Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-18 / 160. szám

n BECMAQTÁROüSIAn ° TAgARNAP, 1548. julfn, 18. álljanak azokkal az érzelmekkel szemben, amelyek irodalmát és művészetét eltetik; hogy a végső kérdésekre adott magyar feleletek pusztában hangozzanak el; hogy saját képérc és hasonlatosságára teremtett műalkotásai i szrevétlenül maradjanak. A nemzetek közötti szellemi halár 3 ihághatatlanságára Nypgatról is i'lestünk példát. A magyar irodalomv ik szintén megvannak a maga rög Mzkötött remekmüvei, amelyek lef. rdifhatatlanok és szinte értelmüket vesztik más intellektuális klíma alatt, más törtenelmi és szellemi miliőben. A magyar lélek sohasem fog).' magáévá tenni a nyugati nemzetek lelkét; különleges irodalmi konstrukióit és az európai népek sohasem fogják maradék nélkül megérteni a magyár kultúrát, a magyar klassz! kitsok romantikus klasszicizmusát. A magyar szellemiség a kilencedik szazad óla, amikor ez a Keys«rlir»e szerint ©tehetségű*, »ansztokratxkus« nemzet véglegesén megalapította helyet az európai kulturaban: tragikus kettősségben él Nyugat és kelet közé ékelődve a Keletet megtagadja, európai sa$ra törekszik, saját misztikus magyarsága folé hajolva. Lelkében a megőrző irány és a forradalmi ujitás harcait Nyugat és Kelet poláris ellenkezése keresztezi. Mélyebben, mint másutt, sorsába vágnak a szellemi megújhodások. A baladás és az ősi Imayotnanyhoz való ragaszkodás megrázkódásait a létért való küzdelem egyséfében éli át. Belsejében ezer éve lobog a Kcletre-néző, Nyugattal viaskodó- és a Nyugat felé leboruló, Keléitől idegen Magyarnak testvérharca. A Nyugatról latin kulturát hozó Síént István magyarsága és a lázadó Koppány képrombolása; az önmagában nyugati és nyugatellenes Zrínyi; labanc tábornagyok és Rákóczi; Széchenyi és Kossít l h ; a kiegyező l"> e a k ; a lojaltznusábnn ősmagyar Tisza és a nyug.ítosságával iszittva Ady Endre: < rukké keresik a belső szintézist a nyugati és a keleti magyarság között. Mindez szimbolizálja azt is, hogy irodalom nálunk nem élhet a humánus szférák magasságaiban, mint a Iraraeia és a német klasszicizmus tetto. Nem luxustermék, nem esztétikai iái. k. nem elvont érzelmek analizise, netji lélekbúvár experimentáló a ma yv.-ir irodalom, hanem a nemzet élethal íl-kérdéseioek hordozója, a nemzet lelkiismeretének sokszor egyetlen meg, nyilatkozása. , Jégszekrények Varga Jözsef T"kOT'Mé*<bel, Tisza Lajos-körut (Püspökbazár) Síita /íábnott vtuti... nagy ] LtbapéeetcF, kislányok, választékban Ott a Tisza mellett, Jön a zsidó, ha libátok Leszórta a pelyhet. Az szereti a tollat, A hájat> a májat. Fillérekért megveszi A begyes libákat. költő életének termése itt áll teljes pompájában" — mondja a bevezetés Sértő Kálmán ösazegyűlt verseinek több mint 700 oldalas, hatalmas kötetében. Sértő tudvalevőleg sokat hallatott magáró1 rövid és tragikusan hamar befejeződött élete során — nem lehet hamarjában megmondani, hogy ennek a sokatszereplésnek irodalmi, vagy inkább egyéni okai voltak-e — most tehát, amikor jóval halála ntán egész életműve nyilvánosságra keriilt, kétségtelenül érdeklődéssel nézzük az