Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-15 / 157. szám

ICilcMCcUlt Miftfa az utca k&zeftÍH, a sztUUhfyUK „lakik" cfyy, feUavcUasi család (A Délmagyarorstág munkaldrsd- vetemedett, összerepedezett, az cső tél) \ felsővárosi utcák járókelőit különös látvány botránkoztatja meg több, mint egy hét óta a Qáluteában- A 17. száinn ház előtt, a keréknyomoktól felvágott, hepehupás kocsiúton egy hálóazohabereuflezés roncsai áznak az esőn és szári tkoznak a tflzö naoon. Az egymás bogyóim rakott, bútorok körül riadtrézósü, hiányosan öltözött apró gyermekek ugrándoznak, minden felügyelet nélkül. Hosszas várakozás után végre előkerül a siralmas állapotban levő szobaberendczés tulajdonosa is. Halmi Mihály cigányzenész személyéhen, aki kérdéseinkre elmondja, hogy a mult hét szerdáján, jnlins 7-én délben lakolta tták ki négy gyermekével és mindenórás, várandós feleségével a 17számii ház pincelnkásábóL — Ha kilakoltatta a hatóság, alighanem oka volt rá — jegyezzük meg —, bizonyára nem fizette a házbért — Dehogynem fizettem kérem — mondja az ember —. két év óta lakunk itt és mindig fizettem. A háziúr mégis kilakoltatott és azóta itt vagyunk az utcán. Megindul a szájáról a panasz, elősorolja, hol mindenhol járt már az utolsó nyolc nap leforgása alatt véglgkilinesolte az összes Illetékes és neroilletékes hatóságokat, dc sehol sem tudnak segíteni a haján, nem tudnak lakást adni. Még a oserepessori szükséglakás-telepet is végigjárta, ott is zsúfolva van minden hely. — Pedig volna lakás — folytatja » panaszkodást — a Tápal-utca 81. szám alatt találtunk megfeleld kiadó lakást de azt nem adja háziúr ttsaládos embernek, a hatóságoknak meg nincs módjuk kényszeríteni rá. A szomszédok is megerősítik Halmai Mihály négygyermekes Családapának azt az elŐdását hogy a rniilt szerda óta a négy apró gyerek meg az asszony állandóan az •teán él. az ntközepére kirakott szekrénybe fekszenek he éjszakára, inert az ágyat nem lehet ott felállítani. A szerdára virradó éjszakát is itt töltötték és ngy a ma éjjeli, mint a mnltheti felhőszakadásszerű záporban dörgós-villámlás között ott verte az eső órákon át anyjuk kai együtt a dgányzenész négy apnú porontyát, pedig ők is csak emberek. Szomorúan jellemző. Hogy nem akadt egyetlen szomszéd, aki megkönyörült volna az apró gyermekeken és legalább a zivatar idejére helyet adott volna nekik. Kilencedik napja fedél nélkül, aa utca közepén szenvedik a szeszélyes nyári időjárás minden viszontagságát. A kilakoltatott muzsikus elpanaszolja még, hogy vadonatúj bútorai voltak — „még nem is feküdtem az ágyban", mondja — ée az eső meg a nappali forróság teljesen tönkretette. Mutatja aa ágyakat, a leáztatta róla a fényezést, a metszett tükrü fésülködő asztalkát a szélvihar felborította, a tükör összetört. Bemegyünk a házba, ahová Halmai Mihályéknak nyolc nap óta tilos a belépés. A házigazda — szintén zenész, Sörös Lajosnak hívják, azt mondja, joros volt a kilakoltatás, mert háromhavi házbérrel, összesen harminc pengő megfizetésével el voltak maradva, azonkívül más kifogás volt ellenük. Már húsvétkor kirakhatta volna őket — mondja —, de háromszor egymásután egy-egy hónapra meg-1 ne rál SssswHiitsííiffl az Itt tartózkodnsukat sajnálatból Most azonbn már maga a hatóság avatkozott hete és szerzett érvényt a jogerős kilakolta t'ási végzésnek. Megnézzük a megüresedett „lakást", csak lehajtott fejjel lehet belépni a sziik, dohos, piszkos odúba, kcromlorakódástól fekete mennyezet mintha minden pillanatban le akarna szakadni. Havi 12 pengőt Űzetett itt Halmai Mihály cigányzenés® lakáspénzt. Eszünkbejut, hogy a varos kellős közepén, a Tisza Lajos-köruton ma s vannak harminchárom