Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-18 / 160. szám

Tízezer székely antropologiai vizsgálatát végezte el a kolozsvári egyetem embertani intézete F»l«)*lek ét cáfolatok a román fajkutatóknak a székolyok román voltát bizonyítani akaró állításaira Kolozsvár, julius hó. (A Dclma£>arm-s£ág munkatársától) A Kolozs vari Nyári Egyetem végefelé közeledő elöatlássorozatabaii a legérdekesebb aiöadasok egyike volt dr. M a 1 á n Müiáiy egyetemi tanúrnak, a Ferenc József-tudományegyetem embertant intézete igazgatójának előadása nz írdelyi emberről. Malán professzor két órára terjedő előadásában megbataroztu az erdélyi ember fajtabeli jellegzetességeit cs foglalkozott azokkal az állításokkal, amelyekkel román fajkulatok kért évtizeden keresztül próbálták meghamisítani az erdélyi történelmet, amellyel Erdély nemzetiségeinek számarányát a románság javara próbálták billenteni. Ebben az Erdély eirománositására vonatkozó törekvésben legsúlyosabb érvük volt a román "tudósoknak*, hogy a székelység tulajdonképpen nem külön népfajta és legkevésbé magyar, vagy a magyarral rokon kisebbség, hanem elningyaroftodott románokból áll. Ennek az állításnak igazoláséira a román fajkutatók igény nevették a bioiogiai és antropológiai tudomány minden segédeszközét: a vérvizsgálatot, a fejméret vizsgálatot, a szemszín vizsgálatot és idetartozott az annakidején sokat emlegetett névelemzés is. A több-kevesebb tudományos megalapozottsággal biró vizsgálatokból a román kutatók >megál)apitottók állításuk helyességét*. Malán professzor sorra vette ezeket az állításokat, megcáfolta helytálló voltukat és saját kutatásaiból vett adatok alapján bebizonyította azok ellenkezőjét. Elmondotta az előadó, hogy két év alatt, amióta a Ferenc Józscf-tudománv"gyetem antropológiai intézetének élén áll. ő és munkatársai 10.000 székely embert vetettek embertani vizsgálat alá. A vizsgálatok eredményq azt igazol ja, hogy a románoknak a székelység eredetére vonatkozó állítása legkevésbé sem állja meg a helyét és a székelyek alkatilag, vérősszetétel tekintetében éppen olyan ázsiai fajtájú vagy kelet-balti emberek, mint a magva rság egyéb egyedei, vagyis éppen olyán jó magyarok, mint a Nagyalfőld, vagy a ünnántul magyarjai. Fajnyomozás a székely falvakban A Délmagyarország munkatársának alkalma volt közelebbről betekinteni abba a nagyarányú tudományos munkába, amelyet Malán professzor és intézete Erdély magyarságának a román tévtanok alól való kltisztázása érdekében folytat. A 10.000 székely megvizsgálása, amely eddig a legnagyobbai ányu magyarországi ilyenfajta vizsgálat, felkeltette érdeklődésünket, ezért felkerestük Malán professzor intézetét és megkértük a fiatal tudóst, tájékoztasson bennünket az ott folyó munkáról. A professzor szíves készséggel állott rendelkezésünkre és feleit kérdéseinkre. Elmondotta, bogy a Ferenc József-tudományegyetem embertani intézetét az egyetemnek Szegedről Kolozsvárra való hazatérése után legnagyobbrészt azzal a szándékkal alapították, hogy ellenőrzés alá vegye a hasonló román intézmények antropológiai kutatásainak eredményét, megcáfolja és helyesbítse azokat. A román állam •engeteget áldozott ezekre a kntatásokra, külön folyóiratot is tartott fenn a kutatások eredményeinek publikálására. A kolozsvári intézet egyelőre szerényebb anyagi keretek között dolgozik, eddig csupán 31.000 peegő futott berendezésére és felszerelésére, de máris szép munkaterme, fényképező laboratóriuma, könyvtára, előadóterme van és és muzeumának alapjai is le vannak rakva. A szekrények polcain, fiókjaiban tömött dossziékban sorakoznak azok a törzslapok, amelyek 10.000 székely adatait tartalmazzák. — Vizsgálataink során egyes falvak egész lakosságát megvizsgáltuk — mondja Malán professzor —, mégpedig a legalaposabban. Vizsgálati iveinken felfektettük az egész falu anyakönyvét és megrajzoltuk a faluban lakók családfáját. Ezután következett az élők vizsgálata. Huszonhárom méretet vettünk fel minden