Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-13 / 133. szám

A délszláv tanszék felállításáról és a Tiszai Halbiológiai Intézet létesítéséről nyilatkozik a szegedi egyetem két tudós professzora (A Dél magyar ország munkatársától) A Horthy Miklós-tudományegyetem tanévzáró ülésén egyetemünk fejlesztésével kapcsolatosan igen érdekes és Szegednek a Délvidék kultúrcentrumává történő kiépítése érdekében rendkívül fontos terveket tárt elő Fröhlich Pál rektor. E tervek közül az egyetemi építkezések nagyszabású kivitelezése mellett legjelentősebb o szlavisztikai tanszék felállítására és a Tiszai Bitlógiai Intézet létesítésére vonatkoxó tervezet. Ezeknek a terveknek jelentősége a tudományos jellegen kíviil abban áll, hogy Szegedet valóban a visszatért Délvidék kultúrjcentrumává avatják és betöltheti .végre azt a hivatását, amelyet Kormányzó Urunk a róla elnevezett .egyetem megnyitása alkalmával megjelölt számára: speciálisan délvidéki kultúrproblémák és feladatok megoldásával gazdagíthatja a magyar életet. A rektor záróbeszédében felvázolt nagyjelentőségű tervek: a szláv tanszék felállítása és a Tiszai Biológiai Intézet létesítésével kapcsolatosan felkerestük Koltay-Kasztner Jenő bölcsészkari és Farkas Béla matematikai és természettudománykari dékánt, hogy közelebbi adatokat kapjunk a két fontos tudományos ág fejlesztésére vonatkozóan; ugyanakkor megvilágítsak közelebbről azt is, hogy a két kiváló tudósember miben látja e tervek megvalósításának szükségességét és a szegedi egyetemnek ez elgondolásokból származó hasznát. Koltay-Kasztner professzor: „Jólképzett és megbízható szerb és horvát tanárokra van szükségünk!'4 Koltay-Kasztner Jenő professzor, bölcsészkari dékán volt a leglelkesebb szorgalmazója a szlavisztikai tanszék felállításának. A délvidéki szlávnemzetiségi területek visszatérésével önként adódott annak szükségessége, hogy a délszláv nyelveknek tanszéket állítsanak fel a szegedi egyetemen. Hogy miért éppen a szegedi egyetemen, az is magátólértetődő, hiszen a nemzetiségi területekről természetes, hogy az otthofelállításának tervét Koltay-Kaszt ver professzor az alábbiakban válaszolt: — A Délvidék visszatérésével a szegedi egyetemre a belgrádi és zágrábi egyetemekről több olyan hallgató került, aki előző egyetemén szlavisztikát hallgatott. Mintán egyetemünkön délszláv nyelvészeti tanszék nincsen, ezek a hallgatók tanulmányaikat nem folytathatták. Ez volt az első indíték arra, •nukhoz legközelebb eső egyetemre hogy egy délszláv nyelvészeti tan«ereglenek a diákok. Ilyen okokból szék felállításának gondolatával fogLA C kérte a debreceni Tisza István tudományegyetem ruszin nyelvű tanszék felállítását Koltay-Kasztner professzor tehát átlátta szlavisztikai tanszék felállításának fontosságát és már az 1942—43. tanévben sikerült annyira mennie, hogy dr. 1Hadrovics László budapesti egyetemi magántanárt, a délszláv nyelvészetnek egyik legkitűnőbb képviselőjét és legnagyobb reménységét megbízott előadóként meghívta az egyetem bölcsészeti kara, hogy a délszláv nyelvészetet, különös tekintettel a szerb és horvát nyelvekre, előadja- Dr. Hadrovics László meg is kezdte előadásait, amelyeken szépszámú hallgatóság vett részt. UgyanBsak dr. Hadrovics magántanár tagja lett a tanárvizsgáló bizottságnak is. így a jövőben szlavisztikából és különösen a délszláv nyelvekből már tanárvizsgát is lehet tenni a szegedi egyetemen. Arra a kérdésünkre, hogy mi lalkozzék a bölcsészeti kar. Ezzel összefügg az a Délvidék visszatérésével előállott új feladat, hogy a Délvidék számos iskolájában a szerb vagy horvát nyelv tanítás