Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-16 / 158. szám

OELMAOV ARllRmiJ PÉNTEK. 1943. ja Un* 16. Állattan Nc hanyagoljuk eJ derék környeze­tűnket, úgynevezett háziállatainkat, habár e szót csak akadcmice isme­rem Mórug l'amas szellemében. (Ha valaki nem tudná, ő irta az Utópiá-t.) A kutya a hűségéről nevezetes. Azonban nem a maga fajtájához hü, aki elöl elássa a csontot, hanem az emberhez a bármennyire megható ez a tulajdonsága, elragadtatva lenni nem tudok tőle. Mindig azt hiszem, hogy a hűsége érdek és féielem. Apró korában hancúrozó, mint a gyerek. Ha megnőtt, elkergeti a játékos kölyköket, restelli a gyerekeskedóst Ahogy "vé­nül, ugy csendesedik, szélsőségekre nem kapható s békésen megfér a macs­kával. Az is igaz, hogy akkor már nagy kutya. Külvárosi és tanyai egye­dei minden látható ok nélkül példát­lan gorombaságokat tudnak egymás felé kiabálni. Sokszor hallottam azt a kifejezést, hogy kutya-rossz termé­szete van valakinek. Nyilván erre ér­tik, nem a hűségére. A macskát nem birom elviselni, sziu 10 félek tőle. Kutyától még nem ijedtem meg, de a macskában érzem a megbúvó ősi vadságot. Talán ezért af­fektálja az oroszlán-rokonságot. Volt már alkalmam az oroszlántársadalom­mal érintkezni, de ott nem tudnak ró­la. Mikor hízeleg, mindig némely asz­szony kirakatba helyezett olcsó bol­dogságára gondolok. Azok is gyanú­sak, ha a nagy nyilvánosság előtt mé­zesmázaskodnak az urukkal. Sosem tudhatod, mitől vadul meg hirtelen a macska s akkor megkarmolja a gaz­dáját is. Amig lesz vénleány, addig ki nem Irtható. Nyári éjszakákon annyit hangversenyezik, hogy nem tudsz tőle aludni. A tehén a háziasság mintaképe, az otthonfelejtett feleség merő önzet­lensége, néha még ekébe lg hagyja fo­gatai magát. Határozottan szerencsét­len teremtés, de ugy kell neki, miért eszi meg a sokféle zöldséggel együtt a négylevelü lóherét lat Egyszóval; min­den marhaságot be lehet neki adni, ,-iert négyig se tud olvasni. A a ökör csak játsza a filozófust, h lyton bámul, figyel, de nem lát meg fcvmnfit. Azért vannak, akik esküsznek \ ló olyan nagyképű, hogy mindig csodálkozom, hogyan fér el fotográfiá­in valamely revü egyetlen számában, mikor csak folytatásokban lehetne kö aölm. Franciául a vizet hivják lónak, nyilván mer| aokat tud belőle inni. Magyarul a nagyivó: vedel. A szó szemmel láthatóan a vedéiből szárma­zik, csak fonetikailag torzult el a használatban, csuklás közben. A kecske tánctanár, muzsika nélkül is szeret háromnegyedes tak­tusban ugrálni. A kos a diák, minden pillanatban készen áll a bozolásra. A szamár nyugodtan viseli az ostobaságáról terjesztett rágalmakat, röhög magában a kétláhunk önhittsé­gén Egy híres francia vígjátékból va­ló ez a párbeszéd: — Mennyi buta ember van a vilá­gon 1 — Még hozzá mindig eggyel löbb, mint gondoljuk. Azt hiszem, igy van fl la. A tyúk nem soka' szerepel a szel­lemtörténetben. de nagyra van vele, hogy Petőfi verset irt róla /Anyám tvukja* felirattal. Ifjú bölcsészetliall­gaték erről már számos értekezést rögtönöztek, de a baromfiudvarban nem veszik komolyan a doktori disz­szt'itációkat, amig meg nem írja az /Apám tvukja* cimü eléglát. A csirke elképzelhetetlenül se­k„t képzel magáról s ha ügyesen ka­tria a szemet, gyorsan tollasodik Putia hnsa miatt főleg rosszfogu öre­gek szeretik A liba konzervatív mivoltában se htgvjetek. Szó sincs róla. elkapatták, mert minduntalan idézik különféle rendeletekben. Strassburü turnéé tat­K ée 9 a vta-aMiH) amaaü UpwH *>• Ka MwflEeuür* meg v*gM mis­töknek. nem a betegségektől felduz-rdennaipos vendégeinkről, ha nem is zadt máját. Különös sajátsága, hogy' nevezhetjük őket háziállatoknak. A Ind koréban hamarabb puhul, mint az fecske örökös bálrendezö, mertmiu­uborkasaláta premierjén, ifjonti mivol- dig frakkban jár. A veréb a cae­tában A kacsa az njságjró, semmit sem tnd magában tartani s hogy meg nc rekedjen benne a szó, képes önmagát prezentálni. A galamb szereti a tiszta búzát, legalább