Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-18 / 160. szám

Szegedi prádés kocsisok alkonya 1. (A DÍ'lmagyarorsZHg munkatársá­tól) Mint a multukért sóvárgó lelek egyre jobban elborulva nézem, ho­gyan szorítja ki a loval u gep. Iguz ugyan, bogy százezer pengőt is nyer versenyen egy-egy io, de nem tudom megérteni, hogy mikor annyira mellő­zik, miért a nagy igyekezet a tenyész­tés tökéletessé tételéért? Állítólag meg akarjuk reformálni az egész hi­vatalos lótenyésztést s az igára való hidegvérúeké a jövő. Igazán szép lovat alig látunk a vá­rtában, de minek is kellene, mikor autón száguld mindenki? Statisztika összeszedésére nincs időm, nem hagy­hatom azért megcmlités nélkül Csá'é József bérkocsis pompás fehér lipi­cai kancáját, amely mindenkinek fel­tűnik, akit érdekel még a ló. Most a 23. számú konflist húzza, gazdája fa­nyalogva beszél róla. mikor szóba hozom. — Hol szerezte V — Még Deszken, de elcserélném, ha megfelelőre akadnék. — Mi nem tetszik rajta, hiszen olyan szép! — Nem is az a baja, hanem nogy kanca. Háromszor annyi bajom van a kocsi elejének tisztogatásával, mint másnak a herélttel. Hát Igy jut az ember olyan tudo­má nvhoz. amire sosem gondolt volna. A rógl időben, amikor lovas foga­fon bonyolították le a forgalmat, tá­volról sem történt annyi baleset, min' manapság a gépekkel. Egy-egy sze­rencsétlenség országos nevezetességre tetl szert, a ló elöl könnyebben ki lehetett térni, biztos kéz megfékezte a fftlclmetessé vált félő állatot, de ma • villamos sem biztos benne, bogy mi­kor kapja oldalba egy autó. pláne ba a gyöngéd nem képviselője ül a kor­mánynál. Nem Is ad M á I v á s Samu rendörtanácsos olyan könnyen igazol­ványt nőnek. A vizsgáztatóinál órá­kon át egzaminálja, csináltatja vele a kunsztokat. Általában félelmes hire van a lelkiismeretes pedanlériájának Ha mégis ingadozó kezű dámát tó­fűnk kocsit vezetni s végigborsódzik a hámtik. az interpellációra azt feleli MátVás — Én akkor szabadságon voltam, sem felelek érte! Nyilván szándékosan au.sznnltnk ki a távollétemet. A régi erdélyi úrról maradt fenn v legenda, bogy sehogyan se tudott hozzászokni a vasút intézményéhez, mikor az még uj dolog volt, — Sokkal gyorsabb a lónál, mi­ért nem jársz azon? — Nincs olyan sietős dolgom, hogy érdemes volna. — De akadhat) —- Akkor befogatok a négyesbe. Nem is ült vonatra addig, amíg fülébe nem jutott a meggyanusitás, logy fél. Maradi ember, lenézi a teh nika tudományát, bizalmatlan. Erre *zt csinálta, hogy ha be kellelt men nie a városba, vonatra ült, azonban zenek az utolsó vonásig, szőrszálig tsát. tehát a közönség érdekét szolgál" sztuben, formában, a közös oiunkaban I fuk. A lakauzokat egyébként utast* egyenlően részesedjenek, — szóval né- toltuk, hogy néhány napig, amíg a lot látva valaki, igy kiált félj gyesnek lehessen nevezni a négyest, (közönség megszokja az uj rendet, Ifi Dc négy ló! A gazda aztán szoktatta őket, ku- gy°riek figyelemmel a felszállókra é« Figyelmeztetek minden nyelvészkc- csirozott velük, tanította, becézte a állítsák meg a kocsikat, ha van föl­déssel bogarászó embert, bogy ne rój- kedves állatjait, mikor egy keskeny szálló. A türelmi idő eltelte ntán ja meg érte Mikszáth stílusát. Nem J árok átugratásánál az ostorhegyes azonban a vezetők nem fogják meg­hiányos mondat ez, a jelzője se ma-1 megbotlott és eltörte a lábát. jállítani a kocsikat. radt ki, benne van az elragadtatott | \ ló-karriernek ilyenkor végesza-'. Érdeklődésünkre kijelentette PB felkiáltásban sykkal - • 1 • • -•- »•• számtalan sorú tikkal jobban, minikért. a szerencsétlen teremtés már' igazgatóság, hogv szó van uj szakasz­körülirásban. nem állat többé. Gyógyítani se lehet, beosztásról is, illetve az eddigi be­l — ~ I I : «#• i -ii ne ílóo ólrlnlrfrivocórnl nvnohon Onv.nl' Valahol azt is elmondja Mikszáth, hogy a kifejezést az öreg Tisza Kál­mán közölte vele. Elég jó forrás. Sok