Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-18 / 160. szám

Zolnai Bála: Í

OBLM A ti Y A RORSTTTfl VASÁRNAP, 1943. | n 1 i a a 18. bői 1213) vett témát máir a tuenha(todik században földolgozták olasz, Világirodalom vagy nemzeti irodalom? i francia, angol novellák, magyar szépVilágirodalom: a szót Goethé-jEurópa gazdagabb lett egy remekmű fölvétetik-e azok közé a munkák kö- históriák. Tragédiát irt belőle a nének tulajdonítják és nem sokkal régibb vei. ,zé, amik több nemzeteket érdekelnek.' met Haas Sachs és az osztrák szgz évesnél. A fogalomnak és mégj Nemzeti és egyetemes: a két fo-j Fölmerül a kérdés: mik a külső G rill p a rze r (1830). Katón* inkább az alaja tartozó tényeknek hí-igalom sokszor kizárja, de sokszor határai ennek a világirodalomnak? előtt tebát a világirodalom már daltalan léteaese és együvétartozása erősiti egymást. A fiatal Goethei azonban olyan régi, mint maga az irodalom, a nemzetek érintkezése, a nemzeteknél nagyobb közösségek megérzése. A hősi mondák, mesemotivumok, vallásos mithoszok vándorlása a föld ellentétes pontjain való egyidejű fölIrakkanása ma már annyira elfogadott tény, hogy egy külön tudomány, az összehasonlító folklore és irodalomtörténet foglalkozik ezekkel a problémákkal. Az írástudók jelekkel, betűkben megörökített irodalma sem korlátozódott, már a legrégibb időkben sem, csupán egy nemzet kereteire. A latin irodalom, a római birodalom legtávolabbi részeiből is kapva írókat és a müveket az akkori világ minden provinciájába, a barbárok-lakta határokig terjesztve: univerzális jelleggel birt és urbi et orbi szólott. A bibliai szentkönyvek irodalmára is, elmenvén, minden nemzeteket ámítottak Krisztus követői. » Szent Ágoston német Homeros, német Shakespeare, némef Ossian szeretett volna lenni. Aranyt büszkén nevezzük a ballada Shakespeare-jének Kétségtelen, hogy a világirodalom példái serkentőleg hatnak a nemzett irodalmak kialakulására. Hány Anakreon, hány Petrarka dalolt a legkülönbözőbb irodalmak berkeiben ! Az sem véletlen, hogy egy nemzet irodalma akkor ébred tudatára annak, hogy beletartozik a világirodalomba, amikor nemzeti fejlődésének tetőpontján áll és öncélú erői teljes kifejlésre jutottak. Rivarol büszkén mondotta a francia nyelv egyetemességéről szóló és a berlini Akadémia pályatételére adott feleletében (1773), hogy az angol irodalmat a franciák emelték ki az ismeretlenség homályából; hogy Locke-ot, Newton-t, Voltaire nyújtotta ajándékba Európának és a világ mostantól fogva fracia világ lesz... Goethe már a kereszténységnek irt, tehát azla német klasszicizmus virágzása után, akkori világ számára egyetemes világirodalmat csinált... A nemzetek világirodalmi összetartozásának tudata azonban csak a tizenkilencedik században érik meg a definícióra. Az uj dogma kialakulására a kozmopolita tizennyolcadik század és a francia nemzeti forradalom univerzalizmusa, világuralmi törekvése lett döntővé. A francia expanzió és Európa békés meghódítása, eifranciasitása, a filozófusok és az emberiség jövőjében való hit müve volt. de az európai civilizáció kozmopolilizmusában nagy szerepe lett a civilizáció erkölcsi ellenségének. Ronsseau-nak is. A >világpolgár* Voltaire Potsdamot hóditja meg, Szentpétervárral levelez, egész Európából fogadva látogatókat. A magyar Hortobágy poéta-szülöttje, az árkádiai Csokonai távoli ekhóként zengi Nyugat felé, hogy a magánosságban is ember és polgár, mint egy Rousseau Drraenonviliében ... Európa a tizennyolcadik században már egy nagy irodalmi köztársaság, •melynek közös eszményei vannak, sorsdöntő eseményei, sőt forradalmai ts. 1765-ben, mikor a skót népbal la dák megjelennek, a balladaköltés (liélete végén elmélkedik arról, hogykt alakulóban van egy általános világirodalom, amelyekben a németeket tiszteletreméltó hely fogja megilletni, de amely közösségben a németek kat veszíthetnek is. Goethe nvilván arra gondolt, hogy az író annak a nyelvi és nemzeti közösségnek trjon. amelyhe tartozik. Csak azután fog eldőlni, hogy a Valóban az egész világ beletartozik-e? Ma már a legtöbb tudós megegyezik abban, hogy a keresztény-földközitengeri kultúra központjában Európa áll, beletartozik Amerika és Ausztrália, de Közép- és Keletázsia már kivül esnek a mi kultúránk világirodalmán. Az eur-amerikai