pengős havi bérért kétszobás, modern lakások... — Sajnálom — mondja Sörös Lajos, a háztulajdonos, aki egyébként világotjárt, jónevü zeuész —, de nem tudok rajtuk segíteni. A szomszédok is sajnálják, a hatósági emberek is és általában mindenki sajnálja az. ntcára kitett szerencsétleneket, segítség azonban egyelőre nem jelentkezik seminö irányból. Pedig nagy szükség lenMiért nem hívja össze a város a munkabérellenőrző bizottságot? Több halyan nem fixatilc ki a megállapított munkabéreket (A Délmagyar ország munkatársától) Miniszteri rendeletre két évvel ezelőtt Szegeden is megalakult a munkabér ellenőrző bizottság, amelynek munkaadók és munkavállalók a tagjai. A bizottságot — n rendelet értelmében — legalább negyodévenkint egyszer ülésre kellene összhlvnl, ezenkívül pedig a bizottság kötelessége volna, hogy az ipari üzemekben ellenőrizze a munkabérek betartását. Amióta az új munkabérekről szóló törvény életbelépett, még fokozottabban szükség volna erre az ellenőrző bi zcttságra. Szegeden azonban az a helyzet, hogy a munkabéreket ellenőrző bi< zottság egyáltalán nem működik. Most Dáni János törvényhatósági bizottsági tag, aki a munkásokat képviseli a bizottságban, a hatóságtól a munkabéreket ellenőrző bi zottság sürgős összehívását kéri. Az Összehívás okáról Dáni János a következőket mondotta: — Emlékezetem szerint • munkabéreket ellenőrző bizottság a múltban mindössze kétszer tartott illést Katona István köz rendészeti tanácsnok ár elnöklete alatt Ha hogy ezekre is vonatkozik a magasabb munkabért biztosító rendelkezés, nem kapták meg a magasabb bérpótlékot. — Meg kell állapítani azt is, hogy sok helyen nincsenek teljesen tisztában a munkabérrendelettel ós emiatt tévesen állapítják meg az új alapbéreket, valamint az ehhez számítható bérpótlékot. Nemcsak kisebb műhelyeknél, de gyári üzemben is előfordult., hogy tévesen számították ki az alapbéreket és a munkások felszólítására rendezték azután — a miniszteri rendeletnek megfelelően — a béreket és a pótlékokat — Szóval a munkabéreket ellenőrző bizottságnak- most volna éppen elég munkája és érthetetlen, hogy a hatóság miért nem bívja össze ezt a már meglévő bizottságot. A bizottság tagjai fel vannak jogosítva a munkabérek ellenőrzésére, szükséges volna azonban, hogy a hatóság megfelelő segítséget nyújtson mnnkánk elvégzésében és valójában módja is legyen ennek a bizottságnak az ellenőrzés teljesítésére. A munkások, de a munkaadók két évvel ezelőtt szükségesnek ts-j körében is érdeklődéssel várják, lúltnk ennek a bizottságnak az élet-jh°»y » hatóság megtegye a szükrehívását, sokkal inkább szükség "égés intézkedéseket és a miniszteri volna arra a mai időkbon, amikor [rendeletileg életrehfvott munkabéra munkabérek tekintetében számos ellenőrző bizottság, munkába lépszakmában teljesen tájékozatlanok bessen. a munkaadók. A munkavállalók panaszából megállapítható, hogj) több szakma van Szegeden, ahol a miniszteri rendelet szigorú meghagyása ellenében sem fizetik ki a megállapított legkisebb munkabéreket. Igy a bádogosszakmában, a vasöntőknél és az építőiparosoknál sem rendezték megnyugtatóan a munkabérekot, több üzemben pedig nem a sz&wilékszerintl bérpótlékokat fizetik és az alapbéreket sem állapították meg a rendeletnek megfelelően— A másik súlyos hiba, bogy Magyarország májusi népmozgalma (A Délmagyarország munkatársától) A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé Magyarország májusi népmozgalmaról szóló adatokat, amelyekből megállapítható, hogy az előző év május bávához viszonyítva, a házasságkötések száma visszaesett, s viszszacsést mutat az elveszük-lesek száma is, a halálozások száma pedig jó val kevesebb mint egy évvel ezelőtt volt. Házasságkötés 19-12 májusában 10.400, ez év májusában 0014, élveszü le tűs tavaly 26.064, az idén 23.446, haiákiaáa tavaly W az utón 16.803 vo&nak egyes ttunkaskate; _ _ . amelyek' már * múieiabárreadelet V^t. A tarwéwates szaporodás brány-' -..