Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-09 / 129. szám

L& Mikiit múlott tl a kütikus tilcdáU (A Délpnagyafország munkatársától) Feltűnően sok ember ku»atta pillantásával kedden egész nap az eget Nyngtalanitó tünetnek hatott, mert megszoktuk már, hogy az Ütődés mosolyán: az áldott napsütésen és az áldást,hozó májusi esou kivü) felülről uem sok jót várhat a viharos idők embere... Például — iuniusi esőzést Is várhatunk. Mint ahogy hétfőről koddre virradó éj szaka valósággal ömlött az eső, mintha meg sem akarna szűnni. Pedig kedden kritikus napra virradtunk s ha ezen a napon meg uem áll a felülről jövő znhany-áldás. akkor,. - Node nem vágunk a dolgok elé. Hiszen meg sem említettük ínég, hogy iniyen kritikus nap volt kedden. Juuius 8-án Medárd püspök napiát ünnepli az egyház. Medárd rtévilunepéhez » magyar néphit, időjós motívumokat fűzött. Medárd a tavaszi e4ős évszak utolsó időjósa Ha MedárVor esik sz eső. akkor — Uram bocsáss! — még negyven napon dt hull az áldás az égből.., Tehát iulius közepéig nem számíthatunk szép időre, ami gazdasági V*. egészségügyi szempontból egyaránt katasztrofális lehet. Indokolt lolog tehát, hogy ezen a napon mindenki, aki valamelyest jártas a magyar néphit birodalmában, félönKut.ntó pillantásokkal ostromolja az sget... « T-V+lfMAXtHÍtUtíjl OmánigA magyar folklóré töhb időjós•zentet ismer. A fagyosszentekkel •rezdödik a tavaszi időjósok sora Szervác, Pongrác és Bonifác az jlső pesszimista időjósok, inint ahogy Sándor, József és Benedek — zsákkal hozzák a meleget... tehá ók már derülátó időjósok. Minleh néphitismerő jól ismeri Szervác. Pongrác éa Uonlf'áo legendáját. Ez a három „fagyosszent" arról kapta nevét, hogy tavaazidöben elnduMak téritő nfjukTa. nraikoris éjszaka hirtelen hóvihar, majd fagy következett a a három szent megfagyott az országnton. Sándor. József ék Benedek viszont a tavasz igazi hírnöke!, ők már biztosan tavaszidőt jósolnak, aőt mitöbb: zsákkal hozzák a nupfényt, meleget Szép időt jósoló szent még „De> iltkozó ö a legkorábbi optimista időjós. Mátyás napja után következik a névitnnepe • miután Mátyás megtörte már a jeget, Géza hozzálát, hogy tavaszi derűt hozzou s világnak. Ha Mátyás napján borús az idő a Mátyás jeget talál, amit buzgón felapríthat, akkor Géza ( apjára kivirul az ég és reményt nyt>jt arra, hogy hamarosan kitavaszodik. YáO&U U iÁKtói A legkésőbbi „fagyoaswut" Orbán pápa. Késői fagyokat hozhat éjszakára és a gyümölcs • a termés veszendőbe megy. A néphit tehát nagyon tart Orbántól, akinek oévünuepe május 25-ér© esik. Orbánról is emlegeti a legenda, hogy megfagyott egy kősőtavasíl fagyos áj »z*ká». Hozná fűződik hát a késői éjszaki fagyok félelme- Egyébként — mint dr. Bálint Sándor „Népünk ünnepei" cimü könyvében emliti —. római pápn volt. elrendelte, hogy a szentmiseáldozat kelyhét és paténáját aranyból, vagy ezüstből készítsék. Attribútumaként is a kehely szerepel az egyházmüvészetben. A szöllömivesek. kádárok, kocsmárosok védőszentjükül válaszották. de nemcsak ezért, hanem azért is, mert r.