egymásután hosseá sorban elvonuló verseket. Az első oldalak ntán hamarosan rájövünk arra, bogy esztétikai méltatás és kritika helyett helyesebb szemelvényeket adni Sértő Kálmán összegyűjtött verseiből. EzrknOk a szemelvényeknek az alapján azután állapítsa meg mindenki magában, bogy milyen helyet jelöl ki a költőnek olvasmányai és a magyar irodalom sorában. Gaidacsl János f. hó 9-én hosszas szenvedés után 32 éves korában Budapesten elhunyt. Bék* poraira ! köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok mindazoknak, akik forrón szeretett féljem Csikós Mihály f.ynetésén megjelentek és mélys'tges gyászunkat koszorúval us virágg-vl enyhitellék. Wjmjodjek bekében l CSÍK OS MIHÁLY NÉ tm CSALADJA. fő O-T fort*ÍC44éf Sértő témái nem túlságosan változatosak. Főként önmagáról be szél, bajairól, nélkülözéseiről és arról, hogy milyen jó enni. Különösen, ha van mit Hogy önmagáról mi a véleménye, azt plasztikusan mondja el .Őszinte vers egy ruhakeféketP címmel: Feszületre esküszöm, hogy óriási nagy vagyok. versekben olyan nagy vagyok tán, mint Petőfi, A legfényesebb csillag én vagyok Ady óta. Ez. ha nem is szerény megállapí tás, de legalább őszinte . . Ami pedig költői termését illeti, arról ezeket mondja: Ha bezárnának egy toronyba, Évekig tudnék versgép lenni. Ha már Hatványnál tartunk, nézzük: mi a véleménye Sértőnek a magyar írókról. Babits Mihályt így énekli még; Megölnéd a fiatalokat Egy kanál vízben, jól tudom, A hisztérikazséni mindig Gyűlölni tanul félúton. Nincs esélye a dicsőségre, Lábatlankodik mégis itt, Mig az élet nála különbeket A magyar keresztre fesztt tiiMug.TeMHcé*TcdÁkSáiU . a kötet egyik legutolsó verse pedig, amelynek „Falit felé" a erime.í így dalol: Elárulom, hogy miért megyek M. Szűzi levegő árad ott. Tán .meggyógyulok annyira, hogy Túlélhessem a Babitsot. A Ukw* MU*t He Herezeg Fóron® sem jár sokkaF jobban: Másfél napja éhes vagyok. Mi a csudáról írjak verset? Bolond az idő is. mert esik. Én a fal mellett ballagok. Mert itt csak Herezeg Ferenc élhet, Akj nem magyar és öreg, Pár ilyen inda azért él. hogy Sok magyar irót fojtson meg. • N <•» ••* ' ' » Viszont van. aki jobban jar. Példánl Fedák Sári: Ha földön százmillió Libás zsidólány lenne, Rajuszleás százmillió S, mind színésznőnek menne. Keserves tehetségűk Nem érne a bokádig, Imádkozok, hogy vidd fel Éveid számát százig. A versgép azonban kedve ellen működik; néha esak Hej reggel, megint fel kell kelni, Köhögve a pénzmag ntán menni, Elsütni egy hattyúdalos verset, Hogy forralt bor hevítse bendömet. A vzettttn * '• J• il 1 , *r Azt mondja Sértő valahol, hogy 24 éves korában 380 kilométert felgyalogolt Pestre a verseivel és egy hét molva, egy vasárnap, öt újság közölte ezeket a verseket. Hogy ez hogyan történt, azt Fiala Ferenc az összegyűjtött versek kötetéhez irt bevezetésében így magyarázza meg: „A magyar költészet rossz szelleme. Hatvány Lajos báró és sok társa nyúlt a hóna alá." Mi a véleménye Sértőnek erről a ro^sz szel lemről t ön semmi rosszra nem tanított, Csak pénzt, adott, ha szegény voltam Megesküszöm a Feszületre, Hogy könyvtárremete, jó ember, Bár a. sok