Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-13 / 133. szám

Farkas Béla professzor: Tiszát teljes mértékben ismerni nemzeti és tudományos kötelességünk!" A Tiszai Biológiai Intézet felál-l lilásáuak szükségességéről Farkas Béla professzorral, a matematika és természettudományi kar dékánjával folytattunk beszélgetést. A Tiszai Biológiai Intézet tervéről mint az egyetem egyik legszebb álmáról beszélt a rektor záróbeszédében. Erre hivatkozott Farkas professzor, amikor megvilágította előttünk a tefv nagyszerű kocepeióit és nemcsak délvidéki szempontból, de országos szempontból is jelentős feladatait: — Ez a terv régebbi, mint az egyetemmel kapcsolatos álmok bárme lyikel Az első Idea a Tiszai Biológiai Intézet felállításával kapcsolatosan maid negyed századdal ezelőtt felvetődött, akkor, amikor a Kolozsvárról kiüldözött Ferenc József-tudományegyetem Szegeden történő megtelepülésérő) volt szó. Abban az időben tudományos vizsgálataim révén összeköttetésben voltam Arwid Behtting saratowi orosz tudóssal a volgai biológiai állomás igazgatójával. A volgai biológiai állomást. azelőtt néhány esztendővel állították fel, mint az első ilyen intézményt Európában. Farkas professzor rámutatott arra, hogy milyen hatalmas nemzetgazdasági jelentősgée van Orosz ország számára a Volga folyócak. A halászat mint népélelmezősi cikk elsőrendű fontossággal bír és a Volga mentén folyik a kaviárkészités is, Oroszország egyik legnagyobb exportcikkének előállítása. — A Tisza népélelmezése jelenthetné W agyar ország számára, — magyarázta a professzor, majd rátért arra, bogy a volgai biológiai állomás működésének megismerése vezette atra a gondolatra, hogy Szegeden hasonló intézményt kellene létesíteni, — Végre lennie kell egy intézményünknek. amelynek munkája révén úgy ismerhetnénk a Tiszát, mimt ahogy az ember a tenyerét is méri. Már 1922-ben írt cikkeimben rámutattam annak szükségességére, bogy végre ideje, bogy jól megismerjük a Tisza eletét komoly tudományos kutatások eredményei alap* ján. A természettudományi kar ha sonló irányú, többszőri felterjesztésének eredménye volt hogy gróf Klebelsbetg Kunó kultuszminiszter az úgynevezett ónozóné-féle telket a biológiai állomás céljaira megvásá rolta. Farkas professzor kiemelte, bogy a folyamok biológiájával foglalkozó tudomány tulajdonképpen még fiatal- Alig 30—40 éve, bogy ezael a tudományággal világszerte foglalkoznak. Először a Rajna életét majd a Missisippijét. és ft Volgáét kntat.ták tudományosan s a negyedik folyó lett volna a Tisza, ha a negyedszázados tervek megvalósuláshoz érkezhettek volna. Időközben. 1926-ban felállították a tihanyi tlalbiológiai Intézetet b abban az időben két ilyen Intézmény a megcsonkított éa leszegényedett Magyarországnak sok lett volna. A szegedi egyetemen mindazonáltal nem pihentek s a Tisza biológiájának vizsgálata terén igen jelentős kutatások történtek, czék azonban sajnos ezűkreszabott keretek között mozogtak és anyagi támogatás hiányában kamu meg szűntek. A legjelentősebb kutatásnak Indult az, amelyét 1936-ban az egyetemi Állattani Intézetben végeztek. Az ihiézet egyik díjtalan alkalmazottja a tiszai plankton időszakos változásait tanulmányozta és arról beszámolt a biidapesti Természettudományi Társaság állatta* ul szakülésén. — Ez a vizsgálat alaposságánál, terjedelménél és szempontjainak a tudományosság és praktikus ssolgdlatábaállitásával valóban olyan lett volna, amelyhez hasonlót kevés biológiai állomás produkál, — folytatta nyilatkozatát Farkas profeszszor. Rendkívül nehéz munka ez, amikoris éjjel-nappal kint kell lennie a kutatónak a Tisza hátún. A professzor egészségi Okokból kénytelen völt annakidején felhagyni a külső vizsgálatokkal és á laborató fiúmba vonalúi