éviinnepe körül nz időjárás a szöllőnek ártalmára szokott lenni. Később n szöllőhegyeken szobrot, kápolnát emellek tiszteletére, kópét meg ráfestették a borsajtóra, hogy közbenjárását megnyerjék. Orbán napját a XVTTT. század kö zepe óta ugy ünneplik meg, hogy képét körülhordozzák, de csak akkor. ha tiszta idő van. Orbán napja után már nem kell tartani fagytól, hiszen a füst ís egyenesen emeflrodik fölfelé, mert Orbán eltávozott a tűzhelyről. Tgoz, hogy, nem jóazánátból, mert amelyik házban csak van Öregasszony, az mindenütt seprőt ragad, hogy Orbánt elűzze.. Először a tűzhelyről veri le. azután a konyhából kergeti ki és az utcaajtóig üzi, közben folyton iitl a föl det seprőjével. Miután kiűzte, boldoan dicsekszik a háziak előtt: — Na gyerekek, Orbánt kiseprűztem, nem lesz többé hideg! Ha hideg nem is, de tartós eső következhet, erről esetleg gondoskodik az évszak utolsó időjós-szentjo: Medárd. Ha Medárdkor ©sik az cső. akkor negyven napig minden nap eshet. Negyven nap pedig boszszu lejáratú s azalatt elmúlik a uyár legszebb része . • • Lapzártáig nem esett a keddi Medárd-napon. Az idén tehát megúsztuk negyvennapo9 esős idő nél kül Igaz ugyan, hogy erről viszont semm.ifél© időjós nem biztosit.., (es. p.) Az ipari felügyeletet a szociálpolitika szolgálatába állítják Bornemisza miniszter beszéde az ipari szociálpolitika legfontosabb tennivalóiról Budapest, juuius 8. Az Országos Közegészségügyi Egyesület iparegészségiigyi bizottsága közgyüé-t tartott, amelyen Anna föhercegaszszony ós Bornemisza Géza iparügyi miniszter mondtak beszédet. Anna főhercegasszony bejelentette. hogy a bizottság a jövőbeu még szélesebb körben szándékozik működni, mert a gyárlátogatások alkalmából szerzett tapasztalataik alapján a munkásság egészségvédelmének biztosítására több irányban javaslatot kivannak tenni. Anna főhercegasszony nagyhatású előadása után Bornemisza Géza iparügyi miniszter szólalt fel. Megállapította, hogy szociálpolitikai téren a háború alatt és után igen sok a tennivaló. Szükség van arra, hogy a háborúban elfáradt'dolgozó magyarság megerősödjék és tudatába belevigytik azt. hogy minden magyar a nemzet teljes értékű és jogú tagja, — A magyar kormány és a magyar társadalom igen nagy erőfeszítést tett a háborús szociálpolitika terén. A káboruutáni szociálpolitikának uj lendületet kell vennie, elsősorban a rendszeresség szempontjából, — Ezen a téreu a főszerep az iparfelügyelet szervezetének jut. Ez az intézmény az utóbbi időben azonban kissé ferde irányban fejlődött. Elhürokratizálódott és olyan tennivalókat sóztak a nyakába, amelyek lehetetlenné tettek, hogy elsősorban a szociálpolitikai feladatokat végezze el. Ezért a legsürgősebb tennivalónak látom az iparfelügyelet mentesítését azok alól a munkák alól, amelyek nem kizárólag reá tartoznak. — Ezt a szervezetet adjuk vissza teljesen az ipari szociálpolitikának. — Az ipari szociálpolitikában külön fejezetet jeleut az ipari egészségügyi szolgáiat. A mezőgazda sá gi foglalkozás a legegészségesebb foglalkozások egyike, a munkás ideje legjavát a szabadban tölti, a munka testéuek és egész szervezeté uek úgyszólván minden részét egyenletesen veszi igénybe. Az iuari foglalkozásoknál, sajnos, nem az a helyzet- A munka sokszor egészségtelen, levegőtlen helyiségekben folyik és a testnek bizonyos mértékben egyoldalú igénybevéte lét jelenti. Ez az egyoldalú igénybevétel bizonyos testrészek kifejlesztésével. másrészt elsorvasztásával jár és ez különösen az ifjabb nem zedékuél érezteti igen károsan ha tasát. Vonatkoznak az ipari munkállak ezek a hátrányai a dolgozó munkásanyákra is, akiknek leszármazó: a dolgozó magyarság gerincét képezik. — Minden eszközzel oda kell hat nunk. hogy munkástestvéreinket a lehető legjobb egészségi állapotba hozzuk. Különösen nagy szerepe és jeleutősége van ebben a vonatkozásban a testnevelésnek. Az iparügyi miniszter hosszan tartó lelkes tapssal fogadott beszéde után dr. Rotteuhiller Alajos ügyvezető alelnök emelkedett szó lásra