Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-18 / 160. szám

Cétrfca Jáaoaí A,\ > A ét. A rozsdás vasláda varázsa SA» újvidéki Szerb Matica kenyér­tte&i házának impozáns emeleti fcl­íarojában a mult hagyományaként szerény vasláda húzódik meg, meg­íllítva a belépőt, aki ennek a nagy­nevű egyesületnek kijáró érdeklő­déssel barátságosan és szemlélődve rított rozsdás vasláda töj?b, mint száz éve hirdeti a szerb élniakarás és összetartás felemelő érzéseit a nyilván azért került ilyen előkelő helyre a kultúregyesület tiszteletre­méltó otthonában, bogy ösztönzően és tanulságul emlékeztessen ernek" tekint ..körül. A vaspántokkal leszo- kedett szellemű történetére. Hat derék szerb polgár fajszeretetét dicséri a vasláda s ha neveik nincsenek is ösillogó betűk­kel fakult lapjaira vésve, minden ezerb ember emlékezetében frissen és élénkéin élnek. Budapesti szerb ?w>lgárok készítették ezt a vasládát, •mely nemzeti szimbóluma a szerb­ségnek s az első nemzeti öntudat­tól hevített nekilendülés sikerének Sdőálló tanúsága- A magyar fővá­jrosban letelepedett, szerbek ennek a ftasládáuak a megteremtésével adJ ftek először életjelt és indították el Segyberi egy folyamatot,• amely az­téta is áramlik s szakadatlanul revújtja á bizonyítékokat a szerbek •okoldalú életrevalóságáról, tehet­ségéről és jelenlétéről. !A történelmi becsű relikvia meg­születése, a magyarországi szerbek kiemelkedő megmozdulásának ide­ijére esik s ezáltal szorosan össze­forrt a szerbek gazdag ée változa­tos múltjával. A tizenhatodik szá­«ad végén letelepedett szerbség a Köröktől békébon hagyatva arány­lag elég gyorsan kipihente a há­borús fáradalmakat s alig száz év •Jatt meleg és szívélyes otthont te­remtett, Magyarország vendégszere­tő földjén. Annyira megkedvelte a FabuJejtő táját, hogy már nem élt azzal a jogával, hogy törökveszély elmultával visszatérjen kevésbé nyugalmas regi lakóhelyére s in­kább az, új" környezetben sietett a maga látható helyét megrajzolni és •zükségletei szerint berendozkedni. 'A tizennyolcadik század elején pe­dig már felbukkantak Budapesten az ligycs kereskedők és népszerű ipa­rosok mellett a szerb intellektuelek is, úgyhogy hiányát érezték az •gyqsületeknek. Kapóra jött, Maga­rasevics újvidéki gimnáziumi igaz­gató lapalapítása, amely a Letopisz /elindulását eredményezte. A szét­szórtan elhelyezkedő szerbség szá­mára abban az időben még nem állt rendelkezésre olyan szervezet, vagy központi intézmény, amely a Letopisz népszerűsítéséről gondos­kodhatott volna s a folyóiratok kez­deti nehézsége a szerbek lapját sem kímélte meg. Néhány öu tudatos, fajtáját sz.erető jómódú budai pol­gár, . amikor erről értesült, elhatá­rozta, bogy a folyóirat mellé olyan egyesülelet teremt, amely tagjai út­ján biztosítja a Ietapisz zavartalan ség újkori történelmének színhelye h magyar főváros, amely környéké­vel együtt emlékeztet' ' a szerbség egykori megmozdulásaira és mun­kásságára. Az egyik, legjelentősebb szerb település Szentendre, amely egyideig a szerb pátriárka székhe­lye is volt s a szerb tanítóképzés érdekében sokat tett- A szerb egy­ház tanílóképezdéje -• Szentendrén működött s innen kerültek ki a dél­vidéki szerb felekezeti iskolák ta­nítói. illőbb a tanítóképezde, majd 1864-ben a Szerb Matica Újvidékre való áthelyezésével mindinkább csökkent Budapest jelentősége á szerbség törekvéseiben, ami azzal magyarázható, hogy a szerbség be­megjelenését. Ilyen egyszerű, szin- 'látta: egyesületeinek és intézmé a délvidéki szerbség érdekeinek szolgálatára és védelmére jelentkezz betett. Az egyszerű emberek faj­szeretetére és szerénységére jellem­ző az egyesület alapítását megörö­kítő jegyzőkönyv záradéka, ame­lyet nem életkor, társadalmi állás, vagy vagyoni helyzetük szerint ír­ták alá, hanem pecsétalakú kör­ben, ezzel is mutatva a- Szebbség