szép lipizzai tenyésztése ,de még mindig nagyobb testtömegű a arab fajta |eny észkörzethez tartozik, itt rsakis Ilyen fajtájú apaállatok és kancák használhatók tenyésztésre. _ A tenyésztésnek ilyetén valö a közérdekében és • hadseregek kivánalmat szerint történt. Ez a sokévi tapasztalat helyes felhasználása is. Igára minden fajta ló jól használható, csak rá kell nevelni- A versenypályáról lejött telivér Is igcD jó igáslóvá válik és kitűnően lehet a mezőgazdaságban minden munkájában használni, ba megfelelően bánnak vele. van az őrgróf Pallavicini uradalomnak Sövény házán. Ebből egy igen szép és tipikus példány van itt a 169. sz. nónius fajtájú melegvérű lovaink lovakat főleg a tüzérségi szolgálatban s ennek legjobban megfelelnek a konflis tulajdonában. Kár, hogy az első lábai már rokkantak, ezért ezzel a hibájával is még mindig jól szolgál. (Csáté József rehabilitására kl kell jelentenünk, bogy nem ö nevezte a lovat lipizzalnak. A minősítést egy >szakértő» közölte velünk.) Kínok UH o 16 ? — A kedves cikk irója azt irja, íbogy »nem tudja megérteni miért a 'nagy igyekezet a tenyésztés tökéleítessé tételéért, mikor a lovat a gép Ezután jönnek a még könnyebb alkatú, de erős, izmos, jó csontozatu. élénk vérmérsékletű, kitartó, edzett magyar félvér lovaink, melyeket hátaslóul, vonathámos lóul és málháslóul használnak. Végül az egészen kistermetű lovacskáink, melyeket kizárólagosan málháslónak. kivételesen hámoslónak használnak a hadseregek. — A mezőgazdaságiban a fen'i fajták igen jól használhatók. _ Az ittelsorolt tóíajták és féleségek mind • jövő lovai is. I miatt annyira mellőzik*. Engedje meg. — Termeszeteken a városi ember 1 hozzájárulását. Jég-panaszok Újszegeden (A Délmagyarorezág munkatársitói) A rekkenő meleg minden évben időszerűvé teszi egyik-másik városrészben azt a Jogos panaszt, bogy a 'lakosság nem jut mindennap hozzá a jéghez. Ezúttal Újszegeden történik rendetlen jégkihordás, pedig itt a lakosság ellátásán kivül egészségvédelmi intézményeket is el kell látni jéggel. Ezidőszerint egy 17 éves legény a jéghordó, de ő hol viszi, hol nem. Az ujszegedi lakosság csütörtökön délután hat örakor a gyermekmenhelyen értekezletet tart és itt felvetik azt a megoldási lehetőséget, hogy teherfaxin közös rezsiben hordatják szét minden reggel a jeget, ; Ebbe? kérik a tiaatiorvosi , hivatal