Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-15 / 157. szám

Az egyetemi kisajátítások jóváhagyását kéri ismételten a minisztertől a közgyűlés ftavizfá alá veszik e tanyai kapitányságok határait — Dr. Balogh István plébános felszólalása és dr. Buécz Béla válasza a szekták tanyai működése ügyében — Vita a fehértói halószcsárda felépítése és lebontása körüli felelősségről — Híven teljesiti-e a város kegyúri jogaiból folyó kötelezettségeit ? — Mussolini márványtömbjei és a Dugonics-Társaság emlékmüépitési terve rom v*roBsrup CSÜTÖRTÖK, 1943 jvlini 15. (A Délmagyarország munkatársától) A törvényhatósági közgyűlést szerda délelőtt 10 órai kezdettel tartották meg a városházán dr. Tukats Sándor főispán elnökléséveL A» ülés megnyitása ntán a főispán bejelentette, hogy a Kormányzó nr a nöletésnapján tartott diszközgySléeből kifejezésre jnttatott hódolatért ós szerenesekivánatokért köszönetét fejezte ki, majd dr. Havas Zoltán tb. tanácsnok terjesztette elő a polgármesteri jelentést. Ezezl kapcsolatban vitéz dr. Meskó Zoltán kérdést intézett a polgárme. terhez, a hősi halált halt kormányzóhélyettes emlékét utca-elnevezései örökítsék meg. *V íermészefvédelmi terület határai fTgyanösaS a polgármesteri jelentés kapósán dr- Beretzk Péter szóvétette, hogy a természetvédelmi területnek nyilvánított fehértói reserváeió ügyében hozott rendszabámég mindig nincsenek végrehajtva s annak ellenére, hogy a terület egyedülálló természeti kincsekkel rendelkezik ée az ország határait is meghaladó tndományos érdeklődés nytlvánnl meg iránta, pontos határ rait. még ma sem jelölték ki, nem készítettek hiteles térképet sem, sőt legnjabban az ott legeltető juhászok árkot vágtak, hogy még azt a Csekély vizet is levezessék, amely az árvízvédelmi csatorna készitése ntán még összegyűlhetett Kérte, hogy a polgármester küldjön ki bieottságot, amely megállapít ja a természetvédelmi terület, határait. A polgármester válaszában hangoztatta, hogy a város hatósága teljes mértékben méltányolja, nemcsak a terület jelentőségét hanem dr. Beretzk Péter fáradozásait és tudományos értékű működését s közölte, hogy 0 természetvédelmi területtel kapcsolatban felmerülő rendezetlen kérdéseket meg fogják oldani. FJzratán a köriratokat vette tárgyalás alá a közgyűlés s kimondotta az azokhoz való csatlakozást majd pedig megkezdődött a kis gyűlési előterjesztések letárgyalása. A nyngdijbizottságha kétévi megbízatással Juhász Istvánt Kiss Bálintot Kispétcr Lőrincet, Kolthay Lajost és dr. Széchenyi Istvánt a esengelel népiskolai gondnokságba ötévi megbízással Balogh Imrét Béres Jánost, Bőröcz Flóriánt vitéz Csicsai Jánost Katona Pált és vitéz Zákány Jánost választotta be • közgyűlés. Át egyetemi kisajátítások ügy® Az egyetemi építkezésekkel kapPsolatos kisajátitási ügyeket Ordögli Lajos tb. tanácsnok ismertette s előterjesztette a kisgyűlés javallatát amely, mint ismeretes, azt tart&laustt. bögy,» Kiws-ataa ós Osekonicsmtca sarkin levő és Dómvárosi ház értékének megállapítására kérjék fel az iparügyi minisztert, a kisajátitási eljárás során megállapított becsérték és a tényleges vételár különbözetének viszszafizetésétől pedig tekintsen el a miniszter, mert ennek az intézkedésnek végrehajtása előreláthatólag nagyobb károsodással járna. A közgyűlés határozata megállapítja, hogy a kisajátítást a helyi viszonyokkal alaposan ismerős bizottsági tagok ellenőrzése mellett s a főispán, a polgármester, a főszámvevő és az illetékes ügyosztályvezető főtisztviselők közreműködése mellett ment végbe s az egyezségeknél a legfontosabb kikötés az azonnali hatályú fizetés volt, mert az