fe­lé. hocy mindannyian egyformák, nem ismernek maguk között veze­tőt, tehát egyik sem lehet több a másiknál. A fajt öntudatnak és kö­telességérzésnek olyan "nagyfokú megnyilvánulása éz. bogy minden időkben például és tanulságul szol­gál. r • A Szerb Matica alapítói azt a 100—100 forintot, amit a Letopisz rendelkezésére bocsátottak abban a raá is gondosan ápolt és megbe­csült vasládában helyezték el, amelyre a Szerb Matica méltán ánnyira büszke. Az első áldozatos forintokat a vasláda rejtette él s oda kerültek azok a későbbi ado­mányok is, amely megindultak, hogy a Letopisz, ós a Szerb Matica minél inkább megfelelhesssen fel­adatának s a szerbség szellemi ós anyagi felemelkedését elősegítse. Ugy a folyton fejlődő''' ' folyóirat, mint a mind több munkát,' vállaló egyesület példásan tett' eleget en­nek a megbízatásnak, amit dolgos' és termékeny életének annyi exed­menye ékesen igazol. > v A délvidéki szerb kultura bölcsője iaTán akaratlanul is át és St volt szőve magyar vonatkozásokkal, amelyeket nem is lehetett, de nem is akartak elhallgatni. Az elmúlt kétszázötven évben ugyanis a két nemzet egymás megértésén és tisz­teletén messze túljutott, az ünnep­ség pedig feltárta egy boldog kor­szak. ragyogó perspektíváit, amely­ben a szerbség ugyanúgy boldogul­hatott, mint a magyar. Száz év alatt a Szerb Matica magához ragadta az egész szerb élet irányítását, hiszen uia már minden szerb a Maticában OBEMAGY A BORSZAfl K VÁSÁRNAP- 194.1 jo'.íüs 18. 0 alakulása, nyomában sorban léte­sült a szlovák, horvát, ruszin Matica, munkára serkentő kezde­ményezéssel. Az elmúlt század kü­lönben is a nemzeti öntudatra éb­redés nekilendülő korszaka volt, s a délvidéki szerbséget is elvezette s felvilágosítás és kötelességteljesítőé valamennyi területére s ugyauak kor megjelölte a követendő útat ai összes szláv népcsoportoknak. A látja erdekei képviseletét, nemzeti'Matica anyja, szerető és gondosko­dó anyja lett a szerbségnek, amely­életének letéteményességét. A szlávság többi törzsére is ösz­tönzően hatott, a Szerb Matica meg­iiél kevés egyesület tötötte be hatá­sosabban hivatását a Maticánál, Száz év alatt ötvenkét alapítványt létesítettek a délvidéki szerbek ajlata, az együttélő népek megbecsö Matica védőszárnyai alatt biztosít­va a legszebb feladat elvégzését; a tjzegénysorsú gyermekek továbbta­nulásán kívül az irodalmi élet me­részebb szárnyalását, a szerb szel­lemiség, az ipar, kereskedelem és földművelés elöbbrejutását is. Az ötvenkét alapítvány 1940 ben. tehát a béke még el nem homályosult korszakában', már több, mint tíz­millió dinárt képviselt, a Matica pedig negyvenezer kötet könyvvel dicsekedhetett, portré galériája és múzeuma11 szintén felbecsülhetetlen­történelmi és nemzeti érték. A leg­tekintélyesebb alapítvány a Tran­dafil Jovan és Mária féle, amely 320 hold termő bácskai főidből és két utcára .nyíló, pompás palotából áll, amelyben a Matiea is kényel­lő szeretete az a soba meg nem szű­nő feladat, amely a Szerb Matica e'őcsarnokában álló vasláda a ma ga némaságában is. a szerbség mai vezetőit joa kara túl a.g figyelemzteti. Adatok Szeged szociális tevékenységéről (A Dclmagyarország munkatársá­tól) Az Országos Nép- és Családvé­delmi Alap felállitása egészen uj s a régitől lényegesen eltérő rend­szert vezetett be a szociális gon­doskodás terén. A levéken^seg nagy részét átvette a népjóléti ügy­osztálytól a Közjóléti Szövetkezet, ugyanekkor azonban más irárrjtbao. . . kiterjedt és megnövekedett a nép­mes hajlékot kapott. Trandafil egy-i jóléti ügyosztály tevékenységi kő­szerű kereskedő volt, aki minden j re. Mint a népjóléti tevékenység vagyonát azzal a rendel te tésspl j íoly tatásáról összeállított jelentés hagyta a Maticára, hogy évente iJOjkuzli, népkonyhai ellátásban — 40 szegénysorsú szerb gyerme'1 j jelenleg 