kulturvilág azonban maga sem fejlődik egységesen. gáévá fogadta a tárgyat. A zseniális magyar tragédia pedig ismeretlen maradt. Katona József a féltékenység és uralkodó-gyilkosság általánosemberi tómáflából a Világirodalom eszközeivel — lovagdrámai motívumokkal, schilleri dikcióban, shakcspearei szellemben — a legmagyarabb tragédiát komponálta. Annyira maVannak centrumai és perifériái, köz- ho®eldadái* pontja, amelyekben mintegy lüktet a i a* akkori kdök hiperkritikus-kozmofejlődés, a vezető termelés és vannak P0'1^ Anatole-Fr ancc-i légköie• Isten háta mögött* levő területet, >n ~ kelteti semmi hatást Mert ahová nehezebben hatol be a közönség Katona József az örök magyar szózata. A nagy szimfonikus zenekar-!d r a m á 1 lrta meft aml mlbc,i" ban lehetnek disszonáns hangok ls,ln!mk tod fortissimókat visszhangozegy-egy zenész elkésik a melódiájá-!ni: a szabadságért lázadó és lojahzval, mások előretörnek és zavarba 1 onmagaval tragikus ellentéthozzák a többit, _ mert dirigense be ke™]0 m«*yar h,astafl összeomlása' nincs a nagy világirodalomnak. Aki ^ igenektől elnyomott, kizsarolt megindit egy melódiát, talán magával ragadja a többit, talán elnyomja szép, de szerény kezdeményezését a brutális közzene. A világirodalom chaosz és harmónia, mint maga az univerzum. magyar nép szenvedéseit. Mi következik mindebből' Magyar drámaköltő ne irjon Bánk bán-t? Csak ilyent irjonl A világ irodalma tele van félreismert vagy ismereilenül maradt Katona Józsefekkel. Shakespeare Franciaországban sohasem tudott meghonosodni. Corneille és Racine Franciaországon kivülnem hozták lázba a leikeket. Arany János a francia klaszszicizmus külföldi sorsában osztozik, ő is lefordíthatatlan, művészete a magyar nyelvhez van kötve, pedig nyugati cadik döngeti Magyarország kapuit Szerencsére a magyar ősttf p mindig diadalmasan került ki ezekből az özönvizekből. Akkor lett igazán magyarrá, mikor a leginkább európai volt: példa rá a reformáció, az rafja a La Manche-csatornától a Kör- antikizáló Berzsenyi vagy a nyupátokig végighullámzik a kontinensen, j fitosnak belyegzett A d y - f o r r a Goethe és Schiller után Arany:daJom- „ ... . . , Jánosban érve el a második klassz! Ilt /^evezett világirodalom kus magaslatot. Ossian ködös-ho-.legveszedelmesebb mozzanatahoz ]umályos énekek melódiáit inspirálta a Minő szerep jut ebben a chaotikus harmóniában a magyar irodalomnak? Irodalmunk belső fejlődése sohasem lehetett olyan harmonikus és öncélú, mint például a franciáé. A vezető sze l repet eddig még nem tudta rövid időse- re sem megkapni — talán Petőfi volt az egyetlen magyar iró, akt j pszichológiája vetekszik a franciákéeurópai hullámgyüriiket vetett — és,egy-egy hősének komplikált érenergiáinak egyrészét örökös recep-! aékenysége, emberi tragikuma a goecióra, asszimilációra volt kénytelen; thei balladák, a shakespearei tragémű pazarolni, ha nem akart elszakadni az j jják föié emelkedik, ö maga is ére», .. » »i <te művészetének kötöttségét, hirdetve, európai kÖZOSSegtOl, (hogy a költőnek csak egy hazája va»* la nép, amely vele érzésben és nyelvamelyhez büszkén számíthatta magát, messé. Hamlet színésze könnyeket;ben rokon. Nem akar »világköitA» Gyakori eset, hogy belső fejlődése ut-j hullat a görög Hekubáért. De Euró . lenni, fölrázni a »rest nyugatot*: ján egyszerre valóságos hullámtorló- j pa alig tud róla, hogy a távol Nyu- { Költő a z legyen, mi népe, —» dással találta magát szemben. Ilyen gáton egy Maria cimü regény egész! Mert kivágyni: kész halál, nyugateurópai torlódás volt náluns j Kolumbiát könnyekre fakasztotta és í Idegen nyelvű iró melódiáját csak ai a francia klasszicizmus, az angol föl-! hogy az Ecuador nevű állam egyik | tudja átérezni, aki az idegen nyblv fea világosodás és a német szentimenta- Írójának egyik regénye ,amely azin-ístilus belső lényegébe tud behatolni, lizmus jelentkezése a bárok korszak diánusok és a fehérek ellentétét dol-iEzért hozzáférhetetlen idegen számára a magyar költészet még akkor is, ha hü fordítást kap, vagy ha vataés mennyire érti nyelvünket Mintha • a világpublikum nem mindig remek-j magyar >dal« csak magyar lélekbe* müveket tüntet ki. Vannak témák, el-(szólna ,amint Kozma Andor íf^h k végén .amikor egyszerre két európai jgozza föl erős drámaisággal, lázba