Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-18 / 160. szám

n BECMAQTÁROüSIAn ° TAgARNAP, 1548. julfn, 18. álljanak azokkal az érzelmekkel szem­ben, amelyek irodalmát és művészetét eltetik; hogy a végső kérdésekre adott magyar feleletek pusztában hangoz­zanak el; hogy saját képérc és ha­sonlatosságára teremtett műalkotásai i szrevétlenül maradjanak. A nemzetek közötti szellemi halár 3 ihághatatlanságára Nypgatról is i'lestünk példát. A magyar irodalom­v ik szintén megvannak a maga rög Mzkötött remekmüvei, amelyek le­f. rdifhatatlanok és szinte értelmüket vesztik más intellektuális klíma alatt, más törtenelmi és szellemi mi­liőben. A magyar lélek sohasem fog­).' magáévá tenni a nyugati nemzetek lelkét; különleges irodalmi konstruk­ióit és az európai népek sohasem fogják maradék nélkül megérteni a magyár kultúrát, a magyar klassz! kitsok romantikus klasszicizmusát. A magyar szellemiség a kilencedik szazad óla, amikor ez a Keys«rlir»e szerint ©tehetségű*, »ansztokratxkus« nem­zet véglegesén megalapította helyet az európai kulturaban: tragikus ket­tősségben él Nyugat és kelet közé ékelődve a Keletet megtagadja, euró­pai sa$ra törekszik, saját misztikus magyarsága folé hajolva. Lelkében a megőrző irány és a forradalmi ujitás harcait Nyugat és Kelet poláris el­lenkezése keresztezi. Mélyebben, mint másutt, sorsába vágnak a szellemi megújhodások. A baladás és az ősi Imayotnanyhoz való ragaszkodás meg­rázkódásait a létért való küzdelem egyséfében éli át. Belsejében ezer éve lobog a Kcletre-néző, Nyugattal vias­kodó- és a Nyugat felé leboruló, Ke­léitől idegen Magyarnak testvérharca. A Nyugatról latin kulturát hozó Síént István magyarsága és a lá­zadó Koppány képrombolása; az önmagában nyugati és nyugatellenes Zrínyi; labanc tábornagyok és Rákóczi; Széchenyi és Kos­sít l h ; a kiegyező l"> e a k ; a lojaltz­nusábnn ősmagyar Tisza és a nyu­g.ítosságával iszittva Ady Endre: < rukké keresik a belső szintézist a nyugati és a keleti magyarság között. Mindez szimbolizálja azt is, hogy irodalom nálunk nem élhet a hu­mánus szférák magasságaiban, mint a Iraraeia és a német klasszicizmus tetto. Nem luxustermék, nem esztétikai iái. k. nem elvont érzelmek analizise, netji lélekbúvár experimentáló a ma yv.-ir irodalom, hanem a nemzet élet­hal íl-kérdéseioek hordozója, a nemzet lelkiismeretének sokszor egyetlen meg­, nyilatkozása. , Jégszekrények Varga Jözsef T"kOT'Mé*<bel, Tisza Lajos-körut (Püspökbazár) Síita /íábnott vtuti... nagy ] LtbapéeetcF, kislányok, választékban Ott a Tisza mellett, Jön a zsidó, ha libátok Leszórta a pelyhet. Az szereti a tollat, A hájat> a májat. Fillérekért megveszi A begyes libákat. költő életének termése itt áll teljes pompájában" — mondja a be­vezetés Sértő Kálmán ösazegyűlt verseinek több mint 700 oldalas, ha­talmas kötetében. Sértő tudvalevő­leg sokat hallatott magáró1 rövid és tragikusan hamar befejeződött élete során — nem lehet hamarjá­ban megmondani, hogy ennek a so­katszereplésnek irodalmi, vagy in­kább egyéni okai voltak-e — most tehát, amikor jóval halála ntán egész életműve nyilvánosságra ke­riilt, kétségtelenül érdeklődéssel nézzük az egymásután hosseá