és részletesen ismertette a bizottság szociális munkásságát és a jövőévi munkatervet. _ a TISZA VÍZÁLLÁSA. A sze gedi rendőrség révkapitánysága jelentés* szerint » Tisza vízállása junta* 8-én r«$g*l 1 órakor 448 cm, a levegő hőmérséklete 14 fok Cel ilus tok volt Hölgyek ts nyaralök ilgyclmCöc! Újból kaphatók • legújabb divatú, fcüláBbüíő winö stmsdtiskák, kéziota xók, feladó utikosarak és miudftneaoü kosáráru nagy váltsítékbaa. NAGY JÁNOS kosáráru üzlete, Mikszáth Kálmán utca 5 szám. tftt Gyümölcsarisztokraták a piacon Jóképű, pirospozsgás, mosolygós arcú néni ül a Tisza Lajos-körúti piacon, lilőtio aszfalszcrü állvány, melyen szép rendben kosárkák sorakoznak. A kosarakban cseresznye és eper büszkélkedik, szigorúan meghatározott sorrendben, min ha színház nézőterén ülnének Az elsősorban, az I. rendű helyen az e5y pengő hatvanas cseresznye szorong. Olcsó hely ez, amely csak egyszerűbb cseresznyének Jár. Sápadtuk, rosszultápláltak s elég savanyu arcot vágnak a kis cseresznyék. ® A második sor kór szék: ifi kétpengőa cseresznyeszeme k üldögélnek. Ezt a helyet jobb közönség látogatja s ez meglátszik » külsejükön is: pirosak, fejlettek, öntudatosak. A harmadik sorban, a ssö 11 vénami kétpengős hatvanas ár* nak felei meg! — már a cserese* nyefársadalom elitje foglal helyet. Hatalmas, gyönyörű, nyiltszemü cseresznyék ezek. A legutolsó sorban, a páholyokban, a valódi arisztokrata, a kívánatosan izgató eper trónol. Piros estélyi ruhájában és csipkés zöld belépőjében könnyedén támaszkodik társához. Gőgös mosollyal nézi a vevőket, nem fél tőlük. Tudja, hogy mohósá guk elől megvédi őket egy csodálatos erejű táblácska, melyre a kővetkező' bűvös jegyek vannak felrajzolva: 1 kg 4.60 P. A piacon az előadás korán reggel megkezdődik. A melyen dekol tált. ízesen kipirositott gyűmölesszemeket a kofanéni rendezői keze nagy szakértelemmel hatásosan eligazítja, majd fellebbenti a gj ékényfüggönyt A vitaminra éhes közönség pedig mái ott is van és áhítattal nézi «a izgató látványt. Mikor a függöny az asztal alá kerül, egy pillanatra áhítatos csend következik be. Csak a szentek tágulnak s az ádámcsutkák mozdulnak egyetegyet A polgár szeme átfut az ínycsiklandozó gyönyörűségeken, hogy — mint egy kígyóbűvölő — meredjen aa eperre. E-kkor a nagy lélekbúvár kofanénf zenei aláfestésként, halk, szuggesztív har.gon kezdi dicsérni gyümölcsei kiválóságát, felülmúlhatatlan izét, remek illatát, megbizható származását, kiváló családfáját: hogy tlven cseresznyét nyugodtan ehet bárki bárkivel egy tálból. A vevő azonban félénk nem igen mer nyilatkozni mint kérő. Nem bizik abban, hogy egy ilyen gazdag, dölyfös gyümölcs hozzámenjen egy szegény kérőhöz. Ezért aztán nem is meri elárulni érzelmeit, hogy mennyire szereti, valósággal imádja az epret, valósággal tenyerét hordaná. Remegő kézzel meg ts simogat közülök egyet s ugy találja, bogy puha, mintha a gyümölcs Szive meglágyult volna. Dadogva hivja tel e körülményr© « gyümölcsök gyámjának figyelmét — Ugyan kérem, ma reggeli szedés, _ hangzik a vtszantasitö válasz még akkor is, ha a gyümölcs egy hete szakadt el szülőfájától. A vevő Illedelmesen tudomásul veszi, de még mindig nem vesz, csak néz. Ne nézze már annyira, mert megveri őket szemmel — szól tréfásan a néni. — Vigyen az olcsóból! Éppen olyan jó az is! — Hát kérek egy negyedkilót a£ egyhatvanasból! — dönf végre a vevő s az újságpapírba csomagolt gyümölcsével boldogan lép ki a kis csoportból. Az emberek tisztelettel nyitnak Utat az irigylésremélté halandónak. —br—.