tárgyát képezi, tehát a magyar egyetemeknek. sürgős kötelességük, hogy szerb, Vletve horvát nyelvet tanítani tudó tanárokat képezzenek, ki. Mintán ezidőszerint egyedül a budapesti egyetemnek van szlavisztikai tanszéke, ez az egyetlen tanszék aligha láthatja el ezt a feladatot. Fontos az is, hogy a jövő érdekéhen szerb és horvát tanáraink olyan környezetben nevelkedjenek, amelyben mód nyílik arra. hogy nemzethűségüket és magyaf gondolkozásukat állandóan ellenőrizni lehessen. A budapesti nagy egyetemen ez aligha lehetséges. Szeged tiszta magyar levegőjében és a mi kisebb hallgatósági létszámú egyetemünkön a családiasabb és bensőségesebb együttélésben, amely profeszhívta életre a szlavisztikai tanszék szór és tanítvány között kifejlődik természetes, hogy erre több alka-j lom nyílik. — Ezek voltak az okok. amelyek miatt a bölcsészeti kar a folyó tanév elején előterjesztést tett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál annak érdekében, hogy egyetemünkön egy délszláv tanszéket felállítson. Azonban miután erre lehetőség csak az 1944. költségvetési évben nyílik, a kar addig is gondoskodni kívánt a felmerült sürgős feladat megoldásáról és már a most lezárult tanév második félévétől kezdve dr. Hadrovics László budapesti magántanár megbízott előadói minőségben megkezdte előadásait a szegedi egyetemen. Koltay-Kasztner professzor méltatta előttünk dr. Hadrovics magántanár működését s kiemelte a máris elért kitűnő eredményeket, majd így folytatta nyilatkozatát: — Mindez természetesen nem pótolja', egy szláv nyelvészeti tanszék hiányát. A bölcsészeti kar felterjesztését a vallás és közoktatásügyi miniszter úr a legnagyobb megértéssel és jóindulattal fogadta úgy, hogy reményünk van arra, hogy a következő költségvetési évben egyetemünk bölcsészeti karán már működni fog egy olyan szlavisztikai tanszék, amely különös tekintette' lesz a délszláv, azaz horvát és szerb nyelvek történetére és irodalmára. A Délvidék valamennyi magyar gimnáziumában (7) és leánygimnáziumában (4) a szerb, illetve horvát nyelv az első négy osztályban köteloző rendkívüli, a felsőbb négyben pedig kötelező rendes tárgy. Három kereskedelmi középiskolában és egy ipari középiskolában, úgyszintén az újvidéki és zombori tanítóképzőintézetben szintén folyik a szerb nyelv tanítása. Ezekben az iskolákban tehát a szláv nyelveket, tanítani tudó, jólképzett és megbízható tanárokra van szükség! Újvidéken van egy magyar királyi szerb tannyelvű gimnázium, amelyben természetesen minden tárgyat szerbül tanítanak itt is megbízható magyar érzésű, képzett tanárokra van szükség. Koltay-Kasztner Jenő professzor azzal fejezte be nyilatkozatát, hogy Szegedet ilyen tanszékre táji adottságai is predesztinálják s azon reményének adott kifejezést, hogy a következő tanévben, lehetséges, hegy már 1944 januárjától kezdve a szlavisztikai tanszék működni foga szegedi egyetemen. A TISZA-SZALLO Szeged legkellemesebb kerthelyisége |y| |« Y | L T Tánc vasárnap és hétfőn este 8 órakor. 99ISI* IT En mriflrmnhwnmmhmmeiilmip Hő Így fodrász és kozmetikai szalon munkái Kiismertek, Tartós ondolálás, hajfestés, divatos nyári frizurák. Eredményes arckezelés és tartós szempilla festés, Herthy Mlklét-*it*» Értesítem a nagyérdemű fürdőző- és kiránduló közönséget, hogy Pünkösd vasárnap folyó évi junius 13-án a Klskundorozsmot Sziksósfürdőt mcgnuitom Hangulat! Jókedv! Fenyő* és nyárfaerdő! Gyógyvíz, reuma- és csontfájdalmaknál. — Pensió, kitűnő konyha. — Elsőrendű borok. — Drecher sörök. — Állandó jazz. Nagyérdemű közönség pártfogását kéri: Kofács Sándor fürdőbérlő, rendéglöc.