sor­ban elvonuló verseket. Az első oldalak ntán hamarosan rájövünk arra, bogy esztétikai mél­tatás és kritika helyett helyesebb szemelvényeket adni Sértő Kálmán összegyűjtött verseiből. EzrknOk a szemelvényeknek az alapján azután állapítsa meg mindenki magában, bogy milyen helyet jelöl ki a köl­tőnek olvasmányai és a magyar irodalom sorában. Gaidacsl János f. hó 9-én hosszas szenvedés után 32 éves korában Buda­pesten elhunyt. Bék* poraira ! köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok mindazok­nak, akik forrón szeretett fél­jem Csikós Mihály f.ynetésén megjelentek és mély­s'tges gyászunkat koszorúval us virágg-vl enyhitellék. Wjmjodjek bekében l CSÍK OS MIHÁLY NÉ tm CSALADJA. fő O-T fort*ÍC44éf Sértő témái nem túlságosan vál­tozatosak. Főként önmagáról be szél, bajairól, nélkülözéseiről és ar­ról, hogy milyen jó enni. Különö­sen, ha van mit Hogy önmagáról mi a véleménye, azt plasztikusan mondja el .Őszinte vers egy ruha­keféketP címmel: Feszületre esküszöm, hogy óriási nagy vagyok. versekben olyan nagy vagyok tán, mint Petőfi, A legfényesebb csillag én vagyok Ady óta. Ez. ha nem is szerény megállapí tás, de legalább őszinte . . Ami pedig költői termését illeti, arról ezeket mondja: Ha bezárnának egy toronyba, Évekig tudnék versgép lenni. Ha már Hatványnál tartunk, néz­zük: mi a véleménye Sértőnek a magyar írókról. Babits Mihályt így énekli még; Megölnéd a fiatalokat Egy kanál vízben, jól tudom, A hisztérikazséni mindig Gyűlölni tanul félúton. Nincs esélye a dicsőségre, Lábatlankodik mégis itt, Mig az élet nála különbeket A magyar keresztre fesztt tiiMug.TeMHcé*TcdÁkSáiU . a kötet egyik legutolsó verse pe­dig, amelynek „Falit felé" a erime.í így dalol: Elárulom, hogy miért megyek M. Szűzi levegő árad ott. Tán .meggyógyulok annyira, hogy Túlélhessem a Babitsot. A Ukw* MU*t He Herezeg Fóron® sem jár sok­kaF jobban: Másfél napja éhes vagyok. Mi a csudáról írjak verset? Bolond az idő is. mert esik. Én a fal mellett ballagok. Mert itt csak Herezeg Ferenc élhet, Akj nem magyar és öreg, Pár ilyen inda azért él. hogy Sok magyar irót fojtson meg. • N <•» ••* ' ' » Viszont van. aki jobban jar. Pél­dánl Fedák Sári: Ha földön százmillió Libás zsidólány lenne, Rajuszleás százmillió S, mind színésznőnek menne. Keserves tehetségűk Nem érne a bokádig, Imádkozok, hogy vidd fel Éveid számát százig. A versgép azonban kedve ellen működik; néha esak Hej reggel, megint fel kell kelni, Köhögve a pénzmag ntán menni, Elsütni egy hattyúdalos verset, Hogy forralt bor hevítse bendömet. A vzettttn * '• J• il 1 , *r Azt mondja Sértő valahol, hogy 24 éves korában 380 kilométert fel­gyalogolt Pestre a verseivel és egy hét molva, egy vasárnap, öt újság közölte ezeket a verseket. Hogy ez hogyan történt, azt Fiala Ferenc az összegyűjtött versek kötetéhez irt bevezetésében így magyarázza meg: „A magyar költészet rossz szelleme. Hatvány Lajos báró és sok társa nyúlt a hóna alá." Mi a véleménye Sértőnek erről a ro^sz szel lemről t ön semmi rosszra nem tanított, Csak pénzt, adott, ha szegény voltam Megesküszöm a Feszületre, Hogy könyvtárremete, jó ember, Bár a. sok komisz fajiért vére Olyan úffyetlm, jó