emlékem sorában nekem is van egy egészen ritka. Mai aligha érti meg. A szerb megszállás idején történt, hogy L. bácskai földbirtokos hosszú vergődés utón összeállított egy meg- j megérteni, azért' elképzelem, hogy le­felelő fekete négyest. Nem olyan egy- het, szerű dolog az, mint hihetnék,egyez-1 régi RIPORTER üz uj vonalbeosztás lényegesen meggyorsítja a villamos­közlekedést Szegeden A villamosjegy ára egyelőre változatlan agyon kell lőni. högy ne szenvedjen. iOMtás ntdolgozasarol, azonban ennek L. tehát iwomban agyonlőtte, ' de 'ervezete meg most van kido'gozar agyonlőtte a másik hármat is, mert alatt es végleges formát c-saka hafó­ságokkol cs erdekeit közületekkel folytatott tárgyalások után fog kap* ni. Egy másik feltett kérdésre azt A választ kaptuk, hogy a villamosvifel­Mondom, nagyon nehéz az ilvesmif difnk egyelőre változatlanok marad­nak. tisztában volt vele eddigi vergődésé­ember hői. hogy pótolni sehogy se tudja. Ak­kor pedig mit érnek a négyes rajon­gójának? (A Délmagyarország munkatársá­tól) Hírt adtunk róla, hogy hétfő­től kezdvo többrendbeli változást léptet életbe a Szegedi Közúti Vas­pálya Társaság a villamosközleke­dés terén. Az eddigi Közvágóhíd— gedói vonal két részre darabolódik, ttelyette a Somogyitelep kap közvet­len vonalat a vágóhídig. További változás, hogy négy feltételes meg­állóhely megszűnik. A változtatásokkal kapcsolatban kérdést intéztünk a villamosvasútak igazgatóságához, ahol a következő felvilágosításokat kaptuk: — A közlekedés megváltoztatá­sát a villamos menetidejének. meg­gyorsítása szempontjából volt szük­ség. A Vágóhíd és Gedó között kö­zelodő villamosok útja keresztezi a két állomás közötti járatot és a rendőrség már régóta kifogásolja, hogy a gedói kocsik a Széchenyi­téren, a Korzó mozi és a törvény szék közötti szakaszon szabálytalan vágányon járnak- Ez a vágány tu­lajdonképen a nagyállomás felől a róknsi állomásra haladó kocsik szá mára készült. Alapos volt. a rend­őrségnek az az észrevétele, hogy a tilos vágányon való közlekedés bal­esetek lehetőségeit rejti magában, araellett a közlekedést is jelentéke­nyen meglassította., hogy a törvény­szék előtt a nagyállomás felől jövő kocsiknak sokszor perceket kellett várakozniok a vágóhídi kocsiknak a tilos szakaszon való keresztülha­» négyes fogata ott poroszkált a pár-;]adására. huzamos országúton, i - Az igazgatóságnak régi törek­Ezt azlán éppenséggel nem értet- |vég<5 yoH ennek az állapotnak a fék meg. — Mire jó az? — Hadd lássák, hogy van. Csak gyenge felfogású nép hiszi, hogy ez hivalkodás volt. Hivalkodni a sznob szokott A magyar ur gyö­nyörködött a lovában a mikor a ko­csi sarkába húzódva egy kissé oldalt bajolt, azt nézte, hogyan veti a lábát, nincs-e a járásában, a szervezetében hiba? Aki emlékszik még a konflisok, a fiakkerek fénykorára, mikor a guni­mlrndlis volt a megkülönböztetett márka, esetleg az is az eszébe jut, hogv vasárnapi nekilendülésében az akkóri idők textiles segédje szintén ilyt'n oldalthajló pózba vágta magát. Igv látta, bár az okát. a jelentőségét nem értette, csak előkelőnek tartotta, amit muszáj utánozni. Mikszáth valamelyik regényében megszüntetése. Ez technikailag két vágányváltó beépítésével lett volna megoldható. A váltókat egy német­országi gyárból, ugyanonnan, ahon­nan többi műszaki berendezéseink is valók, még tavaly megrendeltük, azonban a gyár a megrendelést csak feltételesen fogadia cl és a háborús viszonyok miatt nem tudott köte­lezettséget vállalni a váltóknak a kívánt időpontban való leszállításá­ra. Igy kénytelenek voltunk meg­rendelésünket a Magyar Állami Gépgyárnak feladni, itt azonban az Anyaggazdálkodási Hivatal nem engedélyezte a váltók elkészítését, illetve a váltóeioek elkésútéááhae sem utalt ki aoflanyágot. le és azt meg is csináljuk, mihelyst a munkát most akadályozó okok megszűnnek. Súlyt helyeztüik azon­ban arra, hogy a közönség