vissza. As említett fiatal kutatót Viszont anyagiak hiányában kénytelen rolt az egyetem elengedni s az Illető kiment Svédországba, majd onnan Ameri kába. — Hogy most tényleg felállítják majd a Tiszai Biológiai Kutató Intézetet, — mondotta a professzor a továbbiakban, — a*t valóban szükségessé teszi az a tudományos és nemzeti szempont, hogy ezt a tisztán magyar folyót nemzeti kötelességünk teljes mértékben tudóniá nyosan feldolgoznit Nemcsak azért, hogy példát mutassunk más nemzetek számára, hanem azért is, mért a Tisza folyóhoz nemzetgazdasági és elsősorban halászati szempontból is igen nagy érdekeink fűződnek. Vissza kell állítanunk a Tiszának azt a rendkívüli hal gazdagságát, amelyről mái Betmann Ottó, nőt még előtte mások is megemlékeztek, amidőn úgy Ittak a Tiszáról mi»f amelyik folyóban több a hal, mint a vte . ,, A felállítandó tudományon intézet programjára vo"nl',tozólag Farkas professzor a következőket mondotta: — A Tisza! Biológiai Intézet olyan tudományos intézet lesz, amely kutatja a Tisza bidtográfiá jót és hidrobiológiáját. A hidrográfiával tehát a földrajzi tagolódás kutatásával együtt kell hogy halad jon a biológiai tagolódás vizsgálata, melyben a legáltalánosabb osztályzásban mint L felső folyamszakasu, 2. közpéső folyamszakaaz és 3. alsófolyamszakasz-területek különböztethetők meg. A vizsgálódás már a forrásnál kezdődik és egészen a Dunába torkolásig tart, éppenesért fiókmegfigyelő-helyek éllitandók fel a folyam különböző szakaszain. — A hidrográfiai oldalról meg kell ismerni a vízfenék különböző természetű alakulásait, elterjedését megjelenési formáit Foglalkoznunk kell a vízállás változásaival a vi«Sándor Béla sörözö és itaitru Üzlete a Főponténál. (Relemen-utta aerek) Telefoni J5-5I. folyás gyorsaságavai, a víz hőmérsékleti viszonyaival a jégborítás viszonyaival, a jégvastagság, az olvadás. a jégtartalom kérdéseivél. Foglalkozni koll az Iszaphordassal, a viz színével általában, a víz fizikai ée kémiai viszonyaivaL Foglalkozni kéli a zöldár kérdésével A zöldárrai kapcsolatosan érdekes megfigyeléseket tett Farkas professzor laboratóriumában. Észetint a zöldár részben kozmikus sugárzással kapcsolatos jelenség lehet, mert a laboratóriumban lévő akvá riumokbán, amelyeknek semmi kőMik tiines a Tisza vizéhez ugyan akkof, amikor a Zöldár a Tiszán megjelenik, feltűnik égy zöldes vtZszin ... Ezt a íúndkívül érdekes problémát Is kéli majd kutatnia és megvilágítania a Biológiai Intézetnék, mélyítek másik legfontosabb feladata a Tisza hidrobiológiája, az életterek (biotopnsok) és élőközöaségek (biocoenozisok) ismertetése. Érte Vonatkozóan is nagyszabású programot dolgozott kl Farkas professzor r ezt a programot egyelőre as A! földi Tudományos Kutatóintézettel k';zli, amely addig is. amig a Tiszái Biológiai Intézet térve megvalósul hivatásának kell, hogy érezze é tudományos program egyes részlete.fiek kidolgozását. A tökéletesen kidolgozott tervek tehát készen állanak, most már esak a* illetékesek jóakaratán múlik hegy a szegedi Horthy Miklós tudományegyetem valóban betölthesse megnyitásakor vállalt legsajátabb feladatát a Délvidék magyar knl túrájának felvirágoztatását CSANYI PIROSKA Szomorú szívvel tudatjak, hogy őst. S«hw«rz Vsrmcué 73 éves korában hirtelen elhunyt. F. hó 13-án d. e. 1Ű órakor temetjük a cinteremből. A gyászoló család* Dr. Ornstein Lipót és neje Schwarz Olga, Ornstein Ferenc, Griinwald Hugó és családja. Nyugodjék békében! 