komisz fajiért vére Olyan úffyetlm, jó lenne, mint ón, Még idrnék a Bécsikáva térre. ) Cuktefalút Aj| i# egyre visszatérő motívum SémMerseiben. Meg is mondja: milyeo az ő nőideálja. •< , t Bugyogóstul, mindenestül Háromnegyed mázsa. Fütyülve fejje a tejet 'A' tehéngarázsba. Duzzogva Irtsa a bolhát, Kender pöndöléból, S •legyen erős haramia Pólyás gyerekéből. Hát az ízlések különbözők, az bizonyos. Aminthogy — őszintén bevalljuk —, mindeddig másféle szeréltíies verseket, suttogtunk ideáljaink fülébe, mint például azt, hogy aszongya; *> if » i A ménkű vágjon beléd, de szép '. vagy, A kebled, mint a tüdő. dagad. Nélküled a didergő kedvem megfagy. Minden kötél és a szívem szakad, Ha nem puszilsz meg, cukorfalatA Utyt* li&áU Igazán kár, hogy olyan kevés a hely es .csak keveset idézhetek. De azért; még írjuk ide, bogy milyen költői gondolatai támadnak euuek a párásztfcorbol származó költöoek, .amikor » réten libapáizto/lánykát ' pillant mesrí ' ' Viszont nagyjaink emlékezete igazán felemelő gondolatokra buzdítja a ..Haza bölcse" címen például így lelkesedik: Deák Ferenc lángelme volt, Még ma is lángelme. Még a bronzszobra is okos, Ugy veszem észre. Még a bronzszobra is okos. Nem áll, hanem ül. Ha megunja, majd lefekszik. Bölcstől kiderül. Ezt a verset valóban iskolába* kellene tanítani a jövendő generáció épülésére . . fcs hogy befejezésül i»ég es-y példával szolgáljunk a valóban költői témák feldolgozására, íme se, a kis vers; Kis Etel. lánnyal dugtam össze Anyámfésülte hajamat, A tetúk belémgyatopoltak És vakargattam magamat . . , Este megmondtam Eteléknél? Hogy igy mi jóba nem leszünk. Kipucolta lányát az anyja És összedughattuk fejünk. Hát ilyen Sértő Kálmánnak. * nyilastiborba keveredett, fiatalon elbunvt népi írónak költői oeuvroje. <K) A kamara felhívása és figyelmeztetése a kereskedőkhöz A szegedi kereskedelmi és iparkamara közli: A fogyasztó közönség köréből több panasz hangzott el a kamaránál amiatt, hogy a nyilt árusítási üzletek tulajdonosai közül egyesek üzletüket a hatóságilag megállapított nyitvatarlás idő keretén belül korábban bezárják, sőt egye? üzletek hetipiacos napokon, igy szerdán és szombaton „árubeszerzés címén" üzletükei ki sem nyitják. • A kamara nyomatékosan figyelmezteti a kereskedőket arra. hogy közellátási szempontból üzletüket * hatósagilag megállapított nyitvatartási idő alatt tartsák nyitva, mert azok a kereskedők, akik akár egyénileg, akár szakmai megállapodással a megállapított nyitvatartási idő keretén belül üzletüket bezárják, kiteszik magukat annak, bogy az 1920-.XV. t. c. 1. 4. 5. pontjába ütköző áruelvonás miatt esetleg feljelentik, ettől eltekintve a ;j(H10—1940. M. E. sz. rendelet 2. alapján közellátási célra áruraktáruk esetleg igénybeveheté lesz. A kamara figyelmezteti az érdekelt kereskedőket arra, hogy a togyasztóközönség körében a kereskedőkkel szemben az üzleteknek egyéni vagy szakmai megállapodás alapján való korábbi bezárása a különben is meglevő ellenszenvet erősiti, ezért a kereskedők tartózkodjanak az egyéni akcióktól és • nyilvatarlásra megállapitolt időtartam alatt üzletüket tartsák nvitva.