•ekrényt. valóban siralmas álla- megjelenése előtt, magasabb mun- i számában nincs lényeges eltérés, 1942zmtbaa fc A fnrairnttog mag-[habért kgatak-és annak allenére.lbett 6846; 1943-ban 6643 volt. Kesztfi^y'1 Béta táblabíró halóla Hosszú hetek óta tartó szenvedte ufáu 43 éves korában, szerda hajnalban 5 órakor n városi kózkórházban meghűlt K. Keszthelyi Béla, a szegcdi Ítélőtábla nemrég kinevezett birája. Betegágyát aggódó szeretettel vette körül családján kivül nagy kar< társi és baráti köre, amely a kiegyensúlyozott életű jó embert gyászolja benne. Régi szegedi család sarja, közszolgálatát kurta kivétellel Szegeden töltötte, itt emelkedett rangban én megbecsültctésben a legelsők közé. Az igazságszolgáltatás emberi jóérzéssel telitett birája volt, aki nem elégedeti meg a puszta tényekkel, hanem kiváló elődökhöz méitó buzgalommal kereste a szavak, az események megett a lés lek apró megrezdüléseit, magyaráz*tot érihetetleneknek tetsző, komplikált külsőségé dolgokra, szóval mire denre, ami a világ legfurcsább teremtményét, az embert, adja. Azalatt az fi szervezetének rejtélyes labirintusában folyt le a megmagyarázhatatlan tragédia. Gyilkos kór támadt* meg, sulvos operációt kellett kiáltania, amikor is nyilvánvaló lett, hogy Isten kezében van és csak természetfeletti erö segitbet rajta. Az orvostudomány mindent elkövetett, bogy megmentse az életnek, de csak arr* szőritkozhntotl, hogy a fájdalmait enyhítse, hátralevő perceit órákra ktnvujtsa. Azonban lepergett az ntolsfi óra is a város társadalma, amely aggódó szeretettel, kisérte betegségének fázisait, most meghatva veszi tudomásul egy értékekkel teli fiatal élef korai elmúlását. Utolsó öröme legényke fiának úszta jeles érettségije volt. épp olvan boldogan fogadta a maga Ítélőtáblai bíróvá történt ktneveztetósét. amikor betegágyánál tartották meg a tettes ülést, hotrv kivegyék tőle a hivatal! esküt Állapota azófa hullámzott, néha könnvehbe* érezte macát, mig szerdán hajnalba* csendesen örök álomba merült. Tlr Keszthelyi Béta Ítélőtáblai btr* temetése ma. csütörtökön délután <1 órakor lesz a belvárpsf temető kupoInesnrnokából. FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ Az Olvasá írja Az uborka óra falmászó* a fára ... Igen tisztelt Szerkesztőség! A köve Ikczfi eset történt velem az egyik vendéglőben: Húsételt rendeltem és hoztak melléje egy uborkasalátát. A saláta rem volt több. mint amit,az ember háromnégy villányi fáradsággal könnyedén elfogyaszthat. Gyanutlanul el is fogyasztottam, mert természetesrek tartottam, bogy a húsételhez mint körítés jár. A számla fizetésénél azonban az a meglepetés ért, hogy az uborkasaiátáért nem kevesebbet mint 1 pengd 54 fillért számítottak fel... Elsősoarbaa ts: az uborka kilója 70—80 fillér a piacon, tehát az az uborkamennyiség, amit elfogyasztottam, legfeljebb 7—8 fillérbe kerülhetett. Az egész saláta nem kerülhetett többe a vendéglőnek, mint 10 fillérbe s ezért számítanak — étlapon feltüntetve! — 1 pengő 54 fillért- Mi ez, ha nem irdrágl'ás? Másodsorban a salátát én külön nem rendeltem, a hus mellé hozták, hál elfogyasztottam Persze, utólag nem reklamálhat az ember, de ez elten fenni kell valamit, hogy ne érhessék ilye* meglepetések a gyanútlan éttermi vendégeket .., Soraim kézléséért fogadja •» ifff* tisztelt Szerkesztőség bálás kteiőnetem kifejezését és maradok továbbra U hűséges olvasójuk: (aláírási.