255 Molnár Béla halászcsárdája Ünnepélyes keretek kötött nyitottá meg Molnár Béla a Hungária, majd a Tisza volt szerény, jómodoru pincére pénteken éste ujszegedi lalásxsárdáját A halászcsárda, amely nemrégen készült el aa úgynevezett ujszegedi >ESffeHoronynál«, a Marostorkolat közeieben áll. A régi halászcsárdák kedves emlékeit és a szegedi halászó* halásaeszközeit szimbolikusan órsö halászcsárdában a város több előkelőségé jelent meg az ünnepélyes megnyitás alkalmával. A csillagos égbolt alatt megrendezett halvacsora közben dr. Hajnal István ügyvéd mondott ünnepi megnyitó beszédet. Beszédében hangsúlyozta, hogy a balászcsárda megépülésére nagy szükség volt az ujszegedi oldalon, mert eddig Szegeden a híres szegedi halászlé és halpaprikás csak a túlsó Oldalon, a Körösi-féle halászcsárdában volt kapható a Tisza mellett. Ez nemcsak szegedi szempontból fontos, hanem fontos idegenek Idecsalogatása szempontjából is. Mert a Ti szánkon végighajózó és vikendre Szegedre látogatott csónakázók kedves és barátságos, szinte otthonszerü környezetet találnak, ahöl feszélyeZetlen hangulatban, szabadságukat boldogan töltve érezhetik magukat és Igy többször ellátogatnak Szegedre. As Ünnepi beszéd után több operaáriát adott elő dr. Hajnal István afc egybegyűlt közönség kívánságára. Vacsora közben a zenét Czutor Dezső cigányzenekara szolgáltatta. A mindvégig kellemes hangulatban eltöltött este emlékét sokáig szivében önti a megjelent közönség. Reméljük, högy Molnár Béla vállalkösAsa sikerrel fog járni hiszen a szegediek szórakoztatásira épült halászcsárda minden Igényt kielégít. Elkészült a szegedi területen átvonuló kecskemét— szabadkai gazdasági vasnt terve (A Délmagyárország munkatárséi tói) Mint arról a Délningyarotszág már beszámolt, a Bácska visszatérése után a kereskedelemügyi minisztériumba tervbe vették, hogy W Duna—Tisza közén elterülő hátai* más tanyavilág közlekedési viszonyainak megjavítása s a délvidéki területekkel való közvetlen kap® Csólat megteremtésé Céljából kéméitől Szabadkáig, a délpest megyei éé Szegedi területeken út gazdasági Vasutat építenek. A tervet as egész érdekélt taúy.ivilág lakossága nagy őrömmel fogadta, mert * Budapest és Szeged s a Budapest ég' Szabadka között szinté párhuzamosan vonuló államvasuti fővonal belyérdekü közlekedés hiányában; nem tudja kielégíteni ezen é hatalmas térületen é/S lakosság közlekedési igényeit, de a gazdasági, főleg pedig a mezőgazdasági élet i® nélkülözi oa»rt a területen a kielégítő közlekedési viszonyokat. Ezéken a hiányokon óhajtanak segíteni az illetékes helyi és kormányható. sági tényezők egyrésse aa útépítések állandó fokozásával másrészt pedig Fest, Csongrád és Báes-Boárog vármegyék tanyavidékeit összékőtő gazdasági Vasút megépítésével Értesülésünk szerint aa útépítési tervek a kereskedelemügyi minisztériumban már elkészülte^ s aa előmunkálatok olyan előrehaladott stádiumban vannak, hogy junius il-én megtartják a tervezett vasútvonal közigazgatási bejárását ts. K. közigazgatási bejáráson résztvéo*nek aa érdekelt törvényhatóságuk képviselői valamint a kereskedelemügyi minisztérium utépitéol osr tályánék vezetői. As uj gazdasági vasnt építési terveit leküldötték Szegedre is S as»kat a mérnöki hivatalban juniué 20-ig bezárólag közszemlére tették ki. A vasntépités nagy térületek Igénybevételét teszi majd szükségessé s ezeket a területeket kisajátítás utján szerzik meg. A vasútvonal a Kecskeméti Gazdasági Vaaut kisknnmajsai vonalának méghoeuszabhitása less, Pusztamérgesen találkozik majd a Szegedi Gazdaságé Kisvasuttal s ilyenformán a szegedi alsótanyák érdekeit is előnyösen fogja szolgálni. riadó Hódmezővásárhelyen ANDRASSY UTCA 36. SZÁMÚ délifekvésü KöHAZ 14 m. utcafronttal. 7 szobás, fürdőszobás lakással 147 n. öl telekkel,ára: 70.000 P. — Szentesi a. 95. sz. 630 n. öl telekkel, sok épülettel.Ezenkívül 227 házat Árulok. NAGYSZÉNÁSON temetkezési vállalat házzal együtt is árwa afctl r latié. Értekemii: Tárkány iroda Hódmezővásárhely Andrássá «• 16a. nnám. Telefon HA