század, a tizenhetedik és a tizennyol-j hozta a délamerikai államokat. legkülönbözőbb nyelveken. W e rt h c rért is részben ez a világirodalmi divat felelős és a német érzelgős Életuntnak példája valóságos öngyilkossági epidémiát zúdított Franciaországra. Eziuttal nem a ponyvaregények mételyezték meg a lelkeket: az irodalmilag legműveltebbek haltak el, remekművel a kezükben, űyron vt iágfájdalma és a maladie du siécle, a század betegsége gyógyíthatatlan melaocholiával inficiálja évtizedeken keresztül az európai ifjakat. Petőfi föllázad a század betegsége ellen és népies optimizmusa, szabadság-rajongása fordítókra, utánzók ra talál Szicíliában, Genfben, Parisban. A fiatal Nietzsche, zenéi ir Petőfi filozófiai verstöredékedhez,. Rouget. de i'Isle Marseillaise - ének szavai — »tirannusok, reszkessetek !< visszhangozik... — egészen Petőfiig mi belölök tottunk. Egyetemes és nemzet i: látszólag ellenségként állanak egymással szemben. Az irodalom társadalmi produktum is, nemcsak egyéni és egy iró sem vonhatja ki magát abból a közösségből, amelynek nyelvén és gondolatvilágában alkot. Aki eleve európai, vagy pláne >világ*-közöségnek szánja a munkáját, sőt talán, semlegesítve önmagát, ugy szerkeszti müvét, hogy a délafrikai ültetvényesnek éppúgy kedvenc olvasmánya legyen, mint az izlandi halásznak: hogy a tanyai postáskisasszonyt megríkassa, de a ridee londoni bankárt is • a világ számára fog dolgozni, de nem az igazi irodalomnak. Francia, magyar és amerikai szerzők színdarabjai bejárták a világnak — ezúttal igen középszerű világot jelentő — valamennyi >deszkáit«, de még a saját irodalmuk szániára is alig marad valaKöltő hazája nem a nagyvilág képzelések, stílusok, írói magatartások, amik csak szűk határokon belül ragyognak és birnak mélyebb értelemmel. Szaboldska Mihály joggal és örőkreszóló megérzéssel mondhatta a párisi Grand-Caféban magyar nótára nemfígyelő közönségről, hogy nem tudhatja, Mi is azon sirnivalói Hogy a ménes ott delelget Valahol a csárda mellett, — Csárda melletti Egy fájó-dicső magyar példával világítsuk meg a remekmüvek világirodalmi sorsát. Az első klasszikus és örökérvényűnek bizonyult magyar tragédiát Katona József irta, Bánk bánról Í(1821V Az összehasonlító tárgytörténet, amely a motivumok nemzetközi vándorlását kutatja, kimutatta, hogy a magyar történelemMagyarok symphoniája crtí# költeményében: Mert amik titkok az idegennek, Bennem a hangok vissza zenegnek. Fel van hurozva szivem akfeépen, Hogy az is ugy zeng, mint magyar népem. Mindebből nem következik, bogy rekesszük ki Magyarországot a világirodalom közösségéből. De kétségtelen, hogy az Európához való viszony, nemzetünk helyzeténél fogva sokkal mélyebbre vágóan érintette lelkiségünket, mint a lélekszámban és politikában nagyobb nemzetek irodalmát. Az orosz léleknek is van Nyugatélménye, sőt Nyugat-komplexuma. De a kisnemzetek élik át igazáu elkülönítő, sokszor reménytelennek látszó önmagukat és a kisnemzefeknek van igazi, fájdalmas közösségre vágyó Európa-élményük. Franciaország önmagában az emberiséget hitte tükröződni; a német irodalom az egész emberiség fájdalmát és örömét érezte magáénak: mindent recipiálni tudott és mindent továbbközvetitett Kelet felé. Talán nem is árt, éppen a világirodalom kapcsán, hangsúlyozni, hogy Magyarország autonóm, ónelvü terület Európa egyetemességében. GyakMikor Lönnrot' Az Írónak vállalnia kell, bogy egy'ran lázadó, de Európával mindigöszm agyar glóbussal: tekinti ma* gát. keleti és déli szomszédairól alig véve tudomást. Nyugat feié azonban nyitott kapukkal. Néha mégis annytra önmagába zárkózik, mint a francia, a® angol, a német knltuva, legragyogóbb izolációs korszakaikban.,. Az európai közösség: probléma, céi néha, máskor veszedelem az élniakaró, ezeréves magyar lélek számára, amely nem tud és nem is akar sohasem fBL 1885.be a világ elé tárta a finn nem- szűkebb valJási, társadalmi, nem- szekötfetést tartó világ: a különnyel-;olvadni a környezet lelkiségében és zeti eposz., a Kalevala megmen-tzeti, politikai közösség számára al—vü, független eszmények főié törő tragikus büszkeséggel veszi, hogy a« tett ás egybeszerkesztett töredékeit: kot és talán sohasem lesz e e v e t e- j magyar szellemiség, amelv öncélnak, európai nének szokazor érkettauil