79 család áll 101 sze­fekievelését segítse elő s ennek a'mellyel, állandó havi gyorssegély­megbízatásának a Matica ma is lel-Jp^n 44 személy részesül 651 pengő kiismej-ctesen megfelel. Az alapít- jöo fillér összeggel, állandó havi ványok egymillió dínárns évi költ-1 társadalmi segélyt 870 család kap ségVetési keretet nyújtottak a Ma­ticának. amelynek friss és lanka­datlan tevékenysége Jugoszlávia megalkulása után és alatt sem pu­hult el,- inert a szerbség tisztán lát­ta, hogy nemzeti államában sem 7440 pengő 70 fillér erejéig, havi közsegély cimén 1007 családnak összesen 6042 pengőt fizetnek ki. Szociális célra havonta 15.294 pen­gő 50 fillért fizet ki a város, ami lételenként igy oszlik meg: gyors­te mindennapi, az újságok elindu­lásánál olyan gyakori előzmények után ültek össze a csendes budai kiskocsmában dr. Hadzsics Sztevics Jovan lelkes hízlalására Bozito­vaa Gavrilo, Demetrovics Jovan, Tiajics Petar, Rozmirovies Andrija és Sztankovics Djordjo kereskedők, illetve kisiparosok, hogy irodalmi egyesületet hiv.iauak életre. A be­szélgetések látható eredményeként alakult, meg a tízerb Matiea, amely mér, 18:6-ban ennek a hat, budai •zerj> polgárnak köszönhette, hogy nyeinek a szerbek által lakott terü­leteken kell működnie. Amikor 1926­ban a délvidéki szerbség országra szóló ünnepségek keretében emlé­kezett meg a Szerb Matica száz éves fennállásáról, ez a megemlékezés dalini segélyre 7726 pengő, közsé­lyre 6042 pengő. Á közjóléti szövetkezet elsősór­tehát Budapesten ringott s s szerb- szűnhetnek meg régi feladatai. A jsegélyre 1562 pengő 50 fillér, társá­.1:1—: —-—u ——'-«'uemzetlrisebbségi sorsba jutott ma-, dal mi segélyre 77™* " '-1--­gyarság Ugyanis olyan erős ütemet Lélyre 6042 pengő, diktált, hogy előretörésének sugár- j fénye rázuhant a körülhatárolt j ban a sokgyermekes családok gaz­szerb munkaterületre, megvilágítva jdasági helyzetének megjavítására feladatainak mibenlétét s a szerb- js életszínvonalának emelésére tő­ség vezetői a Matieán keresztül bíz- rekszik s ezt a célt különféle jutta­tásokkal igyekszik elérni. Ebben az évben a szövetkezethez Lfeérke­zett és tárgyalás alá vett 160 kére­lemből, mint juttatásra érdemes 71-et intéztek el érdemlegesen, „A juttatottak, átérezve azt a gondolatot, amellyel a kormányzat a Közjóléti Szövetkezet utján őket kezdeményeztek ugyan, a szerbség- önálló gazdasági egyedekké akarja rek még, sem kellett pozíció fel-|lcnnjt a lehető legcsekélyebb kivé­mlástöl, vagy háttérbe szorítástól j ^e)től eltekintve becsülettel törlesá­tartani, .mert, a nemzetiségektől el-jij^ a nekik folyósított kölcsönök térően rendelkezésére állott.azegész 'kiszabott részleteit — mondia a je­éltainhatalom annyiféle és soha |entés." meg nem szűnő segítsége. j A |ov4bbiakban « ( tatfák a szerbséget további kima­gasló teljesítményekre, hogy a sor­ból kiugró nemzetiségek bármilyen yoűatkozásban háttérbe szorítsák. A pusztán saját erejükre, népi öntu­datukra és perzselő hitükre támasz­kodó' nemzetiségek valóban eleve­nebb és eredményesebb életirarnot . alatt álló szociális A rozsdás vasláda varazsaipsékről s a baktói az előkészítés házépítési ter­árvizkárosultak TZi&aitp Nők tiszta temtjüket gyakran esak annak köszönhetik, Hogy emesztésükre kellő figyelmet fordítanak. Kitűnő hatásával önnek' is ••síri1 hatol át a mult sűrűsödő ködén., áttelepítéséről számol be a jeleh­Ébrentartó hatása nem .csökken és Lps rr.ég ma sem- Most, hogy a Szerb Matiea ajtajai újra megnyíltak és folytathatja alkotó tevékenységét, a hat budai szprb polgár szellemi ha­gyatéka bizonyára megint egyedül iiáoyadó; a, szerbség tömörítésében. A nép becsületes és igaz s.zolgá­fttélvenoit6 hó V€8é,g niagas uGIfCyCII áron veszem meg. Bélyegkereskedés Fogadalmi templommal szemben, — Telefon 39-03.

Next

/
Thumbnails
Contents