megvizsgált személyről, kilenc leiró jellegzetességet soroltunk fel minden egyes emberről, szemből és profilból lefotografáltuk őket, tenyér- és ujjlenyomatot vettünk valamennyitől, legvégül pedig vércsoport vizsgájptot végeztünk. U'ilenyomaf mint faítabe í do'/umantum A felsorolásból és a törzslapokhoz csatolt ujjleuyomati ivekből az ujj- és tenyérlcnyouiatokra vonatkozó rész ragadja meg leginkább figyel műnket. Eddig az ujjlenyomatokra va^ ló hivatkozást csak a kriminalisztikából ismertük. Köztudomásu, bogy az Országos Bűnügyi Nyilvántartó ujjlenyomatokat vesz a megrögzött bűnözőktől, de bogy az antropológia is igénybeveszi az ujj-és tenyérlenyomatok módszerét, ezt eddig nem tudtuk Malán professzor megnyugtat, hogy a szakmabelieken kivül mások is nagyon kevesen tudják milyen Jelentősége van az ujjlenyomatnak a lajkutatásban. Nyomban el is magyarázza, hogy a tenyér és az ujjak bőrfetületének léeezete, hurok- és örvényinintái nagy segítségére vannak a kutatónak a faji jelleg megállapításában. A magyaroknál és a japán népeknél a» örvénymintéba futó lécezetie van nagy hajlandóság. Ez a felfedezés éppen dr. Malán Mihály nevéhez fűződik. Amint sorra nézzük az njjlenvomati iveket, csakugyan feltűnik, hogy a megvizsgált székelyek ujjának le nyomata leginkább örvenymintát mutat- Különösen a mutatóujj lenyomatánál szembetűnő ez. A dinári fajtájú románok ujjlenyomata más mintázatú. Szeged magyarsága „román alapba oitva" A románok egyik híressé vált eszköze a székelység román volta mellett való bizonyításra a vércsoportvizsgálat volt Annak a törekvésnek, bogy a székelyek román eredetét vercsoportvizsgálat utján Bebizonyítsák, Popovici G., a koiozsvári egyetem orvostanára volt a főképviselője. Popovici a biokémia vérindex alapján megállapította, bogy a románok a vércsoportokat illetőleg a Balkán népeihez hasonlók. További megállapítása szerint az erdélyi magyarok, de különösen a székelyek jobban basonIttanak vércsoport tekintetében ugyannzon vidék románjaihoz, mint a magyar Alföldön lakó honfitársaikhoz. Még tovább is vitte est az abszurd megállapítást, amikor azt állította, hogy az Alföldön élő magyarok sem tarthatók valami speciális magvar fajhoz tartozóknak, mivel a mai Magyarország vércsoportok tekintetében haaonlit Romániához. (Természetesen Északerdői? felszabadulása eifftti Ro-Í mániáról beszélt Popovici). I Az erről a kérdésről írott tanulmányában a továbbiak során aztán egész hajmeresztő alliásokra ragadtatja magát Popovici, amennyiben azt írja, bogy ennek a hasonlósagnak az oka főleg a Dunántuloo az, nogy az oláhok Magyarország területén él'-ek a magyarok bejövetele elölt, később elvesztették nyelvüket, de fajilag teiu.maradtak. »Csak Szeged környékén, azaz a folyók psszeömlesénél* —folytatja —, ennél a nomád finn-ugorokat vonzó pontnál találni erősebb ázsiai hatásra, de román alapba ojtva*. A magyarok ilyen egyszerű és alapos elintézése után Popovici ur kiemeli a románok kapcsolatait, amelyek szerinte az Alpok, a Rajnavidés, Skandinávia, Itália, Francia ország, Spanyolország, a Balkán, valamint Kisázsia partvidéki lakosságával állanak fenn. Hogyan is állunk azzal a hiras vércsoport vizsgálattal? Malán professzor már tülO-Dcn egyetemi magantanár korában írott tanűlmányában válaszolt Popovici keptelen fejtegetéseire. Megcáfolta mindazt a tűcskot-bogarat, amelyet Popovici cikkében öszehordotl es aminek semmi köze a vércsoportokhoz, másrészt olyan fantazmagórián, mint az oláhoknak a svédekkel való vérrokonsága. Kimutatta, hogy mindaz, amit Popovici a Hirsohfe'ld-féte biokémiai indexhez füz. nem állja meg a helyét, mivel az index tudományosan fajrokonság megállapítására alkalmatlan. Hivatkozik Maian egy másik német tudósra, Wellischre, akinek a vérgénekből képzett Indexére Popovici is többször céloz. Wellisohkü lön dolgozatban foglalkozik a magyarság véralkatával és megállapítja, hogy Magyarországon a falusi lakosság körében 88 százalékban tisztavérii magyar