is a közmondásban. Ki kel­lene egyszer nyomozni, hogy mostaná­ban miből él? Rendkívül elterjedt ma­dár. El sem képzelik, kérem, hány em­bernek van galambja. resznye első vámszedője, mert a csőszt Is megelőzi, de zugiró is, hiszen min­den szemétben turkál. A szarka pedig a rémhirterjesztő, a pletykahor­dó, boldog, ha rosszat mondhat vala­melvik tollas kétlábú társáról. Hát igy a dal a háziállatokról. {Vvfc A mtqadá'zicdótt cuU pi&nlctie­(A Délmagyaroreság mnnkatársától) A vendéglátóüzemekben elfogyasztott ételek és italok után kivetett uj adó csütörtökön lépett éleibe. A vendéglők, éttermek, kávéházak, kifőzdék jóelőre megtették az előkészületeket, hogy a premier napján semmi fennakadás ne legyen. Száz és ezerszámra szerezték be a 10 filléres okmánybélyeget a szerdán már egyetlen ilyen cím­letű bélyeg nem volt a trafikok­ban. A 10 filléres okmánybélyeg nagy ke­letjét az okozta, bogy az öt pengőn aluli fogyasztás számoló cédulájára ekkora cimletü bélyeget kell ragasz­tani, mivel pedig a fogyasztás túl­nyomó része 5 pengőn aluli szokott lenni, célszerűnek látszott a kezelés megkönnyítése végett nagyobb meny­nyiségben beszerezni a 10 filléres bé­lyegekeh sőt legtöbb helyen százszám? ra el is készítették a felbélyegezett számolócédulákat, bogy fizetésnél ne kelljen vele bajlódni. A közönség az ujságközlemények­ből csütörtökön már tájékozódva volt a helyzetről g éppen Mért *m»H| teftótl meg, amikor a főpincér felbélyegzett szá­molócéduléval nyugtatta a fizetést s a számla végösszege 10—12 fillérrel na­gyobb volt. Megkérdeztük egyik legforgalma­sabb vendéglátóüzemünk — kávéház — főpincérét, hogy milyen fogadtatásban részesült a vendégeknél a megadózta­tott számolócédula? — Nem is reméltem, hogy Ilyen si­mán fog menni — hangzott a válasz. — Legtöbben minden megjegyzés nél­kül fogadták, illetve fizették ki hánvfilléres adót s a né­figyalmflkra sem méltatták a> Yen mht Wf, BMhatatlan diri­gens a próbán, a „Pista bácsi". Csak hangját hallani időnként, valame­lyik mikrofon keresztül. Kati, azt hogy halnak, ne ngy mond, hogy pontyra meg csukára gondoljon az ember. Ugymondd, hogy hal-nak, meghalnak — tagolja a láthatatlan rendező. — Kérem mégegy8zer. Újra kezdik az egészet. Karády fá­radhatatlanul ismétli a „hallhatat­lan" dalt, talán már ötvened szer. Már az egész melódiát tudom, dúdo­lom, de a szövegből még egy szót sem hallottam, bárhogy fülelek. Közben Zilahy Lajos eltűnt. De azért jelen van ő is, fent til a hang­mérnök mellett az üvegkalitkában, onnan hallgatja a próbát Most ő is megszólal a mikrofonon kerese­tül: — Katikám, nem bele, hanem be­lé. A mosolyod után vegyél lélegze­tet És az. egészet több érzéssel, ugy, mint otthon. Ismételd, amit mond­tam­— Nem bele, hanem belé, moso­lyod után lélegzetet veszek ée a* egészet több érzéssel, ngy, min* otthon — ismétli el Karády halálos komolyan. Még egy utolsó próba, aztán fok hangzik az utasítási — Dudát kérek! Megszólal valami dndaszerü hang Kigyullad egy piros lámpa. Min­denki ünnepélyes arcot ölt, halálos csend ül a teremre. — Kezdődik! — folyatja a hang. — Elsőszámú felvétel: Karády Ka­talin elénekli József Attila Óda ci­mü versét... Ekkorra már tndom, hogy megint nem fogok hallani semmit, Karády a felvételnél is csak suttogva éne­kel. Érzékeny, furösa jószág a mik­rofon, a leghalkabb hangot is mér­hetetlenül folorősiti. Átrohanok a* üvegkalitkába. Szél zúgását, szélben hajló nád suhogását hozza valahonnan végte­len messzeségből a zene. S ebbaa. a; suhogósban egy asszony énekel, bugó, epedő hangját viszi a vizs Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket hallgatag a vermek* ...Szeretlek, mint élni szeretnek •kminybélyege* sxánmlóréda­lát Tekintettel arra, bogy az adó a fo­gyasztás legtöbbjénél 10 vagy 20 fillér, ez érthető is. Minél nagyobb azonban a számla összege, annál Ir.káhb emel­kedik az adó s ezekben az esetekben a kezelés válik egy kicsit nehézkessé Tessék elképzelni, odaállok