ingatlanoktól megváló tulajdonosok csak abban esetben vásárolhattak maguknak uj ingatlant De figyelembe kell venni azt is, hogy időközben az árak lényegesen emelkedtek s ha a város a különbözetet .visszakövetelné, kitenné magát annak, hogy az ingatlantulajdonosok semmisnek jelentik ki az egész megállapodást és visszafizetik a teljes vételárat. Ha pedig birói eljárásra kerülne a sor, valószínűnek látszik, hogy ezen az nton a megál apodásokban szereplő összegnél jóval magasabb áron szerezhet né meg a város az ingatlanokat. Végül figyelemmel kell lenni arra is, hogy a város nem okozhat kárt saját polgárainak s éppen ezért a a közgyűlés arra kéri a mi i.sztert bogy határozatának ezt i részét tegye ujabb fegfontolás tárgyává. \ tanyai I irendelfségelc székháza ás a kac i ányságok beosztása A továbbiakban a különböző minisztériumokból érkezett leiratokat vette tudomásul a közgjülés s elhatározta, hogy a rendőrsé-' székház építkezésének céljaira további félmilliós pengős kölcsönt vesz fel az 027 alapjaitól. A várostanyai közigazgatási kirendeltség építkezési munkálatainak bérbeadásával kapcsolatban dr. Balogh István plébános szóvátette, hogy ezeknek az épületeknek tágasabbnak kell lenni és megfelelő férőhellyel kell rendelkezni. A csengelei kirendeltség épülete máris szűknek bizonyul- A ma bonyolult közigazgatási rendszer nagy tömegeket mozgat meg s teszi szükségessé, hogy ezek a tömegek megforduljanak a kirendeltség hivatali helyiségeiben. A főispán felhívta dr. Balogh István figyelmét, hogy tekintse meg a mérnöki hivatal által elkészített terveket s tegyen észrevételt A közigazgatási kirendeltséghez szervezendő tisztviselői állások megszervezésével kapcsolatban pedig a tanyai kapitányságok célszerűbb és praktikusabb határ megállapítására hivta fel dr. Balogh István a közgyűlés figyelmét. Ebhen az ügyben dr. Pálfy József polgármester téri ingatlanért storébe átengedett ijazasiatára a közgyűlés megbízta a polgármestert a kérdés előkészítésére — amibe bevonják a tanyai bizottságot is — s a javaslat sürgős megtételére. A honvédhelyőrség kórház főépületére tervezett emeletráépítés költségeit 211.000 pengőben állapította meg a közgyűlés s ennek fedezetére azt a különbözetet jelölte meg, amely előreláthatólag fennmarad a gyálai földek eladásából befolyó összegből a kisajátitási költségek fedezése ntán. A methodisták ós a Jehovások A kisgyűlés javaslatának megfelelően elhatározta a közgyűlés, hogy az 1943. évben lejáró városi bérföldek ujabb hasznositásánál a pénzben fizetett béreket hatvan százalékkal felemeli. Ennek az ügynek tárgyalásánál dr. Balogh István szóvátette, hogy volt egy közgyűlési határozat, amely kimondotta, hogy az úgynevezett újhitűek, nem kaphatnak a várostól bérföldet. A belügyminszter azóta rendeletileg megtiltotta ezeknek az ujhitüeknek, szektásoknak működését 8 kivételt Csak a methodistákkal tett. A Jehovások azonban ugy oldották meg a kérdést, hogy csatlakoztak a methodistákhoz s zavartalanul folytatják tovább üzelmeiket, amelyekről a szegedi Ítélőtábla megállapította, hogy azonosak a kommunista tevékenységgel. Akkor, amikor totálisan küzdünk a kommunizmus ellen, ezt nem lehet tűrni s a bérföldek kiadásánál a város feltétlenül vegye figyelembe ezeket a szempontokat A felszólalásra dr. Buócz Béla rendőrfőkapitánybelyettes válaszolt s közölte, hogy a rendőrségi megállapítások szerint nincs adat arra, hogy a Jehovások a methodisták köpenye alatt folytatnák tovább kenységüket' veszedelmes tevéik Korzó Mozi helyiségének bérbeadása A Korzó Mozi helyiségeinek további bérbeadásának tárgyalásával kapcsolatban dr. Söreghy