lenne, mint ón, Még idrnék a Bécsikáva térre. ) Cuktefalút Aj| i# egyre visszatérő motívum SémMerseiben. Meg is mondja: milyeo az ő nőideálja. •< , t Bugyogóstul, mindenestül Háromnegyed mázsa. Fütyülve fejje a tejet 'A' tehéngarázsba. ­Duzzogva Irtsa a bolhát, Kender pöndöléból, S •legyen erős haramia Pólyás gyerekéből. Hát az ízlések különbözők, az bi­zonyos. Aminthogy — őszintén be­valljuk —, mindeddig másféle sze­réltíies verseket, suttogtunk ideálja­ink fülébe, mint például azt, hogy aszongya; *> if » i A ménkű vágjon beléd, de szép '. vagy, A kebled, mint a tüdő. dagad. Nélküled a didergő kedvem meg­fagy. Minden kötél és a szívem szakad, Ha nem puszilsz meg, cukorfalat­A Utyt* li&áU Igazán kár, hogy olyan kevés a hely es .csak keveset idézhetek. De azért; még írjuk ide, bogy milyen költői gondolatai támadnak euuek a párásztfcorbol származó költöoek, .amikor » réten libapáizto/lánykát ' pillant mesrí ' ' Viszont nagyjaink emlékezete igazán felemelő gondolatokra buz­dítja a ..Haza bölcse" címen példá­ul így lelkesedik: Deák Ferenc lángelme volt, Még ma is lángelme. Még a bronzszobra is okos, Ugy veszem észre. Még a bronzszobra is okos. Nem áll, hanem ül. Ha megunja, majd lefekszik. Bölcstől kiderül. Ezt a verset valóban iskolába* kellene tanítani a jövendő generá­ció épülésére . . ­fcs hogy befejezésül i»ég es-y példával szolgáljunk a valóban köl­tői témák feldolgozására, íme se, a kis vers; Kis Etel. lánnyal dugtam össze Anyámfésülte hajamat, A tetúk belémgyatopoltak És vakargattam magamat . . , Este megmondtam Eteléknél? Hogy igy mi jóba nem leszünk. Kipucolta lányát az anyja És összedughattuk fejünk. Hát ilyen Sértő Kálmánnak. * nyilastiborba keveredett, fiatalon elbunvt népi írónak költői oeuvro­je. <K) A kamara felhívása és figyelmeztetése a keres­kedőkhöz A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara közli: A fogyasztó közönség köréből több panasz hangzott el a kamará­nál amiatt, hogy a nyilt árusítási üzletek tulajdonosai közül egyesek üzletüket a hatóságilag megálla­pított nyitvatarlás idő keretén be­lül korábban bezárják, sőt egye? üzletek hetipiacos napokon, igy szerdán és szombaton „árubeszer­zés címén" üzletükei ki sem nyit­ják. • A kamara nyomatékosan figyel­mezteti a kereskedőket arra. hogy közellátási szempontból üzletüket * hatósagilag megállapított nyitva­tartási idő alatt tartsák nyitva, mert azok a kereskedők, akik akár egyénileg, akár szakmai megálla­podással a megállapított nyitvatar­tási idő keretén belül üzletüket bezárják, kiteszik magukat annak, bogy az 1920-.XV. t. c. 1. 4. 5. pont­jába ütköző áruelvonás miatt eset­leg feljelentik, ettől eltekintve a ;j(H10—1940. M. E. sz. rendelet 2. alapján közellátási célra áruraktá­ruk esetleg igénybeveheté lesz. A kamara figyelmezteti az érde­kelt kereskedőket arra, hogy a to­gyasztóközönség körében a keres­kedőkkel szemben az üzleteknek egyéni vagy szakmai megállapodás alapján való korábbi bezárása a különben is meglevő ellenszenvet erősiti, ezért a kereskedők tartóz­kodjanak az egyéni akcióktól és • nyilvatarlásra megállapitolt idő­tartam alatt üzletüket tartsák nvitva.

Next

/
Thumbnails
Contents