található. A városi lakosságban kevesebb, de abban is aránylag sok. — A most folyó vizsgálatok még alaposabb ellenbizonvitékai a már eddig ts meigcáfolt állításoknak — mondja Malán professzor —, ezenkF vül feleletet tartalmaznak más román tudósok, igy Facaoaru és B adule scu antropoligai vizsgálatai állításaira. Facaoaru például azt állítja," hogy a székelyek fejkerületének mérete közelebb áll a románokéhoz, mint a magyarokéhoz, Radulescu szerint pedig az erdélyi románság rövidehbfejii akár mint a magyarság, akár mint az óromániai oláhság. Ezzel a románok erdélyi ősiségét akarja bizonyítani. nemtörődve azzal, hogy — amint mi kimutatjuk — igy a románok kőzött is fajtabeli ellentéteket bizonyít, mort az óromániai román lakosok más fejalkatuak, mint az erdélyiek. _ Eddig elvégzett vizsgálataink eredményének feldolgozása most folyik fejezi bc nyilatkozatát Malán professzor — és rövidesen könyvben jelenik meg Ezzel egyidejűleg lovábbfolvnak a vizsgálatok az erdélvl magyarság körében. A vizsgálatok lefolytatása sok nehézségbe ütközik megfelelő anyagi fedezel hijján. megkönnyíti azonban munkánkat az a segítség, amelyet az országos leventeorvosi alosztály vitéz K u d r i c z y István ezredes vezetésével nyújt szé munkra. valamint vitéz dr Rosttóczy Ernő alezredes orvos eredményes közreműködése Támogatja mnnkánkat Erdélyt Tudományos Iutézet is. Amikor cAucsuzunk fesszortól, azzal az érzéssel távozunk intézetéből, hogy a magyar tudományosság egyik legerősebb várában tettünk látogatást és ez • vár méltán hivatott arra, hogy a magyarságnak Erdélyhez való joga felett őrködjék. SZÁSZ FERENC A hisztéria ellen Sokszor elmondották már, hogy abban a háborúban, amely most heves csatáit vivja keleten és délen, a Földközi-tenger és a Csendesóceán szigetein és partjain, a szorosan vett fronton kivül éppolyan jelentősége van a belső frontnak is. A katonák hősiesség mellett a polgárok hősiessége, a hétköznapok bátorsága teszi szilárddá ezt a belső frontot, amelynek alapja • gazdasági rend. A miniszterelnök nagy szegedi beszédében meghirdette az uj árszintet, amelyre julius 1-től kezdve a mi belső frontunk gazdasági rendszere epük Rámutatott arra a miniszterelnök, hogy az uj árszint a 40 pengős búzaár jegyében alakul ki. Ezen a gazdasági alapon állva hátran és nyugodtan nézhetünk — termelők és fogyasztók egyformán — a jövő felé. Csodálatos mégis, hogy a hisztériának különös hulláma veti erőt az emberek egy részén. Ezek az ideges, hisztérikus emberek összevásárolnak mindent és az é indokolatlan nyugtalanságuk érthető módon átterjed a többi emberre is. Sokan azt mondják, hogy az uj helyzet, amelynek indulópontja a 40 pengős búzaár, rosszabb, min* a korábbi. Nem kell nagy közgazdasági tudás ahhoz, hogy rájöjjön az ember: milyen tévedés ez é* milyen indokolatlan ez az egés* ostoba hisztéria, amely most hatósági áron, vagy azon felül halmoz, amit kap és amit tud Nem kel! nagy közgazdasági tudás, csak egy kis gondolkozás és mindenki maga is megállapíthatja, hogy nem a búza árának felemelése okozta a fizetések és az árak emelését Ea megtörént volna úgyis a nyersanyagok és termelési költségek drágulásával. A miniszterelnök az ország érdekét tartja szem előtt, amikor az uj árszin elveit meghirdette és a gyakorlatba is átültette. Mindnyájunk érdekében cselekedett és ezeket az érdekeket veszélyezteti az, akt a mai, az előző évekhez képest sokkal kedvezőbb gazdasági helyzetükben beteges félelemből, tudatlanságból akarva-akaratlanul megneheziti ezt a munkát. A kormány nem akarja a legszigorúbb eszközöket igénybe venni, hogy a hisztérikusokat észre térítse. Ehelyett józan szóval a társadalom megértéséhez fordul. A magyar társadalom pedig bizonyára meg fogja érteni a helyzetet éa ezzel hozzájárul a jövő szilárd alapodnak lefektetéséhez. Hannáit tankönyveket vásárai TraubB. éa Társa kftryrlmmlredém kltmimlf. klaa Jégszekrények elsőrendű kivitelben kaphatók Foketa Nándornál Kossuth La,os-sueárut 18. szám