érdeké­ben addig is megoldási talál junk a közlekedés gyorsítására és ezért a most életbelépő viszonylatváltozta­tást találtuk átmenetileg a legmeg­felelőbb megoldásnak. Legfontosabb előnye ennek, hogy megszűnik ez­által a tilos vágányon való közle­kedés, így kiküszöbölődik a bal­eset-veszély, tehát a rendőrség óha­jának is eleget teszünk. De jelenté­kenyen meg is gyorsul a közleke­dés, mert a két állomás közötti re­lációban nem kell a villamosnak a gedói kocsik Széchenyi-téri kererv tiilhaladására várakozniok. Ugyan­így meggyorsul az ezentúl iugajá­ratszerűen közeledő gedói kocsik menetideje, ezek most már be fog­ják tudni tartani az eredeti előírás­szerű tizenkét percet, amely az utóbbi időben tizennyolc percre emelkedett A gedói kocsik város­központi régállomása a Széchenyi­téren lesz, a törvényszék épülete előtt. — A vágóhíd felöl ijövő kocsik ezentúl nem kanyarodnak a Széchenyi­térre, hanem a MAV üzletigazgató­ság épülete előtt egyenesen tovább­haladnak a Tisza Lajos-köruion a Somogyitelepre, amelynek ezentúl köz­vetlen összeköttetése lesz a vagóbid dal. Ennek a viszonylatnak a közle­kedése is meggyorsul igy, aki pedig a vagobid felől Gedóba akar menni, az vagy átszáll a Széchenyi-téren ke­resztülhaladó nagyallomasi kocsira es a törvényszéknél ismét átszáll, vagy ezt a párszáz lépésnyi utat gyalog teszi meg. Lehet, bogy ez bizonyos mértékben kényelmetlen, de mindössze egy megállónyi távolságról van szó és ez semmivel sem több, mint amikor Budapesten a Körút és Andrássy-ut keresztezésénél a gyalogjaro átmegy az utfest egyik oldaláról a másikra. — A négy feltételes megálló be­szüntetése alig jelent kényelmeik nsó get a közönségre, uiert például a Koyal-száJló elftft eddigi feltételes megállótól a Somogyí-uIcai 112 mC­terre, az Orosziárv-utcai pedig alig nyolcvanöt méterre van, ami nem tá­volság. Budapesten mosf négy-ötszaz' méteres távolságra helyezték a meg , állókat, Szegeden ezzel szemben még a felénél is sűrűbbek, a közönségnek tehát nem leijét panasza annál ke­vésbé, ötért s Utgcsekeivebbfurgaltau megállók közül is mindössze négyet MAGYAR NYILVÁNOSSÁG A MAGYAlt NEMZET írja: A jó filmet már oly nagyon áhító kö* zönség örömmel olvasta a napi la* pókban, hogy Móra Ferenc nép­szerű regényéből, az „Ének a bú­zamezőkről". film készül. Alig je­lent meg néhány helyen a hír, máris jött a cáfolat: „a film gyár­tását bizonytalan időre elhalaszt­ják . . ." Egy-két lap felhördült, hogy, amikor állandóan irodalmi értékű flilmek készítését sürgetik, végre elkészül egy szép és nívós forga­tókönyv, akkor az a fiókba kerül De ha már így történt, napirend­re tértek fölötte. Taláu mi se boly­gatnánk a dolgot, ha az egyik színházi újság hasábjain az em­lített film leszerződtetett fősze­replője: Páger Autal nem nyilat­kozott volna kissé különösen az ügyről. Kitűnő színészünk ugyanis leg­nagyobb megdöbbenésünkre a ri­porter azon kérdéséi-e, hogy mi­ért maradt el az „Ének a búza­mezőkről" megfilmesítése és m»< ért tiltották be ezt a Páger-fllmet a következőket válaszolta: „Ez nem Páger-film volt. A szerződést megkötötték velem, de én nem is játszottam volna ezt a mai idők hangulatának meg nem felelő filmet . . . Nem játszom el akármilyen rongy mesét." Mindenesetre kicsit furosáljuk, hogy Páger Antal Móra Ferenö regényéről csak úgy mirnix-dir­nix, mint „rongy kiB meséről" nyilatkozik, de ha már ezt teszi, akkor legalább ne biggyesztesse » cikk végére azt, hogy: „Jobb szándékkal készült, iro­dalmilag igényesebb filmek kel­' lenek." Brtlins, gtfémanl és smaragd ékszereket nagyon magas árért vásárolunk Reich-ekszaréiz Kelemen-utca 11. A 1et-réeibb szegedi ékszerész. — A váltók közbeiktatásának (szüntettünk be. as ezzel az intézkedés lordul elő -bogy pompás nésves foaa-tervéről természetesen nem tettünk se) is a forgalom gyors lebonyolító­DELMAGYARORSZAG mutden SMA ékdjtkts J

Next

/
Thumbnails
Contents