Mátyás tul hosszúnak tartotta a kisgyűlés által javasolt tizéves szerződésmeghosszabbitást s alesonynak az évi 12.000 pengő bért és azt javasolta, bogy a szerződést legfeljebb öt évre hosszabbítsák meg, az évi bért pedig húszezer pengőben állapítsák meg. Dr. Széchenyi István felhívta a figyelmet arra, hogy a Zsótérház épületének lebontására vagy teljes átalakítására előbb-utóbb, de a háború után minden bizonnyal sor kerül s ebben az esetben súlyosan esne számításba egy hosszabb életű szerződés s éppen ezért kérte bogy a város az épület lebontása vagy átalakítása esetén féléves felmondással felbonthassa a szerződést Elképzelése szerint itt kellene felépíteni majd az uj központi vá- Uj Magyar Bajnál rosházát, ahol az Összes városi hi-; építkezési költségeire yatalok elhelyezést nyerhetnének,' segélyt állapitton meg o hözM/ülé*^ moüi ie lehetne az épületben, de azí a helyiséget már uj szerződéssel kell majd kiadni. A közgyűlés tlgy határozott, hogy a szerződést 8 évre köti meg a Korzó Mozival, helyt adott dr. Szécheny István javaslatának, az évi bérösszeget pedig 1C.000 pengőben állapította meg, amely nem lehet kevesebb 400 mázsa tiszavidéki buza áránál. A fehértói halászcsárda és a felelősség kérdése A fehértói tógazdaság területén épült halászcsárda lebontására előterjesztett javaslat tárgyalása során dr. Fajka Lajos azt indítványozta, hogy állapítsa meg a közgyűlés mindazoknak anyagi felelősségét, akik annakidején elhatározták a csárda felépítését. Az épitkezés 42.000 pengőjébe került » városnak s a csárdaépület szerinte semmi más célt nem szolgált, mint a záróra után dorbézolók mulatságát 8 a pénzt könnyen szerzők tivornyáit. Dr. Beretzk Péter hivatkozott arra, hogy a csárda felépítésekor arra is gondoltak, hogy a fehértói haltermelést is propagálják a csárdával. A lebontásnál kikerülő anyagok árából egy alföldi stilusu csárdaépilletet kellene itt építeni. Gresz István szintén az anyagi felelősség mogállapitását kérte s azt javasolta, hogy a 12.000 pengős kárt egyenlő arányban osszák fel a köz* gyűlés tagjai között. A felszólalásokra dr. Pálfy József polgármester válaszolt s közölte, hogy a szakértők véleménye szerint a csárda épületét feltétlenül le kell bontani, mert a faanyag korhadásnak indult. A felelősség kérdésének felvetésekor a helyzetet az akkori szemmel kell nézni. Akkor volt * szabadtéri játékok legnagyobb szezonja, nagy volt az idegenforgalom s gondoltak a Szegeden átntazó Idegenekre is. A Osárda felépítése körül senkit nem terhel' bűnös mulasztás. Azonban ettől függetlenül a közgyűlésnek joga van állást foglalní ebhen az ügyben, senkinek sincs joga azonban bíróul tolni fel magát. Dr. Beretzk Péter javaslatát elfogadhatónak tartja s kéri, bogy az épület kőalapjának meghagyásával határozza el a közgyűlés, hogy az értékesítésből befolyó összegből egy stílusos házat épittet, ahol a fehértói természetvédelmi terület muzeális anyagát is el lehet helyezni. A közgyűlés elfogadta a polgármester javaslatát. A továbbiakban hozzászólás nélkül tette magáévá a közgyűlés al előterjesztett kisgyűlés! javaslatokat, elhatározta az OMTK üzemének részvénytársasági keretben való átvételét, az egyetemi és főiskolai városnegyed kibővítését, a központi temető céljaira szükséges tprület kisajátítására* amennyiben szükség lenne, 150 hold Tápé határában levő városi föld eladását, vitéz Bdnky Róbert színigazgatói szerződésének további három évré való meghosszabbítását a a színházi szubvenciónak 100.000 pengőre valói felemelését a Az Uj Magyar Hajnal templomának seqéiyügye A kisgyűlés javasolta, hogy aó templomának 50.000 pengő