a vendég elé, aki elkezdi diktálni a fogyasztást. Ekkor még nem tudom, hogy mennyi lesz a számla végösszege? Ez csak akkor derül ki, amikor összeadom az egyes tételeket s a végősszeg szerint kell a számolócédulát ellátni bélyeg­gel. Elő kell szedni a táskából a bé­lyegeket s annyit kell felragasztani, amennyit a rendelet előír. Utána előkerül a bélyegző vagy lyukasztó. Az ót pengőn aluli fogyasztásnál előre elkészített számolócédulákkal dolgozunk. Ezek leginkább napközben, reggelinél és uzsonnánál, meg a dél­utáni feketénél kerülnek forgalomba. A nagyobb fogyasztások számoló cé­duláinak felbélyegzése céljából pedig magunknál tartjuk a különböző cim­letü bélyegeket s azokat a vendég előtt ragasztjuk fel a számoló cédu­lára. Megkérdeztük a /törzsvendéget* is, hogv mit szól az Uj adóhoz Ezt vála­szolta: — Engem nem nagyon érdekel, jóformán Itt lakom a kávéház­ban, itt feketézem, vacsorázom, uzsonnázom, de egy-egy fogyasztásom számlája so­ha nem tesz kí 5 pengőnél többel. Az uj adó tutajdonképpen a nagv cechelö­ket, a mulatozókat sújtja, akinek pe­dig van arra pénze, hogv ültőhelvben elmulasson 60-70 pengőt, az űzesse*halandók, amig meg nem halnak..« meg jó szívvel az öt pengő adót is. Karády Katalin lózsef Attila versét énekli Zilahy Lajos uj filmjében Budapest, julius 15. Nyolc óra elmúlt, estébe hajlik az idő. A film­gyárban most kezdődik a munka. A műterem ajtait pontosan becsuk­ják, kivül marad minden nesz és a lassan növekvő homály­A földön gumlkigyók csavarod­nak össze, kábelek ktfeznak-ágas­nak szerteszét A munkások vaske­rekekre szerelt, brontoszanruszok csontvázára emlékeztető alkotmá­nyokat tologatnak ide-oda. Hosszú rudnyakuk van ezeknek az őslé­nyeknek éa apró zsiráffejük. On­nan lóg ki a mikrofon. Minden rendben van, a mikrofonok műkőd­nek, a muzsikusok a helyükön, ál­luk alatt a hegedű, kezűkben a vo­nó: a dobos felomeli a dobverőt, a karmester a vékony páleát A pál­ca megrebben a egyszerre hatalmas énekszámait most örökiti meg a mikrofon. A dobogón Polgár Tibor ingujjra vei kőzve vezényel. A do­bogó mellett áll Karády Katalin ée Zilahy Lajos, összehajolnak. Karády Nyilván Zilahy fülébe énekli a dalt Csak sejtem, hogy énekel, mert nagy odaadással, szólesen, szépen gesztikulál, a hangját nem hnl^ni. Suttogva énekel. Egyelőre próbál­nak, ő is, a zenekar is. Polgár Ti­bor ídőközönkint lekopogja a zene* kart: — De uram! — kiáltja. — • Itt eesa van! És kérem a hármast sok­j Éjfél van már, mire elkészült » j felvétel Karády kinyitja az egyik Insztalon beverő aktatáskáját. A kö­rülötte állók kaján mosollyal nézik, ahogy kotorászni kezd a táskában. — Nahát — mondja elszontyorod­va Karády — megetóttok a vacsorá­mat ... József Jolán. Befejezték a magyar-bolgár kereskedelmi tárgyalásokat Szófia, julius 15. A Szófiában le­folyt magyar—bolgár kereskedelmi tárgyalások szerdán befejeződtek. A megbeszélések nyolc napon keresztül a legszívélyesebb légkörben folytak bt, A két ország küldöttségei között tel­jes megállapodás jött létre az 1M3—41. évi kontingens tekintetében, amelyek mintegy 50 százalékkal lesznek ma­jgasabbak a mainál. Magyarország • kai, de sokkal szélesebben. Igy:(jövőben nagyobb mennyiségű gyógy­tc-tá, tim tárátá pam-pamm... Iszert fog szállítani Bulgáriának es Ismételnek, tizszer, húszszor egy- cserébe több dohányt és nyers áru' másután. Aztán Karády fellép a|íog »öle kapni. Bolgár részről előké­dr.boiróra a karmester mellé Az"•'-öleteket fognak lenni, hogy fémipari or.bogóra a karmester melléj A® énik é mezögazdasági gépek ellené­virózónelotti szörny pofaját odaiga- b iné] ^ é szállítsanak Ma­erővel megszólal M egóea zenekar, zjtják a szája elé. Sajnos, nem hal- gyarorézignak A magyar küldöttee.g ZBakj/ i*jos „Peiewtóí t/te* « laai aemujit aa éaakhőL a zenekar, tagj»i outör-ököc este Indulnak vísz­támü film készülő íiinaáöak M»e- éa hanoc. Sars4r csak rattes­m Budapestre (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents